Tavaly elõtt volt egy nagoynjó elõadás a Marsról - ne ilyen dióhéjra gondoljatok, hanem például, hogy milyen "lavinára képes a szárazjég", meg hasonlók. Támogatom a 10-14°C-ot , noha a sós vizet nem fogjuk még egy…
Tavaly elõtt volt egy nagoynjó elõadás a Marsról - ne ilyen dióhéjra gondoljatok, hanem például, hogy milyen "lavinára képes a szárazjég", meg hasonlók.
Támogatom a 10-14°C-ot , noha a sós vizet nem fogjuk még egy darabig inni. 
Kár, hogy a Mars olyan pici. Vajon milyen lenne, ha földméretû lenne. Lenne légköre, akár széndioxidos, de az is hatalmas lehetõségeket rejtene magában. A legnagyobb probléma jelen esetben a rendkívül alacsony légnyomás. De képzeljétek el, ha nem az lenne, hanem hasonló nyomás mint a Föld esetében. Lehet teljesen másképp alakult volna a Mars sorsa.
Én még sosem láttam részleteket rajta távcsõvel mert nem is volt akkora tubusom, de a jövõben talán majd láthatom. Sõt reményem szerint nem akármivel... de majd az idõ eldönti. Az biztos, hogy a bolygó egyre jobban látható lesz majd délen, sõt jövõre ott fog "ketlencülni" a retrográd látszólagos mozgásával a Skorpió fején. Plusz beszáll a Szaturnusz és néha a Hold is.
Ma ha valakinek lesz kedve akkor menjen ki észlelni. Jók lesznek a körülmények. Valószínûleg szép esténk lesz. A másnap késõbb kelõsöknek érdemes a holdkeltét meglesni, stb. Fentlesz a Tejút este és hasonlók.
Bár az édesvízre vonatkozó gondolataimat a hírek szerint már félretehetném, azért egy kis kitérõ talán belefér. Este nézegettem a víz fázisdiagramját és meg kell állapítsam, hogy a majd 20 évvel ezelõtt planetológia órán tanultakra sajnos rosszul emlékszem. A víz ugyanis elég nagy nyomástartományban nem hajlandó elmozdulni a 0 °C-os olvadáspontjáról. Tehát a 10-14 °C-os tartományt egy tizessel fölélõttem, ez a 0-4 °C-os tartomány lesz nagyjából a Mars felszínén uralkodó átlagos nyomásviszonyokat tekintve. Viszont a Marson, ahogy olvastam a
légnyomás közel sem annyira stabil, mint a Földön. Míg itt nagyjából 10%-on belül van a felszínen mért legalacsonyabb és legmagasabb érték, addig a Marson ez 50% körül is lehet. Mivel az átlagos marsi
légnyomás 600-700 Pa, így az nagyon közel van a víz hármaspontjának nyomásértékéhez (611.74 Pa). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott marsi ponton, hogyha 611 Pa alatt van a
légnyomás, akkor bármely hõmérséklet uralkodik is, folyékony víz nem lehet jelen. Amikor ennél a kritikus nyomásértéknél magasabb van, akkor annak függvényében, hogy mennyivel van felette létezhet egy kis tartományban folyékony víz. Természetesen csak a 0 °C-nál melegebb vidékeken, amiben a Mars eleve nem túl gazdag. Szemléltetésnek álljon itt a víz állapotgörbéje, abból minden jól látszik:
Link A zöldnek csak a legalsó pár mm-es csücskébe tud belenyúlni a Mars felszíne.
Ez, hogy így együtt minden klappoljon, hát... szinte kizárt. Azért van 1-2 hely a Mars felszínén, pl a Hellas Planitia becsapódási kráter, amelynek a feneke a marsi
légnyomás közel dupláját tudja, itt azért már egy tizen pár °C-os tartományban jelen lehet víz.
A só köztudottan leviszi a víz fagyáspontját, nyilván az állapotgörbéjében máshol is belepiszkál, attól függõen, hogy mi és mennyi van benne, akár egy viszonylag tág (néhány 10 °C-os) tartományban lehetõvé teszi a folyékony víz jelenlétét a bolygó felszínén, vagy a felszínhez közel a talaj felsõ rétegeiben.
Hogy ez mire jó nekünk? Fogalmam sincs, szerintem a tudományos tény, hogy "megtaláltuk", jelenleg értékesebb, mint az, hogy mire megyünk vele.
