Juliette - korai medikán a Tirrén-tengeren

Az első, mely a franciáktól a Hannelore nevet kapta, január 21-én érte el az Adriai-tengert, ahol a központjában egy szemszerű képződmény alakult ki. Ám ez a légörvény csupán néhány óráig maradt szervezett, mivel 22-ére virradóan Olaszországot elérve legyengült. A következő, a máltai meteorológiai szolgálat által Helios névre keresztelt ciklon február 10-én heves esőzéseket és zivatarokat okozott Máltán, illetve Szicília és az olasz csizma déli részén, de másnap ez is legyengült.

A horvát meteorológiai szolgálat (DHMZ) radarképeiből összefűzött animáció a január 21-ei Hannelore ciklonról

Február utolsó napjaiban egy több-középpontú mediterrán ciklon alakította a Mediterráneum nyugati és középső részének időjárását, mely az északról lezúduló hideg légtömeg következtében alakult ki, viszont a Brit-szigetek felett elhelyezkedő anticiklonnak köszönhetően alig mozdult. Február 27-én a Baleár-szigetek térségében egy peremciklon fejlődött ki, mely gyorsan kimélyült és megerősödött. Mivel egy ideig nem változtatta számottevően helyzetét, a ciklon kiadós csapadékot okozott a szigeteken, és mivel időközben ide is megérkezett a sarkvidéki hideg, ez nem túl szokványos módon több helyen hó formájában hullott, a magasabban fekvő helyeken jelentősebb, tapadó hóréteget létrehozva. A napi csapadékösszeg a szigeteken többfelé 100 mm körül alakult, a ciklon erősségét pedig jól mutatta, hogy Menorcán és Mallorca keleti részén tartósan előfordultak 80-120 km/h-s széllökések. 28-án Juliette lassanként távolodni kezdett délkelet felé, és ezzel együtt a központjában egyre szervezettebb konvekció indult meg, mely késő délután már elkezdte körülvenni a centrumot, létrehozva az úgynevezett okklúziós fejet. Mindeközben a ciklon hidegfrontja mentén és annak előterében többfelé voltak zivatarok Olaszország térségében.

A Juliette ciklon felhőzete és frontjai február 27-én 16:00 UTC-kor, valamint 28-án 16:15 UTC-kor

Február 27-ei videóriport Mallorcáról

Március 1-jére a ciklon központi örvénye leszakadt a frontálzónáról, és a Tirrén-tenger fölé helyeződve egyre szervezettebb formát öltött, napközben időnként egy szemszerű képződmény is megfigyelhető volt a centrumban, melyet többé-kevésbé összefüggő konvektív felhőzet vett körül. Ezzel Juliette medikánná, pontosabban szubtrópusi ciklonná alakult. A központi konvektív rendszer érintette Szardínia keleti részét is, és a sziget radarmérésein szintén megmutatkozott a trópusi jellegű, körszimmetrikus sávokból álló csapadékmező. A nap második felében a légörvény kissé eltávolodott a szigettől, és átmenetileg szervezetlenebb is lett, éjszaka azonban ismét erősebbé vált a konvekció, mely 2-án reggelre átmenetileg újból teljesen körbevette a ciklon "szemét". Délelőtt a ciklon lassan Korzika felé indult meg, de mivel délnyugatról - részben feltehetőleg a szardíniai hegyvidék főnös hatása révén - szárazabb levegő érkezett, a déli oldalán legyengült a konvekció. A központtól északra és nyugatra azonban fennmaradtak a záporok, zivatarok, melyek estére ismét jobban körbecsavarodtak a centrum körül. A kis ciklon éjszaka elérte Korzika déli részét, a szigeten áthaladva viszont jelentősen legyengült, szétzilálódott. 3-án napközben ugyan még megfigyelhető volt az apró örvény fokozatosan dél felé forduló, egyre inkább elnyúlttá váló maradványa, mely fokozatosan beleolvadt egy Olaszország déli részén létrejött újabb peremciklon nagyobb területet lefedő áramlási rendszerébe. A medikánból Szardínia és Korzika egyes területein szintén jelentősebb, 50-100 mm közötti csapadék hullott 2-3 nap alatt.

A Juliette ciklon felhőzete és frontjai március 1-jén 10:30 UTC-kor, valamint 2-án 10:45 UTC-kor

Radarkép-animáció a Juliett ciklonról március 1. 12:00 - 18:00 UTC között

Radarkép-animáció a Juliett ciklonról március 2. 16:00 - március 3. 06:00 UTC között

A ciklon átalakulási folyamata és erősségének változása jól végigkövethető volt a műholdas (ASCAT-B, ASCAT-C) széladatok által is. 27-én este még kiterjedten fordultak elő igen erős, 65-90 km/h körüli (35-50 csomó közötti) szelek a ciklonban az okklúziós fronthoz kapcsolódva, a korábban említettek szerint főként a Baleár-szigetek keleti felét érintve, de a műholdas adatokkal egybevágva, hajók a ciklon déli oldalán is mértek hasonló szélerősségeket. Másnap estére már vesztett erejéből a szél, emellett pedig Szardíniától délnyugatra kezdett önálló örvényként elkülönülni a frontról leszakadó okklúziós fej (szürke terület). Ebből fejlődött ki a szubtrópusivá alakuló ciklon központi konvektív rendszere, melyhez kapcsolódóan március 1-jén és 2-án már egy koncentrált, de a korábbiaknál gyengébb, 60-65 km/h (30-35 csomó) körüli szélmaximum volt jelen, ami tartósan, egészen a korzikai partotérésig fennmaradt.

Az ASCAT-B és ASCAT-C szenzorok szélmérései (csomóban) a jelzett időpontokban

A ciklon útvonala és erőssége (elsődleges becslések alapján):

(A háromszögek jelölik a mérsékelt övi/poszt-trópusi, a négyzetek a szubtrópusi stádiumot.)

Műholdkép-animációk a ciklon teljes élettartamáról (infravörös és látható):

Felhasznált műholdképek, adatok: EUMETSAT, Kachelmannwetter, Sat24, SardegnaArpa, ASCAT, InfoClimat, Ogimet, Weather Underground