Időjárási visszatekintő

Bakonyvár: egy szóval sem mondtam, hogy 27 nagyobb lenne 32-nél. De a 27 fokos ingadozás annak idején 3 napon belül következett be - úgy sejtem, ezt még inkább "rendkívülinek" minõsítenéd. A példával csak azt próbáltam megmutatni, hogy keresve bármelyik hónapban találunk valami "rendkívülit"...

Akkor most csak arra a bizonyos 32 fokra ismételném meg a válaszom. Megmutattad, milyen kiugró ez a magyaróvári (ki tudja, milyen idõtávra vonatkozó) abszolút max. hõingáshoz képest - de még egyszer mondom: az ugyanilyen pápai adattól mindenképpen elmarad, ha egyszer nem dõlt meg egyik irányban sem abszolút havi rekord!

Még valami: mi történt volna, ha teszem azt, a talajmenti fagy május 17-ére esik, a 30 fok feletti hõség pedig június elsõ napjaira? A különbség, az idõtáv, egyszóval a "rendkívüliség" ugyanakkora - de ez esetben a hideg a májusi, a meleg a júniusi statisztikát gyarapítja. Úgyhogy a hõingás mindkét hónapban átlagos marad, és mindenki nyugodtan alszik. :-)

Ursin,ha jól tudsz számolni,akkor az általad adott 27 fokos amplitúdó hogyan múl felül 32-t?Ez a baj veletek,nem tudtok cáfolni csak lesöpörni,mellébeszélni,csúsztatni,hisztériában kitörni csak hogy nektek legyen igazatok.Világosan leírok valamit és zavarosnak nevezitek és mindenféle nem oda való,semmit sem bizonyító adatokkal operáltok - épp ez a médiaeffektus.Nem kell válaszolnotok,ha csak olyan választ tudtok,ami nem a felvetéshez való.Egyszer sem írtam,hogy májusban nem volt még fagy vagy nagy esõ,akkor miért kell e nem létezõt cáfolni ?

A Kárpát medence idõjárása mindig is képes volt szélsõséges dolgokat produkálni, pl. Gyulán 52 napig nem volt semmi csapadék 1897-ben, míg pl. Dobogókõn 1958 júniusában 444 mm csapadék esett egy hónap alatt. Az adatok Dr. Péczely György: Éghajlattan c. könyvébõl származnak.

Jogos meglátás Usrin, nem tévedtél nagyot, he-he !

Mellesleg a "napi abszolút rekordokon" is érdemes elgondolkozni... Nem tudom, Bakonyvár adatsora milyen hosszú, de vegyünk példának egy 30 éves adatsort. Ekkor az "abszolút" rekord az az érték, amit 30 év alatt egyszer ért el a T. Vagyis jó közelítéssel: az érték bekövetkezésének esélye kb. 1 a 30-hoz. Ekkor mi a valószínûsége annak, hogy a 30 napos hónap során legalább egy napon megdõl az aznapi "abszolút" rekord? Szerintem 63,8%, de javítson ki Cauchy vagy bárki, ha nagyot tévedtem. :-) (Ill. hogy a napi hideg- és melegrekordok közül legalább az egyik, legalább egy napon megdõl, az már 86,9%...)

Szívesen megcáfolnálak újra Bakonyvár, hisz igen kusza és nem igazán objektív az írásod.
Ám már nincs se erõm, se idõm a szélmalomharcjelleggel rávezetni az objektivítás talajára, egyre kérlek mellõzd a szélsõséges megnyilatkozásokat és elfogadjuk (figyelemreméltó, hogy egyre többen vonják kétségbe állításaidat) álláspontodat, még, ha nem is helyes.

Egyre viszont kérlek, ha nem ismered az éghajltakutatás (ELFOGADOTT !) fõbb ismérveit, akkor ne abszurdozd le az eszerint eljárókat, hisz te mondtad, hogy az éghaljat folyamatosan változik, akkor hát mit lehet viszonyítási alapnak nevezni, ha csak tízévekben gondolkozol !

Na de befejezem, hisz azt hiheted, hogy problémám van veled, dehogyis, csak a "média-effektus" jeleire mindig is ugrottam, de igyekszem kerülni ezentúl a megnyilatkozásaid reflektálását (amennyiben nem sértõek, mint az elõbbi, én igyekeztem ezt most mellõzni, ha nem sikerült, elnézést kérek).

Bakonyvár: egyikünk sem többszáz éves rekordokra hivatkozott, én pl. az utolsó 8 év adatait néztem meg a WetterOnline-on, de Snowhunter adatsorai is 100 évnél rövidebbek.

32 fokos havi hõingást a 24,5 fokos átlaghoz képest rendkívülinek nevezni erõs túlzás. (Elmondásod szerint nem volt havi abszolút hõmérsékleti rekord, tehát mégsem lehetett olyan közel az elméleti legnagyobb ingás...) A hõingás átlaga éppúgy "szélsõségek" eredményeként alakul ki, mint az összes többi: ezt a szerinted "nem ide tartozó" csapadékadatok nagyon jól mutatják. Épp az lenne természetellenes, ha minden évben pont átlagos értéket tapasztalnánk (akár hõingásban, akár csapadékban)...

A mostanihoz hasonló "rendkívüli" csapadékeloszlású májust pedig - csak az elõzõ 8 évet végignézve - kettõt is találtam: 1997 ill. 2003... Elnézést a kissé sarkos véleményért, de szerintem ha megnéznénk az adatsorodat bármelyik év bármelyik hónapjáról, és nekiállnánk "szélsõségeket" keresni, legalább ennyit találnánk benne...

Éghajlatilag kicsit félreéertették páran/remélem nem szándékosan/ az általam írtakat.Szó sem volt a beszámolóban nagyon esõs,vagy rekordhideg,vagy szélsõségesen száraz stb. hónapról.Arról volt szó/bocs az ismétlésért/,hogy pl. a csapi 83 %-a egy ciklon 3 napos tevékenységébõl lett/idõben szélsõséges havi csapieloszlás/,ill a havi hõingás 32 foka nagyon ritka.Semmi szükség tehát az abszolút maximumok felemlegetésére/lehet,hogy nem tudják,hogy ez mit jelent?/.Mellesleg helyi napi abszolút rekord lett egypár,hogy havi is volt -e azt nem hiszem/nincs erõm elmagyarázni,hogy ezek mit jelentenek/.Egyébként Pápán 1901-50 közt a hõm.közepes májusi amplitúdója 24,5 fok.Ehhez képest a 32 fok nagyon erõs.Az elméleti legnagyobb hõingás pl.Magyaróváron/Pápáról nincs adatom/ 32,6 fok,de a két szélsõ érték /31,2 és -1,4/ nem egy hónapban volt.Persze ettõl Pápa eltérhet és ennek értékérõl kellett volna írni és nem csúcsszáraz és esõs évekrõl,ami nem ide tartozik.Többen nem tudom milyen könyvek alapján gyakran beszélnek többszáz éves, esetleg ezer meg milliárd éves átlagokról,rekordokról,éghajlatról.Ez teljesen abszurd,hozzá nem értõ megközelítése az éghajlatnak.A földtörténet során az éghajlat állandó változásban,átalakulásban van,még 200 évig sem változatlan.Teljesen értelmetlen 100 évnél hosszabb idõsorokat átlagolni,mert az a képzet születhet,hogy a Földön nem változik semmi.Pl. a Föld 4,6 md éves átlaghõmérséklete/ha megmérték volna/,lehet,hogy a maihoz közel lenne,de tudjuk,hogy trópusi és jeges korszakok sûrûn váltakoztak.Igaz,hogy a hideget mindig meleg követi majd fordítva,de nem mindegy,hogy milyen gyorsan és milyen mértékben és mely okból kifolyólag.

2005. május idõjárása Cegléden

Hõmérséklet: maximum 33 °C (29-én, 30-án), minimum 3 °C (12-én). A legmelegebb éjszaka 31-ére virradóra volt, amikor csak 19 fokig hûlt le a levegõ.

Csapadék: összesen 55,4 mm (tavaly 35,5 mm). 15 nap volt esõs, de az esõ mennyisége a 0,1 mm-t csak 9 napon, az 1 mm-t pedig mindössze 5 napon haladta meg. A 24 órás csapadékmaximum 18,9 mm volt (18-án).
Zivatartevékenység 2 napon volt (17-18-án), ezen kívül további két napon látszott távoli villámlás.

A májusi csapadék Kecskeméten 40 mm volt.
2005 eddig 201 mm, az elõzõ év azonos idõszakában 222 mm-nél jártunk.

Egy kis májusi csapadék-érdekesség:

Pápa:

Minimum: 1917:7mm, 1937:13mm, 1947:9mm, 1968:7mm,
Maximum: 1928:117mm, 1936:166mm, 1939:199mm, 1940:157mm, 1965:120mm.

1901-1970 Csap.átlag: évi:648mm, a májusi: 64mm.

Budapest:

Minimum: 1790:5mm, 1792:9mm, 1955:7mm.
Maximum: 1880:195mm, 1899:152mm, 1937:152mm.

1901-1970 Csap.átlag: évi:619mm, a májusi: 66mm.
1941-1970: cap.átlag: évi: 604mm, a májusi: 56mm.
1961-1990: csap.átlag: évi:516mm, a májusi 55mm.

A teljesség igénye nélkül, mihez képest jelszóval

Jól szólottál (ismét) Usrin, jómagam is megnézegettem Pápa adatsorát a WO-n, és bizony csak az utolsó 8 évbõl kitûnik, hogy mesze nem a legkiugróbb Május volt (Tmin-Tmax-okat végigböngészve).

A csapadékanomáliákról is csepegtetek dolgokat, hisz mostanában lapozgathatom (Kockának ezer köszönet) eme könyvet:

A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl napjainkig(1975-ös kiadás).

Ebben felütöttem Csesznek és Pápa idõsorát, egy kis szemelvény (évi összegek):

Csesznek(1954-1970): 1961:494mm, 1965:1036mm, 1967:578mm.

Pápa(1874-1970): 1932: 418mm, 1937:1048mm, 1948:930mm, 1961:484mm, 1967: 444mm.

Plusz egy kis Bp-i érdekesség:

1790:292mm, 1857:326mm, ill. 1880-81-82: 855-864-896mm, nem rossz, he-he !

Kár, hogy hõmérsékleti idõsoraim nincsnek, hasonló példákkal szolgálhatnék, és ez csak ez elmúlt évszázad.

Újra csak azt mondhatom, aki nagyon akarja, a szélsõséget megtalálja még a semmiben is, a média áldásos tevékenysége által.

Májusi csapadék: 49mm
Csapadékos napok száma: 5
A sokéves átlag térségemben: 72mm

Hõmérséklet: max: 33,1°C
min: -0,2°C
Havi átlag: 15,45°C
Sokéves átlag: 14,2°C

Bakonyvár: a talajmenti fagyok "rendkívüliségével" kapcsolatban elég csak a rég ismert "fagyosszentekre" gondolni. Ezek bizony azon a tapasztalaton alapulnak, hogy május közepén nem ritka a hajnali fagyokkal járó hidegbetörés. A mi éghajlatunkon, füleg tavasszal inkább az lenne rendkívüli, ha egy hónap átlaghõmérséklete mindenféle szélsõség nélkül alakulna ki... szerintem épp ez az, amire nem volt még példa. (És szerintem ha egész májusban egyhangú idõjárás uralkodik, erõsebb frontok nélkül, azt valaki ugyanígy szóvá tette volna...)

Hogy 30 évente lenne ilyen? Akkor mit mondasz pl. 1998 májusára - 13-án T(max)=29°C (nem kevésbé rekordközeli, mint a hónap legvégén a 33°C), 6-án és 16-án T(min) 2 méteren(!) 2°C. Nem is beszélve 1997-rõl. Szerintem a következõ grafikon magáért beszél: Link

Csak azt tudnám,hogy olyan május mikor volt utoljára,amikor a T szélsõértékei nagyobb szórást mutattak.Ha lenne ilyen,akkor sem jelentené,hogy itt egy szokványos,hanem mondjuk 30 évente egyszer elõforduló hónapunk volt.

Bakonyvár: Egy ilyen hónapban (a te adataidat is nézve, melyet köszönünk a többiekével együtt) szélsõséget keresni kicsit erõs, kivétel, ha az ember nagyon akarja.

A májusi csapadékot már leírtam,hisz 19. után nem esett semmi.Vagyis 75,9 mm,aminek 83 %-a 17-19-én 3 nap alatt esett.Október óta elõször sikerült átlagot hozni/+5 mm/.De jól látszik,hogy az "átlag" milyen szélsõségekbõl jön össze.Ráadásul 61 %-a a csapinak 18-án esett.1 mm-nél több esõ 7 napon volt,10-nél több 2-n,max 18-án 46,8 mm.A hõmérséklet a rekordok jegyében telt 2-34 fok között szóródott.A 3 országos rekorddöntõ extrém meleg itt is csúcsdöntõ lehetett/3. 30,29. 33, 30. 34 fok/de vagy 5 hõségnap volt/csak a rekordokat jegyzem/.Már nem emlékszem a napjára/8-12 körül?/ Cseszneken talajmenti fagyot észleltem//jeges volt a kocsi/,keményen fûteni is kellett..Lehet,hogy az átlag T nem volt szélsõségesen hideg vagy meleg,de nem csak egyirányú szélsõség van.Ha a fele nap rekordhideget,fele pedig -meleget hoz kijöhet az átlag,és ez még nem azt jelenti hogy nincs szélsõség.Bocs ezekért,de egyes beírások szerint ezt nem mindenki tudja.Cseszneken 69,7 mm csapi volt,kicsit ott átlag alatti/-1mm/,mondhatni a sokévi átlaghoz közeli.Zivatar Pápán egy db vonult át/18./.

Mályi adatok:

Havi középT: 16,5°C (immár csak a Tmin-max értékek figyelembevételével, nyári üzemmód).

Tmin átlag: 10,4°C, überTmin:2,5°C(13-án).
Tmax átlag: 22,5°C , überTmax: 33,2°C(30-án).

Nyári napok száma: 8
Hõség napok száma: 3
Jégesõs napok száma: 2 (mindkettõ gyenge jégesõ volt)
Egyéb jelzõnap nem volt (fagyos. forró, stb.).

Havi csapadék: 96,6mm.
Csapadékos napok száma: 12.
Napi maximum hozam : 37,8mm (18-án), ill. 21,1mm(31-én), azaz a havi hozam több, mint 60%-a eme 2 napon jött le.

Évi szumma eddig 280,8mm, jó hozam, az elmúlt 3 évben (mióta csapadékot mérek) ez a legmagasabb elsõ 5 havi szumma.

Összeségében nagyjából (mindössze +1°C) az átlagnak megfelelõ hõmérsékletû hónap volt a Május, az átlagnál több csapadékkal (+30-35mm).

Szeged-Belváros májusi csapadékadatai:

2005. május 08. 5,5mm (esõ)
2005. május 09. 1,8mm (esõ)
2005. május 11. 6,3mm (esõ, zápor)
2005. május 14. 6mm (esõ)
2005. május 15. 8mm (esõ)
2005. május 16. 1mm (zápor)
2005. május 17. 3mm (zivatar)
2005. május 18. 2,5mm (zápor, zivatar)
2005. május 24. 16mm (zivatar, esõ)

Május összesen: 50,1 mm
2005. elsõ 5 hónapja összesen: 232,3mm

Ja,.. majd el felejtettem!
A mai T max. (most már hivatalosan is) 34°C volt, ami május 30.-ai valaha mért melegrekord Kecskeméten.

A mai napon délután Kecskeméttõl néhány Km-re Ny-ra, Kadafalván (ahol az öcsém dolgozzott egész nap) volt egy helyi keletkezésû egycellás zivatar.
Szinte egy helyben állva adott le kb. 50 perc alatt 31 mm-t, némi borsószem nagyságú jéggel. Ebbõl persze az elsõ 20 perc volt az igazi intenzitás.
Ny-DNy-ra volt még két cella Jakabszállás körül egy, plusz Izsák És Kiskõrös között mégegy.
Ez a három cella késõbb egymásba olvadt, és mégegyszer meg tudott erõsödni egy rövid idõre.
Szerintem ez tett le a Kecskeméttõl Ny-ra 10-12 Km-re lévõ pusztai mérõállomásra 20 perc alatt 40 mm-t, ahogy PL is említette a naplóban.
Természetesen a Kecskemét táblán belül egy csepp sem esett, vagy éppen csak. Ide csak a kifutószél jutott, ami le is rendezett néhány napernyõt ( pl. amunkahelyem elõtti étteremét is), meg néhány villám és dörgés.

Máj.1-16-ig 12,4 mm esõ.17-19 közt 63,5 mm.A szerdai elsõ és egyben utolsó/eddig/ zivatar semmi látványosat nem mutatott,mert egyszínû szürke alacsonyszitû felhõréteg miatt semmi sem volt látható.Ez mi lehetett ?A nem túl sok villámot is alig lehetett látni,felhõformákat meg semmit.Mintha unalmas Ns lett volna beágyazott cellákkal,csak éppen egy óra alatt 30 mm esett le.

Hát nem volt semmi a keddi szupercella, totál telibevágta Pátyot.
Mielõtt kimentem volna a határba fényképezni és gyönyörködni benne, azt láttam a radarképeken, hogy DNY-i az áramlás, tehát csak elhúz mellettem. Az utolsó pillanatban azonban K-felé mozdult el, tehát Ny-ias áramlása lett, ez tökéletesen látszik a radarképeken, amit el is mentettem.
Csak a hatalmas záporcseppek tudtak hazazavarni a határból, annyira hihetetlenûl lenyûgözõ látványt nyújtott a kifutófelhõje.
Mire hazaértem oltári felhõszakadás lett belõle, pár perc alatt bokáig érõ víz hömpölygött a kertben, vitte a földet!
Néhány perc eltelte után borsónyi jegek is keveredtek a zuhiba, majd egy fél percre szinte teljesen elállt az esõ. Ekkor a hirtelen támadt csendben a távolból mély zörgõ hangot lehetett hallani és egy pillanat alatt megeredt a tiszta jégesõ, borzasztó hangzavarral járt. Itt a borsónyi jegek mellé barackmag nagyságúak is keveredtek. Nem tartott tovább egy percnél, de jól megverte a diófákat, alatta csupa levél és friss hajtásokkal lett tele a járda, szétverte a virágokat és a salátáink zsenge leveleit a kertben.
A szerdai squal line felhõzete meg maga a Kánaán látványát nyújtotta számomra. Megfordult a fejemben, hogy tornádó is kialakulhat belõle, mikor megláttam az olajzöld színû szürkés kifutófelhõjét. Tombolt bennem az adrenalin, igazi extázisos helyzetek voltak. A 3 nap alatt közel 70 mm csapi hullott le szülõföldemen.
Elégedetten kijelentem hogy kitûnõ hetet zárok.
Persze rengeteg kárt okozott az országban a vihar, minden károsultal együttérzek.

A május 17-19. közötti napokban 45,1 mm csapi esett. Szerdán ebbõl 38,6 !

A tegnapi zivinek köszönhetõen már 240mm-nél tartok éves adatban. Tegnap vagy 25mm esõ esett.

Az elmúlt 36 óra mérlege: Tegnap hajnaltól reggel 7-ig 5mm csendes esõ, majd ma reggelig újabb 33mm csapadék, melybõl 18-at az esti zivatarlánc adott. Ma rggel óta újabb 8mm esõ; így 46mm jött össze ebbõl a rendszerbõl. Május pedig eddig:65mm

BB. jók a képek, én innét elég összefüggõ felhõréteget láttam.
Du a második után Kisvácon a körforgalomnál állt a viz,
már ettõl mennyiségtõl is ))))

Összeszedtem néhány képet és animációt a mai napról, de semmi extra. Néhány kép telefonnal készült, nem akartam a dokihoz fényképezõgéppel menni

Link

A mai nap összefoglalója:

12:35-12:45 zápor, elõtte néhány dörgés - 0,2mm
14:00-14:50 zivatar, jó pár lecsapó villámmal - 6,4mm
16:00-17:40 zivatar, zápor változó intenzitással - 6,8mm
18:00-18:30 esõ esett - 1,2mm
összesen 14,6mm.
legnagyobb széllökés 4,5m/s 19:13 WNW

Ja,és nem tudom milyen statisztika szerint volt enyhe a tél,itt az átlagnál kb. 2 fokkal volt hidegebb.

Tegyünk különbséget az országrészek közt.A Kisalföldön a tél és a tavasz is inkább száraz.A legcsapadékosabb április 47 mm-ert adott.A májusnak pont a felénél 12, 4 mm-t mondhatunk magunkénak.Zivatar Pápa fölött 10 hónapja nem volt.A Bakonyaljáról még két hely adatait ismerve ezek az értékek csapadékból nem egyediek.Hogy volt-e tavasz arról annyit,hogy itt szélsõséges hideg/-16/ és meleg/30/ egyaránt volt,és szép átlagot mutat.Mondhatnánk,hogy normál T átlag.De napokon belüli 15-20 fokos/akár egy napon is !/ föl le ingások tömkelege volt eddig itt mindegyik hónapban.Errõl sajnos nincs statisztika az évkönyvekben...

Az eddigi idõjárásról minden elmondható csak az nem, hogy május és tavasz. A hóvirgás gomolyfelhõktõl kedve a hidegfrontok sorozatáig és a borongós idõn át eddig valóban nem volt a természet barátja az idõjárás. Sõt néhány helyen egyenesen ellensége volt. (felhõszakadások, árvizek stb.) Ez betudható mondjuk a viszonylag enyhe télnek és a sok csapadéknak. (április 100mm felett) Egy kis napsütés és idõszakos csapadék kéne záporok formájában. Ez lenne az ideális idõjárás. Májusi esõ aranyat ér, de így nem.

Zivatartevékenység négy napon volt észlelhetõ, nem számítva a kikerülõ zivatar(oka)t.

Áprlisi statisztika:

középhõmérséklet: 10,56°C (1-10=9,67; 11-20=11,86; 21-30=10,16)
fagyos napok száma: 8 (2,3,4,5,6,7,22. és 23.) absz.min -4,5 (04.02.)
A maximumhõmérséklet 8 alkalommal haladta meg a 20°C-ot, a T 6-án tetõzött a hónap során, 23,4°C-kal.

Csapadékmennyiség: 116mm (24h alatt lehullott legmagasabb érték: 16mm, 25-én)

Bocs, 15 csapadékos nap csak nem tudom elolvasni a saját írásomat.

Áprilisi adatok:

T= 12,81C
cs= 121,5mm
Tmin= -4C (04.02.)
Tmax= 22C (04.14.)
Tminá= 4,37C
Tmaxá= 17,12C

csapadékos nap= 19
zivataros nap = 2+1 (1 távoli)
fagyos nap= 5

Áprilisi adatok:

csapadék:103,9mm

Ebbõl 21,7mm zivatarból, 9,8mm záporból, 72,4mm pedig sima esõbõl jött össze!

Tmin:0,3°C (Április 2)
Tmax:23,1°C (április 15)
Wmax:57,9km/h (április
Rainmax:19,7mm (április 1

Áprilisi adatok:

Minimum: -4,9 (03-án)
Maximum: 23,7 (27-én)
Átlag: 10,2
Csapadék: 53mm
Csapadékos napok száma:8

Áprilisi összesítés: Tmin:+1.9 /04.02/, Tmax:23.0 /04.09/ Esõs napok száma:12, ebbõl zivatar 4, 1 alkalommal jégesõvel.

Én a mai kétfelhõszakadás következtében átléptem a 200m-es össz csapadékot. Pontosan 203,7mm.

Április = Tmin=-3,9. Tmax=21,8. Csapadék=91,7mm.

Áprilisi adatok:

Abszolút Tmax: 22 °C (április 13)
Csapadékos napok száma: 15 nap
Zivatarok száma: 7
Zivataros napok száma: 5
Csapadékmennyiség: 77,4 mm.