Milyen volt a 2010-es esztendõ?

A Kárpát-medence idõjárási elemeit vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy a csapadék az, ami a legszeszélyesebb jelleggel bír. Magyarországon az éves átlagos csapadékmennyiség 500-800 mm-es tartományban szóródik. A 2010-es esztendõt hazánkban a rendkívüli csapadékmennyiségek évének tekinthetjük.

 

 

Tavaly a hivatalos mérések szerint Jávorkúton 1554,9 mm, míg Kékestetõn 1517,2 mm csapadék hullott, tehát két meteorológiai állomáson is megdõlt az 1937-ben Kõszegen mért 1510 mm-es éves abszolút csapadékrekord. Mindannyiunk számára emlékezetes marad az elmúlt esztendõ a csapadék szempontjából. Gyakran komoly ár- és belvízi problémákkal kellett szembenéznünk. Észlelõink mérései szerint 700 és 1200 mm között alakult az éves csapadékmennyiség, azonban néhány helyrõl 1200 mm-t meghaladó adatokról is kaptunk jelentést.

 

 

Észlelõink által mért 5 legnagyobb éves csapadékmennyiség:

 

Helyszín:                    Csapadékmennyiség:             Észlelõ neve:

 

Zirc                           1403,1 mm                        Dombiati

 

Somogyszob              1378,5 mm                        Miki17

 

Komló                       1319,2 mm                        Szala

 

Miskolc                      1257,0 mm                        Dom

 

Tolmács                    1253,0 mm                        Szala

 

Március kivételével az átlagosnál gyakorlatilag mindegyik hónapban több csapadék hullott. Kirívóan csapadékos hónap volt május (többfelé 200 mm-t meghaladó havi csapadékmennyiséggel) és szeptember (több helyen 150 mm-t meghaladó havi csapadékösszegekkel).

 

 

Március, a tavasz elsõ hónapja bizonyult a legszárazabbnak, ekkor átlagosan csak 15 és 40 mm közötti havi csapadékmennyiségek születtek. Az éves csapadékösszegek tekintetében kis távolságokon belül is jelentõsebb eltéréseket tapasztalhatunk, ugyanis a nyári konvektív események (záporok, zivatarok) különbözõ mértékben és nagyságban érintettek egy-egy területet.

 

Magyarország területén az éves átlaghõmérséklet jellemzõen 10 és 11 °C között alakul. A 2010-ben rögzített adatok alapján az évi középhõmérséklet átlag körüli volt. Érdemes néhány szót szólnunk, hogyan alakult a 12 hónap középhõmérséklete.

 

Jelentõs negatív anomáliát produkáló hónapok: szeptember, október december.

 

Jelentõs pozitív anomáliával rendelkezõ hónapok: július és november.

 

Január hazánk kb. 80 %-án megközelítõleg 1 °C-kal volt hidegebb a sokéves átlaghoz viszonyítva, míg február az ország 55-60 %-án hozott negatív anomáliát. Észlelõink mérései alapján a tavaszi hónapok átlagosnak, illetve kissé afelettinek bizonyultak, és ugyanez elmondható két nyári hónapról is, júniusról, valamint augusztusról.

 

 

A tavalyi év leghidegebb napjaiban általában -12 és -17 °C közé süllyedt a hõmérséklet, azonban a szélvédett, fagyzugos területeken -18 és -22 °C között alakult az éves abszolút hõmérsékleti minimum. A 2010-es év leghidegebb napjait sok helyen decemberben regisztrálták. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérõhálózatában mûködõ automaták az amatõr mérésekhez hasonlóan a 12. hónapban regisztrálták a legalacsonyabb hõmérsékleti értékeket. December 19-én, Martonvásáron, az ottani OMSZ-automata szerint -23,7 °C-ig süllyedt a hõmérõ higanyszála.

 

 

Észlelõink által mért 5 legalacsonyabb évi hõmérséklet:

 

Helyszín:                    Hõmérséklet:                      Észlelõ neve:

 

Radostyán                 -22,9 °C                            Bsanyi

 

Borsodnádasd            -21,6 °C                            Donát

 

Tornyospálca              -21,2 °C                            PINKI-BOY

 

Mezõtárkány              -20,4 °C                            Felhõcske

 

Nagykanizsa              -20,3 °C                            Ksasi

 

Noha az elmúlt években a legmelegebb napok júliusra estek, azonban érdemes megjegyeznünk, hogy tavaly júniusban és augusztusban egyaránt voltak olyan idõszakok, amikor igazi kánikulát tapasztalhattunk (31-36 °C), csak nem volt olyan tartós jellegû, mint a 7. hónapban. A hivatalos mérések szerint 2010-ben Pakson volt a legmelegebb, ahol július 17-én 36,8°C-ig melegedett a levegõ, ez azonban elmarad a korábbi évek csúcshõmérsékleteitõl. Észlelõink mérései szerint az éves abszolút maximum-hõmérséklet 32 és 37 °C között alakult hazánk területén, ami megegyezik a 2009-ben mért értékekkel.

 

 

Észlelõink által mért 5 legmagasabb évi hõmérséklet:

 

Helyszín:                    Hõmérséklet:                      Észlelõ neve:

 

Dunaújváros               37,4 °C                            Bluli

 

Szeged                      37,2 °C                            Gasparrobert

 

Jánoshalma, Pápa      36,9 °C                            Tomka1994, Bakonyvár

 

Debrecen                   36,7 °C                            Bellone

 

Vésztõ                      36,6 °C                            Viharvan1

 

Érdemes röviden összefoglalni, hogyan alakult a 2010-es évet alkotó négy évszak idõjárása. 

 

TÉL (2009/2010)

 

A változékony 2009-es decembert összességében hideg, téli idõ követte. Nem voltak olyan szélsõséges kilengések a hõmérsékletben, mint 2009. utolsó hónapjában. Az évszakra jellemzõ makroszinoptikus felállás az úgynevezett blocking-helyzet volt. A Brit-szigetek térségének az idõjárását gyakran anticiklon határozta meg. A magas nyomású légköri képzõdmény keleti peremén Európa nagy részét hideg, sarkvidéki eredetû levegõ árasztotta el, amely a Mediterráneumban meleg, nedves levegõvel keveredett, és ez folyamatos ciklongenezist (ciklonképzõdést) eredményezett. Többször hullott jelentõs mennyiségû hó, január végén és február elsõ felében helyenként 30 cm-t elérõ vagy azt meghaladó hóvastagságról is kaptunk jelentést. Januárban és februárban is többször ébredhettünk zord hajnalokra, amikor a hõmérséklet -10 °C alá csökkent, azonban a derült, szélvédett, hóval borított tájakon -15 és -21 °C közötti hidegek is elõfordultak.

 

 

TAVASZ

 

Március elsõ felében az ország nagy részének az idõjárása még téliesen alakult. Több helyen fordult elõ havazás, hózápor és a hõmérsékletek is elmaradtak az olyankor átlagos értékektõl. -5 és -11°C közötti hajnali fagyok is elõfordultak és a nappali órákban is csak 0 fok körül alakult a délutáni órák hõmérsékletei. Az igazi tavasz csak március második felében érkezett meg, amikorra már megszûntek az éjszakai fagyok és a maximum hõmérsékletek is egyre többfelé elérték, meghaladták a 20°C-ot. Április és május átlag körüli, illetve kissé átlag feletti középhõmérsékletû lett. A legtöbb észlelõ már áprilisban rögzíthette az elsõ nyári napot (25 °C-ot vagy azt meghaladó hõmérsékletet). Csapadék szempontjából április átlag felettinek mondható. Jelentõsen nõtt a belvízzel borított területeknek a nagysága. A tavasz utolsó hónapja, május rendkívül csapadékos idõt hozott, ez alól kivételt képez a nyugati határszél. Többfelé elérte a havi csapadék mennyiség a 200 mm-t, sõt egyes helyeken a 250 mm-t is meghaladta. Május végére nagyon komoly ár- és belvízhelyzet alakult ki az országban, különösen északkeleten. A hónap  legcsapadékosabb idõszakát május 15-19. között a Yolanda nevet viselõ mediterrán ciklonnak tulajdoníthatjuk, ám egy másik mérsékelt övi ciklon, a Bergthora is felelõs a kialakult helyzetért, amely a hónap utolsó napján érkezett . Ez a két légköri képzõdmény hatalmas mennyiségû csapadékot zúdított az ország nagy részére. Az idõszak végén már elõfordultak 28-30 °C körüli csúcshõmérsékletek is, tehát már ízelítõt kaphattunk a nyárból. 

 

 

 

NYÁR

 

Rendkívül csapadékos idõvel kezdõdött a nyár. Május utolsó és június elsõ napjaiban a Bergthora nevû mediterrán ciklon határozta meg hazánk idõjárását. Pár nap leforgása alatt néhány helyen 100 mm-t meghaladó csapadékhozamokról számoltak be észlelõink. Ez idõ tájt az ár- és belvizek következtében komoly károk keletkeztek a mezõgazdaságban, az utakban és a lakóházakban.A hûvös, csapadékos idõszakot átmenetileg szárazabb idõ váltotta fel, ekkor igazi kánikulában volt részünk 30-35 °C körüli csúcshõmérsékletekkel. Június második fele ismét változékony csapadékos idõt hozott. Sokfelé alakultak heves záporok, zivatarok, számos helyrõl pusztító jégesõrõl és szélviharról számoltak be észlelõink. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Biri községben feltételezhetõen tornádó pusztított. Az említett heves események igen komoly károkat okoztak lakóházakban és autókban egyaránt. Mezõhegyesre hatalmas jégesõ csapott le szélviharral: http://www.youtube.com/watch?v=atMSLDfXKk4&feature=related

 

 

Csendesebb nyári idõ csak a hónap végén köszöntött be, amely július elsõ napjaira is kitartott, majd egy hidegfront hatására átmenetileg visszaesett a hõmérséklet. Nagy mennyiségû csapadék hullott a délnyugati és az északkeleti tájakon. A lehûlést követõen egyre melegebb léghullámok érték el a Kárpát-medencét, amelynek következtében jobbára napos, meleg idõ köszöntött be 31-36 °C körüli hõmérsékletekkel. A meleg idõt július végére ismét hûvös, csapadékos idõszak követte. A legemlékezetesebb nyári hónapunk 2010-ben augusztus volt. Mozgalmas idõjárást hozott, ugyanis több helyrõl sikerült tubát, tornádót megörökíteni észlelõinknek. Ezenkívül gyakoriak voltak a pusztító jégesõk és szélviharok. Augusztus közepén Mezõkövesd határában tornádó alakult ki, amelyet Bdetti újonnan regisztrált észlelõnk sikeresen meg is örökített: http://www.youtube.com/v/pI23xAd0QR8

 

 

 

Szemtanúk szerint tornádó pusztított még Királyréten, Hernádnémeti közelében, és nagy valószínûséggel a Vas megyei Velemér nevû település határában is - a kárfelmérés adatai alapján legalább is erre lehet következtetni. A hónap második felének idõjárása viszonylag nyugodtabban alakult, gyakran 30 °C körüli, illetve 30 °C feletti csúcshõmérsékletekkel. Augusztus 27-én egy hidegfront véget vetett a nyári idõnek, õsziessé vált az idõ. Sokfelé hullott esõ és szokatlan hideg támadt: 31-én megdõlt az országos, valamint a fõvárosi hidegrekord is.

 

 

 

ÕSZ

 

Novembert leszámítva, meglehetõsen hûvös idõ jellemezte az õszi hónapokat. A tavalyi évben már nagyon korán augusztus utolsó napjaiban beköszöntött az õsz. Kifejezetten hûvös, csapadékos idõ jellemezte a szeptembert. Helyenként 200 mm feletti havi csapadékösszegek születtek. A nagy mennyiségû esõ eleinte még csak a mezõgazdaságban okozott sok bosszúságot, kellemetlenséget, késõbb azonban már lakóházakat veszélyeztetett, ill. zárt körbe a belvíz. A hõmérsékleteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a korábbi évekhez képest kimondottan hûvös volt az idõ. Az ország jelentõs részén nyári nap hazánk területén nem fordult elõ, hõség nap pedig egyáltalán nem. A hajnali órákban mind nagyobb területeken képzõdtek terjedelmesebb ködfoltok, amelyek már egyre hosszabb ideig megmaradtak, és jelentõsen befolyásolták a délutáni órák hõmérsékletét. Nagyon kevés napos, csendes, igazi õszi idõt élvezhettünk. Október az eddigiekhez képest már viszonylag szárazabb idõt hozott. Megvolt az elsõ erõsebb hidegöblítés is, amely hegységeinkre meghozta az év elsõ hótakaróját, és szinte az egész ország területén bekövetkeztek az elsõ, 2 m-es magasságban mért fagyok is. A hónap elsõ napjaiban úgynevezett hidegpárnás helyzet alakította hazánk idõjárását, így nagyrészt borongós, ködös idõ volt jellemzõ, az enyhe éjszakákat hûvös nappalok követték. Jelentõs mennyiségû csapadék nem hullott. Ezt követõen eleinte jobbára napos, majd késõbb változékony idõ uralkodott, enyhébb és hidegebb periódusok váltották egymást, ismétlõdõ esõkkel, sõt a hónap vége felé a hegyekben már kisebb havazás, hózápor is elõfordult. Október utolsó napjaiban erõs felmelegedés kezdõdött. Hosszú idõ után kialakult egy úgynevezett zonális (nyugat-keleti irányú) áramlás, amely az átlagosnál jóval enyhébb idõt eredményezett novemberben. 20-ig igen enyhe, váltakozó nedvességtartalmú léghullámok érték el a Kárpát-medencét, több helyen 20 °C feletti maximum-hõmérsékletek születtek. A hónap végére megszûnt a zonalitás, és úgynevezett blocking-helyzet vette át az uralmat, amelynek következtében egyre hidegebb levegõ zúdult térségünkbe. Hazánk terültén is téliesre fordult az idõ, többfelé alakult ki 5 cm-t meghaladó friss hóréteg.

 

 

 

TÉL (2010. december)

 

Részletes összefoglalót itt olvashatnak az óév utolsó hónapjáról: http://www.metnet.hu/?m=hirek&id=245

 

 

A cikkben szereplõ képekért köszönetet érdemelnek az alábbi észlelõtársaink: Kecsoo, Öccsi, Djrafy, Tjános88, Póni, Márkó, Godazoli, Sauber-Bmw, Floo és Dzsibzon.

 

Ezúton is szeretnénk megköszönni minden - az éghajlati naplót is rendszeresen kitöltõ - kitartó észlelõnknek, hogy munkájuk nyomán nagyszámú és értékes adattal járultak hozzá a magyarországi éghajlati információk gyûjtéséhez. Külön köszönetet érdemelnek azon észlelõtársaink, akik egész évben rendszeresen csodálatos fényképekkel örvendeztetik meg a kedves látogatókat és a MetNet regisztrált felhasználóit.