Meteorológiai társalgó

Decemberben havat fogok lapátolni!

Ott van még a december....

Visszakopogtatsz a nyitott ajtón
Egyetértek! Természetesen szinte biztos, hogy nem a matematika és valószínûségszámítás szigorú és véletlen szabályai teljesülnek az idõjárásban. Látjuk az összefüggéseket néhány 10 napig eléggé pontosan, és látjuk, vagy látni véljük ezen túl is: legyen az DAI, El Nino, La Nina jelenség, stb.
Amit én állítok, az csupán az, hogy bizonyos idõintervallum fölött olyan gyorsan elfogy a tudásunk, hogy számunkra a várható idõjárás összemosódik a tiszta matematikai véletlenekkel, hiszen nincs meg a tudásunk, hogy pontosabb képet alkossunk róla. Bízom benne (illetve kicsit 'sejtem') is, hogy ezeket a határainkat az évek (évtizedek) múlásával kintebb toljuk, és ami ma másfél hétre, az 10 év múlva 1 hónapra elõre láthatóvá válik, és a szezonális, több hónappal elõre jósló elõrejelzések is pontosabbak lesznek.

Sokan próbálkoznak itt több hónapra elõrejelezni, tudományos vagy kevésbé tudományos módszerekkel. Hallhattunk az utóbbi pár napban DAI-t, elmúlt éveket és ciklusokat figyelembe vevõ elõrejelzéseket, hallhattunk olyat, hogy a most beinduló csigagyár egész télre marad, hallottunk napfolt alapján tél-elõrejelzést, megérzések tömkelegét és még az állatok el se mondták a véleményüket.
Ezek fent mind-mind (legtöbbször) nagyon jó megfontoláson alapulnak. Egy bajuk van, hogy mindegyik "ceteris paribus", azaz a többi tényezõ befolyását figyelmen kívül hagyva próbál elõrejelezni. Míg könnyen lehet, hogy egyik hatását a másik kioltja, esetleg erõsítik egymást, esetleg a hatásul 5 másik tényezõtõl függ, melyeket még csak nem is ismerünk. Ha ezen rejtett összefüggéseket ki akarjuk ismerni, belefutunk egy nagyon bonyolult és kusza tudományba, ha inkább nem akarjuk megismerni, az jön ki, hogy ezeket jelen tudásunk segítségével lehetetlen megfejteni, így marad a faék egyszerû matematikai valószínûségek világa. Hiszen a kutatók/tudósok ezen tudásokat már összegyûjtötték, belesûrítették a szezonális modellekbe, amikrõl itt mindenki tudja hangoztatni kórusban: "megbízhatatlanok, sz.rok stb.". Na de akkor mi mit akarunk egy-egy tényezõjének önálló vizsgálatával? Hogy lehetne az jobb? Hiszen a probléma egy részét nézzük csak, ami jóval kevesebb.
Éreznünk kell, hogy egy-egy "ha már két enyhe tél volt, csak nem lesz egy harmadik" kijelentés, állítás, mennyire gyenge, mennyire távol áll a realitás talajától.

A délelõtti napos idõnek köszönhetõen sikerült lenyírnom a füvet, idén utoljára!

Rudikám, nyitott ajtón dörömbölsz!
Teljesen egyetértek veled: a meteorológiai statisztika minden hasznossága ellenére éppen elõrejelzési célra nem alkalmas. Pl. nem mondhatjuk, hogy mivel a statisztika szerint az elmúlt 60 évben gyakori volt, hogy 2 vagy 3 egymást követõ enyhe december után hideg(ebb) jött, ezért a mostani december is majd jó zimankós lesz. Abszolút hibás prognosztikai elképzelés, ebben vita nincs közöttünk.
Viszont a dobókockás és lottós hasonlatod évek óta fejtörést okoz nekem. Ugyanis -véleményem szerint- nem 100%, hogy az idõjárás a matematikai valószínûség szabályait követi. Egy pénzérménél az, hogy 5-ször egymás után "írást" dobtunk, csakugyan nem növeli a "fej" valószínûségét. Mégpedig azért nem, mert legjobb tudásunk szerint nincs semmiféle olyan fizikai törvényszerûség, "függvény", ami a fejek számát az írásokéval összekapcsolná.
A légköri folyamatok esetében azonban ez nem feltétlenül van így. Lehetséges, hogy a légkörnek egy bizonyos állapota, a levegõnek valamilyen mozgása tartós nyomot hagy, ami a további folyamatokat beállítja egy bizonyos irányba. De az is elképzelhetõ, hogy a légkör végtelen bonyolultsága folytán az ellenkezõ hatások eredõje nullát tesz ki, és mégiscsak a vegytiszta matematikai valószínûség érvényesül. Nem tudom -az ebben a kérdésben való felelõs állásfoglalás, attól tartok, meghaladja az én tudásomat.

Az orszag legdelebbi resze a leghidegebb egesz nap!

Így is van, a tegnap ismét hozott egy kb. -1,5 fokos anomáliát. Még 'Lõrincen is csak 5 fok volt a napi kh.

Igen, de a statisztika alapján sem tudunk a múltból jövõt kovácsolni. Az, hogy egymás után két héten sosem volt lottó ötös kihúzva, nem sarkall senkit arra, hogy ha kihúzzák a lottó ötöst, akkor jövõ héten ne vegyen lottót, hiszen az esélyek nem csökkennek.
Attól, hogy december 20-án -20 fok és egy rakat friss hó mellett sose fordult még elõ, hogy rá 4-5 napra 15 fok és zivatar legyen, nem jelenti, hogy nem is fordulhat elõ: elõ is fordult, holott elõtte sose volt ilyen.

Ez alól csak az lenne kivétel, ha lenne magyarázat arra, hogy két enyhe tél miért indokolja meg azt, hogy a harmadik tél kisebb eséllyel lenne enyhe, mint bármikor máskor. Ilyenekrõl pedig nem tudunk (ha jól sejtem). Pont a statisztika nem fog ilyenkor segíteni. Vagy hogy hibás érvelésként hozzam példának: Link

A Jászságon keresztül utazva, sehol sem látni komolyabb nyomát a nagy esõknek. Semmi belvíz, patakok, folyók a medrükben. Itt is bõven elfért a csapadék.
Most viszont én is beneveznék még egy jó kis 15 fokos, napsütéses õszi idõre.
Fh.: Szolnok

Természetesen a statisztika nem prognózis, de nagy vonalakban azért megmutatja, mire lehet számítani: mi valószínû, és mi nem.

"Bár különösebben valószínûnek statisztikai alapon sem tartom ezt a kimenetelt. Az utóbbi 60 évben egyszer sem fordult elõ 3 egymást követõ, a sokévi átlagot jelentõsen (legalább 2 fokkal) meghaladó középhõmérsékletû december."

A dobókockás példa még mindig kiválóan cáfolja ezt az érvet.

Szerk.: Ja bocs Endrodi, ez Thermométernek ment volna...

Na, akkor épp itt az ideje egy triplazasnak.
Kíváncsian várom a tél kimenetelét.
Összességében egy nagyon enyhe tél is tartogathat akár több nagy havas szitut, vagy legalabb 1-2 keményebb hideg idõszakot. Nem esek letargiába ha minden szolgálat enyhe telet vár.
Fõleg azért sem mert az idõtav miatt a komolyságba vétele is hagy kivetnivalót számomra.
És mi van ha kapunk egy rendkívül hideg, de nagyon száraz telet!? Erre a lehetõségre ugye nem sokan gondolnak.

Természetesen egyetértek veled.
Azt azonban nem szabad elfelejteni,hogy az elõjelek most sokkal kedvezõbbek a decemberre nézve és nem csak a DAIvs2-re gondolok.
Sajnos ahogy írod ebbõl még lehet egy átlagnál jelentõsen enyhébb december de az esélye sokkal kisebb mint annak hogy az átlagosnál hidegebb december legyen.
Õszintén írom,hogyha megint olyan típusú decemberünk lesz mint a tavalyi vagy a tavalyelõtti volt,akkor nagyon csalódott leszek!
Képzeld visszakerestem a napijelentés kiadványban a Szenteste hõmérsékleti értékeit és 2005ig lehet visszamenni és azóta elég sok enyhe 24.-énk volt.
Téli nap pedig csak 2007-ben volt Gyõrben ezen a napon.
Fehér Szenteste pedig szintén csak 2007-ben volt,igaz csak lepel hóval itt.
Azért csak megszakad már ez a peches sorozat Karácsonykor egyszer.
Nem egyszer +10 fok fölötti meleg volt Szenteste

Valóban egészen más jellegû idén az október, mint amilyen a tavalyelõtti, vagy akár a tavalyi volt. De sajnos, önmagában ez semmi garanciát sem jelent arra nézve, hogy majd a tél is más (hideg) lesz. A szinoptikai alapfelállás (Isten ne adja!) "visszatalálhat" oda, ahol pl. 2013 decemberében volt...
Bár különösebben valószínûnek statisztikai alapon sem tartom ezt a kimenetelt. Az utóbbi 60 évben egyszer sem fordult elõ 3 egymást követõ, a sokévi átlagot jelentõsen (legalább 2 fokkal) meghaladó középhõmérsékletû december.

Ez volt a nap hozzászólása szerintem.

Egy nyárimádó feltörte a jelszavadat!

Egyetértünk!
Sajnos nem kisebb az esélye a nagyon enyhe télnek, mint máskor, viszont szerencsére kicsi az esélye (hiszen mindig kicsi az esélye, csak kétszer egymás után nem volt most szerencsénk).

Egy kis visszatekintõ:2 évvel ezelõtt ilyenkor "dübörgött" a "vénasszonyok nyara"
Link
Nem egy helyen 2 évvel ezelõtt nyári napot is regisztráltak.
Az ezt követõ idõszakban is csak kissé csökkent a hõmérséklet,azaz hamisítatlan indián nyár volt 2 évvel ezelõtt ilyentájban.
Idén ilyen meleg már nem lesz.
Emlékszem hogy rövidnadrágban mászkáltam ezen a napon a városban annyira meleg volt.

Pontosan így van!
Az a felállás, amit elsõnek említettél, a mélyre nyúló, nagyrészt stagnáló teknõk (azaz a kifejezett meridionális jelleg) mediciklonjai által okozott havazás. Az ilyen ciklonok aránylag gyorsan túlságosan délre kerülnek, ezért a déli országrészben feltûnõen nagyobb mennyiségû csapadékot (havat) hoznak, mint az északiban (ahova gyakran el sem jut a csapadék) Az utóbbi teleken ez az általános figura.
A második eset az, ami a hetvenes évekre volt jellemzõ: kevésbé délre nyúló, aránylag gyorsan áthelyezõdõ teknõk és ezért északon vonuló ciklonok. Ilyenkor északnyugati irányítás van, gyorsan "áthúzó" hideg és melegfrontokkal. Ez a helyzet -ahogy írod is- az északkeleti havazásnak kedvez délnyugattal szemben.
Egy szó mint száz: nem kell bedõlni a "globális felmelegedésrõl" szóló média-inváziónak. Hogy napjainkban a magasabb hõmérsékletek felé ingott ki az éghajlatunk, az vitán felül áll.
De hogy ez tisztán antropogén, és visszafordíthatatlan változás volna, az már több, mint kétséges. Érdekes, hogy a klimatológusok makacsul ismételgetik, hogy a klímaváltozás miatt miatt valamivel szárazabbá válik a mi éghajlatunk, és a kevesebb csapadék egyenlõtlenebb eloszlású lesz: ritkábban esik, de akkor szélsõséges hozamok lehetnek. Azért érdekes ez, mert ennek a változásnak a közvetlen okáról: a meridionális cirkulációs jelleg túltengésérõl senki sem beszél, ír a médiában. Csak nyomják, nyomják ezt a felmelegedés szöveget, amit már az utca embere is unalomig ismer, és jól félre is magyaráz. (Más kérdés, hogy az évi csapadék-összmennyiség sem csökkent, sõt inkább némileg megnövekedett az utóbbi években)
Hogy a meridionalitás elõtérbe lépése milyen összefüggésben lehet a globálisan tapasztalt(?) enyhe hõmérséklet-növekedéssel (ha van egyáltalán ilyen összefüggés) szintén nem szól a fáma.

Es froccsnek valo bor se lenne abban a szezonban, legalabbis hazai.

Ebbõl még nem biztos, hogy hónapokra terjedõ verkli lesz. Igaz, november már sok mindent elárulhat a közelgõ tél elejének szinoptikai jellegébõl, de az is elõfordul, hogy nem.
Láttunk már nagy átrendezõdéseket a meteorológiai tél küszöbén, pl.1990-ben vagy 2002-ben.
És az is biztató, hogy a Kelet-Európai-sikság északi felén az idén tartósan berendezkedni látszik a hideg.
Az idõjárási analógiák általában sántítanak, de az 1976-os október közepi szinoptikai elrendezõdés annyira rokon azzal, ami az idei október mediciklonjait hozta, hogy nem tudtam megállni, és végigpörgettem a GFS archívum térképeit: vajon, milyen lett akkor a novemberi és a decemberi folytatás?
Hát, novemberben sok elõoldali helyzet, sok déli szél volt... Utána december elsõ napjaiban "szuperteknõ" a kontinens felett, nálunk abszolút légnyomási minimum-rekord...
A december elsõ kétharmada viszonylag enyhe, majd karácsony és Szilveszter között sarkilevegõ-betörés+mediciklon kombinációból igen nagy havazás.
Még egy dolog: Mindenszentek környékén mindig nagyon gyakori volt a fölöttünk elhelyezkedõ AC (köd), vagy AC hátoldalon a délies légmozgás. Az 1995 november elejihez hasonló hidegleszakadás a ritka.

Ha végigpörgeted a friss ECM-et, jól látszik, hogy a kelet-európai AC elõoldalán ismételt hidegleszakadások kezdõdhetnek. Az elsõ (október 28-29.) még tõlünk messze keletre húz el, nem úgy a következõ, amely november elején érkezHET. A szkander lényege kézenfekvõ: az izlandi viharciklonok képesek lesznek-e keletre ´ellökni´ az egyre erõsebb kelet-európai AC-t, vagy végül kerülõúton csak megkérkezik még november elsõ harmadában a ´lábas´, ezzel kora téliesre fordítva hazánk és környékének idõjárását? Ez most a kérdések kérdése. :-)

Végül 1,8 fok lett a Tmin háromnegyed 3-kor. Talaj menti fagy valószínûleg volt, talán a 2 m-es fagy is meglehetett volna, ha nem felhõsödik be. Persze reggel már 5 fok fogadott, és dérnek nyoma sem volt.

A GFS már több futás óta pedzeget egy kis kiszáradást 27-e/28-a körül, talán akkor összejöhet a fagy, ha nem lesz felhõ és szél. Link

Laza 90 hPa különbség a keleti AC vs. izlandi ciklon között az ECM legfrisebb futásában, igazából kb épp innentõl, azaz november elejétõl van remény valamiféle változásra, viszont ilyen szkander helyzetben még annyit fognak csapongani a modellek, hogy öröm lesz nézni. Addig is "élvezhetjük" a kiterjedt ködmezõket az ide telepedõ AC alatt, havas medi lehetõsége egyelõre kilátásban sincs.

Errõl van szó.
Én azért még kb. 1 hete reménykedtem az akkori kilátásokban hogy talán okt. legvége, november eleje hozhat valami csöpp havas helyzetet, de úgy tûnik ezek mind elillannak, elillantak.
Aláírom, októberben még ne essen hó síkvidéken, de november 1.-30.-ig már " joggal "reménykedem pár havas szituban.
Mint ahogy a nyárimádók is elvárják már májusban hogy legyenek hõségnapok.
Egyelõre ott tartunk hogy az értelmes legalább -pár fokos vagy az alatti fagyok sem jönnek meg, ki tudja még meddig.

Egyébként a vegetáción is látszik a kései virágzás, levelesedés ( április közepétõl ), és az átlagos õsz, sok-sok korábbi napfény. 2009 óta nem láttam olyat, hogy még okt. végén is a fák kb. 2/3-a zöld, és csak kb. 1/3-a kezd barnulni, hullani, sárgulni. Összességében kevésbé õszies a látkép most, mint ilyenkor szokott.
Máskor ilyenkor már javában potyognak a fák levelei, és az erdõk nagy része már színes, idén nem ez a helyzet.

Õszintén remelem, hogy a DAIv2 jól muzsikál idén, mert egyelõre a jól ismert verkli latszik kiépülni. Izland felett viharciklonok tanyázhatnak, Kelet-Európa AC-uralom alatt lesz, a kettõ között pedig a kontinens nagy része meleg levegovel lehet telepumpalva, ameddig csak a modellek un szeme ellát. Ezt hosszabb tavon a kelet-európai AC elõoldalan áramló hideg levegõ írhatja felül, amely lábas hidegkent idõvel beszivároghat a Kárpát-medencébe. Erre viszont jóval 10 nap fölött mutatkozik esély, ami egyelõre bizony kutya vacsorája. Jöhetne egyszer mar egy 95/96-os tel reloaded, november elejétõl március közepéig legalább. Voltak hidegebb telek is, de a azon a télen 10 havas helyzetbõl 10 bejött, nagy mázlink volt akkor

Abban csak akkor lenne szerencse, ha olyan hideg lenne, hogy lefagyna minden elektromos eszkoz, amivel netezni tudsz!

Nagyon jó, ezer köszönet érte. Bizony, a környéken megvárta a napnyugtát, mire elillant. Szeretem a ködöt, de ez is olyan, mint a nulla fok környékén hulló csapadék. Sokszor elõtte pár órával sem tudni, hogy mi, merre, hány méter...

Ma estig nem tudtam megnézni a mûholdképet, szóval köszi, ez most jól jött!!!

Ezt tessék nézegetni:

Link

Az egyik leginformatívabb diagram, ami nagyon sok mindent elárul tél eleji idõjárásunkról, az azt befolyásoló távkapcsolatról.
Most tekintsünk el a nyomásanomáliától, és csak egy dolgot nézzünk: sorozatban, egymást követõen hányszor fordultak elõ az átlagosnál enyhébb decemberek az utóbbi 60 év alatt?
Látható, hogy általában 2-3 enyhe december van csak egy ilyen "blokkban", majd jön egy-két átlagosnál hidegebb. Nincsenek sok évre kiterjedõ enyhe december-sorozatok!

Térkõ.

Igen hûvös van kint, jó eséllyel meglehet a szezon elsõ fagy. Takt 1.2

Teljesen igazad van

Tajtékkõ, homokkõ, vagy Benkõ?

Egyelõre még sehogyan!
De te ott fenn ény-on ne egy hideg telet várjál, hanem egy enyhe csapadékosat.
Ez utóbbi variációban nagyobb eséllyel láthatsz nagy ( igaz gyakran vizes, tapadós ) havat, mint elõbbiben.
Igaz kivételek tömkelege van a régmúltból, én mégis úgy látom hogy északon, ény-on egy 2012/2013-as tél a recept a nagy havakra, semmint a szibériai hidegbetörések az ország, dny, déli, és keleti részét alaposan megszóró medikkel.
Szóval akármennyire is szeretnék én is hideg telet, inkább annak szurkolok hogy enyhe, csapadékos legyen.
2 gyenge szezon után sztem a télimádók többsége a nagy hóra vágyik, mintsem a nagy hidegre, ne adj Isten száraz hidegre.
Az utóbbi évek tendeciája sajnos ezt mutatja : Ha nagy hideg van az kevesebb hóval jár ény, északon ( 15 cm alatt ).

A 2009-es decemberi 30 centis havat hozó genovai, a 2010-es 40 centis havat hozó genovai, a 2012-es február, a 2013-as õrült mediterrán ciklon áradat elállni nem akaró havazásokkal, amikor még április elején is tél volt és hó esett, azért ezek egymást után nem voltak unalmas és fõleg nem hómentes telek.
A Dunántúlon legalábbis.
Az igazság az, hogy a folyamatos meridionális áramlások ezen formája úgy tûnik az ország nyugati és déli felének okoz komolyabb havakat.
Ami az ország északi és keleti felét rakná meg hóval, azok a zonális idõszakok ciklonjai voltak, amikor rendkívül gyakori volt, hogy miközben délnyugatos csapadék sem volt vagy esõ, Balatonszentgyörgytõl esõ vagy hó, délnyugat és Budapest között valahol váltott át hóba, és északon és északkeleten meg szakadt a hó.
Amikor egy zonális idõszakban a nyugati frontok között az egyik hátoldali ciklon kicsit meredeken jött és tudott mediterrán ciklont csinálni, akkor meg délnyugaton havazott, vagy ha országon áthaladó pályája volt, akkor országos havazást csinált.
Miközben a zonális idõszakban az én gyerekkoromban egymást követték olyan telek, hogy a szánkónk évekig rozsdásodott a padláson.
Az elmúlt 7-8 télbõl 4-5 alkalommal nálunk minden télen meghaladta az 1 métert az összes téli hóvastagság.
Ha jól emlékszem, az 1995 és 2006 közötti idõszakban több olyan mediterrán ciklon volt, ami az ország nagyobb részét megrakta hóval, mint ezek csak a déli részeket érintõk.
Ahány típusú telet megéltünk már mindannyian, nem jelenthetünk ki semmit!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél után a szakemberek dél-olasz teleket vártak hozzánk, nem gyõztek jelzõket keresni arra hogy mostantól micsoda enyhe telek jönnek, aztán 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén Kaposváron mindhárom egymást követõ télen volt -23 fok.
A déli országrészben volt azóta -28 fok is.
Az elmúlt 2 telet kivéve hó is volt azért, persze voltak országrészek amik mindig kimaradtak!
Semmi garancia sincs arra, hogy ez a tél enyhe lesz, ugyanúgy lehet akármilyen, meg annak az ellenkezõje is.

Bazsa hogy látod,egy kõkemény tél esélyeit?

Van egy tippem a télre : Legalább 1 alkalommal lehet zord nap síkvidéken és legalább 1 alkalommal fog havazni és meg is fog maradni síkvidéken.
Röviden ennyi!
Bár ez sem biztos, mert meteorológiában nincsen 100 % soha sem.

Szerencse az lenne ha -30 fokot leforgatna az AC

Attól hogy az elmúlt 2 tél az átlagnál jóval enyhébb volt, 2 fok feletti pozitív anomáliával, semmivel sem csökken az esélye hogy a most következõ tél ne legyen megint legalább 2 fokos, vagy afeletti pozitív anomáliával terhelt.
Továbbra is az enyhe tél felé hajlok, oly módon hogy átlagnál kissé enyhébb, de csapadékosabb lehet a következõ tél.
Ez már csak az én stabilitásom, ami 3. éve töretlen, és hellyel-közel bejön. Aztán végül majd az idõjárás eldönti.

Az a helyzet, hogy elég egy anticiklon kint az óceánon a megfelelõ helyen, ami leforgatja a hideget az Alpoktól nyugatra, és máris mediterrán ciklonos havazás lesz.
Október van, február 10-én ugyanúgy lehet -25 fok, mint 2012-ben, ezt meg nincs az a szezonális elõre ami megmondja 4 hónapra elõre.
Anticiklon van bõven manapság északra (skandi Ac) vagy nyugatra (birt Ac) tõlünk, hideg van északon, úgyhogy csupán szerencse (vagy nézõpont kérdése, szerencsétlenség) és idõzítés kérdése.

Úgy látszik a felmelegedés itt minõségi javulást nem hoz a nyarakban, csak a szélsõségek növekedését: a hosszabbodó hõhullámok mellett növekvõ hõmérséklet-változást és a csapadék még egyenetlenebb tér-idõbeli eloszlását. De a teleink jó eséllyel csak tovább fognak romlani.

Felhõ nincs, az ég derült, a három állomás fekvése hasonló, úgyhogy a szél függvényében Iklód 3 fok, Kanizsa 6 fok, Letenye 8-9 fok Link

Pasquier!
Belföldi nyaralást az általad várt biztonsággal soha nem lehet tervezni, úgy értem olyan klíma itt sosem volt és sosem lesz, hogy biztonságosan lehessen nyaralást tervezni.

A klímaváltozás állítólag ezt hozza majd magával, de pocsék telek sorozatban régebben is voltak. A nyaraink is hiába lettek átlagban melegebbek, ha belföldi nyaralást továbbra sem lehet nagy biztonsággal tervezni.

Otthon Szolnok környékén is sokáig kitartott, mint látom, utolsó fellegvárak egyikeként. Jó látni, köszi érte!

Kár, hogy éjszaka befelhõsödik, pedig megint lenne esély fagyra (jelenleg 3,3 fok van). Mondjuk én már annak is örülnék, ha legalább talaj menti fagy lenne, és lehetne deret fotózni.

Valóban? Én olyan komoly csigagyárat nem látok. Link , Link
Ez is errõl árulkodik. Link , Link

Fantasztikus így látni!

Ami feltûnt, érdemes megnézni, hogy az Adrián Zadar és Rijeka között félúton egy vékony füstszerû, egy helyben képzõdõ felhõ vonaglik egész nap az egyébként felhõmentes területen.
Az úgy keletkezik, hogy az északkeleti áramlás nekitorlódik a Dinári-hegységnek, az Adrián fõn van, a felhõzet fennakad a hegyeken, de a Velebitek nevû hágón átszökik a levegõ.
Mint egy fúvóka!
Naggyon jól néz ki!

Klassz.

Ahogy nézem, az Alföld északi részén volt egy-két folt, ahol csak naplemente környékére oszlott fel a ködfelhõzet.

Okozhat ,de nem 3 éven tul teheti sorozatosan tönkre a teleket. 1-2 hetes téllel lezárva egy évszakot. Gondolod hogy ez egy harmadik ugyanolyan sõt annál is rosszabb tél jönne ??