Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az igen!
Akkor ott beallt a kod es Csokma is benne van.
Egerszeg is +1 fok a dombon akkor ott is vastagabb a kod mint itt.
Bar a csillagda +7 fok, lehet lejjebb 40 meterrel mar hullamzik a kod.
Aztan ha feljebb keveredik akkor a csillagda is lezuttyan majd.
Akkor ott beallt a kod es Csokma is benne van.
Egerszeg is +1 fok a dombon akkor ott is vastagabb a kod mint itt.
Bar a csillagda +7 fok, lehet lejjebb 40 meterrel mar hullamzik a kod.
Aztan ha feljebb keveredik akkor a csillagda is lezuttyan majd.
Kanizsai allomas -1 fok kod.
Csillagda +7 fok, biztos nincs kod.
Fantasztikus latvany lehet felulrol.
Csillagda +7 fok, biztos nincs kod.
Fantasztikus latvany lehet felulrol.
Még magamról szeretnék írni egy picit! 
Nem tartom magam télkedvelõnek,egyszerûen érdekel az idõjárás,sõt a tél a legkevésbé kedvelt évszakom!Mielõtt bárki azzal vádolna,hogy azt várom az idõjárástól,amit szeretnék!
Viszont télen csakis a hideg havas idõ szeretem,illetve az enyhe zonális idõszakokat!
Mondjuk az utóbbit pont nem karácsonykor!
Mostanában volt párszor!
Nem tartom magam télkedvelõnek,egyszerûen érdekel az idõjárás,sõt a tél a legkevésbé kedvelt évszakom!Mielõtt bárki azzal vádolna,hogy azt várom az idõjárástól,amit szeretnék!
Viszont télen csakis a hideg havas idõ szeretem,illetve az enyhe zonális idõszakokat!
Mondjuk az utóbbit pont nem karácsonykor!
Mostanában volt párszor!
Egyszerûen lehetetlenség,hogy zonalitással teljen el az egész december!
Észak Amerika sem kap egyetlen komoly hidegbetörést sem,ha oda szakadna a hideg állandóan lehetne aggódni!Másrészt ritka erõs blocking helyzet volt erre az évre jellemzõ,bár ez nem jelent automatikusan hideget,de az esélyek megvannak!Még bármi lehet,és reméljük lesz is!
Észak Amerika sem kap egyetlen komoly hidegbetörést sem,ha oda szakadna a hideg állandóan lehetne aggódni!Másrészt ritka erõs blocking helyzet volt erre az évre jellemzõ,bár ez nem jelent automatikusan hideget,de az esélyek megvannak!Még bármi lehet,és reméljük lesz is!
Holnap a szokasosnal kisse kesobb, 10:00 korul teszem fel a friss elorejelzest. Kozbejott egy dolog, amit el kell inteznem reggel, minden kedves tarsamtol elnezest kerek! 
--- Dec.15.utan vegre johet valami, amire oly sokan varunk mar! Halvany remeny felcsillant a szememben.
--- Dec.15.utan vegre johet valami, amire oly sokan varunk mar! Halvany remeny felcsillant a szememben. 
Szerintem meg nem enyhébbek a telek mostanában.
Lehet ha összefésül majd valaki egy 30 éves idõszakot mondjuk 2010-2040 között majd kijön egy átlagnál hidegebb téli idõszak.
Te is azon emberek közé tartozol - ez nem bántás, hisz ez a nagy átlag - akik hajlamosak a jót elfeledni, a rosszat megjegyezni.
Te azt jegyezted meg hogy egyre enyhébbek a telek. Holott ez egy átmeneti állapot, és lehet már jövõre jön sorozatban 2 vagy több db átlagos vagy az alatti középhõmérsékletû tél.
Tehát az elmúlt 3 tél átlag feletti hõmérsékletû volt országos átlagban, ebbõl az utóbbi 2 db pedig jóval átlag feletti, 2 fok feletti évszakos pozitív anomáliával.
De azt elfelejted - és ez megint csak nem bántás, sokan tesznek így - hogy az azt megelõzõ 3 db téli szezon ( 2009/2010 - 2010/2011 - 2011/2012 ) átlag alatti hõmérsékletû volt.
Mellesleg mit takar az hogy átlagnál enyhébb tél!? Enyhe a tél!? És? Egy átlag feletti hõmérsékletû tél is okozhat regionálisan vagy akár országosan is több kemény havas téli helyzetet! Erre példa a 2012/2013-as szezon.
Tipikus hasonlatom ezen sorokra a hétköznapi életbõl : Férj panaszkodik az asszonynak, hogy : Drágám, már megint nincs a szóda a helyén vagy ha ott van akkor is üres. Holott a szóda gyakran ott van és gyakran teli is, de a férj ezt elfelejti, természetesnek veszi, ha meg véletlen nincs néha, akkor szóvá teszi.
Lehet ha összefésül majd valaki egy 30 éves idõszakot mondjuk 2010-2040 között majd kijön egy átlagnál hidegebb téli idõszak.
Te is azon emberek közé tartozol - ez nem bántás, hisz ez a nagy átlag - akik hajlamosak a jót elfeledni, a rosszat megjegyezni.
Te azt jegyezted meg hogy egyre enyhébbek a telek. Holott ez egy átmeneti állapot, és lehet már jövõre jön sorozatban 2 vagy több db átlagos vagy az alatti középhõmérsékletû tél.
Tehát az elmúlt 3 tél átlag feletti hõmérsékletû volt országos átlagban, ebbõl az utóbbi 2 db pedig jóval átlag feletti, 2 fok feletti évszakos pozitív anomáliával.
De azt elfelejted - és ez megint csak nem bántás, sokan tesznek így - hogy az azt megelõzõ 3 db téli szezon ( 2009/2010 - 2010/2011 - 2011/2012 ) átlag alatti hõmérsékletû volt.
Mellesleg mit takar az hogy átlagnál enyhébb tél!? Enyhe a tél!? És? Egy átlag feletti hõmérsékletû tél is okozhat regionálisan vagy akár országosan is több kemény havas téli helyzetet! Erre példa a 2012/2013-as szezon.
Tipikus hasonlatom ezen sorokra a hétköznapi életbõl : Férj panaszkodik az asszonynak, hogy : Drágám, már megint nincs a szóda a helyén vagy ha ott van akkor is üres. Holott a szóda gyakran ott van és gyakran teli is, de a férj ezt elfelejti, természetesnek veszi, ha meg véletlen nincs néha, akkor szóvá teszi.
Illetve szintén nem sokon múlt tavaly sem, akkor 3-4 nappal utána érkezett meg a havazás. Errõl is sokan hajlamosak megfeledkezni (persze tudom, hogy az ország jó harmadán nem volt semmi, de a havas területekrõl is siránkoznak).
Na, a GFS fáklya végre kezd éledezni, ahogy az ECM is 192 órától.
Mi ez a pangás mégis?
Mi ez a pangás mégis?
Azért 2009-ben Link és 2010-ben Link nem sokon múlt.
Karácsony elõtt néhány nappal még 5-15 centi hó borította az országot.
Felénk Zalában mindkét alkalommal 30-40 centi hó volt Karácsony elõtt 3-4 nappal.
Ha csúszik 3 napot a havazás, tökig érõ hóban mentünk volna éjféli misére.
Az Alföldön az elmúlt 10 évbõl kétszer volt hó vagy hóesés Karácsony valamelyik napján.
2007-ben Pápán is volt valami Link
Karácsony elõtt néhány nappal még 5-15 centi hó borította az országot.
Felénk Zalában mindkét alkalommal 30-40 centi hó volt Karácsony elõtt 3-4 nappal.
Ha csúszik 3 napot a havazás, tökig érõ hóban mentünk volna éjféli misére.
Az Alföldön az elmúlt 10 évbõl kétszer volt hó vagy hóesés Karácsony valamelyik napján.
2007-ben Pápán is volt valami Link
Túl rövid ehhez a mi életünk...
Majd "odaátról
" tisztábban látunk majd...
Majd "odaátról
" tisztábban látunk majd...
Azért ÉK kb hozza a sokévi átlagot, és nincs az a nagy enyheség, mint az ország többi részén. Sajnos ma reggelre korábban jöttek a felhõk, és már hajnal 3-tól elkezdett melegedni. Sajnos nem tudott kellõen lehûlni így ma reggelre. Így olyan 2-4 fok között fog beállni a hõmérséklet errefelé is. E van. 
Szerintem a modellek nézegetése szenvedés már, ami engem illet. Közel 15 éve nem volt térségben igazi fehér Karacsony. Csodák még lehetnek, ez az a kategória.
Aztán ha majd felszámolódik a hidegpárna, könnyen maradhat az enyhe idõ 10 fokkal, vagy idõnként még melegebbel. Lehet hogy az idei december még a tavalyit is felülmúlja majd?
Hiába, a remélt hideg párna végül az ország kétharmadán még annyira sem lesz elég, hogy legalább pár napra ide erõszakolja a sokéves átlagot. Ezzel kapcsolatban sem értettem néhány fórum pajtás részérõl a realitástól elrugaszkodott optimizmust.
A csoda, mint oly sokszor, most is 200 óra felett kezdõdik. Akárhogy is lesz, a látvány havazást még itt pesten is kipipálhatjuk, hála a múlt heti kora télies intermezzónak.
Laganus
A csoda, mint oly sokszor, most is 200 óra felett kezdõdik. Akárhogy is lesz, a látvány havazást még itt pesten is kipipálhatjuk, hála a múlt heti kora télies intermezzónak.
Laganus
A kérdés csupán az, hogy a globális felmelegedés miatt van-e klímaváltozás, vagy a klímaváltozás következménye a melegedés?
Ugyanis a melegedés mint olyan akkor lenne egyértelmû, ha ugyanolyan idõjárás lenne, mint mondjuk az 1960-1990 közti idõszakban, azaz az folytatódott volna, csak épp magasabb hõmérsékleti tartományban.
De nem errõl van szó!
Hanem arról, hogy az említett 30 éves idõszak jellemzõen nyugati irányításos volt, most pedig lassan több mint 20 éve meridionálisabb korszakban vagyunk.
Amennyiben ez a meridionális idõszak okozza a melegedést egészen egyszerûbben abból fakadóan, hogy a zonális jellegben sokkal dinamikusabban zajlottak a nyugat-keleti áramlások, ezek például hûvösebb nyarakhoz vezettek, míg most amikor ránk telepszik egy anticiklon hónapokra és 30-35 fok van végig.
Ezt írtam tavasszal!
"Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
Ugyanis a légkörnek nyilván van egy hõpotenciálja, ami nem biztos hogy 1900-2000 közötti idõszakban volt a legmagasabb szinten, hanem olyan idõjárás típusos sorozatai voltak, ami nem hozta ki a legmelegebbet.
Meg a mostani sem biztos hogy a legmelegebb, de olyan idõjárási alaphelyzetek vannak 20 éve, amik magasabb átlaghõmérsékletet eredményeznek.
Nyilvánvaló, ezt tudtuk, hogy a zonális idõszak átlaghõmérsékletileg nem a legmelegebb, lehet hogy elõtte meg a kettõ keveréke volt, most meg a zonális ellentéte, szinte teljesen meridionális.
Ezek szerint a meridionális idõszak ennyivel magasabb átlaghõmérsékletet eredményez mindenféle emberi behatás nélkül.
Mert ha az 1960-1990 közti hidegebb idõszak sem az ember hatása (amikor már érzékelhetõ volt azért a légszennyezettség, legalábbis gondolom jobban mint 1916-ban, mégsem emelkedett, hanem csökkent a középhõmérséklet), így a mostani melegedésben sem feltétlen játszik szerepet a légszennyezettség vagy bármi külsõ hatás.
Ilyenkor lenne érdemes utánanézni, hogy azokban a zonális években, amikor magasabb átlaghõmérsékletû év volt, akkor jellemzõen a zonális jelleg maradt-e meg csak magasabb hõmérsékleten zajlott-e, vagy akkor epizódjelleggel meridionális év volt-e!?
Már persze ha az idõjárás követi a naptárt, mert lehet márciustól októberig meridionális volt, a többi maradék hónap meg zonális, aztán kijött átlagosra a hónap, vagy épp az év fele ilyen volt a másik fele meg másmilyen.
Mert ha csak a drasztikusan meridionális jellegnek köszönhetjük a középhõmérséklet emelkedését, akkor a klímakutatók a szén-dioxidos meg mindenféle emberhatásos elméleteikkel elmehetnek oda ahova valók.
Ugyanis pont most néztem meg, mivel 1992 környékén váltott a zonálisabb idõszak meridionálisba, megnéztem onnan kezdõdik-e a drasztikusan melegebb évnek sorozata.
És bizony onnan!
A nagykanizsai állomás ugyanazon a helyen van már 35 éve, megnéztem 1992 elõtti 10 év átlagát az 1992 utáni 10 évhez képest.
Több mint 6 tized a különbség az 1992 utáni 10 év javára.
Persze ez tutiempo-s adatsor, nem megbízható meg blablabla, de az omsz 100 éves adatsora is 1992 környékén kezd emelkedni.
Úgyhogy lehet itt egy marhanagy kutya van elásva....nem is olyan mélyen!"
Vegyük például a szegedi állomás adatsorát!
Éves közepek az elmúlt években:
2006 11.2
2007 12.0
2008 12.1
2009 12.2
2010 11.2
2011 11.5
2012 11.9
2013 11.9
2014 12.6
Éves közepek az 1930-as évekbõl:
1923 12.5
1924 10.9
1925 11.8
1926 12.2
1927 12.0
1928 11.3
1929 10.5
1930 12.4
1931 10.9
1932 10.6
1933 10.1
1934 12.7
1935 11.3
1936 11.9
1937 12.0
Vagy a 40-es évekbõl:
1943 12.0
1944 11.2
1945 11.3
1946 12.6
1947 12.0
1948 11.9
1949 11.9
1950 12.7
1951 11.9
1952 11.5
Ugyanilyen meleg évek voltak mint most!
Persze felmerül a kérdés, hogy hol mértek, mivel mértek akkor, városban, külterületen, hogyan homogenizáltak meg hogyan nem!?
De a kutatók is ezekbõl az adatokból dolgoznak!
Ha visszamennénk 150-200-250 évet, lehet akkor is voltak ugyanilyen meleg évek, meg voltak ugyanolyan hûvösebbek, mint az 1960-1990 közti idõszakban.
De érdekes módon az 1930-as 40-es évek 11-12, vagy 12 fok feletti középhõmérsékletû évek után senki sem kiabált globális felmelegedést.
Vagy ha volt is aki kiabált, azt lehûtötte az 1960-1990 közti hûvösebb idõszak.
Tény, meleg években vagyunk, de akkor is voltak meleg évek, amikor még nem volt nehogy ilyen mértékû a légszennyezés, hanem összehasonlíthatatlanul kevesebb.
Akkor lenne érdekes szerintem, ha maradt volna a zonális, nyugati irányításos trend, és az zajlott volna 2 fokkal magasabb tartományban.
Mint ahogy nem biztos hogy nem volt ilyen a történelemben.
A kulcs nem a melegedés, hanem a meridionális túlsúly okozta szélsõségesebb, kiegyenlítetlenebb, rapszodikusabb idõjárási események sorozata.
Ugyanis a melegedés mint olyan akkor lenne egyértelmû, ha ugyanolyan idõjárás lenne, mint mondjuk az 1960-1990 közti idõszakban, azaz az folytatódott volna, csak épp magasabb hõmérsékleti tartományban.
De nem errõl van szó!
Hanem arról, hogy az említett 30 éves idõszak jellemzõen nyugati irányításos volt, most pedig lassan több mint 20 éve meridionálisabb korszakban vagyunk.
Amennyiben ez a meridionális idõszak okozza a melegedést egészen egyszerûbben abból fakadóan, hogy a zonális jellegben sokkal dinamikusabban zajlottak a nyugat-keleti áramlások, ezek például hûvösebb nyarakhoz vezettek, míg most amikor ránk telepszik egy anticiklon hónapokra és 30-35 fok van végig.
Ezt írtam tavasszal!
"Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
Ugyanis a légkörnek nyilván van egy hõpotenciálja, ami nem biztos hogy 1900-2000 közötti idõszakban volt a legmagasabb szinten, hanem olyan idõjárás típusos sorozatai voltak, ami nem hozta ki a legmelegebbet.
Meg a mostani sem biztos hogy a legmelegebb, de olyan idõjárási alaphelyzetek vannak 20 éve, amik magasabb átlaghõmérsékletet eredményeznek.
Nyilvánvaló, ezt tudtuk, hogy a zonális idõszak átlaghõmérsékletileg nem a legmelegebb, lehet hogy elõtte meg a kettõ keveréke volt, most meg a zonális ellentéte, szinte teljesen meridionális.
Ezek szerint a meridionális idõszak ennyivel magasabb átlaghõmérsékletet eredményez mindenféle emberi behatás nélkül.
Mert ha az 1960-1990 közti hidegebb idõszak sem az ember hatása (amikor már érzékelhetõ volt azért a légszennyezettség, legalábbis gondolom jobban mint 1916-ban, mégsem emelkedett, hanem csökkent a középhõmérséklet), így a mostani melegedésben sem feltétlen játszik szerepet a légszennyezettség vagy bármi külsõ hatás.
Ilyenkor lenne érdemes utánanézni, hogy azokban a zonális években, amikor magasabb átlaghõmérsékletû év volt, akkor jellemzõen a zonális jelleg maradt-e meg csak magasabb hõmérsékleten zajlott-e, vagy akkor epizódjelleggel meridionális év volt-e!?
Már persze ha az idõjárás követi a naptárt, mert lehet márciustól októberig meridionális volt, a többi maradék hónap meg zonális, aztán kijött átlagosra a hónap, vagy épp az év fele ilyen volt a másik fele meg másmilyen.
Mert ha csak a drasztikusan meridionális jellegnek köszönhetjük a középhõmérséklet emelkedését, akkor a klímakutatók a szén-dioxidos meg mindenféle emberhatásos elméleteikkel elmehetnek oda ahova valók.
Ugyanis pont most néztem meg, mivel 1992 környékén váltott a zonálisabb idõszak meridionálisba, megnéztem onnan kezdõdik-e a drasztikusan melegebb évnek sorozata.
És bizony onnan!
A nagykanizsai állomás ugyanazon a helyen van már 35 éve, megnéztem 1992 elõtti 10 év átlagát az 1992 utáni 10 évhez képest.
Több mint 6 tized a különbség az 1992 utáni 10 év javára.
Persze ez tutiempo-s adatsor, nem megbízható meg blablabla, de az omsz 100 éves adatsora is 1992 környékén kezd emelkedni.
Úgyhogy lehet itt egy marhanagy kutya van elásva....nem is olyan mélyen!"
Vegyük például a szegedi állomás adatsorát!
Éves közepek az elmúlt években:
2006 11.2
2007 12.0
2008 12.1
2009 12.2
2010 11.2
2011 11.5
2012 11.9
2013 11.9
2014 12.6
Éves közepek az 1930-as évekbõl:
1923 12.5
1924 10.9
1925 11.8
1926 12.2
1927 12.0
1928 11.3
1929 10.5
1930 12.4
1931 10.9
1932 10.6
1933 10.1
1934 12.7
1935 11.3
1936 11.9
1937 12.0
Vagy a 40-es évekbõl:
1943 12.0
1944 11.2
1945 11.3
1946 12.6
1947 12.0
1948 11.9
1949 11.9
1950 12.7
1951 11.9
1952 11.5
Ugyanilyen meleg évek voltak mint most!
Persze felmerül a kérdés, hogy hol mértek, mivel mértek akkor, városban, külterületen, hogyan homogenizáltak meg hogyan nem!?
De a kutatók is ezekbõl az adatokból dolgoznak!
Ha visszamennénk 150-200-250 évet, lehet akkor is voltak ugyanilyen meleg évek, meg voltak ugyanolyan hûvösebbek, mint az 1960-1990 közti idõszakban.
De érdekes módon az 1930-as 40-es évek 11-12, vagy 12 fok feletti középhõmérsékletû évek után senki sem kiabált globális felmelegedést.
Vagy ha volt is aki kiabált, azt lehûtötte az 1960-1990 közti hûvösebb idõszak.
Tény, meleg években vagyunk, de akkor is voltak meleg évek, amikor még nem volt nehogy ilyen mértékû a légszennyezés, hanem összehasonlíthatatlanul kevesebb.
Akkor lenne érdekes szerintem, ha maradt volna a zonális, nyugati irányításos trend, és az zajlott volna 2 fokkal magasabb tartományban.
Mint ahogy nem biztos hogy nem volt ilyen a történelemben.
A kulcs nem a melegedés, hanem a meridionális túlsúly okozta szélsõségesebb, kiegyenlítetlenebb, rapszodikusabb idõjárási események sorozata.
A friss fáklya alapján legalább átlag közelében lehetük 9. után jelen állás szerint...
Ezek a beteg futások sokat segítenének a DAI-n.
Ezek a beteg futások sokat segítenének a DAI-n.
Új GFS futásban nagyobb hideget ránt be a 10.-ke körül kialakuló AC, de sajnos azzal a lendülettel el is laposodna. Hideg AC-t kapnánk pár napig, akkor esetleg téli hõmérsékletek emlékeztetnének minket a télre. Utána persze folytatódna a szenvedés.
Mintha dejavu-m lenne, ebbõl jó esetben tavalyi december lesz, rosszabb esetben egy tavalyelõtti vagy a 2011-es.
Ha most tippelnem kéne megraknám egy 1000-sel, hogy nem jön be a DAIv2. De még reménykedek...
Mintha dejavu-m lenne, ebbõl jó esetben tavalyi december lesz, rosszabb esetben egy tavalyelõtti vagy a 2011-es.
Ha most tippelnem kéne megraknám egy 1000-sel, hogy nem jön be a DAIv2. De még reménykedek...
Nem nehéz jobban megfogniuk, mert az utóbbi évek tendenciáit nézve egyre kevesebb átlag alatti hõmérsékletû hónapunk van, ergo a modellek a melegebb futásokhoz "ragaszkodva" csak jelzik, hogy mi is zajlik a körülöttünk. Igen, a teleink egyre enyhébbek, a nyarak meg aszályokkal és hõhullámokkal tarkítottak és ezek száma is növekszik.
Elég csak megnézni a korábban az OMSZ honlapján közzétett publikációt, a havas napok száma jelentõsen csökkenni fog.
A remények halnak meg persze utoljára, de pl. nem tudom, hogy az egyértelmû melegedõ tendencia milyen mértékben befolyásolja a DAI-t, annak melyik változójára lehet hatással, de nem tartom kizártnak, hogy a beválási esélye a légkörünkben zajló változás miatt csökkenne.
Elég csak megnézni a korábban az OMSZ honlapján közzétett publikációt, a havas napok száma jelentõsen csökkenni fog.
A remények halnak meg persze utoljára, de pl. nem tudom, hogy az egyértelmû melegedõ tendencia milyen mértékben befolyásolja a DAI-t, annak melyik változójára lehet hatással, de nem tartom kizártnak, hogy a beválási esélye a légkörünkben zajló változás miatt csökkenne.
Már milliószor le lett írva, de úgy látszik, nem elégszer: elég csak beleolvasni Réthly Antal három kötetes felbecsülhetetlen értékû gyûjteményébe a múlt és az azt megelõzõ századok teleirõl (meg a többi évszakról is), elég csak beleolvasni egy-két egyetemi tankönyvbe Magyarország éghajlatáról, elég csak megnézni korábbi évek makroszinoptikai képét december eléjérõl a GFS archivumában (ahogy azt már korábban többen is hangsúlyozták), stb., és látható, hogy mekkora ostobaság az ilyen kijelentés!
Bezzeg régen mekkora telek voltak!
Szinte mindig decemberben leesett a hó és el sem olvadt február végéig. Az Eta mamám mesélte, hogy lovas szánnal közlekedtek egész télen és minden nap szánkóztak, a lovak hasig jártak a hóban, ott ahonnan a szél elfújta, ahova meg összehordta, ott több méteres torlaszok voltak, általában csak április végére olvadtak el.
Karácsonykor pedig mindig esett a hó, fõleg szenteste, de a Mikulás is szánon jött nem pedig vizisível, mint manapság.
Régen jóval hidegebb is volt, reggel mindig -10 fok alatt volt de volt, hogy hetekig -20 alatt volt, nem úgy mint manapság, hogy 20 fokok vannak hetekig.
Régen volt rendes õsz meg tavasz is, az õsz õsszel, a tavasz tavasszal, nem pedig úgy, mint most, hogy végig nyár van, utána meg két hét hó nélküli fagy, úgy, hogy még a legerõsebb növények is károsodnak és kifagy belõlük a vitamin.
Régen ha Katalin locsogott akkor Karácsony kopogott, nem úgy, mint most, hogy össze van minden zavarodva.
A modellek pedig hazudnak, bezzeg régen, az öregek mindig tudták elõre, ha jött a tél, a meteorológusoknak rájuk kellene hallgatniuk, nem pedig a számítógépekre, mert azoknak mindig tévednek.
Ha vörös volt az ég alja, akkor mindig nagy szél lett másnapra, most meg már az sincs, mert a globális felmelegedéstõl hiába vörös, szél sincs.
Szinte mindig decemberben leesett a hó és el sem olvadt február végéig. Az Eta mamám mesélte, hogy lovas szánnal közlekedtek egész télen és minden nap szánkóztak, a lovak hasig jártak a hóban, ott ahonnan a szél elfújta, ahova meg összehordta, ott több méteres torlaszok voltak, általában csak április végére olvadtak el.
Karácsonykor pedig mindig esett a hó, fõleg szenteste, de a Mikulás is szánon jött nem pedig vizisível, mint manapság.
Régen jóval hidegebb is volt, reggel mindig -10 fok alatt volt de volt, hogy hetekig -20 alatt volt, nem úgy mint manapság, hogy 20 fokok vannak hetekig.
Régen volt rendes õsz meg tavasz is, az õsz õsszel, a tavasz tavasszal, nem pedig úgy, mint most, hogy végig nyár van, utána meg két hét hó nélküli fagy, úgy, hogy még a legerõsebb növények is károsodnak és kifagy belõlük a vitamin.
Régen ha Katalin locsogott akkor Karácsony kopogott, nem úgy, mint most, hogy össze van minden zavarodva.
A modellek pedig hazudnak, bezzeg régen, az öregek mindig tudták elõre, ha jött a tél, a meteorológusoknak rájuk kellene hallgatniuk, nem pedig a számítógépekre, mert azoknak mindig tévednek.
Ha vörös volt az ég alja, akkor mindig nagy szél lett másnapra, most meg már az sincs, mert a globális felmelegedéstõl hiába vörös, szél sincs.
Tegnap az M1 Szemtõl szembe c. mûsorában a klímaváltozásról volt szó, az egyik fõszereplõ Tóth Tamás (pitom) volt.
Link
Itt visszanézhetõ, ha esetleg valaki nem látta tegnap.
Link
Itt visszanézhetõ, ha esetleg valaki nem látta tegnap.
Számomra ez a forgatókönyv látszik kirajzolódni! most az 1. pontban járunk! (persze csak poén)
1.(december eleje) December elején még nem szokott tél lenni Magyarországon nem az a klíma, majd a közepe fele.
2.(december közepe) Annál jobb minél késõbb lesz, mert annál nagyobbat fog szólni. Majd figyeljetek
3.(december vége) Hát ez a december egy fos volt. De sebaj ott a január az az igazi téli hónap, mert addigra érvényesül az északi félteke lehûlése
4. (január közepe) nem hiszem el, hogy a január is megy a levesbe. Január végén úgyis megérkezik a Szibéria express csak figyeljetek!
5.(január vége) Ekkora egy fos januárt... De semmi baj ott van még a február az is téli hónap, és itt szoktak lenne a nagyobb havak. Gondoljatok 1999-re.
6.(február közepe) Ekkor a fórum már eltemette a telet. "Nem hiszem el, hogy 3 ilyen fos tél volt egymás után" ,de még vannak optimisták akik szerint ott a március, gondoljatok 2013-ra nincs veszve semmi.
7.(március közepe) . Megjelennek a "na ugye megmondtam, hogy enyhe tél lesz" mondatok. Semmi baj majd jövõre lesz egy jó hideg havas tél!!! Már nagyon érik!!!
most az 1. pontban járunk! (persze csak poén)1.(december eleje) December elején még nem szokott tél lenni Magyarországon nem az a klíma, majd a közepe fele.
2.(december közepe) Annál jobb minél késõbb lesz, mert annál nagyobbat fog szólni. Majd figyeljetek
3.(december vége) Hát ez a december egy fos volt. De sebaj ott a január az az igazi téli hónap, mert addigra érvényesül az északi félteke lehûlése
4. (január közepe) nem hiszem el, hogy a január is megy a levesbe. Január végén úgyis megérkezik a Szibéria express csak figyeljetek!
5.(január vége) Ekkora egy fos januárt... De semmi baj ott van még a február az is téli hónap, és itt szoktak lenne a nagyobb havak. Gondoljatok 1999-re.
6.(február közepe) Ekkor a fórum már eltemette a telet. "Nem hiszem el, hogy 3 ilyen fos tél volt egymás után" ,de még vannak optimisták akik szerint ott a március, gondoljatok 2013-ra nincs veszve semmi.
7.(március közepe) . Megjelennek a "na ugye megmondtam, hogy enyhe tél lesz" mondatok. Semmi baj majd jövõre lesz egy jó hideg havas tél!!! Már nagyon érik!!!
Ez csak egy szubjektív tévképzet. A hideget jobban megjegyezzük, amikor mutatja, a meleget pedig gyakrabban mutatja, mert olyan az éghajlatunk. Ennyire egyszerû
Amíg nincs a modelleken a lehûlés, addig a "240 óra felett csak érdekesség" ismételt frázist váltsuk elõnyünkre: bár nincs sok elõjele, bármikor elõhozakodhatnak a modellek a változás elõszelével, bármikor változhat a jelenleg látott jövõkép. Nem kell elkeseredettségünkben "aláírni" meg "kõbe vésni" az elõrejelzéseket. Sok olyan változásra emlékszem, amit csak idõvel, 300 órán belül húztak elõ a modellek. Erre most kicsi az esély, de van - sõt, hónapok óta most a legnagyobb, bár csak az évszak okán
Addig lehet meggyógyulni és kinti sportolni (futni). Mindkettõre szükségem van most, és a latyak (belváros) nem lenne alkalmas...
Amíg nincs a modelleken a lehûlés, addig a "240 óra felett csak érdekesség" ismételt frázist váltsuk elõnyünkre: bár nincs sok elõjele, bármikor elõhozakodhatnak a modellek a változás elõszelével, bármikor változhat a jelenleg látott jövõkép. Nem kell elkeseredettségünkben "aláírni" meg "kõbe vésni" az elõrejelzéseket. Sok olyan változásra emlékszem, amit csak idõvel, 300 órán belül húztak elõ a modellek. Erre most kicsi az esély, de van - sõt, hónapok óta most a legnagyobb, bár csak az évszak okán
Addig lehet meggyógyulni és kinti sportolni (futni). Mindkettõre szükségem van most, és a latyak (belváros) nem lenne alkalmas...
A lényeg a lényegben az, hogy a meleget mindig jobban fogják meg a modellek, mint a hideget. A meleg szinte mindig bejön, mutassa azt 360+ órában, míg a hideg gyakorlatilag soha, vagy csak szolidabb formában. El kell fogadni, hogy december elején még nem várható hazánkban tartósan kemény tél (persze vannak kivételek, de nem ez a jellemzõ), de ami késik az nem múlik, lesz itt még TÉL (nem a hidegpárnára gondolok). Aki meg december elején eltemeti a telet, arra nem kell figyelni, mivel csak a keserûség beszél belõle. Az tény, hogy eddig gyatrán áll a szénánk, de majd fog ez még változni.
Valóban, a vízválasztó ebben a helyzetben az, hogy a soron következõ atlanti ciklon áttöri-e a közép-európa-grönlandi AC hidat, vagy "lepattan" róla, és kitér észak (vagy dél) felé.
Több modellfutásban "próbálkozott" már ez az atlanti blokk, meglátjuk, a jövõ tendenciájára "éreztek-e rá" ezek a futások.
Több modellfutásban "próbálkozott" már ez az atlanti blokk, meglátjuk, a jövõ tendenciájára "éreztek-e rá" ezek a futások.
Teljesen jogos...Inkább hogy fogalmazzak úgy "személyes szeszélyes megérzésre alapoztam"...
Na de majd visszatérünk erre 16.-án...
Na de majd visszatérünk erre 16.-án...
A GFS (és bármelyik numerikus modell) valamennyire is komolyan vehetõen dec. 10-ig, 11-ig lát el. Ami azon túl van, jobbára mese, mese, meskete! Ma ezt mutatja, holnap meg majd azt fogja mutatni. Huzamos zonalitás esetén a váltás valószínûsége általában nõ az idõvel, és jelei hirtelen tûnhetnek fel a térképeken.
A borsó és répavetésrõl már nem is beszélek. Gyerekek, kollégák: az istenért, ne irkáljunk már hülyéket! A Met. társalgó nyilvánosságát éppen az ilyen meggondolatlan írások miatt kellett megszüntetni.
A borsó és répavetésrõl már nem is beszélek. Gyerekek, kollégák: az istenért, ne irkáljunk már hülyéket! A Met. társalgó nyilvánosságát éppen az ilyen meggondolatlan írások miatt kellett megszüntetni.
A GFS-re alapozni ilyen idõtávban azért butaság. Nemrégen még 5.-6.-ra kemény telet jósolt több futásában is és aztán forditott egy teljeset a meleg irányába(ECM-nek lesz igaza valószinûleg). Ugyanez megtörténhet forditva is, a melegbõl lehet hirtelen hideg. Úgyhogy a GFS-nek végképp nem hiszek, ugyanezt csinálta tavaly és tavaly elõtt is. Összevissza ugrál.
Most már lassan 18.ig lát el a GFS, de továbbra is csak a kínlódás szenvedés látszik. Valóban nem kell túlmatekozni ezt, és bármiféle reményt fûzni....
Méghogy nincs egyetlen szalmaszál sem? A borsóvetésed után jött az emlékezetes február...
240 óránál ha nem is annyira egyenes, de azért így is megteszi:
Link
Teljesen reménytelen ez, én jelen helyzetben egy kis szalmaszálat sem látok, amibe úgy igazán érdemes lenne kapaszkodni. Hétvégén a földbe kerül a borsó és a retek, jövõ héten pedig a sárga-és fehérrépa
Link
Teljesen reménytelen ez, én jelen helyzetben egy kis szalmaszálat sem látok, amibe úgy igazán érdemes lenne kapaszkodni. Hétvégén a földbe kerül a borsó és a retek, jövõ héten pedig a sárga-és fehérrépa
Valljuk be, az egyetlen értékelhetõ pozitív elõjel, TÉL szempontjából az ECM aktuális operatív futásának utolsó mozzanata (240 óránál), amit az ENS egyáltalán nem támogat. A GFS fáklya is elég nudli, a tagok többsége hosszabb távon is inkább pozitív tartományban szór, az átlag +2 fok körül szóródik 850 hPA szinten, azaz a hónap elsõ felében (10-ig viszont elég biztosan) talajközelben csak egy esetleges hideg/hûvös párna idézhet elõ télies hangulatot, az igazi nagybetûs tél még várat magára, nem baj, talán majd az ünnepek elõtt 
Minden azon múlik, be tud-e végre hullámzani (tartósabban) a jet. Anélkül: "no Bacardi, no party"...
Ez lehet illusztráció bármilyen, zonalitást leíró szócikkben, bárhol: Link
Vonalzóval nem lehet egyenesebbet húzni.
Vagy 168 óráig ez megy végig kb... legalább
Vonalzóval nem lehet egyenesebbet húzni.
Vagy 168 óráig ez megy végig kb... legalább
Ezt Hari mondta. Azt meg én mondom, hogy ha 1 fokon belül marad a decemberi pozitív anomália, akkor nagyot nem bukik a DAI.
Ha megnézegeted a következõ diagramot, rájössz, hogy miért.
Link
Ha megnézegeted a következõ diagramot, rájössz, hogy miért.
Link
Egyelõre a blokkoló áramlási rendszer felépülési esélyénél álljunk meg.
A többi ráér, ha megvalósul.
A többi ráér, ha megvalósul.
De tény, hogy jó ideje melegszik a Föld átlaghõmérséklete. Meg az is, hogy a hatás Közép-Európában 1,5-2X-es. Szubjektíven ezt lehet megítélni, kinek, hogy tetszik, de a tények, azok tények. (Ha marad a tendencia, akkor néhány év múlva ez senkinek nem fog tetszeni...)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat