Meteorológiai társalgó

"...Lehet másnap kapna vagy egy golyót a fejébe, vagy másnap többmillió dollár kerülne a számlájára, csak hogy hallgasson...."

A kapitalizmus szent tehene a profit minden áron.... Nem kérdés, hogy az olcsóbb megoldást választanák!
Meghatóan szép, száraz idõ , amíg a szem ellát.

A globális felmelegedés, hõmérsékletnövekedés, jégsapka olvadása, gleccserek olvadása, meridionális-zonális jelleg túlsúlya kapcsán ezt írtam a tavasszal az éghajlatváltozás fórumba Link Link Link Link
A meridionális jelleg erõsödésérõl a zonalitás gyengülésérõl azért sem írnak, mert egyrészt az egész egy üzlet, és a meridionális jelleg erõsödése kevésbé hangzik jól, mint az üvegház gázok emelkedése és az emberi hatás.
Mondjuk kíváncsi lennék, mi lenne ha kiállna egy nemzetközi szinten elismert klímakutató, és kijelentené hogy a légszennyezettségnek semmi köze a melegedéshez, csak és kizárólag a meridionalitás drasztikus erõsödésének és ezzel párhuzamosan a nyugat-keleti áramlás gyengülésének!?
Lehet másnap kapna vagy egy golyót a fejébe, vagy másnap többmillió dollár kerülne a számlájára, csak hogy hallgasson.
A környezettudatos, környezetkímélõ életmód nem árt a Földnek, az biztos, sõt használ, nincs ezzel semmi baj, viszont a tudománynak árt, ha nem a valóság terjed el.

Pontosan így van!
Az a felállás, amit elsõnek említettél, a mélyre nyúló, nagyrészt stagnáló teknõk (azaz a kifejezett meridionális jelleg) mediciklonjai által okozott havazás. Az ilyen ciklonok aránylag gyorsan túlságosan délre kerülnek, ezért a déli országrészben feltûnõen nagyobb mennyiségû csapadékot (havat) hoznak, mint az északiban (ahova gyakran el sem jut a csapadék) Az utóbbi teleken ez az általános figura.
A második eset az, ami a hetvenes évekre volt jellemzõ: kevésbé délre nyúló, aránylag gyorsan áthelyezõdõ teknõk és ezért északon vonuló ciklonok. Ilyenkor északnyugati irányítás van, gyorsan "áthúzó" hideg és melegfrontokkal. Ez a helyzet -ahogy írod is- az északkeleti havazásnak kedvez délnyugattal szemben.
Egy szó mint száz: nem kell bedõlni a "globális felmelegedésrõl" szóló média-inváziónak. Hogy napjainkban a magasabb hõmérsékletek felé ingott ki az éghajlatunk, az vitán felül áll.
De hogy ez tisztán antropogén, és visszafordíthatatlan változás volna, az már több, mint kétséges. Érdekes, hogy a klimatológusok makacsul ismételgetik, hogy a klímaváltozás miatt miatt valamivel szárazabbá válik a mi éghajlatunk, és a kevesebb csapadék egyenlõtlenebb eloszlású lesz: ritkábban esik, de akkor szélsõséges hozamok lehetnek. Azért érdekes ez, mert ennek a változásnak a közvetlen okáról: a meridionális cirkulációs jelleg túltengésérõl senki sem beszél, ír a médiában. Csak nyomják, nyomják ezt a felmelegedés szöveget, amit már az utca embere is unalomig ismer, és jól félre is magyaráz. (Más kérdés, hogy az évi csapadék-összmennyiség sem csökkent, sõt inkább némileg megnövekedett az utóbbi években)
Hogy a meridionalitás elõtérbe lépése milyen összefüggésben lehet a globálisan tapasztalt(?) enyhe hõmérséklet-növekedéssel (ha van egyáltalán ilyen összefüggés) szintén nem szól a fáma.

A 2009-es decemberi 30 centis havat hozó genovai, a 2010-es 40 centis havat hozó genovai, a 2012-es február, a 2013-as õrült mediterrán ciklon áradat elállni nem akaró havazásokkal, amikor még április elején is tél volt és hó esett, azért ezek egymást után nem voltak unalmas és fõleg nem hómentes telek.
A Dunántúlon legalábbis.
Az igazság az, hogy a folyamatos meridionális áramlások ezen formája úgy tûnik az ország nyugati és déli felének okoz komolyabb havakat.
Ami az ország északi és keleti felét rakná meg hóval, azok a zonális idõszakok ciklonjai voltak, amikor rendkívül gyakori volt, hogy miközben délnyugatos csapadék sem volt vagy esõ, Balatonszentgyörgytõl esõ vagy hó, délnyugat és Budapest között valahol váltott át hóba, és északon és északkeleten meg szakadt a hó.
Amikor egy zonális idõszakban a nyugati frontok között az egyik hátoldali ciklon kicsit meredeken jött és tudott mediterrán ciklont csinálni, akkor meg délnyugaton havazott, vagy ha országon áthaladó pályája volt, akkor országos havazást csinált.
Miközben a zonális idõszakban az én gyerekkoromban egymást követték olyan telek, hogy a szánkónk évekig rozsdásodott a padláson.
Az elmúlt 7-8 télbõl 4-5 alkalommal nálunk minden télen meghaladta az 1 métert az összes téli hóvastagság.
Ha jól emlékszem, az 1995 és 2006 közötti idõszakban több olyan mediterrán ciklon volt, ami az ország nagyobb részét megrakta hóval, mint ezek csak a déli részeket érintõk.
Ahány típusú telet megéltünk már mindannyian, nem jelenthetünk ki semmit!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél után a szakemberek dél-olasz teleket vártak hozzánk, nem gyõztek jelzõket keresni arra hogy mostantól micsoda enyhe telek jönnek, aztán 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén Kaposváron mindhárom egymást követõ télen volt -23 fok.
A déli országrészben volt azóta -28 fok is.
Az elmúlt 2 telet kivéve hó is volt azért, persze voltak országrészek amik mindig kimaradtak!
Semmi garancia sincs arra, hogy ez a tél enyhe lesz, ugyanúgy lehet akármilyen, meg annak az ellenkezõje is.

Úgy látszik a felmelegedés itt minõségi javulást nem hoz a nyarakban, csak a szélsõségek növekedését: a hosszabbodó hõhullámok mellett növekvõ hõmérséklet-változást és a csapadék még egyenetlenebb tér-idõbeli eloszlását. De a teleink jó eséllyel csak tovább fognak romlani.

Kár, hogy éjszaka befelhõsödik, pedig megint lenne esély fagyra (jelenleg 3,3 fok van). Mondjuk én már annak is örülnék, ha legalább talaj menti fagy lenne, és lehetne deret fotózni.