Gonzalo, az õszhozó, avagy extratrópusi ciklon vetett véget a késõ nyári idõnek
Érdekességek - Publikálva: 2014-10-24 10:40 | Becsült olvasási idő: kb 4 perc.
2014 októbere a csapadékos szeptember után már szárazabb és kellemesebb idõvel indult. A hónap elsõ napjaiban azonban még sok volt a felhõ az égen, emiatt a hõmérséklet még nem volt különösen magas. 10-étõl viszont a Brit-szigetek mellett elhelyezkedõ, veszteglõ ciklonrendszer elõoldalán meleg és száraz léghullámok érkeztek fölénk. Ennek következtében már országszerte naposra fordult az idõ, és jelentõs felmelegedés következett be. A csúcshõmérséklet különösen az ország déli felén több napon elérte vagy meghaladta a 25 fokot, sõt egyes napokon 27 fokos maximumokat is mértek. Az enyheség 15-étõl kezdve kissé mérséklõdött, köszönhetõen a változékonyabbá váló idõnek. A lényeges változást azonban 21-én hozta meg egy markáns hidegfront, mely egy korábbi trópusi ciklonból létrejött mérsékelt övi ciklonhoz kapcsolódott.
Októberi maximum-hõmérsékletek az országban, melyek jellemzõen 9. és 14. között álltak be
Gonzalo mint hurrikán és mint extratrópusi ciklon:
Miközben Vas megyében beköszöntött a késõ nyár, addig az Atlanti-óceánon egy trópusi ciklon kezdett formálódni. A ciklont kiváltó zivatarrendszer a Kis-Antilláktól keletre alakult ki, majd nyugatias irányba haladva 12-én este a szigetek elõtt trópusi viharrá fejlõdött. A Gonzalo névre keresztelt rendszer ezt követõen északnyugat felé fordult és gyorsan erõsödött, így 13-án este már hurrikán lett, 15-én délután pedig elérte a 4-es kategóriát. Ezt követõen átmenetileg kissé gyengült, de másnap ismét 4-es lett, és délután 230 km/h-s (1 perces) átlagszéllel, valamint 940 hPa-os központi légnyomással tetõzött. Ezt követõen Gonzalo észak-északkelet felé fordulva lassanként vesztett erejébõl, de még így is erõs 2-es kategóriájúként, 150 km/h körüli átlagszéllel és 200 km/h feletti széllökésekkel vonult át a Bermuda-szigeteken.
A Gonzalo hurrikán a legerõsebb állapotában október 16-án, valamint már kissé gyengülve Bermuda közelében 17-én
A hurrikán a következõkben egyre gyorsabb mozgásúvá válva északkelet, majd kelet felé kanyarodott. Így hamar hidegebb vizek fölé ért, de egészen 19-éig megõrizte trópusi struktúráját, miközben megközelítette Kanada legkeletebbi részét, Újfundlandot. Ekkor azonban erõteljes extratrópusi (mérsékelt övi) ciklonná alakult át, és nagy sebességgel kelet felé megindulva egy nap alatt átszelte az Atlanti-óceánt. Eközben 20-án beleolvadt egy korábbi, már legyengült mérsékelt övi ciklonba, de ekkor még látványos spirális struktúrával rendelkezett. Az egybeolvadás révén egyrészt melegebb levegõ szállítódott a ciklonrendszer elõoldalára (keleti felére), másrészt a két ciklon közös hátoldali (nyugati) részén a Jeges-tenger felõl hideg levegõ indult meg délkelet felé. Ezen folyamatok hozományaként Ex-Gonzalo-hoz kapcsolódva egy igen markáns hidegfront fejlõdött ki, mely a gyorsan mozgó ciklonnal együtt 21-ére virradó éjszaka érte el a Brit-szigeteket, majd napközben már Németország és Franciaország felett húzódott. Mivel ezeken a területeken még enyhe, páradús és labilis levegõ tartózkodott, a hidegfront mentén többfelé elõfordult zivatar is, melyet az erõs lehûlés miatt a hegyekben havazás kísért. Emellett a ciklon mögötti hideg levegõ is labilis volt, így különösen a Brit-szigeteken és Franciaország nyugati felén napközben izolált záporok, zivatarok vonultak át, melyek jól megfigyelhetõek voltak a mûholdképen is. A front mentén és mögötte Dél-Németországban és Ausztriában síkvidéken is több helyen 100 km/h körül alakultak a legerõsebb széllökések, a hegyekben pedig 130-150 km/h közötti lökések is elõfordultak.
Ex-Gonzalo és az izlandi mérsékelt övi ciklon 20-án, valamint a ciklon hidegfrontja Nyugat-Európa felett 21-én
/piros vonal: melegfront, kék vonal: hidegfront, lila vonal: kettõs (okklúziós) front/
Ex-Gonzalo hidegfrontjának áthaladása Magyarországon:
A volt trópusi ciklon gyorsan közeledõ hidegfrontja elõtt 21-én reggel egy másik ciklon gyenge hidegfrontja is elérte az országot északnyugat felõl. Ebbõl általában csak az ország északi felén fordult elõ esõ, zápor, de néhol már ekkor 5-10 mm csapadék hullott. A sok felhõ miatt enyhe volt az éjszaka, az ország legnagyobb részén 10 fok felett maradt a hõmérséklet. Napközben folytatódott az erõsen felhõs idõ, így már kissé hûvösebb volt, jellemzõen 16 és 21 fok között tetõzött a hõmérséklet. Az esti órákban Ex-Gonzalo hidegfrontja elõtt délnyugat felõl egyre labilisabb levegõ áramlott. Ennek eredményeképp a korábbi záporok után Zala megyében és Vas megye déli részén már zivatarok is kialakultak. Késõ este pedig a front elõtt egy nagy kiterjedésû zivatartömb épült ki az Alpok felett, mely délkelet felé haladva a Dunántúl nagy részét érintette. Ebben fõként a nyugati, délnyugati megyékben erõteljes zivatargócok is elõfordultak, melyek felhõszakadás-szerû csapadékot okoztak. Mindeközben éjjel 1 óra körül elérte az országot a hidegfront is, mely egy ideig egy éles vonalként rajzolódott ki a radarképen, a korábbi zivatarrendszer maradványába beleolvadva. A front mögött többfelé megerõsödött az északnyugati, északi szél.
Radarképek a front elõtti zivatarrendszerrõl, illetve a hidegfront érkezésérõl
A csapadékzóna tartósan, egészen a kora reggeli órákig felettünk maradt, akkor viszont nyugat felõl egyre többfelé megszûnt az esõ. Északkeleten, keleten ugyanakkor még egészen az esti órákig kitartott az esõ. A két hidegfronthoz tartozó csapadékzónákból országszerte jelentõs mennyiségû, általában 25-30 mm feletti csapadék hullott. 21-én éjszaka (és részben még a délelõtti záporok által) Vas megye déli felén és Zala megyében az 50-80 mm-t is elérte a lehulló csapadék mennyisége. 22-én pedig északkeleten mértek 25-35 mm körüli csapadékösszegeket.
21-ei és 22-ei csapadékösszegek
A hidegfront mögött a Balkán-félsziget felett egy mediterrán ciklon mélyült ki, melynek csapadékzónája 23-án érte el az országot délkelet felõl. Tõlünk északra ugyanakkor már egy anticiklon helyezkedett el, mely útját állta a csapadéknak, így az még másnap is hazánk felett vesztegelt. A legtöbb csapadék a déli megyékben hullott, ott több helyen 40-70 mm csapadék hullott a két nap alatt. Észak felé gyorsan csökkent a csapadékmennyiség, a Dunántúl északi harmadán már csupán 2-5 mm-es értékeket mértek. A ciklon hatására 23-án a nyugati országrészben és a Tiszántúl északi felén megerõsödött az északi szél. Emellett pedig északkelet felõl néhány fokkal hûvösebb levegõ szivárgott az országba, így északkeleten 24-én már napközben is csupán 5 fok körül alakult a hõmérséklet. A legmagasabb hegycsúcsokon pedig 0 fok körüli értékeket mértek, így ott az esõ mellett havas esõ, ónos szitálás is elõfordult.
23-ai csapadékösszegek
Összességében tehát néhány nap alatt ismét kiemelkedõen sok csapadék hullott az ország legnagyobb részén. Ez a nyugat-magyarországi folyókon, patakokon ismét árhullámot indított el, és az ország több részén kialakultak belvizes elöntések is. Mindemellett végleg véget ért a vénasszonyok nyara, igazi õszi idõ köszöntött be, átlag közeli vagy kevéssel az alatti hõmérsékleti értékekkel.
---------------
Írta: Hérincs Dávid "Zivipötty"