Szeszélyes és sokszínû volt az április idõjárása

Április legelején, az Atlanti-óceánon létrejött anticiklon keleti peremén hûvösebb légtömegek érték el a délebbi területeket, Gibraltár térségében emiatt ciklon képzõdött. A légörvény keletebbre helyezõdésével pedig annak elõoldalán erõteljes déli áramlással Afrika felõl hazánk térségét is meleg levegõ árasztotta el. Elsején déli területeinken több helyen fordult elõ 25 fokot megközelítõ hõmérséklet. Másnapra pár fokkal gyengült a nappali felmelegedés, a hajnali órákban északkeleten fagy is elõfordult. Szerencsére a vegetáció fejlettsége ekkor még nem volt jelentõs, így fagykárok nem jelentkeztek a mezõgazdaságban. 

 

Emellett folytatódott a döntõen anticiklonális jellegû idõ. A több helyen csípõs, de folyamatosan enyhülõ hajnalok után napközben már ismét melegebb volt, többnyire 20 fok körüli/feletti csúcshõmérsékletekkel. Április 4-én és 5-én pedig nem egy helyen mérhettek 25 fok feletti értékeket, ami nyári napnak felel meg (25 °C vagy azt meghaladó csúcshõmérséklet). A felmelegedés az afrikai Szahara felõl bizony jelentõs mennyiségû port, homokot hozott magával, ezzel homályossá, opálossá téve a nappali kék eget. Csapadék ekkor nem fordult elõ, ahogy a következõ napon sem. Az északnyugati szél megélénkült, de keleten még magasra szökött nappal a hõmérõ higanyszála, Miskolcon például 28,5 °C fokot mértek.

 

 

Szaharai sárgás naplemente Budapesten 
Fotó: Hérincs Dávid, április 5.

Április 7-én, csütörtökön is folytatódott a kora nyárias idõjárás, de fõleg a keleti országrészben ez már izgalmasabban alakult. Délután és este több helyen fordultak elõ záporok, zivatarok az erõteljes gomolyfelhõ-képzõdést követõen. Néhol jelentõs mennyiségû csapadék hullott. Nyugaton viszont nem volt esõ. Péntekre hidegfront érkezett, és többfelé észleltek több-kevesebb csapadékot. A hõmérsékletek nagyobb mértékben csak szombatra estek vissza, a legalacsonyabb értékek az Észak-Dunántúlon aznap már csak 10 fok közelében szóródtak.

 

A felhõs, viszonylag hûvös, de már csapadékmentes napot követõen ismét szárazabbra fordult az idõ, és melegedés kezdõdött. Csípõs hajnalok után 12-én és 13-án  újra kellemes, 20 fok feletti csúcsértékeket mérhettünk. Egy gyenge hidegfront következõ nap okozott délnyugaton és északkeleten záporokat, néhol zivatarokat, és átmenetileg kissé visszaesett a hõmérséklet.

 

 

Virágzó cseresznyefa Zombán
Fotó: KisHosi, április 15.

 

Ezt követõen folytatódott a csapadékszegénynek mondható idõszak. A talaj felsõ rétege országszerte nedvességhiányban szenvedett, ez alól csak bizonyos területek voltak kivételek. A hõmérséklet kora nyáriasan alakult.

 

Április 18-tól változás állt be idõjárásunkban: kissé hûvösebbre, változékonyabbra fordult az idõ, de csapadék csak néhol hullott, jelentéktelen mennyiségben. 21-én reggel, egy szeles napot megelõzõen, néhol fagypont alá süllyedt a minimum-hõmérséklet. Ez hasonlóképpen történt az ezt követõ napon is, de napközben még igen kellemes, 20 fok feletti csúcsértékek voltak.

 

A gyökeres változás a hétvégén kezdõdött: a közeledõ frontrendszer elõtt szombaton  megnövekedett a felhõzet, és egyre több helyen fordult elõ zápor, zivatar. A Tiszántúlon ellenben még tartotta magát a jó idõ. Vasárnap hajnalra érkezett meg a hidegfront, több helyen viharossá fokozódott az északnyugati szél, és markáns lehûlés vette kezdetét. Most már keleten is csapadékosra fordult az idõ. Ekkor még nem fordult elõ fagy, de a nappali hõmérsékletek már csak 10 fok körül alakultak. Valamelyest mérséklõdött a csapadékhiány, de az országban nem mindenhol.

 

 

Szélvihar a Balatonon Fonyódnál
Fotó: Sprinterx2, április 24.

 

A keddi napon a következõ frontzóna elõtt átmenetileg javult az idõ, napsütésnek is örvendhettünk. A nap viszont elég hûvösen indult: a beáramlott hideg levegõ nyugalomba jutott, a szél leállt, és a derült égnek köszönhetõen erõs volt a kisugárzás. A Tiszántúl egy részét leszámítva többfelé fagypont alá esett a hõmérséklet, ezért fagykárok keletkeztek, fõleg a mélyebben fekvõ helyeken. A fagyzugokban -5 fokhoz közeli minimum-hõmérsékletek is elõfordultak.

 

27-én, szerdán országunk területén a késõ tavaszitól kezdve a zivataroson át a téliesre forduló idõjárásig mindenfajta idõ elõfordult. A lassan mozgó, markáns hidegfront reggel lépett be az országba, majd az esti órákig "araszolt" a csapadékzóna délkelet felé. A keleti országrészben néhol zivatarok is kialakultak. Napközben a hõmérséklet éles területi kontrasztot vett fel: míg délen, délkeleten 20 fok is elõfordult, addig a nyugati országrészben már csak 4-10 fokot mértek. Magasabb hegyeinken, elsõsorban nyugaton és északkeleten  (Kõszegi-hegység, Bakony, Mátra), a fagypont köré, illetve az alá csökkenõ hõmérséklet hatására havazás is elõfordult. A Kõszegi-hegység 700 m-nél magasabb hegytetõin a frontból komoly mennyiségû hó esett. Az Írottkõn 26 cm hóvastagságot mértek!

 

 

Szürreális látványt nyújtott a Kõszegi-hegységben a vastag hótakaró és a zöldellõ lombkoronák együttese április végén
Fotó: Pintér András (fool*), április 27.

 

Átmeneti nyugodt idõt követõen 28-ára, csütörtökre virradóra dél felõl egy mediterrán ciklon ért el minket. A Kõszegi- hegységben ismét havazott, északnyugaton pedig néhol sík vidékrõl is havas esõt jelentettek. Eközben keleten a nap elsõ felében még kellemes, tavaszias volt az idõ. Másnap reggelre azonban itt is csapadékhullás kezdõdött. Pénteken a keleti országrészben még csapadékos, kellemetlen volt az idõ, nyugaton viszont már kevés felhõ volt az égen. Emiatt ott a hajnali hõmérsékletek igen alacsonyra süllyedtek, a Kisalföldön és az Alpokalján több helyen fordult elõ újra károkozó fagy.

 

A hónap legutolsó napja már országosan nyugodt és melegebb idõt hozott. A csípõs hajnalt követõen szinte zavartalan napsütésben volt részünk, 20 fok körüli csúcsértékekkel.

 

Mint fentebb is meg lett említve, a hónap végén sokfelé fordult elõ fagy. Ez fõként az északi és a nyugati országrészt érintette, itt sajnos jelentõs fagykárok is keletkeztek. A hónap amúgy 2-3 fokos pozitív anomáliával zárt a hónap nagyobb részében elõforduló melegebb idõjárásnak köszönhetõen.

 

 

Az április igencsak szárazon alakult, átlaghoz közelítõ értékek csak északi hegyeken fordult elõ, amúgy az ország legnagyobb részén az átlagos mennyiség fele sem hullott le. A Tiszántúlon voltak legfõképp nagy területen igen száraz területek, amit a térkép jól szemléltet.

 

 

Képválogatás a hónapból:

 

 

A cikket írta: Nagy Bálint (bluli)