Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Amennyiben igaz a feltevésem, elméletem, hogy a 25-30-40 éves blokkok vannak, ahol szélsõséges és kevésbé szélsõséges, vagy máshogy fogalmazva nyugati áramlásos és meridionális idõszakok követik egymást, akkor ennek tudatában kell szemlélni az egészet.
1960-1990 között nyugati irányítás volt.
1992 körül megváltozott ez, vége lett a nyugati irányításnak, és elkezdõdött a meridionális korszak.
A váltás annyira drasztikus volt, hogy elképesztõ!
Óriási különbség van az idõjárásban a két idõszak között, mint tûz és a víz.
Ráadásul az is elképesztõ, hogy ebben a meridionális idõszakban ami már 20 éve tart, rendkívüli túlsúlyban van a meridionalitás, zonalitás csak véletlenül van.
Mint ahogy az 1960-1990 közötti idõszakban is jellemzõen zonális idõszak volt.
Az 1960 elõtti idõszak, mondjuk 1920-1950 között sokkal jobban hasonlított erre a mostani szélsõséges blokkra.
Hogy elõtte zonális volt-e, vagy legalábbis a nyugati irányítás volt-e túlsúlyban mondjuk 1890-1920 között, ezt nem tudom, mert nincsenek kémeim abból az idõszakból, illetve minél jobban megyünk vissza az idõben, annál kevésbé megbízhatóak az adatok, térképek, leírások.
Illetve mit nevezünk zonálisnak, nyugati irányításnak, mit nevezünk meridionális irányításnak, mit nevezünk szélsõségnek, hol húzzuk meg a határt?
Ez mindig is központi probléma a témában, és el is viszi a lényegrõl a témát, ezért nem szabad itt leragadni.
A NAO indexes diagram Link is hasonlót mutat, de ugye ezzel sem lehet tökéletesen lefedni az idõszakokat, pláne akkor nem, ha nem ennyire látványos az adott idõszak dominanciája, mert el tudok képzelni olyat is, hogy egy megelõzõ zonális idõszak mondjuk az 1800 években nem volt ennyire jól kivehetõ, mint az 1960-1990 közti 30 évben.
Vannak átmenetek, vannak mutáns helyzetek amikre rá lehet fogni sok mindent, de gondolatébresztõnek nagyon érdeked gondolat ez, hogy mi a túrótól váltott teljesen nyugati irányításból ennyire szélsõségesen meridionálisba?
Nem hinném, hogy a légköri szennyezõdéstõl, mert akkor az 1920-1950-es idõszak mitõl volt szélsõségesebb, mint az 1960-1990 közti?
1920-1950 között az emberi hatás össze sem hasonlítható a mostanihoz, jóval kevésbé szennyeztük a környezetet.
Az is elgondolkodtató, hogy voltak olyan idõszakok a történelemben, amikor ezek a szélsõségek nem egymást egyenlítették ki, vagy máshogy fogalmazva nem az egyik véglet után jött a pont ellentétes véglet, hanem az egyik végletre állt rá a klíma és 4 évig nem esett esõ.
Például!
Kiszáradt a Balaton meg a Fertõ-tó.
Gondolhatjuk, hogy ha azt szélsõségnek vesszük, hogy a Balaton vagy a Fertõ-tó kiszárad, akkor a mostani idõszakban oly messze vagyunk ettõl, hogy ezt nem is érdemes szélsõségnek nevezni!
Igen ám, csakhogy lehet, hogy a 4 éves aszály és Balaton kiszáradása után 4 évig meg a déli parton a(z akkor még nem létezõ) nyaralók ablakából lehetett horgászni!
Vagy fogta magát, és a 4 év aszály után visszaállt átlagoshoz közelire az idõjárás.
A 4 éves aszály meg volt egy ilyen kilengés, mint amikor az ember szíve félrever egyet-egyet.
Ez is szélsõség!
Vagy ha vesszük a normál pulzusszámot 75-nek, ha egyik nap 34, a másik nap meg 118, majd megint 38, aztán 112, majd 33, aztán 121.
Ez is szélsõség!
A mostani idõszakban azért nincsenek látványos kiszáradások vagy egyéb károk, mert pont mire eljutnánk oda, hogy na be lehet sétálni száraz lábbal 200 métert a Balaton fenekén, addigra fordul a kocka, elkezd esni és addig nem áll el, amíg nem úsznak a nyaralók.
Aztán megint besétálunk a stégekig, majd megint az ablakból horgászunk.
Én nem nevezem sehogy ezt a mostani meridionális idõszakot, esetleg úgy, hogy meridionális idõszak!
1960-1990 között nyugati irányítás volt.
1992 körül megváltozott ez, vége lett a nyugati irányításnak, és elkezdõdött a meridionális korszak.
A váltás annyira drasztikus volt, hogy elképesztõ!
Óriási különbség van az idõjárásban a két idõszak között, mint tûz és a víz.
Ráadásul az is elképesztõ, hogy ebben a meridionális idõszakban ami már 20 éve tart, rendkívüli túlsúlyban van a meridionalitás, zonalitás csak véletlenül van.
Mint ahogy az 1960-1990 közötti idõszakban is jellemzõen zonális idõszak volt.
Az 1960 elõtti idõszak, mondjuk 1920-1950 között sokkal jobban hasonlított erre a mostani szélsõséges blokkra.
Hogy elõtte zonális volt-e, vagy legalábbis a nyugati irányítás volt-e túlsúlyban mondjuk 1890-1920 között, ezt nem tudom, mert nincsenek kémeim abból az idõszakból, illetve minél jobban megyünk vissza az idõben, annál kevésbé megbízhatóak az adatok, térképek, leírások.
Illetve mit nevezünk zonálisnak, nyugati irányításnak, mit nevezünk meridionális irányításnak, mit nevezünk szélsõségnek, hol húzzuk meg a határt?
Ez mindig is központi probléma a témában, és el is viszi a lényegrõl a témát, ezért nem szabad itt leragadni.
A NAO indexes diagram Link is hasonlót mutat, de ugye ezzel sem lehet tökéletesen lefedni az idõszakokat, pláne akkor nem, ha nem ennyire látványos az adott idõszak dominanciája, mert el tudok képzelni olyat is, hogy egy megelõzõ zonális idõszak mondjuk az 1800 években nem volt ennyire jól kivehetõ, mint az 1960-1990 közti 30 évben.
Vannak átmenetek, vannak mutáns helyzetek amikre rá lehet fogni sok mindent, de gondolatébresztõnek nagyon érdeked gondolat ez, hogy mi a túrótól váltott teljesen nyugati irányításból ennyire szélsõségesen meridionálisba?
Nem hinném, hogy a légköri szennyezõdéstõl, mert akkor az 1920-1950-es idõszak mitõl volt szélsõségesebb, mint az 1960-1990 közti?
1920-1950 között az emberi hatás össze sem hasonlítható a mostanihoz, jóval kevésbé szennyeztük a környezetet.
Az is elgondolkodtató, hogy voltak olyan idõszakok a történelemben, amikor ezek a szélsõségek nem egymást egyenlítették ki, vagy máshogy fogalmazva nem az egyik véglet után jött a pont ellentétes véglet, hanem az egyik végletre állt rá a klíma és 4 évig nem esett esõ.
Például!
Kiszáradt a Balaton meg a Fertõ-tó.
Gondolhatjuk, hogy ha azt szélsõségnek vesszük, hogy a Balaton vagy a Fertõ-tó kiszárad, akkor a mostani idõszakban oly messze vagyunk ettõl, hogy ezt nem is érdemes szélsõségnek nevezni!
Igen ám, csakhogy lehet, hogy a 4 éves aszály és Balaton kiszáradása után 4 évig meg a déli parton a(z akkor még nem létezõ) nyaralók ablakából lehetett horgászni!
Vagy fogta magát, és a 4 év aszály után visszaállt átlagoshoz közelire az idõjárás.
A 4 éves aszály meg volt egy ilyen kilengés, mint amikor az ember szíve félrever egyet-egyet.
Ez is szélsõség!
Vagy ha vesszük a normál pulzusszámot 75-nek, ha egyik nap 34, a másik nap meg 118, majd megint 38, aztán 112, majd 33, aztán 121.
Ez is szélsõség!
A mostani idõszakban azért nincsenek látványos kiszáradások vagy egyéb károk, mert pont mire eljutnánk oda, hogy na be lehet sétálni száraz lábbal 200 métert a Balaton fenekén, addigra fordul a kocka, elkezd esni és addig nem áll el, amíg nem úsznak a nyaralók.
Aztán megint besétálunk a stégekig, majd megint az ablakból horgászunk.
Én nem nevezem sehogy ezt a mostani meridionális idõszakot, esetleg úgy, hogy meridionális idõszak!
Na igen,a 80-as években a 33 fok már õrületnek számított.Bár lehet volt melegebb is na,de mostanság .Gyõr: 2007-ben 39,4 ,tavaly meg 40,6 .Az elsõ adat nem biztos!
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Szerinted a mostani meridionális idõszakot lehet nevezni klímaváltozásnak?? Nem emberi tényezõsre gondolok.Vagy csak akkor klímaváltozás a klímaváltozás ,ha száz vagy ezer éves léptékben gondolkodunk?Itt is az a fránya intervallum.
Vagy nevezzük klímakilengésnek?
Szerintem meg a mi éghajlatunkon ,ha valami sokáig fennáll akkor jóval nagyobb az esélye,hogy más mederbe váltson az idõjárás.(mediterrán hatásból,óceánira vagy kontinentálisra vagy fordítva)
Na persze megint kilyukadunk az idõ intervallumnál,mert ha mondjuk 3 száraz hónapot vizsgálunk és én az elsõben mondom ezt akkor igazad van,mert még 2 hónapig szárazság volt.Ha viszont mondjuk 6 hónapot vizsgálunk és az uccsó 3 hónap csapadékosabb volt akkor már más a gyerek fekvése.Ezért ez csak egy általánosság , amit nagyon könnyen lehet sokszor cáfolni ,de nem mindig és mindenki megtalálhatja a saját "igazát" benne.
Na persze megint kilyukadunk az idõ intervallumnál,mert ha mondjuk 3 száraz hónapot vizsgálunk és én az elsõben mondom ezt akkor igazad van,mert még 2 hónapig szárazság volt.Ha viszont mondjuk 6 hónapot vizsgálunk és az uccsó 3 hónap csapadékosabb volt akkor már más a gyerek fekvése.Ezért ez csak egy általánosság , amit nagyon könnyen lehet sokszor cáfolni ,de nem mindig és mindenki megtalálhatja a saját "igazát" benne.
Bocsánat, 50-50% alatt 50% A és 50% B esetet értettem. Tehát hogy együtt kiteszik a 100-at. Pl. 50% hogy átlag alatt, 50% hogy átlag felett lesz a következõ 9 hónap csapadékmérlege XY helységben. Lévén egyik se valószínûbb a másiknál, nincs értelme kiemelni egyiket sem.
""Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után??"
Nem! Vagy ha igen: na az egy magas szintû szakmai papírt jelentene.
""Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után??"
Nem! Vagy ha igen: na az egy magas szintû szakmai papírt jelentene.
CSak nagyon nem mindegy, hogy amikor kiegyenlítõsdit játszik az idõjárás, akkor a -20 után egybõl kiegyenlíti 3 nap múlva és +20 lesz (mint 2009-ben decemberben, amikor 21-én reggel -21 fok volt Sellyén, majd 23-án délután +19 fok.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
Lehetõségekrõl nem érdemes írni ,ha 50-50 % az esélyük? Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet.
Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet. 
Ok, én a "kiszáradt délkelet"-rõl a talajnedvességre asszociáltam. 
Én egyetértek az általad leírtakkal. Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?
Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
)
Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
)
Kicsit pontatlan voltam,de a linkelés már csak ilyen.A linken belül a 10 és 30 napos plusz, negatív csapadék anomáliára gondoltam nem a talaj telítettségére!!De a szöveges részem azt hiszem erre utalt!
Nem! Így sem értek egyet!
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Azért van még mit bepótolnia csapadék tekintetében az idõjárásnak délen, keleten és észak-keleten is. A mostani csapadék mindenhol csak "tûzoltásra" volt jó semmi másra. Ha megnézed a csapadékhiány térképet az OMSZ oldalán te is láthatod. Pl.: itt Debrecen környékén bõven elbírná a csapadékot a talaj.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Tisztelve a nagyobb tudásod mégis ellent mondanék.Már hogyne játszana az idõjárás "kiegyenlítõsdit" a mi kis piciny területünkön is!!Persze elõfordulhatnak hosszan tartó idõszakok,de ez csak a klímánk sajátossága,épp mi dominál.Ha nem csinálná az egyenlítõsdit akkor Szahara vagy Amazonas-medence lennénk!Persze szélsõség után nem törvényszerû a másik szélsõség,de a mostani idõjárásunk nagyon is hajaz rá.Apró példa,persze bele lehet kötni (6 napon túl én is bele tudok mindenbe) ,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.Link
Amúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.LinkAmúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
"Ha lehet hinni az utóbbi évek nagy kilengéseinek,akkor a már régóta tartó száraz periódust felváltja egy esõsebb is a közeljövõben talán.
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos."
Erre mégis mi bizonyíték van? Mi támasztja alá, hogy a csapadékosra fordulás esélye nagyobb, mint ha nem változik a kárpát-medencei csapadék-egyenleg? Véleményem szerint SEMMI. Ne legyünk ennyire szûk látókörûek, hogy a nagy és egész világra kiterjedõ idõjárás kiegyenlítõsdit játszik egy körömnyi terület egy pici sarkában, ráadásul pont a hektikus csapadékeloszlás tekintetében!
Persze, vannak zonális és meridionális idõszakok, vannak periodikusan ismétlõdõ helyzetek (NAO, AO esetleges peridikus viselkedése, El Nino La Nina stb.), de ezekbõl nagy lózung olyat kijelenteni, hogy jön a csapadék és akkor biza ló túloldala. Ugyan dehogy! Nézzünk vissza 2 évvel: egész évben száraz volt az idõ, nem fordult sehonnan sehova!
Nézzük meg a telet! Volt 5 hónapja forgolódni: teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt hozott - pozitív anomáliával. Nézzük meg a NAO indexet: majdnem egész télen +1 +2.
Ezekbõl tehát elõrejelzéseket, halvány sejtéseket sem lehet kovácsolni, jobban megnézve (mai tudásunk szerint) teljesen véletlenszerûek ezek az idõszakok, a kezdetük, a hosszuk és az erõsségük is.
Persze vannak tanulmányok ezen a térek, amik mind nagyon érdekesek, de nem véletlenül tanulmányok, nem 1-2 mondatos sejtések / elõrejelzések / sejtetések / hümmögések.
Persze Derick-nek is igaza van: minden, aminek van kezdete, vége is van egyszer. De hogy mikor?
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos."
Erre mégis mi bizonyíték van? Mi támasztja alá, hogy a csapadékosra fordulás esélye nagyobb, mint ha nem változik a kárpát-medencei csapadék-egyenleg? Véleményem szerint SEMMI. Ne legyünk ennyire szûk látókörûek, hogy a nagy és egész világra kiterjedõ idõjárás kiegyenlítõsdit játszik egy körömnyi terület egy pici sarkában, ráadásul pont a hektikus csapadékeloszlás tekintetében!
Persze, vannak zonális és meridionális idõszakok, vannak periodikusan ismétlõdõ helyzetek (NAO, AO esetleges peridikus viselkedése, El Nino La Nina stb.), de ezekbõl nagy lózung olyat kijelenteni, hogy jön a csapadék és akkor biza ló túloldala. Ugyan dehogy! Nézzünk vissza 2 évvel: egész évben száraz volt az idõ, nem fordult sehonnan sehova!
Nézzük meg a telet! Volt 5 hónapja forgolódni: teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt hozott - pozitív anomáliával. Nézzük meg a NAO indexet: majdnem egész télen +1 +2.
Ezekbõl tehát elõrejelzéseket, halvány sejtéseket sem lehet kovácsolni, jobban megnézve (mai tudásunk szerint) teljesen véletlenszerûek ezek az idõszakok, a kezdetük, a hosszuk és az erõsségük is.
Persze vannak tanulmányok ezen a térek, amik mind nagyon érdekesek, de nem véletlenül tanulmányok, nem 1-2 mondatos sejtések / elõrejelzések / sejtetések / hümmögések.
Persze Derick-nek is igaza van: minden, aminek van kezdete, vége is van egyszer. De hogy mikor?
Ha lehet hinni az utóbbi évek nagy kilengéseinek,akkor a már régóta tartó száraz periódust felváltja egy esõsebb is a közeljövõben talán.
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos.
Az a 10 pont pedig nem elõrejelzés volt részemrõl,hanem rendszeresen jelentkezõ események,amik a legszélsõségesebb évek velejárói is,ezek olyan dolgok,mintha pl. az történne,hogy teljesen kimaradna mondjuk a nyár,vagy az õsz.
Meridionális váltást idén is átéltük,csak jött 2 hét téli idõ,aztán most fújnak a tavaszi szelek,ahogy kell,kimondottan szelesre fordult az idõ az utóbbi 2 hét során,ezek után jönnek a garantált május,júniusi medárdi viharok(nehezen tudnék elképzelni egy csont száraz,aszályos májust,júniust országosan,pl hasonlót mint 2013 július,augusztus,nem beszélve a természetes hõcsökkenésrõl,ami május június környékén akarva-akaratlanul utat enged a hûvösebb óceáni áramlatoknak.
Most sztem a legnagyobb gond a várható fagyok lehetséges térhódítása!
Az aszály,fagykár,jégesõ okozza a legtöbb gondot a magyar mezõgazdaságnak,ami valljuk be nagyon nincsen kihasználva.
És a magyar egy igen csak szerencsétlen nép,ugyanis megfelelõ vízelvezetéssel,víztározók építésével ki lehetne küszöbölni az aszály,és az árvíz problémákat is(de hát másra kell a pénz)!
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos.
Az a 10 pont pedig nem elõrejelzés volt részemrõl,hanem rendszeresen jelentkezõ események,amik a legszélsõségesebb évek velejárói is,ezek olyan dolgok,mintha pl. az történne,hogy teljesen kimaradna mondjuk a nyár,vagy az õsz.
Meridionális váltást idén is átéltük,csak jött 2 hét téli idõ,aztán most fújnak a tavaszi szelek,ahogy kell,kimondottan szelesre fordult az idõ az utóbbi 2 hét során,ezek után jönnek a garantált május,júniusi medárdi viharok(nehezen tudnék elképzelni egy csont száraz,aszályos májust,júniust országosan,pl hasonlót mint 2013 július,augusztus,nem beszélve a természetes hõcsökkenésrõl,ami május június környékén akarva-akaratlanul utat enged a hûvösebb óceáni áramlatoknak.
Most sztem a legnagyobb gond a várható fagyok lehetséges térhódítása!
Az aszály,fagykár,jégesõ okozza a legtöbb gondot a magyar mezõgazdaságnak,ami valljuk be nagyon nincsen kihasználva.
És a magyar egy igen csak szerencsétlen nép,ugyanis megfelelõ vízelvezetéssel,víztározók építésével ki lehetne küszöbölni az aszály,és az árvíz problémákat is(de hát másra kell a pénz)!
Én is pont azt nézem, hogy ha így maradna, akkor itt felénk nem lesz fagy, ezt mint legrosszabb verziót most aláírnám.
A holnapi dél felõl felcsúszó csapadékkal kapcsolatban is nagyon jól kijött, hogy a két nagy modell által várt események általában úgy valósulnak meg 4-5 napos távra, hogy a kettõ között lesz az igazság.
Az ECM napokig alánk jóval alánk várta ezt a holnapi csapadékot, aztán egyszer csak behozta ránk.
Majd szépen visszavitte le, és valóban a kettõ között lesz az igazság, egy kicsit feljebb jön és belóg, de nem annyira, mint amit néhány futás erejéig várt.
A GFS ezt a jövõ hét eleji hideget távolabb várja Link , az ECM közelebb Link
1,5 nap múlva GFS Link és ECM Link
Ha most is a kettõ között lesz az igazság, akkor kevésbé jön be mint az ECM ahogy most várja, de közel lesz a hideg.
A holnapi dél felõl felcsúszó csapadékkal kapcsolatban is nagyon jól kijött, hogy a két nagy modell által várt események általában úgy valósulnak meg 4-5 napos távra, hogy a kettõ között lesz az igazság.
Az ECM napokig alánk jóval alánk várta ezt a holnapi csapadékot, aztán egyszer csak behozta ránk.
Majd szépen visszavitte le, és valóban a kettõ között lesz az igazság, egy kicsit feljebb jön és belóg, de nem annyira, mint amit néhány futás erejéig várt.
A GFS ezt a jövõ hét eleji hideget távolabb várja Link , az ECM közelebb Link
1,5 nap múlva GFS Link és ECM Link
Ha most is a kettõ között lesz az igazság, akkor kevésbé jön be mint az ECM ahogy most várja, de közel lesz a hideg.
Tipikus ún. Luftmassengrenze-helyzet, vagyis egy éles hideg-meleg választóvonal lesz várhatóan a közvetlen közelünkben, elég, ha ez 2-300 km-rel lejjebb csúszik, és borul az egész középtávú prognózis (remélem, ez nem fog bekövetkezni). Jelen állás szerint legfeljebb átmeneti hidegbeszivárgásra futná (fõleg északkeleten), de az a bizonyos ördög sosem alszik, úgyhogy kíváncsian várom, mi lesz jövõ szerdától, a két légtömeg csetepatéja szerencsés esetben akár 
-okat is produkálhat, ami már a minap, ha jól emlékszem, meg lett említve.
-okat is produkálhat, ami már a minap, ha jól emlékszem, meg lett említve. 
Valóban (már többször utaltam rá), hogy itt mostanában ha be is jön egy regula, mégsem lehetünk biztosak semmiben. Pl. ki gondolta volna, hogy a nov-i 130 mm után dec. 9 mm esõt hoz csak (hó nuku), vagy a febr. 80 mm-ét a márc. 7 mm-rel követi. A tavalyi téli félévben talán fél évszázad legtöbb hava esett, az idei télen meg a legkevesebb. Itt a sokévi átlagokat felesleges nézni. A március most 9-10 fokig felment, mintha április lenne, aztán nálam tegnap 4,7 fokos napi közép lett két adatból (ma 5, de több adatból jóval kevesebb lenne), ami a hónap legalacsonyabb értéke. Ezzel a hónap végén a T közép is zuhanásnak indult a 23. utánra várt átlagnál melegebb idõ ellenére. Reggel még úgy tûnt vége a fagyoknak, most meg 11 múlt csak és csak 1,1 fok...
Ebbõl kiindulva véleményem szerint semmire nem lehet következtetni a Kárpát-medencére, vagy ha igen, az legalább egy 40 oldalas tanulmányt (is) megérne. Ezekbõl a szélsõségekbõl egyébként pont látszik, hogy az idõjárásra nehéz ráhúzni a kiszámítható statisztikát, amit 1-2 hete írtál. Ha akarja (és általában valamilyen formában meg is teszi), teljesen szembemegy az átlagokkal és szokásos értékekkel.
Reggel még a tagok 80%-a zuhant Link most már a tagok 80%-a marad a magasban. (Korábbi: Link ) Nagyon ugrál a fáklya, az ECM fáklya pedig inkább csak szétnyílik. GFS-en rendszerint akad még 4-5 tag, ami lenéz a -10 közelébe is. Ez azért már tudna hozni kellemetlen éjszakákat.
Reggel még a tagok 80%-a zuhant Link most már a tagok 80%-a marad a magasban. (Korábbi: Link ) Nagyon ugrál a fáklya, az ECM fáklya pedig inkább csak szétnyílik. GFS-en rendszerint akad még 4-5 tag, ami lenéz a -10 közelébe is. Ez azért már tudna hozni kellemetlen éjszakákat.
8 éve mérek,10 éve vagyok megfigyelõ!
2010 óta különösen nagy kilengéseket élünk,amiket most itt összegyûjtöttem,a teljesség igénye nélkül,nagyon imádtam ezt a 4 éves idõszakot,de az elõtte lévõeket is persze
Tehát akkor:
2009 október-2010 december : 15 hónapos csapadékos idõszak volt,mely oly rendkívüli volt,hogy az 1901 óta folyó mérések kezdete óta 2010 a legcsapadékosabb év volt,a maga 958 mm-es-e országos átlagával.
2011 január-2012 szeptember: beállt egy 21 hónapos száraz idõszak,megspékelve 2011 áprilisban komoly tavasz közepi fagykárokkal,egy igen aszályos nyárral,és igen száraz õsz elsõ felével,majd jött a 2012-es február elsõ felében lévõ Vojejkov-tengely,amit jó esetben egy ember legfeljebb 2- esetleg 3 alkalommal élhet át,majd jött ismét a fagykár 2012 áprilisában is,és jött egy ritkán pusztító nagyságú hõhullám,450 milliárd Ft-os kárral 2012 nyarán.
2012 õszén a Tisza felsõ vidéke szinte kiszáradt már.
2012 október-2013 április elejéig: beállt egy csapadékos idõszak,mely oly keményre sikeredett,hogy 2012/2013 tele minden idõk 2. legcsapadékosabb tele volt,majd 2013 elsõ negyede a mérések kezdete óta a legcsapadékoabb elsõ negyedév volt.
2013 március olyan március volt,amit egy ember legfeljebb 1-2 alkalommal élhet át,vagy ehhez hasonlót.
És végül beállt 2013 április eleje óta a többnyire száraz idõszak,ami 2013 december óta átcsapott többnyire jellegtelenbe.
Ezekbõl kiindulva hamarosan az idõ csapadékosabbra fordulását sejtem.
2010 óta különösen nagy kilengéseket élünk,amiket most itt összegyûjtöttem,a teljesség igénye nélkül,nagyon imádtam ezt a 4 éves idõszakot,de az elõtte lévõeket is persze
Tehát akkor:
2009 október-2010 december : 15 hónapos csapadékos idõszak volt,mely oly rendkívüli volt,hogy az 1901 óta folyó mérések kezdete óta 2010 a legcsapadékosabb év volt,a maga 958 mm-es-e országos átlagával.
2011 január-2012 szeptember: beállt egy 21 hónapos száraz idõszak,megspékelve 2011 áprilisban komoly tavasz közepi fagykárokkal,egy igen aszályos nyárral,és igen száraz õsz elsõ felével,majd jött a 2012-es február elsõ felében lévõ Vojejkov-tengely,amit jó esetben egy ember legfeljebb 2- esetleg 3 alkalommal élhet át,majd jött ismét a fagykár 2012 áprilisában is,és jött egy ritkán pusztító nagyságú hõhullám,450 milliárd Ft-os kárral 2012 nyarán.
2012 õszén a Tisza felsõ vidéke szinte kiszáradt már.
2012 október-2013 április elejéig: beállt egy csapadékos idõszak,mely oly keményre sikeredett,hogy 2012/2013 tele minden idõk 2. legcsapadékosabb tele volt,majd 2013 elsõ negyede a mérések kezdete óta a legcsapadékoabb elsõ negyedév volt.
2013 március olyan március volt,amit egy ember legfeljebb 1-2 alkalommal élhet át,vagy ehhez hasonlót.
És végül beállt 2013 április eleje óta a többnyire száraz idõszak,ami 2013 december óta átcsapott többnyire jellegtelenbe.
Ezekbõl kiindulva hamarosan az idõ csapadékosabbra fordulását sejtem.
A nemes fajták nagy részt öntermékenyek, nem tudom pontosan melyik mennyire, a Sunflower és a Prima 1216 biztosan az.
Nekünk ebbõl a két fajtából van kiültetve egy csomó.
Ezekbõl elég egy is.
Antibulvár!
Én valóban nem haraptam le senki fejét, én is komolyan úgy gondolom, hogy klímatörténeti jelentõségû esemény volt a múlt március.
Sõt, a 2011 és 2012-es év is, mivel itt a térségben 1901 óta a két legszárazabb év volt.
Aztán az augusztus eleji 40 fok a Dunántúlon, a mérések kezdete óta legcsapadékosabb elsõ negyed év, a soha nem tapasztalt zord nap sorozat, és még kitudja hány ilyen történelmi esemény szemtanúi lehettünk az elmúlt években.
Ezért írtam sokszor, hogy szélsõségek mindig is voltak, de ez az idõszak nagyon különleges.
Szeke!
Most már sok kertészetben be lehet szerezni, arra kell vigyázni, hogy egészen biztosan nemes, tehát oltott legyen, mert a magoncok nagyon nagy változatosságot mutatnak egyedenként (van amelyiknek nagyon kicsi a gyümölcse), és a kertészetek a szinte nulla ráfordítási költség miatt elõszeretettel adnak el oltványt úgy, hogy az közben magonc.
Közben Nyírlugos 4 fok, Zabar meg 1.
Nekünk ebbõl a két fajtából van kiültetve egy csomó.
Ezekbõl elég egy is.
Antibulvár!
Én valóban nem haraptam le senki fejét, én is komolyan úgy gondolom, hogy klímatörténeti jelentõségû esemény volt a múlt március.
Sõt, a 2011 és 2012-es év is, mivel itt a térségben 1901 óta a két legszárazabb év volt.
Aztán az augusztus eleji 40 fok a Dunántúlon, a mérések kezdete óta legcsapadékosabb elsõ negyed év, a soha nem tapasztalt zord nap sorozat, és még kitudja hány ilyen történelmi esemény szemtanúi lehettünk az elmúlt években.
Ezért írtam sokszor, hogy szélsõségek mindig is voltak, de ez az idõszak nagyon különleges.
Szeke!
Most már sok kertészetben be lehet szerezni, arra kell vigyázni, hogy egészen biztosan nemes, tehát oltott legyen, mert a magoncok nagyon nagy változatosságot mutatnak egyedenként (van amelyiknek nagyon kicsi a gyümölcse), és a kertészetek a szinte nulla ráfordítási költség miatt elõszeretettel adnak el oltványt úgy, hogy az közben magonc.
Közben Nyírlugos 4 fok, Zabar meg 1.
Hol szerezhetõ be? Elõször azt hittem, valami szóvicc ez az indiánbanán...
Ezt nem értem, kinek harapta volna le Floo a fejét? Nem láttam semmi ilyet a kommentjében.
A GFS pedig tényleg kezd nagyon nem szimpi lenni. Egyelõre az OP még nem veszett meg, de jó pár tag igen. Fõleg itt keleten....
A GFS pedig tényleg kezd nagyon nem szimpi lenni. Egyelõre az OP még nem veszett meg, de jó pár tag igen. Fõleg itt keleten....
Ejnye Flooka-móka, nem kell rögtön leharapni a másik fejét azért. Ha jól tudom, magad is meteorológia- illetve természetkedvelõ ember vagy, nem?
Ilyen módon pedig nem tagadhatjuk le: tetszik vagy sem, a tavalyi március végi havazások és téli napok minden kétséget kizáróan meteo- és klímatörténeti különlegességet jelentettek.
Épp úgy, mint pl. az augusztus eleji nyugat-dunántúli 40 fokok és még sorolhatnám.
Ettõl szép az idõjárás, ezért szeretjük, nem?
(Fejcsóválás...)
Ha jól tudom, magad is meteorológia- illetve természetkedvelõ ember vagy, nem?Ilyen módon pedig nem tagadhatjuk le: tetszik vagy sem, a tavalyi március végi havazások és téli napok minden kétséget kizáróan meteo- és klímatörténeti különlegességet jelentettek.
Épp úgy, mint pl. az augusztus eleji nyugat-dunántúli 40 fokok és még sorolhatnám.
Ettõl szép az idõjárás, ezért szeretjük, nem?
(Fejcsóválás...)
Floo, a "Sunflower" asimina tényleg öntermékeny (a többivel ellentétben), azaz abból elég lenne egy fa a kertbe?
Fantasztikusan finom íze van, trópusi ízvilágot képzelj el, az illata is elképesztõ!
Éretten sárgás-zöldes, banán-krumpli keveréke a formája, nagy barna magokkal belül, krémes, iszonyú finom.
Sajnos gyorsan romlik, bár aztán nem lassabban mint mondjuk a málna vagy a szeder.
Az Alföldön valóban ideális lenne a fagytûrése miatt, -25-30 fokig bírja valóban.
A környéken van néhány, a fügeültetvényben 35 tõ van kiültetve.
A környékbeli példányokról néhány kép Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Az agrometes hozzászólásaim vele kapcsolatban Link
Nagykanizsán van 2-3 hatalmas példány belõle Link Link
Derick!
Valóban életre szóló élmény volt a múlt évi március a szûnni nem akaró hóviharokkal, 1901 óta soha nem tapasztalt jelenség volt, és ha elõtte sem volt ilyen 100 évig, akkor 200 év alatt azért jó páran meghaltak anélkül, hogy ilyet átélhettek volna.
Éretten sárgás-zöldes, banán-krumpli keveréke a formája, nagy barna magokkal belül, krémes, iszonyú finom.
Sajnos gyorsan romlik, bár aztán nem lassabban mint mondjuk a málna vagy a szeder.
Az Alföldön valóban ideális lenne a fagytûrése miatt, -25-30 fokig bírja valóban.
A környéken van néhány, a fügeültetvényben 35 tõ van kiültetve.
A környékbeli példányokról néhány kép Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Az agrometes hozzászólásaim vele kapcsolatban Link
Nagykanizsán van 2-3 hatalmas példány belõle Link Link
Derick!
Valóban életre szóló élmény volt a múlt évi március a szûnni nem akaró hóviharokkal, 1901 óta soha nem tapasztalt jelenség volt, és ha elõtte sem volt ilyen 100 évig, akkor 200 év alatt azért jó páran meghaltak anélkül, hogy ilyet átélhettek volna.
Akkor egyszerû a dolog: az Alföldet be kell erdõsíteni szárazságtûrõ fafajokkal, a dombokon ki kell irtani az erdõket, azt' hadd menjen a helyére az indián banán!
Tényleg, az indián banánnak jó íze van? Ha jól tudom, -25 fokig bírja a telet, lehet ültetnék egyet otthon valamelyik dombra.
Tényleg, az indián banánnak jó íze van? Ha jól tudom, -25 fokig bírja a telet, lehet ültetnék egyet otthon valamelyik dombra.
Mert akkor nem lenne az országban semmi olyan növény, ami április vége elõtt virágzik vagy hajt ki!
Gyakorlatilag semmilyen gyümölcsöt nem termeszthetnénk sem ültetvényeken sem házikerti szinten.
De még Olaszországban sem, mert ott is vannak tavaszi fagyok, sõt, durvább károkat okoznak a tavaszi fagyok mint a téliek, mivel a tenger tél végére tavaszra veszti el leginkább a temperáló hatását.
De hozzánk visszatérve: én 2005 óta figyelem, azóta nem volt itt az udvaromban sem téli sem tavaszi fagykár.
Az ország dombjain a fagykár szinte minimális, egy jó fagylefolyású domboldalban, dombtetõn szinte nincs olyan év, hogy ne lenne gyümölcs, köszönhetõen az inverziónak.
Márpedig domb van annyi mint a nyû.
Itt felénk a Becsehely-Letenye-Lenti vonalban egy jó dombon egy kajszi, õszibarack, alma, körte, szõlõ, cseresznye ültetvény téli vagy tavaszi fagykára gyakorlatilag 0.
Eközben az Alföldön és a völgyekben 2-3 évente komoly terméskiesés van mind az ültetvényekben mint a házikertekben.
Persze megint más egy alföldi város, egy 30-40 ezer lakosú városban az épületek között a hõszennyezésbõl kifolyólag a külterületi kárt okozó -4 fokból -2 van, ami már elég az üdvösséghez.
Donnie!
Ahol -3-4 fokok voltak, ott biztosan lettek károk.
Ha egy kajsziültetvény virágzás után 4-5 órán át áll a -3-4 fokban, ott szerintem sok gyümölcs nem lesz.
Gyakorlatilag semmilyen gyümölcsöt nem termeszthetnénk sem ültetvényeken sem házikerti szinten.
De még Olaszországban sem, mert ott is vannak tavaszi fagyok, sõt, durvább károkat okoznak a tavaszi fagyok mint a téliek, mivel a tenger tél végére tavaszra veszti el leginkább a temperáló hatását.
De hozzánk visszatérve: én 2005 óta figyelem, azóta nem volt itt az udvaromban sem téli sem tavaszi fagykár.
Az ország dombjain a fagykár szinte minimális, egy jó fagylefolyású domboldalban, dombtetõn szinte nincs olyan év, hogy ne lenne gyümölcs, köszönhetõen az inverziónak.
Márpedig domb van annyi mint a nyû.
Itt felénk a Becsehely-Letenye-Lenti vonalban egy jó dombon egy kajszi, õszibarack, alma, körte, szõlõ, cseresznye ültetvény téli vagy tavaszi fagykára gyakorlatilag 0.
Eközben az Alföldön és a völgyekben 2-3 évente komoly terméskiesés van mind az ültetvényekben mint a házikertekben.
Persze megint más egy alföldi város, egy 30-40 ezer lakosú városban az épületek között a hõszennyezésbõl kifolyólag a külterületi kárt okozó -4 fokból -2 van, ami már elég az üdvösséghez.
Donnie!
Ahol -3-4 fokok voltak, ott biztosan lettek károk.
Ha egy kajsziültetvény virágzás után 4-5 órán át áll a -3-4 fokban, ott szerintem sok gyümölcs nem lesz.
Pedig cumi lehet, mert most az átlagos áprilisi idõ is károkat okozhat, mértéke még kérdéses, de sajnos nagy rá az esély, mert elõrébb jár a vegetáció 2 - 3 héttel az átlagosnál. Bõvebben a dologról írtam én is, mások is a napokban.
bazsalazsa0204 lélegzetelállítóan összefoglalta az összes károgásunkat néhány felkiáltójeles mondatban, természetesen beleszõtte az õ világvége elméletét, ami szintén összeollózott rettegések halmaza... Link
bazsalazsa0204 lélegzetelállítóan összefoglalta az összes károgásunkat néhány felkiáltójeles mondatban, természetesen beleszõtte az õ világvége elméletét, ami szintén összeollózott rettegések halmaza... Link
Cumi lesz áprilisba 
Ez van amikor nem szakad a nyakunkba amikor kell
Ez van amikor nem szakad a nyakunkba amikor kell
Az elõttünk álló éjszakán jó pár terület megmenekülhet még a gyenge fagyoktól is, hiába van ma hûvös (ami egyébként alig átlag alatti). Egyrészt DNy felõl érkezhet a felhõzet, ez persze az északi tájaknak nem nagy segítség; másrészt nem túl száraz a levegõ és több helyen a talaj is nedves a csapadék miatt, tehát jó eséllyel lehet felszínközelben párásság, vagy akár köd; harmadrészt, hajnalban imitt-amott már meglibbenhet a keleti-északkeleti szél.
Összességében valószínûleg elég kevés helyen lesz fagy éjszaka, mint ahogy ma is elég kevés helyen volt (a síkvidéki állomások kb. 15-20 %-án).
A szakértõket kérdezem: az egyes növényeknél, növényállapotoknál hány fokos fagy okoz komoly károsodásokat? Gondolom a -1, -2 fokot elég sok növény elviseli.
Összességében valószínûleg elég kevés helyen lesz fagy éjszaka, mint ahogy ma is elég kevés helyen volt (a síkvidéki állomások kb. 15-20 %-án).
A szakértõket kérdezem: az egyes növényeknél, növényállapotoknál hány fokos fagy okoz komoly károsodásokat? Gondolom a -1, -2 fokot elég sok növény elviseli.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat