Visszavonom az állításomat. Ezt a képet linkeltem a Gugli valahonnan (megszûnt a Picasa, most van archívum, meg gugli fotók, meg drive, pedig kipróbáltam kijelentkezve.…
Visszavonom az állításomat. Ezt a képet linkeltem a Gugli valahonnan (megszûnt a Picasa, most van archívum, meg gugli fotók, meg drive, pedig kipróbáltam kijelentkezve. Link Itt minden adat megegyezik, koordináták, távolság. Aztán vannak napok, mikor az állomás 200 m-re van az ûrhajóktól és néhány tized fokkal arrébb. Júli 25-én 22.14-kor az ISS mellett nincs semmi. 23.54-kor kis eltéréssel ott van a Soyuz MS-01 és a Progress MS-02, (Nincs Progress MS-03, nincs Dragon) 1.30-kor megint egyedül van, 3.07-kor megint ott van az elõbb említett kettõ megegyezõ adatokkal. Feladom, megõrülök,
ez nekem magas. Elvileg látszana ha épp nem messze megy egy ûrhajó még ha 3 mag fényességet is adnak meg. Én láttam at Atlantis utolsó repülését, de láttam a Soyuzt is Noli fényképén. Nem lehet linkelni az oldalt, ha érdekel valakit: Calsky.com>helyszín megadása>Satellites>Satellites within interval>dátum kiválasztása. Rafinak gyönyörû a képe!
Szerintem jól írtad le az eseményt, csak hát innen lentrõl nézve vizuálisan lehetnek meglepetések. Kezdjük talán a teher- és csere ûrhajók megközelítési pálya síkjával. Az alsóbb objektum keringési sebessége gyorsabb lehet, ahogy közelít
alulról a ISS.-hez, ez lassul, ahogy távolabb ér a hosszabb pályára, (r-radiens) ahogy közelebb ér az állomáshoz. És itt lehet a föld árnyék-félárnyék effektus, amit itt lent vagy látunk, vagy nem. Pár száz km. különbség is okozhat vizuális eltérést, sõt a keringési 1.40 órás eltérés. Ugyanez visszafelé is, a leválás után.
( na most nagyon hülye beírást adtam,vagy nem, elnézést.)
Különben sokszor láttam egyéb mûholdakat is
derült égbolt mellett, hogy egy perces észlelésnél fel "izzanak" mint egy esthajnal csillag (Vénusz), majd elhalványodva kialszanak a horizont felé haladva.