Globális jelenségek

Géza75: sztem a jégesõnek az erõs konvekcióhoz van inkább köze mint a hõmérséklethez.

Az idén igen hamar jöttek a jégesök és a felhöszakadások..A jégesö nagy melegben (30 fok) körül jellemzö...Nem18-20 foknál..

Egyébként azért volt egy kis szeszélyesség, mert április 12-én havasesõ volt, reggel csak a Mecsekben, késõbb a városban is. Egy nappal elõtte zivatar volt. Mondjuk ebben nagyjából ki is merült a dolog.

LAM: Itt vagyok! Volt egy kis zûrzavar nálam munka terén, de itt vagyok!

Nemrég kezembe akadt Probáld Ferenc "Változik-e éghajlatunk" címû mûve!Nagyon érdekes és tanulságos a könyv!

a tavsz elmaradtáról:
évek óta egyre jobban tapasztalható, hogy a hõmérséklet meredeken megugrik áprilisban. március derekén még masszívan havazgatott, de az orgona virágzás az idén is jelentõsen megelõzte a "ballagási szezont". mintha shift-szerûen váltana az idõ egy hidegebb állapotból egy jelentõsen melegebbe.

az április szeszélyességének elmaradtáról:
idén a tél is egyenletes hõmérsékletû volt. tavaly a pesti kátyúk nagyrésze az un. "hõstressz" miatt alakult ki. többször elõfordult 10-15 fokos napi átlaghõmérséklet különbség két egymás utáni nap között. idén ilyen nem volt. ez az egyenletesség folytatódott áprilisban is.

érdekes lenne mindkét megfigyelést a "számok nyelvén" vizsgálni hosszabb távon összevetve az ághajlati átlagokkal:
1. téli-tavaszi idõszak napi átlag T egyenletessége
2. a tavaszi melegedés hirtelensége ill. fokozatossága

Na végre sikerült újra életet lehelni a fórumba, visszatérnek a régi hozzászólók!
Már csak Kenya barátunk hiányzik!
Partalan vitáról szerintem itt szó sem lehet! Ez a fórum elsõsorban adatokkal alátámasztott elõrevivõ véleményütköztetések színtere. Remélem..

Snowhunter:Köszönöm! Én is örülök, hogy a "hét szûk hét" után végre felbukkanhattam!

A tavasz normálissága vagy nem normálissága - hangsúlyozottan átmeneti évszak jellege nyomán - meglehetõsen szubjektív megitélés alá esik.
Idén valóban mentes a nagyobb szélsõségektõl, a gyors és "drasztikus" változásoktól, amellett, hogy a meteorógiai adatok (hõingás, T.max, T.min, csapadék) nagy átlagban hozták a szokásos áprilisi értékeket. Persze területi szórásban.
De - és erre igyekeztünk Jaurinummal felhívni a figyelmet -a rövid idõintervallum alatt bekövetkezõ "bolondos áprilisi szeszéllyesség" (nem csak mint hangulati elem) idén elmaradt. (Markáns ciklonális hatások frontjai, korábban beharangozott hidegbetörések, hidegöblitések stb.)
Az azonban elgondolkodtató, hogy április 1.-én (!) minden hivatalos hóadat ellenére a börzsönyi Csóványos-Magosfa 750-800 m feletti csúcsrégiójában (jelentõs kiterjedésû terület) a márciusi téli viszonyok nyomán még mindig 50-60 cm-nyi (helyenként ezt bõven meghaladó) összefüggõ hótakaró volt.
Ezzel szemben április 27-én pedig, az ismert fagyzugos, északra nyitott, magasan fekvõ szûk völgyfõkben és gerincoldalakon, a szubmontán és montán bükkösök május közepi-végi zöld levélzetben pompáznak, aljnövényzetükben márciusi-áprilisi-májusi geofiton fajok kevert virágszönyegével.

Még egy félreértésre szeretném felhívni a figyelmet. Magyarország területének 98-99%-án az számít átlagosnak, ha VAN fagy áprilisban! Még egyes középiskolai atlaszokban is szerepel a térkép az utolsó tavaszi fagy átlagos idõpontjáról: ez csak az ország legdélibb részén van április 1. elõtt, legtöbb helyen 10-20. közé esik, az Északi-középhegységben május 1. körüli...

Bakonyvár: bármennyire meglepõnek látod, tény marad, hogy a mostani tiszai árvizeknél a VÍZHOZAMOK nem döntöttek rekordot, márpedig az idõjárás csak ezt tudja befolyásolni. Hogy ugyanakkora vízmennyiség milyen magasra emelkedik, és mennyi idõ alatt tud lefolyni, az már csak attól függ, hogy mennyi akadállyal találkozik a mederben és az ártérben... Továbbá érdemes megnézni, hogy a rendkívüli árvizek NEM a folyók felsõ szakaszán voltak (pedig oda kerül be közvetlenül a csapadék- és olvadékvíz), hanem az alsó szakaszokon. Részben azért, mert a felsõ szakaszok ill. a mellékfolyók "normális" nagyvize szerencsétlenül esett egybe, részben az árterek feltöltõdése, beépítése, stb. miatt...

A hõmérséklettel kapcsolatban pedig mindig lehet találni olyat ami nem "átlagos", kérdezz meg Bakonyvár meteorológusokat errõl a hónapról hõmérsékleti szepontból !

Az árvízek természetesen az idõjárás és csapadékháztartás okán létezõ természeti jelenségek.
Csupán arra akartam ráviláígatni, hogy jelen igen komoly árvízet, nem a tavasz rendkívülisége, hanem a téli hónapok igen komoly hóvízkészlete hozta magával, és a Február téliesssége után nagyon is benne van a március közepi lendületes hõmérsékletemelkedés, ám ez szokott jelensége idõjárásunknak, egyik fõ ismérve, Sándor-József-Benedek ...
A hidrológusok talán egyetértenek, hogy még ennél rosszabb lehetõségek is benne lehettek volna ebben a tavaszban, még szerencsénk is volt (március eleji brutális med.ciklon, mindent "lehozó" gyors áradás, a még fagyott talajon, al"á 2001), ha ez kombinálódott volna a mostani 2000-essel rokon rekordközeli hóval ...

Felhívom a figyelmet,nehogy így maradjon,hogy tavaly a tél folyamán sokkal több hó halmozódott fel és közel sem volt árvíz,bár hetekig azzal riogattak.Most tehát nem a tél a ludas elsõsorban a rekordvizekért,hanem a hirtelen bekövetkezõ márciusi meleg és a folyamatos esõs idõ a vízgyüjtõkön,ami az áprilisi idõszakban is folytatódott.

Az április kapcsán is kell egy két csúsztatással foglalkozni.Én Pápáról írtam és arról,hogy az ország egyes pontjai közt óriásiak az eltérések.Semmi 100 éves rekord megdõlésérõl az idõjárásban nem írtam.Ahogy voltak átlagos áprilisú helyek,úgy voltak nem olyanok is.Ahol 20 vagy 150 mm-el zárul a hónap ott nem átlagos.Ahol voltak fagyok,ott nem szokványos annyira,mint ahogy a fagy nélkülieknél.Nem írtam olyat,hogy a 20 fok áprilisban nem megszokott,de Pápán egy hétig 25 fok körül volt a Tmax,ami a júniusi átlag és nem áprilisra jellemzõ.

Már tavaly is írtam,hogy az a vélekedés,hogy az árvíz nem az idõjárás miatt van elsõsorban (hanem ember,állat,növény ? stb. miatt),ez nekem annyira új,hogy tán szabadalmaztatni kéne és tankönyvekbe foglalni mindenki okulására.

Egyetértek Usrin, ahogy szoktam.
Bakonyvár:
A tavasz a nagy napi hõingások (15-20°C, nekem pl. 2003-van volt ehónapban 21°C is: -0,5/20,4°C) szülõje, ehhez hasonlókat csak a forró napokon mérhetünk, jól rávilágított Usrin.
Este is írni akartam az árvízi helyzet és a tavaszi "szélsõséges" idõjárás közötti nemlétezõ egyértelmû kapcsolatról, látom hiba volt, he-he !
Áprilisi csapadékok Pápa 1901-1970):
Min:4, 7, 7, 12, 13, 15mm.
Max: 142, 141, 126, 99, 95mm.
Ez csak 70 év, ehavi átlag 50mm, ami bizony ahogy biztos tudod, nem 70*50mm-es hónapokat jelent, ám bármely állomásra ugynezek igazak.
Ennek ellenére nem akarom egy újabb parttalan vita újabb "mea culpa" jellegõ folytatását, tisztában vagyok azzal, hogy vannak más beálítottságú emberek, csak kérek objektivítást.

Egyébként tényleg kíváncsi vagyok: milyen hõmérsékleteket tartanál normálisnak így április második felében? (Ha a 20°C feletti maximum már túl magas, akkor nyilván elég szûk intervallumra gondolsz. De hányszor valósult ez meg a régi feljegyzéseidben?)

Bakonyvár: T(min)-t a T(max)-szal összehasonlítani elég látványos túlzás! A WO adatai alapján a -2°C-os reggel napján (ápr. 8.) 16°C volt a maximum. Ehhez képest már csak 5-10°C-os melegedés állt be az elmúlt hetekben, ami a tavasz kellõs közepén talán mégsem "szélsõség". Az árvizeknél a télen lehullott hó játszotta a fõszerepet, ezt sem túl helyénvaló a tavasz rendellenességeként is "elsütni"... mint ahogy önmagában a vízállások sem sokat mondanak. (A Tiszán Szolnoknál a 70-es években még 9 méteres vízállással vonult le UGYANAKKORA vízhozam, mint manapság 10 méter felett. Ebben bizony nem az idõjárás a "bûnös"!)

Ápr. 8-án még -2 fokot mértem,15-tõl folyamatosan 20-27 fokos Tmaxok vannak.Ez errefelé nem átlagos,de a csapadék minimális volta sem.Ugyanakkor az itteni 17-el szemben sokfelé jóval 100 mm felett lesz a havi szumma és felhõszakik jégesõk sokaságáról hallok.Folyóink jelentõs hányadán 100% feletti vízállások voltak,helyenként fél méterrel több az eddigi rekordnál.Persze ezt felfoghatjuk átlagnak,ki hol él,úgy ítél.

Bizony, egy eddig egy nagyon is szép tavasz, szélsõségektõl mentes.
Örülök LAM újabb felbukkanásának.

Floo: Akkor a sima-fordított játékot (tuti nem LESZ gyümölcs, lefagy-mindentele LESZ, nalátod ezért érdemesebb a feltételességet alkalmazni, jelen esetben a LEHET-tel) lezárhatod, he-he !

Jaja ugy néz ki elmarad a tavaszi fagy,végre lesz gyümi,juhhhééééj

Ilyen szép tavaszunk rég volt már,itt volt az ideje...

A klimaváltozás annyiban van benne,hogy régen ez volt túlsúlyban,most viszont egy szép normális tavasz epizódjellegü...


Hüüü mitkapok én ezért

Jaurinum, az öröm kölcsönös!
Bizony sokan boldogok a beköszöntött "kora nyár" 20 C° feletti T max.-ai miatt, a zivi szerelmesek (köztük én is) a jó kis labilitást üdvözlik. De ez így vagy úgy de nem az igazi április.
Ebben az évben elvesztette markánságát, változatos szeszélyességét.
Idõjárási diverzitását? ;-)
Helyette jellegtelen homogenitás, hetekig tartó "bárikus mocsár".
Bár a visszatekintõben lenne a helye, de mivel szívembõl beszélve "önmaguk tempójától majd hasra esõ hódarával teli gomolyokról irtál", szinte képszerûen megjelent elõttem 2004. május 24-e (!).
Magas-Börzsöny, Rakottyás-bérc, délelõtt 12.15, tszf 700-710 m. Pontosan leírásod szerinti cumulusok rohamát éltük át, heves,intenzív és sorozatos graupel záporok közepette, a ciklon hátoldalon betóduló labilis sarki levegõ betörése nyomán. A kitetett gerincen viharos ÉNy-i széllel.
Na pont ez hiányzik...

De el ám.. Amikor egymást kergetik az önmaguk tempójától majd hasra esõ, hódarával teli gomolyok, s amikor a süvítõ szélben lefagy az ember füle a +5 fokban, a kivilágoszöldült kertet-parkot félórás fehérség borítja.. No de sebaj, bennem már tovább fordult a biológiai óra, az elmúlt napok kora délutáni árnyék után kutatása után pedig nem is tûnik olyan messzinek (és nemkívánatosnak) a késõ õszi hóért-izgulás..
LAM, jó újra hallani Felõled !

Kevés olyan áprilisra emlékszem amikor fenn a hegyekben (Magas-Börzsöny) ne lett volna hózápor, graupelzápor és egyéb hidegöblitéses nyalánkságok. Átmeneti évszakként a tavaszhoz ezek az ingadozások normálisan hozzá tartoznának. Idén ez úgy néz ki elmarad.

Igazi normális tavasz, semmi hõség, semmi fagy..

Tényleg igazatok van. Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda.:-)

Igaz, he-he !

Kenya: dehogynem

Egyébként éppen ma gondolkodtam, azon hogy erre az évre eddig legalábbis nem foghatják rá a "károgók", hogy "bezzeg régen igazi tavaszok voltak, hol esett, hol fújt, hol sütött a Nap." Meg hogy nincs átmenet, a tél hirtelen vált át a nyárba, stb...

Cassano: Itt vagyok, csak egy kicsit megsokasodtak a teendõim munka terén. Sajnos jóval kevesebbet vagyok gépközelben. Ez a rossz hír. A jó, hogy végre van munkám...:-)

Hová lett kenya? Nélküle szinte "meghal" ez a fórum.

aha akkor nagyjából értem!ezekrõl még nem hallottam! bocsi Floo!
mindenesetre a szél kb. éjszaka 3ig nem fújt aztán hirtelen reggelig szinte viharos szél volt... szóval a szélcsatorna ekkora szerepet játszik? de azért télen nem örülök ennek mert mindig necces a halmazállapot!

Igen Floo, a hátoldali hidegadvekció a tavaszi, a kontinentális a téli hónapokban hoz az évszaknál hidegebb idõt, a tavaszi átmenetileg, egy-két éjszakára.
(Egyébként nem 2004 03.06-ra gondoltál ? Akkor volt nálam is -10,1°C volt, tavaly 7-én "csak" -8,7°C, azok azért még nem a /késõ/ tavaszi "gyümölcskaszálós" fagyok idõpontjai).
Petrol:
Eme tavaszi fagyok a szélárnyékos helyeken ténykedhetnek, az Alföld nagy része ebbõl kiesik, mivel benne van a szélcsatornába.
Nem feltétlenül a Gyõr-Szeged vonal csak ez, ebbe benne van az ország 2/3-a, hazánk DNY-i és ÉK-i része (és azon vidékek völgyei) az, ami az ilyenkor jelllemzõ ÉNy-i áramlástól árnyékolva van.

Petrol!
Na ezt most nem értem,nem lakom a hegyekben??
Elment a mél....

oké küldheted!
értem az érvelésed 2 tipusát, az elsõnél nálunk nem fagyott el semmi, sõt az utolsó 5 évben nem fagyott el semmi! lehet hogy igazad van mert tapasztaltabb vagy, mindenesetre nekm furcsa, mivel te sem lax a hegyekben! :-)
mailcímem: [email protected]

Petrol!
Én 2 részre osztom az olyan lehülésket amik kárt tehetnek a gyümölcsökben vagy bármikben,és az egyik tipusnál a szél fontos szerepet játszik,és ugye erröl volt szó a naplóban...
Az egyik tipus mikor szibériai eredtü anticiklon száraz hideg levegöje ülepedik meg a Kárpát-medencében,és akkor napokon át -20-25 fokok vannak,mint ahogy ez volt mult év február 10-e környékén,és ekkor tökmindegy hol lax,Zala megye vagy ÉK vagy épp Soltvadkert...
Viszont a másik tipus amikor egy ciklon hátoldalán hideg leegö áramlik be az országba,a front záródik NY-ÉNY felõl,fúj az ÉNY-i szél,viszont este éjjel eláll a csapi,kiderül az ég,és reggelig itt nálam nagyon le tud hülni,mert ÉNY felõl szélrányékban vagyok(éjszakára aludni megy a fön),és szélcsend derült ég mellett jóval hidegebb van mint máshol(erröl küldök neked egy képet mélbe ha adsz egy mélcimet),mert bent az országban még van valami felhö és fúj a szél a Sopron-Szeged vonalban,akadályozva lehülést...
Viszont ez gyakran csak 1 éjszakára szól,mert a ciklon után már jön a következö indul aznap vagy másnap a déli szélvagy vagy akármi történik,arra az egy éjszakára itt lemegy a T máshol nem...
A barackra visszatérve tavasszal ez utolsó szitu a gyakoribb,és ezért ez itt tud kaszálni...
Múlt év március 6-án is ez a helyzet volt,bent az országban mindenhol -2-4 fok volt,mig itt csak itt -12-15 fok volt az elõbb emlitett okokból kifolyólag...
De ha adod a mélcimedet küldöm...

remélem megkaptad a választ kérdésedre..

metfickó: láttam kérdeztél tõlem a naplóban: arról nem hallottam hogy én szélcsatornában lakom.. mivel a napló alapján (amire nagymértékben lehet alapozni) vagy akár a híradóból simán megállapítható hogy amíg a Dunántúlon meg Ék-en töri a fákat a szél, addig itt max élénk... szóval itt nem sûrûn van viharos szél, meg úgy alapjában nem sokat fúj!

Nomad: ne sértõdj már meg, bírni kell a kritikát, fõleg, ha jogos. Nem ellened, vagy a hírek ellen szólaltak fel, hanem a hír hangulatkeltõ, valóságot nem tükrözõ állításai ellen.
Sok hír viszont hasznos, ami kikerül, csak a szûrést kell megoldani. De ez nem újkeletû probléma.

Amugy pár hete,vagy már 1 hónapja is pár ember le lett szólva hogy minek kell hangulatot kelteni meg sirni az árviz miatt,mert uccse lesz semmi,hát most majd meg lehet nézni,a Fekete-Erdöben még méteres hó áll,szal lesz itt sirás...

Sziasztok!

A problémátok megoldódott. KP-nak jeleztem, hogy a hírek publikálását a magam (magunk) részérõl leállítottuk. A továbbiakban a ti szakértõ kezeitekben a METNET hírek közzététele.

Kali: szerintem így lenne korrekt, persze nyilván a moderátorokon múlik, hogy támogatják-e ezt a megoldást.

Az is jó lehet, hogy valamelyik moderátor engedélye kellene a kirakáshoz, azaz valaki elolvassa, s utána már eldönthetõ 1-2 perc alatt, hogy mennyire hiteles...

Vélemény?

Usrin!
Az utolsó mondatoddal egyet értek teljes mértékben

Mélyen egyetértek Usrin, régi probléma már ez, legjobb megoldás, ha más nem lévén gyors üzenet Nomad-nak, hogy ejnye, le vele, he-he !

A fõoldalon olvasható hírrõl (Támad a tenger Alaszkában) részletesebben: Link

A lényeg:
1. A hír nem "a napokban", hanem 2002-ben röppent fel a sajtóban, legfeljebb a forrásként megjelölt RSOE-hez csak most jutott el.
2. A tenger nem a vízszint emelkedése, hanem a part eróziója miatt fenyegeti a települést.

Egyébként elég józan ésszel belegondolni... Ha a tengerszint ilyen gyorsan emelkedik, hogyhogy a teljesen lapos korallzátonyokról, vagy a több milliós tengerparti nagyvárosokból nem kapunk hasonló híreket??? Sokadszor is javaslom (bár gondolom, ismét hiába): legalább valaki ellenõrizze a híreket, mielõtt kikerülnek a Metnet fõlapjára! Ezek a válogatás nélkül megjelenõ álszenzációk sokkal többet ártanak a honlap hitelességének, mint egy-két offtopic megjegyzés az észlelési naplóban...

Link

Ma oltják madárinfluenza miatt az állatkert szárnyasait, ezért a meteorológiai sátor, kicsit odébb a Japán kertben lesz. Ez az állatkert Gundel étterem mögötti része.

Ja igen, és a meteorológiai világnap március 23.-án van.