A Birodalom visszavágott, avagy erõs hidegbetörés havazással április végén
Szélsőségek - Publikálva: 2017-04-22 10:18 | Becsült olvasási idő: kb 5 perc.
A meglehetõsen zord január, illetve a február elsõ, hidegebb fele után Tél Tábornok egy pillanat alatt visszavonta seregeit, és február végére szinte átmenet nélkül köszöntött be az országba a tavaszi idõjárás. Bár többször is úgy tûnt, hogy a hideg még vissza-vissza köszönhet, ez nem, vagy csak részben történt meg, így a március nagy része és április elsõ fele is meleg idõvel telt, április elsõ napjaiban több helyen már az elsõ nyári napok (25 fokos vagy a feletti maximumok) is megvoltak. Az északi fagybirodalom azonban ezt nem hagyta szó nélkül, így április közepén még egy utolsó(?) offenzívát indított Közép-Európába.
Tél Tábornok támadása több hullámban érte el Magyarországot. Az elõõrsként érkezõ elsõ hidegfront már 16-án átvonult, de ez jelentõs lehûlést még nem hozott, a front mögött az elõzõ napokban jellemzõ 15-20 fokos maximumok 2-3 fokkal estek vissza. 17-én reggel azonban északon, északkeleten több helyen elõfordult fagy, a fagyzugokban -3, -4 fokos értékeket is mértek. A front jelentõs csapadékkal nem járt, szórványosan fordult elõ esõ, zápor, illetve mögötte 17-én délután is voltak záporok.
Zápor Egyházasrádóc közelében 17-én (Zivipötty fotója)
Az északon halmozódó és egyre csak közeledõ hideg azonban nem hagyta nyugodni a légkört, és Nyugat-Európában egy kisebb peremciklont generált. Ez 18-ára virradó éjszaka érte el az országot nyugat felõl, és ennek hidegfrontja mögött tört be a sarkvidéki hideg. Így a csúcsértékek 18-án már csak 10 és 13 fok között alakultak. A frontból többfelé hullott esõ, de ezúttal sem jelentõs mennyiségben, mögötte pedig elszórtan záporok, a hegyekben már hózáporok alakultak ki. A hideg légtömeg szokás szerint nehezen, csak két oldalról tudta bevenni az Alpokot, ami egy mediterrán ciklon képzõdéséhez vezetett. Bár ez a ciklon késõbb a Balkán-félsziget felett vonult át, Magyarország felett is kialakult egy önálló peremciklon, és a két légköri képzõdmény közös áramlási rendszerében dél felõl kiterjedt felhõ- és csapadékrendszer érte el hazánk keleti-középsõ részét, mely az itteni ciklonnak köszönhetõen késõbb nyugatabbra is átterjedt.
Frontanalízis és mûholdkép 19-én 14 órakor (12 UTC-kor), jól látható aBalkán-félsziget feletti mediterrán ciklon, illetve a felettünk elhelyezkedõ peremciklon (T betû jelöli a ciklonközpontokat) - forrás: ZAMG
Ebben a felettünk elhelyezkedõ ciklonban teljesedett ki a Tábornok támadása, ugyanis ezzel megérkezett a teljes "téli sereg", a hideg, a csapadék és a szél is. Az ország déli részén már 19-én reggel is elõfordult havazás, sõt, helyenként néhány cm-es hóréteg is kialakult.
Reggeli havazás Kiskunmajsán (Kaszabubu felvétele)
Aztán ahogy délelõtt északabbra terjedt az intenzívebb csapadék, a Duna mentén és Budapest tágabb térségében is havas esõ, havazás váltotta fel az esõt, helyenként szintén megmaradó havat produkálva. Az Északi-középhegység magasabb csúcsain, a Budai-hegységben és a Pilisben pedig megkezdõdött a hó halmozódása, mely a ciklon végére rég nem látott mennyiségû hótakaróval fedte be a tájat.
Sûrû havazás Tinnyén délelõtt (micibot fényképe)
Tél és tavasz egyszerre Budapesten (Dzsibzon felvétele)
Napközben a peremciklon is nyugatabbra helyezõdött, így nyugaton a viharos szél mellé már havazás is társult, igazi hóvihar érzetet keltve. A hõmérséklet itt ráadásul egész nap 1-3 fok körül alakult, csak a fõnösebb délnyugati határszélen volt egy-két fokkal magasabb. Másutt sem volt azonban sokkal melegebb, jellemzõen 4-7 fok körül szóródtak a maximumok, csak az északkeleti csücsökben volt 8-9 fok.
Délután Gyõrújbaráton is kifehéredett a táj (peti80 fényképe)
Sárga repce és fehér hó Mihályiban (fool* felvétele)
20-ára virradóan nyugaton folytatódott a havazás, melynek eredményeképp helyenként síkvidéken is kialakult hótakaró. Kõszeg térségében bizonyult ez a legvastagabbnak, ott 8-10 cm hó borította be a tájat és a virágzó repcemezõket, melyet még síkvidéken is hordott a szél. És bár a ciklon melegszektorának átmeneti nyugatabbra tolódásával az ország más részén 19-én estére átmenetileg esõbe váltott a csapadék, 20-án a ciklon keletebbre helyezõdésével ismét egyre több helyen havas esõ, hó lett a jellemzõ csapadékforma.
Zselickisfaludon is havazás váltotta fel az esõt (djrafy fényképe)
Kõszeg térségében síkvidéki hófúvás is elõfordult a reggeli órákban (Zivipötty fotója)
Sümeg térsége is fehérbe öltözött (@Zgrót@ felvétele)
A télbetörés ugyanakkor az ország hegyvidéki területein lett a legemlékezetesebb. ezeken a területeken a csapadék mindvégig hó formájában hullott, és a jelentõs csapadék okán nem egy helyen az 50 cm-t is elérte vagy meghaladta a 1,5-2 nap alatt lehulló hóréteg. Észlelõi beszámolók alapján a Bükkben és a Pilisben helyenként 60-90 cm havat is mértek. A nem mindennapi látvány sok érdeklõdõt csábított a magasba, így szinte minden hegycsúcsról érkezett fényképes dokumentáció. A hó azonban tapadós jellegû, nehéz, vizes volt, mely jelentõsebb károkat is okozott, fakidõlések, fatörések és vezetékszakadások révén. A Mátrában és a Bükkben lakott területeket is elzárt a hó, míg Kõszeg környékén a vezetékekre tapadó hó a viharos széllel együtt síkvidéken is okozott hosszabb áramkimaradásokat.
Tetemes hó a Normafán 19-én (Daniello fotója)
A Mecsekben 40 cm-es hó terhe alatt roskadoztak a fák (VáraljaMet fényképe)
A bakonyi erdõket sem kímélte a 20-ára már vastaggá váló hótakaró (ricso3 fotója)
A Keszthelyi-hegységben is a fehérség volt az úr (Dr. Hóvihar fényképe)
A Pilisben helyenként a 70 cm-t is elérte a hóvastagság (bazsalazsa felvétele)
A Mátrában szintén tetemes, 50-70 cm hó hullott, ami sok helyen fákat tört, vezetékeket szakított le (Koczkás fotója)
A Bükkben hullott a legtöbb hó, helyenként a 90 cm-t is megközelítette a vastagsága, és a Mátrához hasonlóan jelentõsebb károkat okozott (Kerekrobi fényképe)
Kissé északabbra, a Kárpátokból is kaptunk jelentést a kiadós havazásról (czaki fotója)
A Soproni-hegység egyes részein is elérte a hóvastagság az 50 cm-t (fool* felvétele)
A Kõszegi-hegységben ezúttal is 20-30 cm hó hullott, akár csak tavaly április végén (Zivipötty fényképe)
Tél Tábornoknak azonban ezzel ki is merült az offenzívája. A hó síkvidéken már 20-án elolvadt, 21-én pedig az áprilisi napsütés a hegyvidékeken is gyors ütemben fogyasztani kezdte a hótakarót, bár ott még aznap sem olvadt el. A csökkenõ felhõzet és gyengülõ szél okán viszont 21-én reggel északon és a Dunántúlon több helyen elõfordult fagy is. Délután ugyanakkor már országszerte 10 fok fölé emelkedett a hõmérséklet.
És miközben hazánkban javában tombolt a tél, a nyár már jelezte, hogy készülõdik: 20-án az elsõ trópusi vihar, Arlene is kialakult az Atlanti-óceánon.
Az Arlene trópusi vihar április 20-án - forrás: NOAA
-------------------------
Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)