Globális jelenségek
Van-e arra elérhetõ térkép vagy adat, hogy a 20. században akár napjainkig hogy alakult az óceánok átlaghõmérséklete?
Globálisan,Európa-és Magyarország szerte is 2014 volt a legmelegebb év,a kiterjedtebb mérések kezdete óta... Link
Magyarország éghajlatának változásai a 20. században - Péczely György osztályozási módszere alapján (Skarbit Nóra, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Krakker Dávid, Földrajzi Közlemények 2014. 138. 4. pp. 261-276.) Link
Én nem írtam olyat, hogy 11 hónapja van meridionális cirkulációs korszak. Régebb óta van. Azt írtam, hogy ez a 11 hónapos anomália teljesen beleillik egy ilyen korszakba, amelyben vagyunk (évek óta).
Azért 1(-néhány) hónapra korszakot mondani picit erõs. Az éves térképen mindjárt nem olyan nagy az eltérés.
Számomra az az érdekes, hogy az egyenlítõ vidékén ami egy kiegyenlített ághajlat lenne mennyire negatív volt a hõmérséklet, ez csak a több felhõzet miatt lehetséges, más magyarázat nincs.
Brazília, Afrika
Brazília, Afrika
Azért az is figyelemreméltó, hogy belsõ Szibériában vannak olyan területek, ahol 8-9 fokkal volt hidegebb az átlagosnál novemberben!!! Ennek ellpontja a Bering-szoros térsége, ahol a legmelegebb területek pozitív anomáliája a 13 fokot is eléri. Ez egészen elképesztõ!!!
Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
Döbbenetes, hogy a Kárpátok egyben a novemberi vaskos pozitív anomália határvonalát is kijelölik!!!
További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?
Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?
Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
Szép estét kivánok! 
Azt sajnos én sem tudom. De a www.spaceweather.com nyitóoldalán pontos adatokat találhatunk az adott napra kalkulált napfoltszámokra. A számadatok visszamenõleg tetszõlegesen kikereshetõek hónapokra, évekre visszamenõen. (Ez az adatgyûjtés jó kicsit munka- és idõigényes, de megéri.) Talán van jobb megoldás is, amirõl egyelõre nem tudok.
Azt sajnos én sem tudom. De a www.spaceweather.com nyitóoldalán pontos adatokat találhatunk az adott napra kalkulált napfoltszámokra. A számadatok visszamenõleg tetszõlegesen kikereshetõek hónapokra, évekre visszamenõen. (Ez az adatgyûjtés jó kicsit munka- és idõigényes, de megéri.) Talán van jobb megoldás is, amirõl egyelõre nem tudok. 
Régebben valaki mindig belinkelt, egy olyan oldalt, ahol 30 napra visszamenõen mutatta a napfoltok számát. Nem tudja valaki melyik oldal az? Köszönöm!
Genova adatsora az elmúlt 40-50 évben Link
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."
A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ
Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."
A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ
Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
1000 mm-es hónap is kinéz akkor Észak-Olaszország egyes részeire.
Tejóég!
Tejóég!
Ha jól néztem az ECMWF-et, akkor a hónap legvégén jó eséllyel kapnak még egy mega adagot az olaszok.
Az elmúlt években a sokadik "soha nem..." kezdetû esemény Link
Azért két hét alatt leesni 800 mm-nek....félelmetes!
Azért két hét alatt leesni 800 mm-nek....félelmetes!
1. Nem értem, hogy a CO2 kvótakereskedelmet miért állítod szembe a kõolaj-kereskedelemmel. Én azt állítom, hogy a kvótakereskedelem alapjaiban kérdõjelezõdne meg, ha a lentebb említett jelenségeket nem hallgatnák el. Ennek semmi köze ahhoz, hogy mekkora a kõolaj-piac volumene.
2. Akár. Pénzük biztos van rá. De lehetnek alternatív távérzékelési módszerek is. A mûholdas távérzékelés nem tudom, hgy jelenleg hol tart, de biztosan folynak kísérletek ezen a téren is.
2. Akár. Pénzük biztos van rá. De lehetnek alternatív távérzékelési módszerek is. A mûholdas távérzékelés nem tudom, hgy jelenleg hol tart, de biztosan folynak kísérletek ezen a téren is.
Láttad, hogy a színskála árnyalatnyi különbségeket nagyít fel nagyon látványosan? A sötétkék 377 ppm, a piros 385 ppm... Ezek a különbségek eltörpülnek az évrõl évre emelkedõ trend mellett (pl. 1960-ban 310 ppm, most 400 ppm), ettõl biztos nem fog másként viselkedni a két félteke.
Ettõl még létezhet logikus magyarázat arra, ha a Déli-sarkvidéket nem melegíti a magasabb CO2-szint. A CO2 ugyebár a felszínrõl kisugárzott hõt tartja vissza. Mit sugároz ki az Antarktisz jégfelszíne? Gyakorlatilag semmit, úgyhogy fölé hiába teszünk CO2-t, nem lesz üvegházunk.
Ettõl még létezhet logikus magyarázat arra, ha a Déli-sarkvidéket nem melegíti a magasabb CO2-szint. A CO2 ugyebár a felszínrõl kisugárzott hõt tartja vissza. Mit sugároz ki az Antarktisz jégfelszíne? Gyakorlatilag semmit, úgyhogy fölé hiába teszünk CO2-t, nem lesz üvegházunk.
Látom, nagyra értékeled, ha az ember gondolkodik és kételkedik. Két gyors kérdés az elképzeléseid kapcsán:
1. A világon évente összesen 60-70 milliárd USD értékû CO2-kvótával kereskednek: Link
Ezzel szemben a világ éves kõolajtermelése mostani áron 2500 milliárd dollárt ér. Melyik a nagyobb üzlet? Melyik irányában hozhat több hasznot a döntéshozók/kutatók befolyásolása?
2. Még pontosabb közép- és hosszútávú elõrejelzésekhez még pontosabb kiindulási adatok kellenek az egész Földrõl. A meteorológiai mérõhálózat sûrûsége viszont adott. A brókerházak a világ összes országában fenntartanak egy titkos, sûrûbb mérõhálózatot, és pl. tudtunk nélkül Magyarország tíz városából 3 óránként eregetik fel a szondákat?
1. A világon évente összesen 60-70 milliárd USD értékû CO2-kvótával kereskednek: Link
Ezzel szemben a világ éves kõolajtermelése mostani áron 2500 milliárd dollárt ér. Melyik a nagyobb üzlet? Melyik irányában hozhat több hasznot a döntéshozók/kutatók befolyásolása?
2. Még pontosabb közép- és hosszútávú elõrejelzésekhez még pontosabb kiindulási adatok kellenek az egész Földrõl. A meteorológiai mérõhálózat sûrûsége viszont adott. A brókerházak a világ összes országában fenntartanak egy titkos, sûrûbb mérõhálózatot, és pl. tudtunk nélkül Magyarország tíz városából 3 óránként eregetik fel a szondákat?
De hogy a tárgyra visszatérjek: Az egész széndioxid-kvóta rendszer - a belõle kihúzott nem kevés haszonnal együtt - létjogosultsága kérdõjelezõdne meg, ha túl nagy nyilvánosságot kapnának azok az elméletek, amelyek a légköri CO2 szint inhomogenitásáról szólnak, illetve amelyek természetes fluktuációként értelmezik a két pólus jégborításának ellentétes elõjelû váltakozásait a földtörténet során.
Hogy mi valójában az igazság, tehát hogy melyik elmélet igaz, sajnos én sem tudom.
Hogy mi valójában az igazság, tehát hogy melyik elmélet igaz, sajnos én sem tudom.
Természetesen nem tudtam róla, még szerencse, hogy te erre mind rájöttél, így most leleplezõdtek.
Biztosan hallottál már arról, hogy brókerházak, amelyek saját meteorológiai szolgálatot tartanak fenn, a föld minden egyes régiójára és mezõgazdasági terményére külön lebontva készíttetnek rövid, közép és hosszútávú elõrejelzéseket. Ezeknek a brókerházaknak az ügynökei - a saját jól felfogott érdekükbõl kifolyólag - szigorúan titkos jelentések alapján adnak-vesznek a tõzsdén. Ezek ismeretében - hiszen ezt bizonyára te is tudtad eddig - dõreség lenne azt gondolni, hogy a jelenleg létezõ legpontosabb közép-, illetve hosszútávú elõrejelzések egyáltalán megjelennek bárhol is.
Én az éghajlatkutatást azért szeretem, mert kiderül belõle, mennyire nem tudunk még semmit ahhoz képest, amennyit kellene tudni egy kielégítõ elõrejelzéshez. Az is félelmetes, hogy mennyire kevés pontos adat áll rendelkezésre
Bocsánat, számomra csupán az anyag meg az energia megmaradás törvénye létezik a négy alapmûvelet mellett. A tévedés, sõt a hülyeség jogát is fenntartom magamnak.
Értelmezésem szerint eddig vita nincs, legfeljebb az általad idézettek állítására reagáltam, sajnos nem érzelem mentesen.
"ezért nem állja meg a helyét": igaz, vagy "ezért", vagy másért.
Értelmezésem szerint eddig vita nincs, legfeljebb az általad idézettek állítására reagáltam, sajnos nem érzelem mentesen.
"ezért nem állja meg a helyét": igaz, vagy "ezért", vagy másért.
Öhm - mi?
Megfogalmaztam feltételezéseket, tippeket, óvatos következtetéseket egy eléggé látványos videó alapján (felõlem friss CGI render is lehet), külön kiemelve, hogy a narrátor túl bátor, elrugaszkodott véleményét nem tartom alátámasztottnak (a növekvõ tendencia -kijelentõ mód- melegedéshez vezet). Mertem tippelni, hogy a jelenleg tapasztalható jelentõs északi-sarki jégcsökkenés, déli-sarki jég-stagnálás (és növekedés), tehát a két pólus közti különbség egyik tényezõje akár ez is lehet. Tévedhetek, ez is rendben van (sõt, valószínûleg tévedek).
De mi ez az alpári pórias stílus? Ezt nem értem. Ez ide illik? Mondjuk lehet, csak akkor nem tudok csatlakozni a vitához, mert más stílusban szokásom beszélgetni.
Megfogalmaztam feltételezéseket, tippeket, óvatos következtetéseket egy eléggé látványos videó alapján (felõlem friss CGI render is lehet), külön kiemelve, hogy a narrátor túl bátor, elrugaszkodott véleményét nem tartom alátámasztottnak (a növekvõ tendencia -kijelentõ mód- melegedéshez vezet). Mertem tippelni, hogy a jelenleg tapasztalható jelentõs északi-sarki jégcsökkenés, déli-sarki jég-stagnálás (és növekedés), tehát a két pólus közti különbség egyik tényezõje akár ez is lehet. Tévedhetek, ez is rendben van (sõt, valószínûleg tévedek).
De mi ez az alpári pórias stílus? Ezt nem értem. Ez ide illik? Mondjuk lehet, csak akkor nem tudok csatlakozni a vitához, mert más stílusban szokásom beszélgetni.
"A cokettõ hatásai sokkal kiterjedtebbek az északi féltekéer... Az Antarktisz körüli jégtakararó mértéke nem csökken." Nem elég: A cokettõ hütti a déli féltekét??? rekordszinen???
Vááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az inhomogenitás biztos létezik, de a zelválasztó vonal örvényeket tertalmaz. Keveredés a "két" légtér között létezik, mint bármely egyéb határvonal mellett.
Vááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az inhomogenitás biztos létezik, de a zelválasztó vonal örvényeket tertalmaz. Keveredés a "két" légtér között létezik, mint bármely egyéb határvonal mellett.
A két pólus antagonisztikus kapcsolata ismert, de elhallgatott jelenség. Az oszcilláció ellenkezõ elõjellel zajlik, meglehetõsen régóta. A légköri CO2 inhomogén eloszlásáról is írt már egyszer valaki itt, talán Usrin, ha jól tévedek, de ezt a jelenséget sem reklámozza agyon a "pártatlan" média...
Bár klímaszakember nem vagyok, de: Nem-e lehet-e, hogy a cokettõt csak belemagyarázzuk és:
Nem-e lehet-e, esetleg-e egy természetes oszcillációról van-e szó??? Valami miatt az az elválasztó "vonal", amii miatt a Földre besgárzott hõenergia melyik pólus felé kolbászol el jobban (elég egy minimélis % arény), nem stabil (mitõl lehetne az???): Néha belehrap az északi, néha a déli félgömbbe az a fránya vonal, a fészkes fene sem tuggya, hogy mé'??? Oszt a másik pólust ezzel melegíti, az elõzõt hûti??? A dáli pólus körüli jégtakaró két éve rekordokat döntöget. Ha az ájpicicit a déli félgömb államai tartanák fenn, a meggyulladunk, megfõlünk változatot támogatná.
Ha már magyarázatot kellene találni arra, hogy az egyik pólus olvad, a másik meg lefagy, mint a windows miccsinájjunk???
Nem-e lehet-e, esetleg-e egy természetes oszcillációról van-e szó??? Valami miatt az az elválasztó "vonal", amii miatt a Földre besgárzott hõenergia melyik pólus felé kolbászol el jobban (elég egy minimélis % arény), nem stabil (mitõl lehetne az???): Néha belehrap az északi, néha a déli félgömbbe az a fránya vonal, a fészkes fene sem tuggya, hogy mé'??? Oszt a másik pólust ezzel melegíti, az elõzõt hûti??? A dáli pólus körüli jégtakaró két éve rekordokat döntöget. Ha az ájpicicit a déli félgömb államai tartanák fenn, a meggyulladunk, megfõlünk változatot támogatná.
Ha már magyarázatot kellene találni arra, hogy az egyik pólus olvad, a másik meg lefagy, mint a windows miccsinájjunk???
Link
A videó érdekes a cikkben, látszik, hogy a CO2 hatásának sokkal kitettebb az északi félteke, ahol a sarki jégtakaró olvadása is nagyobb. Ahol ez nem jelentkezik, az a déli félteke, ahol az Antarktisz körüli jégtakaró mértéke nem csökken. Nem is tudtam, hogy tél és nyár között ennyire nagy a különbség és pont a növények miatt. Érdekes videó, még ha a következtetés ("ezért melegszik az éghajlatunk") nem feltétlenül állja meg ennyivel a helyét.
A videó érdekes a cikkben, látszik, hogy a CO2 hatásának sokkal kitettebb az északi félteke, ahol a sarki jégtakaró olvadása is nagyobb. Ahol ez nem jelentkezik, az a déli félteke, ahol az Antarktisz körüli jégtakaró mértéke nem csökken. Nem is tudtam, hogy tél és nyár között ennyire nagy a különbség és pont a növények miatt. Érdekes videó, még ha a következtetés ("ezért melegszik az éghajlatunk") nem feltétlenül állja meg ennyivel a helyét.
Ismerem jól az általad leírtakat, idézett dolgokat. Ez is része ezen dolgoknak. Természetesen nem lehet a a jelen korba emelni ezeket a fogalmakat. Nem volt jellemzõ, eltûrt dolog a kirívó hanyagság, az ilyen közösségekben nem volt eligedenedés. Értelmetlen dolog a mai higiéniás fogalmakkal akár hasonlítani is az akkori viszonyokat. Abban az értelemben rendezett viszonyok voltak, hogy helye volt mindennek, mindenkinek az adott közösségben, ilyen értelemben még romantikus is lehet a napjainkra jellemzõ , elképesztõ leépüléshez képest ami a vidéket jellemzi.
Nagyon kemény, és szegény világ lehetett, de ez a réteg töltötte meg a Kádár korban a városokat, a régebbi idõkben is egy nagyon fontos bázis volt. Most ez pusztul, züllik, a jelen kor fogalmával értelmezve elszegényedik, legalábbis az ország jó részén. Nem nagyon lehet még belátni a vidék ilyen mértékû leépülésének a következményeit, de komoly hatásai lesznek.
Nagyon kemény, és szegény világ lehetett, de ez a réteg töltötte meg a Kádár korban a városokat, a régebbi idõkben is egy nagyon fontos bázis volt. Most ez pusztul, züllik, a jelen kor fogalmával értelmezve elszegényedik, legalábbis az ország jó részén. Nem nagyon lehet még belátni a vidék ilyen mértékû leépülésének a következményeit, de komoly hatásai lesznek.
Illetve a középkori városokban volt még bõven mocsok
De mondom: ismerek olyanokat, akik falun voltak, és õk mesélték. Ismerem a falvak mai állapotait (teljesen rendben vannak ma is), és ma is vannak porták, részek, amik szemétgyûjtõhelyek. Ilyenek régen is voltak, nem lehetett minden portát rendben tartani (és embereknek erre igényük se feltétlen volt). De miért mennénk messzire? Ma is sok ország van, ahol falvakban élnek az emberek alacsony fejlettségi (közmû, infrastruktúra) szinten, és látszik, ott mekkora a rend: pont akkora, amennyire azoknak az embereknek (is) igényük volt: kinek több, kinek kevesebb. Nem hinném, hogy a mai emberek elrendetlenedtek a falvakban, településeken, városokban, és míg régen szép rendet tartottak, ma csupa szemét lenne minden. Ez olyan, mint a vallás: ha az igény megvan rá az emberben, ki nem fog kopni a társadalomból az aktuális trendek hatására sem.
Amit feltételeztem, az az, hogy valamelyest javult a falusi helyzet a régi idõk óta: aszfaltozott utak épültek, világítás, elektromosság, szennyvíz-hálózat, gázfûtés, ilyenek épültek ki, döntõen nem a falu, hanem a nagyvárosok költségvetésébõl.
Néhány forrás:
Link
Link
Link utóbbiból egy idézet, persze kiragadva, érdemes a többit is mellé olvasni: "A szobáknak általában földpadlójuk volt: ismerték ugyan a hajópadlót, ám - elsôsorban Trianon után - a fa olyan drága anyag lett, hogy sokan inkább a földpadló mellett maradtak. Ennek rendben tartása úgy történt, hogy a baromfipiszkot és egyéb szennyet vízzel-kézzel hozzávetôleg símára kenték, majd rendszeresen beszórták homokkal. Idônként vizes seprüvel végigseperték, de ezt igyekeztek minél ritkábban csinálni, mert undok dolog volt, csúnyán verte a port. Nyáron gyakran hetekig egyáltalán nem is takarítottak, télen még ritkábban. A hagyományhoz igazodva Húsvét, meg Karácsony elôtt tisztogatták ki alaposabban a lakást. A parasztházakra nem volt jellemzô a tisztaság. (Baromfiürülék úgy került a padlóra, hogy hideg idôben a naposcsibét és egyéb fiókákat is a szobában tartották.) Ha ehhez hozzávesszük, hogy fôleg télen, gyakorlatilag nem szellôztettek, szó ami szó, a parasztházakban irtózatosan fülledt-pállott rossz levegô volt, a TBC valóságos melegágya. A parasztok általában saját házban laktak, a cselédek, summások azonban nem, vagy csak az évnek egy szakában. Az uradalmi cselédlakások egyetlen helyiségbôl álltak, melléképületek és tárolóhelyiségek nélkül. Gyakran a konyha is közös volt, ami állandó súrlódásokkal nehezítette az amúgy sem könnyed életet. Az egyetlen szobában gyakran nem is egy család szorongott. A helyzetet már 1907-tôl törvényileg szabályozták, mely elôírta minden családnak külön szoba építését, ám ennek végrehajtása - nagyrészt a háború következményeképp is - akadozott. A parasztgazdaságok cselédjei még rosszabb helyzetben voltak, sokszor még saját alvóhelyük sem volt, kénytelenek voltak az istállóval, csürrel beérni.")
De mondom, a legjobb viszonyítási alap a betegségek terjedése: régen gyakrabbak voltak a járványok, a tömeges megbetegedések és halálozások, legyen az Európa-méretû (pestis) vagy kisebbek. Ezeknek jellemzõi, hogy jól terjednek "nem tiszta" környezetben. Manapság ezeket a hatalmas túlnépesedés ellenére sikerült visszaszorítani, fõképp a (fõként városi) tisztaság növelésével és az orvostudomány gyors fejlõdésével.
Persze, hogy megszépíti az idõ azokat az éveket, amikor önfeledten lehetett szaladgálni a természethez oly közeli falvakban, és minden olyan napsütésesnek és szépnek nézett ki, de akkor nem is fürödtek le esténként az emberek, és nem is volt olyan nagy odafigyelés ezekre.
A forrásaim másik része pedig (a nagyszülõk és szülõk történetei mellett) regények és novellák íróktól: Móricz Zsigmond, Jókai Mór stb. Szerettem a korabeli parasztéletet bemutató novelláikat és nem, nem az idilli világ képe jött át, amit próbáltok nekem eladni.
Az túlzás, hogy falun, de kisvárosban dolgoztam én bõven kertben (Komárom, Tihany), volt komposzt, trágyázás stb. is, kapáltam én a kiskertben is, nem vagyok annyira városi internetmágus, mint szeretnétek. Csak nem szeretem ezt a "bezzeg régen" mekkora tisztaság/hóesés/telek/nyarak/esõk/belvizek/áradások/viharok voltak hozzáállást, mert a legtöbbször az idõ megrostálja az emlékeket, pláne a mai (szerintem is rossz irányba haladó) modernizálódó, globalizálódó, urbanizálódó, természettõl távol kerülõ világban, ahol lassan az emberek elhidegülnek egymástól.
De mondom: ismerek olyanokat, akik falun voltak, és õk mesélték. Ismerem a falvak mai állapotait (teljesen rendben vannak ma is), és ma is vannak porták, részek, amik szemétgyûjtõhelyek. Ilyenek régen is voltak, nem lehetett minden portát rendben tartani (és embereknek erre igényük se feltétlen volt). De miért mennénk messzire? Ma is sok ország van, ahol falvakban élnek az emberek alacsony fejlettségi (közmû, infrastruktúra) szinten, és látszik, ott mekkora a rend: pont akkora, amennyire azoknak az embereknek (is) igényük volt: kinek több, kinek kevesebb. Nem hinném, hogy a mai emberek elrendetlenedtek a falvakban, településeken, városokban, és míg régen szép rendet tartottak, ma csupa szemét lenne minden. Ez olyan, mint a vallás: ha az igény megvan rá az emberben, ki nem fog kopni a társadalomból az aktuális trendek hatására sem.
Amit feltételeztem, az az, hogy valamelyest javult a falusi helyzet a régi idõk óta: aszfaltozott utak épültek, világítás, elektromosság, szennyvíz-hálózat, gázfûtés, ilyenek épültek ki, döntõen nem a falu, hanem a nagyvárosok költségvetésébõl.
Néhány forrás:
Link
Link
Link utóbbiból egy idézet, persze kiragadva, érdemes a többit is mellé olvasni: "A szobáknak általában földpadlójuk volt: ismerték ugyan a hajópadlót, ám - elsôsorban Trianon után - a fa olyan drága anyag lett, hogy sokan inkább a földpadló mellett maradtak. Ennek rendben tartása úgy történt, hogy a baromfipiszkot és egyéb szennyet vízzel-kézzel hozzávetôleg símára kenték, majd rendszeresen beszórták homokkal. Idônként vizes seprüvel végigseperték, de ezt igyekeztek minél ritkábban csinálni, mert undok dolog volt, csúnyán verte a port. Nyáron gyakran hetekig egyáltalán nem is takarítottak, télen még ritkábban. A hagyományhoz igazodva Húsvét, meg Karácsony elôtt tisztogatták ki alaposabban a lakást. A parasztházakra nem volt jellemzô a tisztaság. (Baromfiürülék úgy került a padlóra, hogy hideg idôben a naposcsibét és egyéb fiókákat is a szobában tartották.) Ha ehhez hozzávesszük, hogy fôleg télen, gyakorlatilag nem szellôztettek, szó ami szó, a parasztházakban irtózatosan fülledt-pállott rossz levegô volt, a TBC valóságos melegágya. A parasztok általában saját házban laktak, a cselédek, summások azonban nem, vagy csak az évnek egy szakában. Az uradalmi cselédlakások egyetlen helyiségbôl álltak, melléképületek és tárolóhelyiségek nélkül. Gyakran a konyha is közös volt, ami állandó súrlódásokkal nehezítette az amúgy sem könnyed életet. Az egyetlen szobában gyakran nem is egy család szorongott. A helyzetet már 1907-tôl törvényileg szabályozták, mely elôírta minden családnak külön szoba építését, ám ennek végrehajtása - nagyrészt a háború következményeképp is - akadozott. A parasztgazdaságok cselédjei még rosszabb helyzetben voltak, sokszor még saját alvóhelyük sem volt, kénytelenek voltak az istállóval, csürrel beérni.")
De mondom, a legjobb viszonyítási alap a betegségek terjedése: régen gyakrabbak voltak a járványok, a tömeges megbetegedések és halálozások, legyen az Európa-méretû (pestis) vagy kisebbek. Ezeknek jellemzõi, hogy jól terjednek "nem tiszta" környezetben. Manapság ezeket a hatalmas túlnépesedés ellenére sikerült visszaszorítani, fõképp a (fõként városi) tisztaság növelésével és az orvostudomány gyors fejlõdésével.
Persze, hogy megszépíti az idõ azokat az éveket, amikor önfeledten lehetett szaladgálni a természethez oly közeli falvakban, és minden olyan napsütésesnek és szépnek nézett ki, de akkor nem is fürödtek le esténként az emberek, és nem is volt olyan nagy odafigyelés ezekre.
A forrásaim másik része pedig (a nagyszülõk és szülõk történetei mellett) regények és novellák íróktól: Móricz Zsigmond, Jókai Mór stb. Szerettem a korabeli parasztéletet bemutató novelláikat és nem, nem az idilli világ képe jött át, amit próbáltok nekem eladni.
Az túlzás, hogy falun, de kisvárosban dolgoztam én bõven kertben (Komárom, Tihany), volt komposzt, trágyázás stb. is, kapáltam én a kiskertben is, nem vagyok annyira városi internetmágus, mint szeretnétek. Csak nem szeretem ezt a "bezzeg régen" mekkora tisztaság/hóesés/telek/nyarak/esõk/belvizek/áradások/viharok voltak hozzáállást, mert a legtöbbször az idõ megrostálja az emlékeket, pláne a mai (szerintem is rossz irányba haladó) modernizálódó, globalizálódó, urbanizálódó, természettõl távol kerülõ világban, ahol lassan az emberek elhidegülnek egymástól.
Teljesen téves elképzeléseid vannak a régi paraszti társadalomról, javaslom nézz utána alaposan. A minimum volt a rend , tisztaság. Persze nem a mai fogalmak szerint, de meszelt falak, tiszta udvarok jellemezték, aki errõl megpróbált "letérni" rossz értelemben, az megnézhette magát. Még egy csipetnyi ilyen jellegbe belekóstolhattam gyerekkoromban, de ma is úgy élek , hogy kert, állatok vannak az udvaromban. Az udvari trágyadomb nem szemét, még ha nem is kellemes szagú, de nem volt szétfolyva minden irányba, én még raktam kockára trágyacsomót, mert annak úgy kellett lenni. Természetesen gyakran kikerült a szántókra, kertekbe ez a dolog. Mindennek helye volt, minden újrahasznosítható volt, persze szerves anyagoknál ez csak átgondoltság kérdése.
A mocsok az urbanizálódó kora ipari korban volt a városokban, az egy ad hoc "fejlõdés" volt, átgondolatlan, és anarchikus jellegû.
szer: Látom Snowhunternek írt reakciódat! A mai elzüllést, anarchikus állapotokat, a népességszerkezet változását nem hasonlítgatnám a régebbi idõkhöz. Kérdezd meg bátran az idõsebb hozzátartozóidat mi hogy volt falun. Mi is volt a rend.
A mocsok az urbanizálódó kora ipari korban volt a városokban, az egy ad hoc "fejlõdés" volt, átgondolatlan, és anarchikus jellegû.
szer: Látom Snowhunternek írt reakciódat! A mai elzüllést, anarchikus állapotokat, a népességszerkezet változását nem hasonlítgatnám a régebbi idõkhöz. Kérdezd meg bátran az idõsebb hozzátartozóidat mi hogy volt falun. Mi is volt a rend.
Hú, köszönjük a diagramot!
Tökéletesen látszik, hogy az elmúlt 5000 év leghidegebb periódusához (1870-es évek) viszonyít az IPCC-lobbi.
Tökéletesen látszik, hogy az elmúlt 5000 év leghidegebb periódusához (1870-es évek) viszonyít az IPCC-lobbi.
Ebben milyen kapcsolatot vélsz felfedezni: Link Hiába egyértelmûen igazolható laboratóriumban a közvetlen kapcsolat, ez bolygószinten nem kell, hogy mûködjön. Ha közvetlen kacsolat lenne a hõmérséklet és a szén-dioxid mennyisége között, napjainkban évtizedenként kellene ~1 fokkal melegednie a bolygónak (és akkor még ehhez jönne az egyéb üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése).
Ma az éghajlatkutatókat általánosságban úgy is lehetne jellemezni, hogy azt hiszik, mindent tudnak a jövõrõl, a múltról viszont semmit se akarnak tudni. (A múlt alatt értsd a Holocén interglaciálist, ne az õsidõt!) A paleoklimatológiával pedig jobban kellene foglalkozni, inkább megy helyette a fejek homokba dugása. Már korábban is írtam itt, hogy a gleccserek olvadásával olyan dolgok kerülnek elõ, amirõl sokan még valószínûleg hallani se akarnak: Link
Egy alpesi gleccser napjainkban: Link ; 1950-ben: Link ; 2-4-6-8 ezer évvel ezelõtt (rekonstrukció): Link
Egy SRF riport: Link
Jövõ héten lesz a 40. Meteorológiai Tudományos Napok. Az idei téma: Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig
"Bartholy Judit és Pongrácz Rita: IPCC AR5 - tények és jövõkép" A várható mondanivalója az elõadásnak: az apokalipszis közeleg; Megtekintés csak erõs idegzetûeknek ajánlott.
Lesz még pár érdekes elõadás, pl. a szinte nem is létezõ éghajlati adatbázisunk fontosságáról. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Ma az éghajlatkutatókat általánosságban úgy is lehetne jellemezni, hogy azt hiszik, mindent tudnak a jövõrõl, a múltról viszont semmit se akarnak tudni. (A múlt alatt értsd a Holocén interglaciálist, ne az õsidõt!) A paleoklimatológiával pedig jobban kellene foglalkozni, inkább megy helyette a fejek homokba dugása. Már korábban is írtam itt, hogy a gleccserek olvadásával olyan dolgok kerülnek elõ, amirõl sokan még valószínûleg hallani se akarnak: Link
Egy alpesi gleccser napjainkban: Link ; 1950-ben: Link ; 2-4-6-8 ezer évvel ezelõtt (rekonstrukció): Link
Egy SRF riport: Link
Jövõ héten lesz a 40. Meteorológiai Tudományos Napok. Az idei téma: Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig
"Bartholy Judit és Pongrácz Rita: IPCC AR5 - tények és jövõkép" A várható mondanivalója az elõadásnak: az apokalipszis közeleg; Megtekintés csak erõs idegzetûeknek ajánlott.
Lesz még pár érdekes elõadás, pl. a szinte nem is létezõ éghajlati adatbázisunk fontosságáról. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Ebben van egy erõs állítás: "There's no correlation with the CO2 levels". Ez nekem egyelõre a levegõben lóg, van róla valahol bizonyítás/cikk/bármi?
Ha hiszed, ha nem: én is korabeli beszámolókra, nagyszüleim történeteire támaszkodom, sõt apum egy pici faluban nõtt fel, Lenti mellett, majd Letenyén (DNy-Magyarország). A mai összehasonlításomat meg nem fotelbõl hoztam, hanem járom/jártam Magyarország falvait a túráim során, és emiatt van jelenkori viszonyítási alapom. Ez alapján teljesen nyugodtan védem azt az állításom, hogy ma sincs másként, mint régen, ma sem mások az emberek és ma sem viszonyulnak máshogy a rendhez és tisztasághoz, mint régen. Akkora kosz és rend van a falvakban, mint régen volt. Ma talán jobb egy kicsit a helyzet az áramellátással, a jobb infrastruktúrával (aszfaltozott utak) és a teljes körû csatornázással (a régi pottyantós WC hálózat és felszíni szennyvíz-elvezetéssel szemben).
Ezt szajkózom én is jó ideje, tévút az 1870-es mélyponthoz viszonyítani: Link
Az elmúlt 10 éves stagnálás az IPCC-dogma csõdje.
Az elmúlt 10 éves stagnálás az IPCC-dogma csõdje.
Grönland belsõ részén ebben a Holocén interglaciálisban eddig hatszor volt 200 éven belüli 1,5 fokot meghaladó melegedés. Az elmúlt 10000 évet +/- 2 fokos ingadozás jellemzi. Az utolsó 200 évben tapasztalható melegedés ebben a +/-2 fokos ingadozásban nem 0-ról, hanem ~-1,5 fokról indult.
Lassan már nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a stagnálásokat: www.cru.uea.ac.uk/cru/data/temperature/HadCRUT4.pdf Link
Lassan már nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a stagnálásokat: www.cru.uea.ac.uk/cru/data/temperature/HadCRUT4.pdf Link
A szerintem nagyon téves történelmi megközelítés, ami a gõgös jelenkori hozzáállásból táplálkozik (a mocsok most átvitt értelemben kicsúcsosodik).
Az anyai nagyszüleim és az Õk õsei két csereháti, paraszti kis-falukban élték le életüket (nagymamán még é, nagyapám már nem, ám mint egyházi kurátor sok eredeti feljegyzéshez jutott hozzá, amiket megerõsítettek az Õseitõl kapott beszámolók) és akár el hiszed, akár nem, REND és TISZTASÁG uralkodott a paraszti társadalom falvaiban az elmúlt évszázadokban.
A városi társadalom teljesen más tészta volt.
Az anyai nagyszüleim és az Õk õsei két csereháti, paraszti kis-falukban élték le életüket (nagymamán még é, nagyapám már nem, ám mint egyházi kurátor sok eredeti feljegyzéshez jutott hozzá, amiket megerõsítettek az Õseitõl kapott beszámolók) és akár el hiszed, akár nem, REND és TISZTASÁG uralkodott a paraszti társadalom falvaiban az elmúlt évszázadokban.
A városi társadalom teljesen más tészta volt.
Egyrészt nem hiszem, hogy igaz a korabeli falusi életrõl írt véleményed. Azért volt fenntartható, mert nagyon lassú volt a fejlõdés üteme, nagy volt a halandóság, a természetközeliség pedig azért volt jellemzõ, mert (1) a lakosság nagy része vidéken élt, abból lehetett megélni (2) nem volt nagyon hova menni a természet elõl A tisztaság nem hinném, hogy jellemezte a régi falvakat, de ezt csak korabeli beszámolók (pl. betegségek terjedése) és városépítészet alapján mondom (csatornázás hiánya, felszíni ürülék-csatornák a középkorban stb.). Nem szabad abban a tévhitben élni, hogy az akkori festmények, vagy idealizált képek alapján nézett ki egy város. Az, hogy végre tudtak a tisztaságra idõt és energiát (meg emberi és anyagi erõforrást) fordítani, mindenképp azt jelenti, hogy a fejlõdés kellett ezekhez a lépésekhez is.
A korai kapitalizmus robbanása, és az esztelen, féktelen fejlõdés is egy idõszak volt, persze, de akkor még nem érezték azt, hogy ez így nem jó. Most már legalább e téren jelentõs a fejlõdés. Azt teljesen kizártnak tartom, hogy nem volt szemét. A középkortól az ipari forradalomig szerintem mocsok, szemét és egyéb undorító dolgok uralták a városokat és a falvakat. A mai idealizált képben nem hiszek, de még a római korról sem, ami ugye fejlettebb volt, mint a középkor (építkezés, infrastruktúra terén).
Nem véletlen, hogy 1000-tõl 1900-ig annyi tudós volt, mint az utóbbi 10 évben (oké, ehhez a népességrobbanás is hozzájárult): tudományra és kutatásra régen egyszerûen nem volt idõ és igény, valamint fejlettség (mert a tudósnak született elme pl. élete végéig a mezõn kapált, kitörési lehetõség nulla). Ma meg egyrészt megvan a kitörési lehetõség (a lakosság egy jó részében, persze nem mindenhol), plusz a fejlõdés igényli is a tudományba fektetett energiát. Vissza is érkeztünk az éghajlatváltozás és a kutatás témaköréhez: ha nem is pontosak az adatok, nem is megbízhatóak (~komolyan vehetõek) a klímamodellek eredményei, tovább kell nyomni ezt a fejlesztési irányt, mert a kereket se egyik napról a másikra találták fel. Sikerhez pedig csak és kizárólag bukásokon keresztül visz az út.
A kudarcokról mindig ez jut eszembe: Link mégis megy a próbálkozás tovább, hogy pl. üstökösre szálljunk le, és ha ezek a kudarcok nincsenek, sikerek sem nagyon.
A tisztaság nem hinném, hogy jellemezte a régi falvakat, de ezt csak korabeli beszámolók (pl. betegségek terjedése) és városépítészet alapján mondom (csatornázás hiánya, felszíni ürülék-csatornák a középkorban stb.). Nem szabad abban a tévhitben élni, hogy az akkori festmények, vagy idealizált képek alapján nézett ki egy város. Az, hogy végre tudtak a tisztaságra idõt és energiát (meg emberi és anyagi erõforrást) fordítani, mindenképp azt jelenti, hogy a fejlõdés kellett ezekhez a lépésekhez is.A korai kapitalizmus robbanása, és az esztelen, féktelen fejlõdés is egy idõszak volt, persze, de akkor még nem érezték azt, hogy ez így nem jó. Most már legalább e téren jelentõs a fejlõdés. Azt teljesen kizártnak tartom, hogy nem volt szemét. A középkortól az ipari forradalomig szerintem mocsok, szemét és egyéb undorító dolgok uralták a városokat és a falvakat. A mai idealizált képben nem hiszek, de még a római korról sem, ami ugye fejlettebb volt, mint a középkor (építkezés, infrastruktúra terén).
Nem véletlen, hogy 1000-tõl 1900-ig annyi tudós volt, mint az utóbbi 10 évben (oké, ehhez a népességrobbanás is hozzájárult): tudományra és kutatásra régen egyszerûen nem volt idõ és igény, valamint fejlettség (mert a tudósnak született elme pl. élete végéig a mezõn kapált, kitörési lehetõség nulla). Ma meg egyrészt megvan a kitörési lehetõség (a lakosság egy jó részében, persze nem mindenhol), plusz a fejlõdés igényli is a tudományba fektetett energiát. Vissza is érkeztünk az éghajlatváltozás és a kutatás témaköréhez: ha nem is pontosak az adatok, nem is megbízhatóak (~komolyan vehetõek) a klímamodellek eredményei, tovább kell nyomni ezt a fejlesztési irányt, mert a kereket se egyik napról a másikra találták fel. Sikerhez pedig csak és kizárólag bukásokon keresztül visz az út.
A kudarcokról mindig ez jut eszembe: Link mégis megy a próbálkozás tovább, hogy pl. üstökösre szálljunk le, és ha ezek a kudarcok nincsenek, sikerek sem nagyon.
Érdekes, mert a természeti népek, vagy akár hazánkban is a régi paraszti társadalom fenntartható , és valahol környezettudatos viszonyok között élt. Mindennek helye volt, és a pazarlás mint olyan ismeretlen fogalom volt, a természethez való viszonyulás is korrektebb volt, mint a civilizált emberé. Számomra nagyon szimpatikus, hogy gyakorlatilag nem volt szemét! Innen történt aztán "elõre" lépés. Nagyon beszédes a korai kapitalizmus, a maga félelmetes primitívségével, de hát azok is "mi" voltunk.
Az emberek jó része nincs tisztában azzal, hogy a meteorológia valószínûség számításon alapul. Sajnos a klíma témára még az ebben érdekelt , sokszor gazdasági érdekcsoportok is rájátszanak, a bulvármédia hathatós segítségével. Mára ez az érdekcsoport kör szinte erkölcsi alapként fogadtatta el széles körben a sok esetben nem kellõen megalapozott téziseit. Természetesen kutatásokra szükség van a klíma terén, de jó lenne valahogy korrekten kezelni a kérdést, mert most rendesen babona , és egyéb irracionalitás lengi körül.
Az emberek jó része nincs tisztában azzal, hogy a meteorológia valószínûség számításon alapul. Sajnos a klíma témára még az ebben érdekelt , sokszor gazdasági érdekcsoportok is rájátszanak, a bulvármédia hathatós segítségével. Mára ez az érdekcsoport kör szinte erkölcsi alapként fogadtatta el széles körben a sok esetben nem kellõen megalapozott téziseit. Természetesen kutatásokra szükség van a klíma terén, de jó lenne valahogy korrekten kezelni a kérdést, mert most rendesen babona , és egyéb irracionalitás lengi körül.
Az ember azért használja ilyen "esztelen" (?) mértékben a fosszilis energiát, mert ilyen a természete: többet akar, gyors eredményeket ("quick and dirty" megoldásokat ), és a fenntartható, környezettudatos fejlõdés nem jellemzõ az emberi természetre.
Ez nem feltétlen jó, mert a saját vesztünket is okozhatjuk vele (és ebben semmi meglepõ nincs, a háborúkkal is saját vesztünket okozzuk).
Szerintem kellenek a (sötét)zöldek, akik a veszélyre felhívják a figyelmet, kell a sok profi tudós, aki kiszámolja a következményeket és kell az (kapaszkodjatok meg) IPCC is, aki drámai és ijesztõ jelentéseivel még a mezei emberhez is el tudja juttatni az információt. Hiszen ha az igazságot mondaná az IPCC (nem tudjuk mi lesz, bizonytalan, talán melegedés, talán visszacsatolás), mindenki csak legyint, és vállat von. Ha 6 fokos emelkedéssel, pusztító áradásokkal, elsivatagodással riogatnak, még a vidéki lusta ember is felnéz a hírekre. Hozzá az már úgyse jut el, hogy ez nem is igaz, és klímaszkeptikusok stb. (ismertek ilyen ismerõsöket nem? ).
De ilyen az elõrejelzés is: a 'talán'-t, a 'záporok zivatarok többfelé lehetnek' kifejezéseket nem értik a laikusok. Mindig visszakérdeznek: 'lesz esõ vagy sem?' Válaszom '60%, mert záporok zivatarok', válaszuk 'ja ennyit én is tudok, vagy lesz, vagy nem'. Ez ugyanígy mûködne a klímaelõrejelzésekkel kapcsolatban is.
), és a fenntartható, környezettudatos fejlõdés nem jellemzõ az emberi természetre.Ez nem feltétlen jó, mert a saját vesztünket is okozhatjuk vele (és ebben semmi meglepõ nincs, a háborúkkal is saját vesztünket okozzuk).
Szerintem kellenek a (sötét)zöldek, akik a veszélyre felhívják a figyelmet, kell a sok profi tudós, aki kiszámolja a következményeket és kell az (kapaszkodjatok meg) IPCC is, aki drámai és ijesztõ jelentéseivel még a mezei emberhez is el tudja juttatni az információt. Hiszen ha az igazságot mondaná az IPCC (nem tudjuk mi lesz, bizonytalan, talán melegedés, talán visszacsatolás), mindenki csak legyint, és vállat von. Ha 6 fokos emelkedéssel, pusztító áradásokkal, elsivatagodással riogatnak, még a vidéki lusta ember is felnéz a hírekre. Hozzá az már úgyse jut el, hogy ez nem is igaz, és klímaszkeptikusok stb. (ismertek ilyen ismerõsöket nem?
).De ilyen az elõrejelzés is: a 'talán'-t, a 'záporok zivatarok többfelé lehetnek' kifejezéseket nem értik a laikusok. Mindig visszakérdeznek: 'lesz esõ vagy sem?' Válaszom '60%, mert záporok zivatarok', válaszuk 'ja ennyit én is tudok, vagy lesz, vagy nem'. Ez ugyanígy mûködne a klímaelõrejelzésekkel kapcsolatban is.
Snowhunter által linkelt ábrát nézve nem gyorsabb ez , mint a középkorban történõ - nyilvánvalóan humán hatásoktól mentes - változásai...
Honnan is kezdõdik ez a probléma? Co2 kibocsátás, fosszilis energia... Tudomásul kell venni, hogy fosszilis energia nélkül a mai modern társadalmi berendezkedés nem létezhet. A legmodernebb országok sem képesek átállni megújulóra néhány évtizeden belül. Vannak nagyhatalmak amik nem is fognak! Kína még most áll az igazi, a lakosságát is érintõ változások elõtt! Nem fog a sok flúgos zöld kedvéért lemondani az általunk ismert kényelemrõl, ha majd teheti, az aki még most a pár négyzetméteres rizsföldjét túrja kézzel, de a gyermeke már nagyvárosi fogyasztó lesz, lehet! Ez megújulóval képtelenség, nem csak rövid távon, de belátható idõn belül is!! Ne is menjünk bele a többi feltörekvõ ország példájába, pl. Indiáéba! Az embert a fosszilis energia emelte ki a szántó - vetõ egyszerûségbõl, onnantól kezdve beszélhetünk iparosodó társadalomról, amikor is egy vödör szén képes volt egy ember munkáját kiváltani a hõenergia, a gõzgépek által. Rossz úton indultunk el?! Meglehet! A legkényelmesebb úton! Nincs az az élõlény aki feleslegesen tesz akár egy mozzanatot is , ezt nevezhetjük lustaságnak, de inkább célszerûségnek mondanám. Miért indultunk volna más úton (?), (mert indulhattunk volna!)nyilvánvaló hogy a leghatékonyabb energia bevonásával kezdtük el az iparosodást, a fosszilis energiával. Ha megújulóval indul az emberiség karrierje, már nyilván nem itt tartanánk a technológiájában. A dolog azonban nem technológiai , hanem gazdasági tényezõ , a jelenlegi viszonyokból kiindulva. A megújuló energia hihetetlenül beruházás igényes, és vannak problémák a hatékonyságával, nem is kicsik. Az energia tárolás az egyik sarkalatos pont, jelenleg nincs költséghatékony megoldás még rá, pedig a megújulók egyik nagy problémája éppen az hogy idõszakosan nagy kapacitásúak, máskor kevés (szél, nap, sõt még a víz is) . Nincs az az ország aki meg merné kockáztatni a nagyon gyors átállást, fokozatos átállásra, vannak tervek, a legmerészebbek is csak középtávon, de ezek csak tervek. Középtávon , pár évtizeden belül nélkülözhetetlen a fosszilis energia, és az atom. A hozzáértõk a több lábon állást tartják biztonságpolitikai, és számos más szempont szerint elfogadhatónak. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia sem vállalható ilyen szempontok alapján egy bizonyos kockázati ponton, arányon túl . A fosszilisek esetében a tisztaszén technológia lehet majd egy megnyugtató megoldás, jármûveinket talán hosszú távon talán valamiféle megújuló energiával lehet majd meghajtani, és persze tért hódíthat lassan a megújuló energia egyéb módozata. Azt kell belátni , hogy belátható idõn belül nem nélkülözhetõ a fosszilis energia, és az atomenergia. Az atom nem vállalható egy bizonyos kockázati ponton túl! Lásd a Németeket, az összes atomerõmûvüket leszerelték, és a tervek szerint megújulóra cserélik. A valóságban a szén alapú energia termelés aránya nõtt meg , még csak azt sem lehet mondani hogy egyelõre, mert nekik aztán lenne pénzük a megújuló fejlesztésére, de korántsem történik az olyan mértékben , mint ahogy azt beharangozták. Tehát kicsit nem árt a realitások talaján állni! A lehetõségek mezsgyéjén! Magyarország már most csökkentette a CO2 kibocsátását 40 % - al az 1990 szinthez képest! Ez nagy részben az elavult szocialista technológia 90'-es évekbeli leszerelésének köszönhetõ.
Honnan is kezdõdik ez a probléma? Co2 kibocsátás, fosszilis energia... Tudomásul kell venni, hogy fosszilis energia nélkül a mai modern társadalmi berendezkedés nem létezhet. A legmodernebb országok sem képesek átállni megújulóra néhány évtizeden belül. Vannak nagyhatalmak amik nem is fognak! Kína még most áll az igazi, a lakosságát is érintõ változások elõtt! Nem fog a sok flúgos zöld kedvéért lemondani az általunk ismert kényelemrõl, ha majd teheti, az aki még most a pár négyzetméteres rizsföldjét túrja kézzel, de a gyermeke már nagyvárosi fogyasztó lesz, lehet! Ez megújulóval képtelenség, nem csak rövid távon, de belátható idõn belül is!! Ne is menjünk bele a többi feltörekvõ ország példájába, pl. Indiáéba! Az embert a fosszilis energia emelte ki a szántó - vetõ egyszerûségbõl, onnantól kezdve beszélhetünk iparosodó társadalomról, amikor is egy vödör szén képes volt egy ember munkáját kiváltani a hõenergia, a gõzgépek által. Rossz úton indultunk el?! Meglehet! A legkényelmesebb úton! Nincs az az élõlény aki feleslegesen tesz akár egy mozzanatot is , ezt nevezhetjük lustaságnak, de inkább célszerûségnek mondanám. Miért indultunk volna más úton (?), (mert indulhattunk volna!)nyilvánvaló hogy a leghatékonyabb energia bevonásával kezdtük el az iparosodást, a fosszilis energiával. Ha megújulóval indul az emberiség karrierje, már nyilván nem itt tartanánk a technológiájában. A dolog azonban nem technológiai , hanem gazdasági tényezõ , a jelenlegi viszonyokból kiindulva. A megújuló energia hihetetlenül beruházás igényes, és vannak problémák a hatékonyságával, nem is kicsik. Az energia tárolás az egyik sarkalatos pont, jelenleg nincs költséghatékony megoldás még rá, pedig a megújulók egyik nagy problémája éppen az hogy idõszakosan nagy kapacitásúak, máskor kevés (szél, nap, sõt még a víz is) . Nincs az az ország aki meg merné kockáztatni a nagyon gyors átállást, fokozatos átállásra, vannak tervek, a legmerészebbek is csak középtávon, de ezek csak tervek. Középtávon , pár évtizeden belül nélkülözhetetlen a fosszilis energia, és az atom. A hozzáértõk a több lábon állást tartják biztonságpolitikai, és számos más szempont szerint elfogadhatónak. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia sem vállalható ilyen szempontok alapján egy bizonyos kockázati ponton, arányon túl . A fosszilisek esetében a tisztaszén technológia lehet majd egy megnyugtató megoldás, jármûveinket talán hosszú távon talán valamiféle megújuló energiával lehet majd meghajtani, és persze tért hódíthat lassan a megújuló energia egyéb módozata. Azt kell belátni , hogy belátható idõn belül nem nélkülözhetõ a fosszilis energia, és az atomenergia. Az atom nem vállalható egy bizonyos kockázati ponton túl! Lásd a Németeket, az összes atomerõmûvüket leszerelték, és a tervek szerint megújulóra cserélik. A valóságban a szén alapú energia termelés aránya nõtt meg , még csak azt sem lehet mondani hogy egyelõre, mert nekik aztán lenne pénzük a megújuló fejlesztésére, de korántsem történik az olyan mértékben , mint ahogy azt beharangozták. Tehát kicsit nem árt a realitások talaján állni! A lehetõségek mezsgyéjén! Magyarország már most csökkentette a CO2 kibocsátását 40 % - al az 1990 szinthez képest! Ez nagy részben az elavult szocialista technológia 90'-es évekbeli leszerelésének köszönhetõ.
A klímamodellek valóban megdõltek: nagyon nehéz több évre, évtizedre elõrejelezni, ehhez nem ismerjük eléggé a klímánkat és az azt befolyásoló tényezõket, visszacsatolásokat, ráhatásokat stb. Ezért egy csak néhány tényezõt figyelembe vévõ klímamodell a közelében sem tud járni az igazságnak, mégis rendkívül hasznos fejlesztési irány (mert ha sose kezdik el, sose lesz semmi, és még mindig a barlangokban a falat kaparnánk).
A CO2 változás valóban jelentõs, és ilyen rövid idõ alatt ennyit soha nem változott. Ahogy a klímánk sem: volt valóban régen klímaváltozás, de nem ilyen gyorsan, és nem ilyen nagy mértékben! Nézzetek ti is utána az alpesi gleccser-olvadásnak, nagyon nagy a fogyás üteme...
Az IPCC valóban hitelét veszítette, a klímabiznisz is sok, de ettõl még nem kellene átesni a ló túloldalára.
A CO2 változás valóban jelentõs, és ilyen rövid idõ alatt ennyit soha nem változott. Ahogy a klímánk sem: volt valóban régen klímaváltozás, de nem ilyen gyorsan, és nem ilyen nagy mértékben! Nézzetek ti is utána az alpesi gleccser-olvadásnak, nagyon nagy a fogyás üteme...
Az IPCC valóban hitelét veszítette, a klímabiznisz is sok, de ettõl még nem kellene átesni a ló túloldalára.
Egyszer a múltban már leírtam neked ugyanezen a fórumon, hogy a "jégbe fagyott" adatok alapján a hõmérséklet változás nem követi, hanem megelõzi a légkör CO2 koncentrációjának változását. Egy késõbbi esemény a korábbinak legfeljebb következménye lehet, oka nem.
Hja! Borzasztó nehéz a tisztánlátás, hiszen a széndioxid-kvóta biznisz óriási méreteket öltött, a legkeményebb üzleti érdekek épülnek a felmelegedésre. Az USA által irányított gazdasági rendszer az éghajlatváltozást is beemelte a gyarmatosítás és a függésben tartás eszközei közé. Így joggal merül fel sokakban a kérdés, hogy ez az egész valójában nem kacsa-e?
Ugyanakkor, ha földtanosokat kérdezünk, akkor õk azt mondják, hogy a légköri CO2 szint növekedése garantáltan felmelegedést indukál.
Aztán ott van a Miskolczy, aki cáfolja ezt, mérésekre hivatkozva.
Õt aztán többen megint csak betaámadták ezért.
Akkor mi az igazság?
Ugyanakkor, ha földtanosokat kérdezünk, akkor õk azt mondják, hogy a légköri CO2 szint növekedése garantáltan felmelegedést indukál.
Aztán ott van a Miskolczy, aki cáfolja ezt, mérésekre hivatkozva.
Õt aztán többen megint csak betaámadták ezért.
Akkor mi az igazság?
Ahogy korábban Szibéria mondta, nem az éghajlat változással van gond, hanem annak gyorsaságával. A mostaninál nyilván lehet jóval hidegebb és melegebb idõszakot is találni a Föld korábbi történetében. A jelenleg Földön élõ élõlények viszont a mostani éghajlathoz alkalmazkodtak, ami ha hirtelen változik, akkor az sok faj számára a véget jelentheti.
Ha nagyképûek vagyunk, és csak szûk idõintervallumot vizsgálunk, akkor lehet arról is beszélni, hogy a Földet tönkretette az emberi faj. Ebben van igazság, hiszen agresszív, inváziós faj az emberiség (ugyanúgy mint minden más élõlény, saját érdekét nézi, hiszen genetikailag ez van kódolva, a szoftver erre utasítja). Ha viszont nagyobb távlatokban gondolkodunk, akkor a Föld történetében az emberiség története csak egy "kisebb epizód". Az általunk okozott kár minimális, voltak jóval nagyobb katasztrófák is a Föld történetében. Eltelik csillagászati léptékben egy kis idõ és már igazán nyomunk sem marad. Ezért inkább én úgy fogalmaznék, hogy az emberiség nem a Földet teszi tönkre, hanem a saját szempontjából élhetõ Földet teszi tönkre.
Ha nagyképûek vagyunk, és csak szûk idõintervallumot vizsgálunk, akkor lehet arról is beszélni, hogy a Földet tönkretette az emberi faj. Ebben van igazság, hiszen agresszív, inváziós faj az emberiség (ugyanúgy mint minden más élõlény, saját érdekét nézi, hiszen genetikailag ez van kódolva, a szoftver erre utasítja). Ha viszont nagyobb távlatokban gondolkodunk, akkor a Föld történetében az emberiség története csak egy "kisebb epizód". Az általunk okozott kár minimális, voltak jóval nagyobb katasztrófák is a Föld történetében. Eltelik csillagászati léptékben egy kis idõ és már igazán nyomunk sem marad. Ezért inkább én úgy fogalmaznék, hogy az emberiség nem a Földet teszi tönkre, hanem a saját szempontjából élhetõ Földet teszi tönkre.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat