10 évvel ezelõtt: súlyos hóhelyzet egész Magyarországon

Az 1998/1999-es tél addigi legkeményebb támadásának elõjelei január utolsó napjaiban már kezdtek mutatkozni Észak-Európában, ahol igen zord légtömegek halmozódtak föl: Lappföldön -50°C közelébe, Moszkvában -30°C-ig süllyedt a hõmérséklet. Eközben az Atlanti-óceán felett fokozatosan megerõsödött és középpontjával a Brit-szigetek fölé helyezõdött egy anticiklon, melynek keleti oldalán lehetõség nyílt a hideg légtömegek dél felé áramlására. A sarkvidéki eredetû levegõ elsõ hulláma viharos északi széllel szinte bezúdult hazánkba, de számottevõ csapadékkal nem járt, ugyanakkor komoly hóviharokat okozott a mediterrán térségben, sõt, a tunéziai partoknál is. A második hidegleszakadás elõtti napokban Közép-Európát elõbb északnyugat-nyugat felõl enyhe óceáni, késõbb dél felõl átmenetileg meleg, száraz levegõ árasztotta el, majd a február 6-át követõ néhány nap során az észak felõl gyorsan közelítõ sarkvidéki, valamint a déli meleg légtömegek keveredésének hatására egy több középpontú mediterrán ciklon fejlõdött ki. A ciklon legintenzívebb szakaszának fölénk helyezõdése idején, február 9-én a délutáni órákban indult meg a havazás, mely másnap – az északnyugati országrészt kivéve - tovább folytatódott. A hóréteg gyorsan gyarapodott, általában 10-25cm, északkeleten 30-35cm hó hullott, melyet fõleg a Dunántúlon hordani kezdett az egyre erõsödõ északi szél. A közlekedési nehézségek mellett a közellátási gondok is egyre súlyosbodtak, a megközelíthetetlen települések száma már 200 fölött volt. Február 11-én reggelig tovább tartott az intenzív havazás, miközben a front hátoldalára kerülve viharossá, helyenként orkán erejûvé erõsödött a szél, az addigiaknál is mostohább körülményeket elõidézve. Az Országos Rendõrfõkapitányság operatív törzset állított fel a hóhelyzet kezelésére, a Honvédség és a Határõrség helikopterekkel és lánctalpas gépjármûvekkel mentették a hó fogságában lévõket. Napközben a több, mint 400 megközelíthetetlen település között volt a borsodi és szabolcsi megyeszékhely is. Február 12-ére a szél továbbra is viharos erõsséggel fújt, több helyen 3-4 méteres hófalakat emelt, ennek ellenére – mivel a hóesés némileg alábbhagyott - a mentési és ellátási feladatokat eredményesebben lehetett folytatni. Miskolc és Nyíregyháza kiszabadult a hó fogságából, a vidéki településekre lánctalpasok, a nyírségi tanyákra helikopterek juttattak el élelmiszercsomagokat. A következõ 2 napon még mindig igen rosszak voltak az idõjárási körülmények, az okkludálódó (összekapcsolódó) ciklon sokfelé újabb 5-10cm havat hozott, de a szél lecsillapodásával párhuzamosan egyre több, hóban rekedt települést szabadítottak ki, járhatatlan mellékutak azonban még egy héttel a havazást követõen is voltak. A február 9. és 14. között lehullott hó mennyisége országos viszonylatban 20-30cm, középhegységeinkben és Északkelet-Magyarországon 40-70cm, a Nyírségben néhol még ennél is több volt. Az 5 napon át tartó ítéletidõ nem múlt el következmények nélkül: a vastag hótakaró olvadásával nõttön-nõtt a belvízzel elöntött terület nagysága, mely március elejére elérte a 440 ezer hektárt. A hóolvadástól súlyos árvízhelyzet alakult ki a Tiszán és mellékfolyóin.