Meteorológiai esélylatolgatások
Az ´omega´ AC a hét folyamán lassan kelet felé helyezõdik, így az eleinte Nyugat- illetve Délnyugat-Európát próbára tevõ hõség fokozatosan kelet felé terjeszkedik, miközben némileg veszíthet erejébõl a ránk terjeszkedõ melegnyelv, így a nyugat-európai 35-40 fokos tartomány helyett én jelenleg valahol a 32-37 fokos intervallumban látom a pénteken kezdõdõ hõhullám tetejét. A jövõ héten délnyugati áramlás lehet uralkodó, amely (lásd csapadékfáklya) továbbra is igen meleg, ám már nedvesebb levegõt szállíthat térségünkbe, ráadásul a várhatóan tõlünk északra vonuló frontok déli, szétesõ végei tovább labilizálhatják a légkört, így van esély egy regionális KÜN-re is. A friss ECM operatív futása a jövõ hét második felében egy északkelet-európai ciklon és a hátoldalán dél felé meginduló hûvösebb levegõ jóvoltából megszüntetné (egy ideig?) a kánikulát, ám a meteorológiai nyár csúcspontjához közeledvén viszonylag ritkák az ilyen direkt északi hidegöblítések, ha már lehûlés, én inkább az észak-atlanti térséget tudnám elképzelni a majdani felfrissülés forrásának, amit az ECM mutat, az engem inkább június közepére, mintsem 1 hónappal késõbbi idõszakra jellemzõ makroszinoptikai helyzetre emlékeztet. Ha meg ezt - a Derick által is gyakran idézett - forrást nézzük, bizony az idei július (az elsõ fele, illetve kétharmada) méltóképpen hû lehet hírnevéhez Link
Az én értelmezésem szerint az omega AC a jet behullámzásának magas foka, "szupermeridionalitás" tünete.
A jet olyan kifejezett hurkot vet felfelé, mely az alapjáról már csaknem leszakad: innen az omega betûhöz hasonló forma. Tulajdonképpen izolálódóban levõ magas nyomású gerinc, melyet mindkét oldalról mélyre nyúló teknõk öveznek. A jet ennyire magas (ill. mély) hullámai már alig helyezõdnek át, talán innen a helyzet általad említett önfenntartó hajlama.
Az AC elõoldalán (tehát a keleti oldalán) természetesen északias hidegáramlás van.
Lehet, nem teljesen szabatos, helytálló, amit elmondtam. Ha így van, a nálam okosabbak majd korrigálnak.
A jet olyan kifejezett hurkot vet felfelé, mely az alapjáról már csaknem leszakad: innen az omega betûhöz hasonló forma. Tulajdonképpen izolálódóban levõ magas nyomású gerinc, melyet mindkét oldalról mélyre nyúló teknõk öveznek. A jet ennyire magas (ill. mély) hullámai már alig helyezõdnek át, talán innen a helyzet általad említett önfenntartó hajlama.
Az AC elõoldalán (tehát a keleti oldalán) természetesen északias hidegáramlás van.
Lehet, nem teljesen szabatos, helytálló, amit elmondtam. Ha így van, a nálam okosabbak majd korrigálnak.
Illetve ez a szituáció néhány napig áll majd fent várhatóan és Közép-Európát is elönti a forró, meleg levegõ.
Az omega-AC elõoldalát magyarázd el nekem 
Értem, ill. sejtem, hogy mire gondoltál, de sokan nem, csak ezért pontosítom 
Közép-Európában egy AC-híd épül fel, D felõl egészen Skandináviáig terjedve; a híd kiépülését az Atlanti-óceán feletti ciklontevékenység hatására kialakuló teknõ, illetve a K-Európa felett vergõdõ magassági hidegcsepp teszi lehetõvé. A helyzet sajátossága a nagy önfenntartó hajlam. Mi várhatóan az omega K-i felén leszünk, így ránk a KDK felõl érkezõ mérsékelten meleg és száraz légtömegek lehetnek hatással, míg pl. Ny-Európában a DNy felõl beáramló forró de nedves légtömegek okozhatnak forróságot. Érdekes lehet a légtömegek választóvonala, 200-300 km jobbra-balra, és teljesen más a kép (forró vs. normál nyár).
Értem, ill. sejtem, hogy mire gondoltál, de sokan nem, csak ezért pontosítom Közép-Európában egy AC-híd épül fel, D felõl egészen Skandináviáig terjedve; a híd kiépülését az Atlanti-óceán feletti ciklontevékenység hatására kialakuló teknõ, illetve a K-Európa felett vergõdõ magassági hidegcsepp teszi lehetõvé. A helyzet sajátossága a nagy önfenntartó hajlam. Mi várhatóan az omega K-i felén leszünk, így ránk a KDK felõl érkezõ mérsékelten meleg és száraz légtömegek lehetnek hatással, míg pl. Ny-Európában a DNy felõl beáramló forró de nedves légtömegek okozhatnak forróságot. Érdekes lehet a légtömegek választóvonala, 200-300 km jobbra-balra, és teljesen más a kép (forró vs. normál nyár). 
Úgy tûnik az Eu-ano most sem lesz csapnivalóan rossz: Link (azóta a link linkje már persze új elõrét mutat) az átalakulás elkezdõdött, és sokak/sokunk szerencséjére (Ny-Eu-val ellentétben) jó darabig az ék-i "ellenáram" miatt csak lassú fokozatos melegedés vár ránk, eleinte valószínûleg viszonylag alacsony Td mellett. Akár így, akár úgy július elsõ 10-15 napja újabb szr-t ill. szr-sorozatot, és az év eddigi -de lehet, h az egész év- legkomolyabb, és leghosszabb hõhullámát hozza (persze nem nehéz felülmúlni a múltkori 2 napos "kánikulácskát"), a mértéke és tartóssága természetsen még kérdéses, mint ahogy esetleges napi rekordokról sem igazán érdemes még fejtegetni.
Most elég meggyõzõen az az ábra, hogy az igazán gonosz meleg Nyugat-Európát özönli el. A mi térségünkben az omega AC elõoldalának hûtõ hatása érvényesül. Na, kifejezetten hûvös nálunk sem néz ki: 10 fok körüli, illetve 10-15 fok közötti T850 -azaz, olyan 25-30-as, jó strandidõ.
De pl. a londoniakat nem irigylem, szénné fognak égni a jövõ héten, legalábbis ECMWF szerint. A modell szerda és szombat között, tehát nem kevesebb, mint 4 napon át Dél-Anglia fölött tartja a 20-as területet. Kicsit északabbra van ez a vidék tõlünk, meg valószínûleg magasabb a talaj víztartalma. Talán a napsütés se lesz teljesen zavartalan ott. De a húszas T850 azért még így is feltehetõleg 30-35 közötti intervallumot jelent, amihez az angolok egyáltalán nincsenek szokva.
De pl. a londoniakat nem irigylem, szénné fognak égni a jövõ héten, legalábbis ECMWF szerint. A modell szerda és szombat között, tehát nem kevesebb, mint 4 napon át Dél-Anglia fölött tartja a 20-as területet. Kicsit északabbra van ez a vidék tõlünk, meg valószínûleg magasabb a talaj víztartalma. Talán a napsütés se lesz teljesen zavartalan ott. De a húszas T850 azért még így is feltehetõleg 30-35 közötti intervallumot jelent, amihez az angolok egyáltalán nincsenek szokva.
Így van, jelen állás szerint az extra hõség nem köszönt be. A DNy-i melegadvekció ténynek látszik, folyamatos melegedéssel, a hét közepén 30 fok körüli, a hét végére esetleg 35 fok körüli maximummal. Na nem mintha ez olyan hüsi lenne 
de a 40 felé mégsem indulunk el. Azonban még van néhány nap addig, meglátjuk.
de a 40 felé mégsem indulunk el. Azonban még van néhány nap addig, meglátjuk. 
A GFS fáklyadiagramon így 2 nap elteltével sincs igazán nagy szórás a hõmérsékletet illetõen.
Úgy néz ki, hogy a naptárnak teljesen megfelelõ, igazi júliusi kánikula várható július elsõ hetében.
Úgy néz ki, hogy a naptárnak teljesen megfelelõ, igazi júliusi kánikula várható július elsõ hetében.
Jelen állás szerint mindkét "nagy" modell kánikulával számol a jövõ hét közepe felé, 20-24 °C T850 azért nem akármi. Ha csak kiragadott futás lenne, akkor legyintenék rá, de a trend már egy ideje ezt mutatja, és a tagok jó része is a meleg felé mozog. Csak remélni tudom, hogy nem ez jön be.
A GFS is eltolta a kánikulát. A június hátralevõ része már úgy néz ki, nem hoz 30 fokokat. Mondjuk nem sírok miatta.
Igen, a GFS "bevállalta" a jövõ hét végi hõséget T850-es 20-21 fokot, ami 36-38 fokot jelenthet simán. A többi modell óvatosabb, vagy jobb (?). Én úgy tapasztaltam, az ECM jobban hozta a T-ket eddig, ilyen helyzetekben pláne.
Azért én nem látom annyira pesszimistán a helyzetet. A május végi makroszinoptikai helyzet egy elég ritka felállás volt, melynek megismetlodesere a következõ 10-14 napban nem adok számottevõ esélyt. A sokévi átlagnak nagyjából megfelelõ idõre számítok kb. június 25-ig, utána immár ûrtávban ismét jelentõsebb felmelegedés jelei mutatkoznak, így a hónap - most meg persze erõsen feltételes módon fogalmazva - igazi nyári, igen meleg idõvel búcsúzhat majd
A csapadék mennyisége még eléggé kérdéses, inkább az érkezõ lehûlés erõssége és tartóssága tûnik "komoly"-nak. De könnyen lehet ebbõl szerintem akár több napon át tartó hûvös, esõs idõ is, csakúgy mint május végén. [esõ]
A CFS már egyre inkább csupán átlag körüli havi középhõmérséklettel számol ebben a hónapban Közép-Európa nagy részére (a legkeletibb részeket leszámítva). Link Úgy tûnik tehát, hogy tartósan hûvösre fordulhat az idõ a jövõ hét eleji front mögött. Ennek kiváltó oka valószínûleg az lesz, hogy a most még fölénk is benyúló nyugati Ac retrográd mozgással egyre inkább kiszorul Nyugat-Európa fölé, teret engedve a Jeges-tenger felõl érkezõ váltakozó nedvességtartalmú igen hûvös légtömegek beáramlásának a közép-európai térségbe. Nem kizárt, hogy ez az áramlási kép huzamosabb ideig (akár a hónap végéig) is kitarthat. Szóval úgy tûnik, jó idõre búcsút inthetünk a meleg nyári idõnek, legalábbis a strandidõnek biztosan.
Persze késõbb még változhat a kép, de most nagyjából ez néz ki, s elég stabilan adják a modellek ezt a forgatókönyvet már több napja.
Persze késõbb még változhat a kép, de most nagyjából ez néz ki, s elég stabilan adják a modellek ezt a forgatókönyvet már több napja.
A meteorológiai nyár küszöbén nem árt csokorba gyûjteni az év legmelegebb évszakának jellegével kapcsolatos hosszútávú latolgatásokat. Az osztrák ZAMG szerint például az idei nyár, ezen belül mindhárom nyári hónap a sokévi átlagnál melegebbnek ígérkezik, a részleteket ld. itt: Link
Ehhez illeszkedik a szlovák meteorológusok minap kiadott szezonális prognózisa is, akik szintén az átlagosnál melegebb nyárra számítanak, ami a légkörben felhalmozódó nagymennyiségû energia miatt magában hordozza a károkozó, jégveréssel, villámárvizekkel együttjáró helyi felhõszakadások fokozott veszélyét.
Végül evezzünk idõben közelebbi vizekre: a mostani meleghullámnak várhatóan kedden egy hullámzó hidegfront vet véget, amely, elõdeihez híven, néhány napig várhatóan a Kárpát-medence felett fog vesztegelni, így csökkenõ hõmérséklet, többfelé záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A jövõ hét vége felé a front lassan feloszlik, az ECM és a GFS szerint egybehangzóan ismét melegedés kezdõdhet, így helyi, egy-egy ponton akár heves záporok, zivatarok mellett viszonylag nagy eséllyel még 15-e elõtt visszatérhet a hamitítatlan nyári idõ, 30 fok körüli nappali csúcsértékekkel.
Ehhez illeszkedik a szlovák meteorológusok minap kiadott szezonális prognózisa is, akik szintén az átlagosnál melegebb nyárra számítanak, ami a légkörben felhalmozódó nagymennyiségû energia miatt magában hordozza a károkozó, jégveréssel, villámárvizekkel együttjáró helyi felhõszakadások fokozott veszélyét.
Végül evezzünk idõben közelebbi vizekre: a mostani meleghullámnak várhatóan kedden egy hullámzó hidegfront vet véget, amely, elõdeihez híven, néhány napig várhatóan a Kárpát-medence felett fog vesztegelni, így csökkenõ hõmérséklet, többfelé záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A jövõ hét vége felé a front lassan feloszlik, az ECM és a GFS szerint egybehangzóan ismét melegedés kezdõdhet, így helyi, egy-egy ponton akár heves záporok, zivatarok mellett viszonylag nagy eséllyel még 15-e elõtt visszatérhet a hamitítatlan nyári idõ, 30 fok körüli nappali csúcsértékekkel.
Nem láttalak itt ezer éve.
Remélem én is hogy ez a lassan 2 és fél hónapja tartó verkli lezárul, persze az is kérdéses hogy ez csak egyszeri néhány napos ciklon hajlamot sejtet, vagy megmarad több hétig is tartósabban akár ez a helyzet.
Elõbbi sokat nem javítana a talaj felsõ rétegének gyors száradásán, utóbbi viszont igen sokat.
Remélem én is hogy ez a lassan 2 és fél hónapja tartó verkli lezárul, persze az is kérdéses hogy ez csak egyszeri néhány napos ciklon hajlamot sejtet, vagy megmarad több hétig is tartósabban akár ez a helyzet.
Elõbbi sokat nem javítana a talaj felsõ rétegének gyors száradásán, utóbbi viszont igen sokat.
Hosszúidõ után újabb esély nyílhat kiterjedtebb csapadékra,
vegetációnak igen csak elkél...
Nézzük: A modellek napok óta nagy bizonytalansággal kecsegtetnek
Április 17-18-ától illetõen. Bár a makrokép már tisztul és az
Ecmwf és a Gfs is kezd " egy utakon " járni. Brit blocking, de nem
teljesen Skandináv (többközépontu) ciklonnal, hanem inkább Kelet -
Európai alacsonynyomásu rendszer, ráadásul peremciklonokkal. És az
utóbbi a lényeges. Mert maga a hidegfront északnyugat felöl a
hideglegjavát a Kelet - Európai síkságra öntheti, mi csak a
szélébõl kapunk. Ráadásul a hideglevegõ a Brit szk.-i anticiklon
peremén "elnyújtott formában" ék-dny irányban dõl Európa dny-i,
déli végei felé.
Ez az áramlási szög kedvezõ feltételeket teremt az alacsonynyomásu
teknõ déli, délkeleti peremén kisebb peremciklonok, depressziók
kialakulásához. Sõt mediterrán ciklon kialakulását se lehet
kizárni a makroszinoptikai helyzetbõl.
...reméljük a legjobbakat.
vegetációnak igen csak elkél...
Nézzük: A modellek napok óta nagy bizonytalansággal kecsegtetnek
Április 17-18-ától illetõen. Bár a makrokép már tisztul és az
Ecmwf és a Gfs is kezd " egy utakon " járni. Brit blocking, de nem
teljesen Skandináv (többközépontu) ciklonnal, hanem inkább Kelet -
Európai alacsonynyomásu rendszer, ráadásul peremciklonokkal. És az
utóbbi a lényeges. Mert maga a hidegfront északnyugat felöl a
hideglegjavát a Kelet - Európai síkságra öntheti, mi csak a
szélébõl kapunk. Ráadásul a hideglevegõ a Brit szk.-i anticiklon
peremén "elnyújtott formában" ék-dny irányban dõl Európa dny-i,
déli végei felé.
Ez az áramlási szög kedvezõ feltételeket teremt az alacsonynyomásu
teknõ déli, délkeleti peremén kisebb peremciklonok, depressziók
kialakulásához. Sõt mediterrán ciklon kialakulását se lehet
kizárni a makroszinoptikai helyzetbõl.
...reméljük a legjobbakat.
Áprilishoz közeledve egyre növekszik a hõmérsékleti kontraszt északnyugat (Labrador, Grönland) es délkelet között (Kis-Ázsia, Közel-Kelet). Számomra érdekes, hogy a délkeleti melegbázis az évszakhoz kepest mennyire erõs, es annak eszaki ága mar a jövõ heten beleszólhat idõjárásunkba. JoeJack-kel egyetértve igen változatos hetek elé nézhetünk, kaphatunk kóstolót a kora nyarbol, viszont bármikor benyalhat a -10 fok alatti sarkvidéki jégszekrény is, csak nehogy idõvel a két légtömeg ujra felettünk kezdjen skanderezni, mert akkor ujra eljönne a tetemes csapakekhozamok ideje. Elorebocsatom, cfs-t meg ehhez hasonlót nem néztem, tisztán az eddigi tapasztalatok alapján próbálok tájékozódni
Jöjjön a tavasz záporokkal zivatarokkal! 
a jó idõ után már nem is lenne kellemes újra fázni. Jó is lenne egy 20+ fok
a jó idõ után már nem is lenne kellemes újra fázni. Jó is lenne egy 20+ fok 
Nos, egyre inkább úgy fest, hogy hazánkat csak érinti a korábban talán kissé vérmesebbnek kinézõ "kettõs lehûlés". Ráadásul mindez az ország nagy részén jó eséllyel számottevõ csapadék nélkül megy végbe, így pár fokos hõmérséklet-csökkenést leszámítva mind a mostani keleti HCS, mind pedig a vasárnap-hétfõre várható HF okozta "téltámadás" érdeklõdés hiányában elmaradni látszik.
Ehelyett talán már érdemesebb elõre tekintgetni 6-9 nappal, ezen idõszakban ugyanis valószínûleg egy mediterrán eredetû, sekély ciklonális mezõ alakítja majd idõjárásunkat. E nyomási depresszió kezdeményei már most is jelen vannak ÉNy-Afrika/az Ibériai-fsz. térségében, a Kárpát-medencére közvetlen hatást viszont csak a keddi naptól gyakorolhat.
Ekkortól a távozó HF nyomában, a fent említett "bárikus mocsár" elõoldalán és a DK-Európára húzódó AC hátoldalán gyors melegadvekció indul meg. Kedden hazánkban már jó pár helyen 15 fok fölött tetõzhet a T, szerdán pedig helyenként akár 20 fok közelében, de lehet, hogy néhol akár fölötte is.
Az enyheség mellett ugyanakkor egyre több nedvesség is érkezik a Mediterráneum felõl, e két tényezõ együtt pedig megalapozhat az elsõ tavaszi konvektív fellángolásnak. Bármi is lesz belõle, a közeljövõ lehûléseinél mindenképp komolyabb csapadék van kilátásban, de ezúttal már nagyobb hangsúlyt kaphatnak a záporok, zivatarok is.
Aztán végül jövõ hét végére annak rendje és módja szerint lehûlésbe csapna át az eseménysorozat, a hegyekben akár még hózáporokkal is.
A változékonyságra a késõbbiekben is be lehet fizetni, semmi jel nem utal rá, hogy április elejére vonalzós zonalitás alakul ki, a hol itt, hol ott megújuló anticiklonok továbbra is össze-vissza bolondítják az áramlási viszonyokat. Északon a hideg tartalékai még alig fogyatkoznak, de délrõl már be-beköszön a Szahara is, tréfás hóforduló/április lehet ebbõl.
Ehelyett talán már érdemesebb elõre tekintgetni 6-9 nappal, ezen idõszakban ugyanis valószínûleg egy mediterrán eredetû, sekély ciklonális mezõ alakítja majd idõjárásunkat. E nyomási depresszió kezdeményei már most is jelen vannak ÉNy-Afrika/az Ibériai-fsz. térségében, a Kárpát-medencére közvetlen hatást viszont csak a keddi naptól gyakorolhat.
Ekkortól a távozó HF nyomában, a fent említett "bárikus mocsár" elõoldalán és a DK-Európára húzódó AC hátoldalán gyors melegadvekció indul meg. Kedden hazánkban már jó pár helyen 15 fok fölött tetõzhet a T, szerdán pedig helyenként akár 20 fok közelében, de lehet, hogy néhol akár fölötte is.
Az enyheség mellett ugyanakkor egyre több nedvesség is érkezik a Mediterráneum felõl, e két tényezõ együtt pedig megalapozhat az elsõ tavaszi konvektív fellángolásnak.
Bármi is lesz belõle, a közeljövõ lehûléseinél mindenképp komolyabb csapadék van kilátásban, de ezúttal már nagyobb hangsúlyt kaphatnak a záporok, zivatarok is.Aztán végül jövõ hét végére annak rendje és módja szerint lehûlésbe csapna át az eseménysorozat, a hegyekben akár még hózáporokkal is.
A változékonyságra a késõbbiekben is be lehet fizetni, semmi jel nem utal rá, hogy április elejére vonalzós zonalitás alakul ki, a hol itt, hol ott megújuló anticiklonok továbbra is össze-vissza bolondítják az áramlási viszonyokat. Északon a hideg tartalékai még alig fogyatkoznak, de délrõl már be-beköszön a Szahara is, tréfás hóforduló/április lehet ebbõl.
Néztük és elemeztük ma az egyetemen a helyzetet, a reggeli, éjjeli futások egy része szerint telibe kapna 5-e körül a hidegleszakadás. Ugyanakkor, ha mediterrán ciklon alakulna ki, ÉK felõl még mindig tudna annyi hideg alacsony szinten is bejönni, hogy a ciklon csapadékmezejének keleti, északkeleti részein bõven havazhatna. Más kérdés, hogy azon kimenetek szerint beindulna a zonális áramlás, így egy következõ hidegfronttal (hózáporok, netán a hózivatarok esélye is felmerült a modellkimenetek alapján) némi melegedés jönne. Így tehát jó esély van elsõsorban keleten, délkeleten (Erdélyben fõleg) átmenetileg (1-2 napra) téli idõjárási helyzet kialakulására.
Persze a modellek azóta teljesen mást adnak, várni kell, hogy tisztuljon a kép. Most pl. a GFS szerint nyugatról érkezve súrolná északot a hideg, medinek meg nyoma sincs (futó hózáporos idõ kevés csapival, nagy széllel). Reggel még szerinte északról érkezett volna, és épp fölöttünk, a Kárpátok lee-oldalán lett volna hullámvetés, majd (kedden) Erdélyt megszórta volna a friss Kárpát-medencei "medi", északon és Kelet-Mo-n hóval, Mo. többi részén meg a frontális csapadék után a száraz északi széllel. A mostani futáson azonban késõbb lenne egy északi irányú leszakadás tõlünk nyugatra.
Na de ez már nem jelent semmit, kb. 2-3 nap múlva már talán nagyjából fogjuk látni a jövõ hétfõ-keddet, utána lehet elgondolkodni, hogy hogyan fejlõdhet tovább a helyzet, lesz-e továbbra is esély téli idõre márc. elején.
Persze a modellek azóta teljesen mást adnak, várni kell, hogy tisztuljon a kép. Most pl. a GFS szerint nyugatról érkezve súrolná északot a hideg, medinek meg nyoma sincs (futó hózáporos idõ kevés csapival, nagy széllel). Reggel még szerinte északról érkezett volna, és épp fölöttünk, a Kárpátok lee-oldalán lett volna hullámvetés, majd (kedden) Erdélyt megszórta volna a friss Kárpát-medencei "medi", északon és Kelet-Mo-n hóval, Mo. többi részén meg a frontális csapadék után a száraz északi széllel. A mostani futáson azonban késõbb lenne egy északi irányú leszakadás tõlünk nyugatra.
Na de ez már nem jelent semmit, kb. 2-3 nap múlva már talán nagyjából fogjuk látni a jövõ hétfõ-keddet, utána lehet elgondolkodni, hogy hogyan fejlõdhet tovább a helyzet, lesz-e továbbra is esély téli idõre márc. elején.
9 nap elteltével ez beteljesülni is látszik (épp csapadékos az idõ), viszont ami most jó messze van, az vált érdekessé: Link március elejétõl a -5 fokos T850 körüli szórás. A fáklya az utóbbi napokban összetartva ugyan, de nagyokat változott, így hiába a kis szórás, ez most azért nem tükrözi a megbízható elõrejelzést. Azért megnéztem, mégis mibõl lenne a hideg felettünk és azt találtam, hogy Európa fölé egy nagy anticiklon ülne be, és izlandi ciklonok (ugye pozitív NAO van Link ) mellett az anticiklon hátoldalán csorogna be a hideg levegõ. Mivel már "kihátráltunk" ebbõl a télbõl, ezért a magas besugárzás és a gyér kelet-európai lábas hideg miatt ez a -5 ebben a formában nem jelentene semmi telet: éjjel fagy, nappal gyors felmelegedés és jó idõ (ismerõs?). Ez a lassú kitavaszodás talán nem is baj. Ha pedig ez az idõ bejönni látszik, két hóágyúzható nagyobb sípályánk bõven nyitva tud tartani március elején is.
Én úgy látom, hogy a hétközi "lábas" hideg-beszivárgás után hamar véget ér az AC-uralom, és egy ÉNy-i irányítású, hullámzó idõszak veheti kezdetét.
Ez utóbbiban egyrészt ott rejtõzik a csapadékhajlam (akár zivatar-tevékenységgel), másrészt ez a hegyekben nagy eséllyel szilárd halmazállapotú is lehetne, ugyanakkor a front-elõoldali szituációkban síkvidéken bizony már a komolyabb bemelegedés esélye is fennáll, nagy területen 10+ fokokkal, helyenként 15 fok fölött.
Az érem másik oldala, hogy Európa északi, északkeleti része folyamatosan kapja majd a havat a felerõsödõ ciklontevékenységnek köszönhetõen, pedig már most sincs kevés belõle arrafelé. Ennek lehet még ránk hatása a tavasz folyamán, persze egyáltalán nem biztos, hogy lesz is. De a hajlam megvan rá mostanság, a sok-sok enyheség mellett havi legalább 1, egész komoly hidegöblítés mindig összejött az elmúlt hónapokban. Õszintén szólva nem nagyon hiszem, hogy az elõttünk álló tavaszt megússzuk nagyobb hideg-leszakadások nélkül, de ez utóbbi inkább már csak megérzés kategória.
Ez utóbbiban egyrészt ott rejtõzik a csapadékhajlam (akár zivatar-tevékenységgel), másrészt ez a hegyekben nagy eséllyel szilárd halmazállapotú is lehetne, ugyanakkor a front-elõoldali szituációkban síkvidéken bizony már a komolyabb bemelegedés esélye is fennáll, nagy területen 10+ fokokkal, helyenként 15 fok fölött.
Az érem másik oldala, hogy Európa északi, északkeleti része folyamatosan kapja majd a havat a felerõsödõ ciklontevékenységnek köszönhetõen, pedig már most sincs kevés belõle arrafelé. Ennek lehet még ránk hatása a tavasz folyamán, persze egyáltalán nem biztos, hogy lesz is. De a hajlam megvan rá mostanság, a sok-sok enyheség mellett havi legalább 1, egész komoly hidegöblítés mindig összejött az elmúlt hónapokban. Õszintén szólva nem nagyon hiszem, hogy az elõttünk álló tavaszt megússzuk nagyobb hideg-leszakadások nélkül, de ez utóbbi inkább már csak megérzés kategória.
Aki a jövõ heti ecm által most mutatott tavaszt várja a társalgóba, annak rossz hírekkel szolgáltam ott is.
Mert tegnapig a fáklyadiagram stabil 0 fokos t850-et mutatott a jövõ hét végéig.
Ma már az volt látható, hogy már a hétvégére -5 fok környékére mehet le, sõt már egyre több tag megy még lejjebb és egyre hosszabb ideig.
Azaz 6-7 napra elõre is mennyit változtak a dolgok 1-2 nap alatt.
Persze az idõjárásba nagy változás nem áll be a gyönyörû, felhõmentes idõjárás miatt.
Inkább csak arra utaltam, hogy a 20-a utáni helyzet még fog változni a modellekben, oda-vissza, jócskán.
Mert az anticiklon-uralompontos elrendezõdését kegytelen nehéz belõni már középtávra is.
Mert tegnapig a fáklyadiagram stabil 0 fokos t850-et mutatott a jövõ hét végéig.
Ma már az volt látható, hogy már a hétvégére -5 fok környékére mehet le, sõt már egyre több tag megy még lejjebb és egyre hosszabb ideig.
Azaz 6-7 napra elõre is mennyit változtak a dolgok 1-2 nap alatt.
Persze az idõjárásba nagy változás nem áll be a gyönyörû, felhõmentes idõjárás miatt.
Inkább csak arra utaltam, hogy a 20-a utáni helyzet még fog változni a modellekben, oda-vissza, jócskán.
Mert az anticiklon-uralompontos elrendezõdését kegytelen nehéz belõni már középtávra is.
A huzamos, "vonalzós" zonalitás februárban ritka. Bár az elmúlt évtizedekben akadt néhány markáns kivétel (pl. 2002 februárja), de ezt a hónapunkat rendszerint blocking vagy félblocking helyzetek jellemzik, a kontinens középsõ részén gyakran tartósan megemelkedett légnyomással.
Véleményem szerint ez arra vezethetõ vissza, hogy tél végére csökken a féltekei hõgradiens (ilyenkorra már a délebbi tájak is alaposan lehûlnek, az északiak viszont már nem hûlnek tovább), ezért az átlagos hemiszférikus nyomásgradiens is csökken, így lelassul a nyugati áramlási szalag.
A magas szélességek hidegdepói ellenben még virágkorukat élik: fejlettek (lehetnek) a hidegmagok. Így lokálisan könnyen létrejön nagy hõkontraszt, mely a baroklin instabilitás fokozásával a stabil örvényesedést segíti, azaz a hideg leszakadását. Minthogy a nyugati áramlások gyengék, a hideg mélyre szakadhat és könnyen létrejön meridionális, blockingos cirkulációs kép.
Tél közepén, a napforduló táján még más a helyzet. Ilyenkor még rendkívül kiélezett lehet a hemiszférikus hõkontraszt, emiatt nagyon gyorsak a nyugatias áramlások. Ha a féltekén valahol lenne is hidegmag, melynek környezetében létrejön a stabil örvényesedés, ezért leszakad a hideg és meridionálisra váltana az áramlási kép, a féltekét körbe meanderezõ heves nyugati áramlás erre hamarosan rányomakszik, és keletre tolja, szétszórja azt.
Ha nagyon nagy mértékû a hidegfelhalmozódás és az ebbõl kifolyó hõkontraszt, akkor tartós lehet az örvényesedés ilyenkor is. Ilyen esetben a begörbülõ zonális légpályák nagy impulzusa (mozgási energiája) "bedolgozódik" a kialakuló teknõbe. Ezért igen aktív ciklonok lehetnek alacsony szélességeken is, erõs szelekkel, fejlett keveredési zónákkal, sok csapadékkal.
Most alapvetõen más a helyzet. Tél végén a gyenge nyugati áramlások miatt könnyen végbemegy az örvényesedés, és a tomboló nyugati áramlási szalag nem is "tolja le" rólunk a kialakult meridionális képet.
Viszont éppen emiatt a lassúság miatt a teknõk nem lesznek valami vigorózusak, a cirkuláció általánosan "langzám": kis csapadék, kis szél, és mindenekelõtt gyakori AC dominancia.
A gyenge nyugati áramlások fejlett hidegdepók mellett egyben azt is eredményezik, hogy a szinoptikai ciklusok zonális fázisa erõsen lerövidül. A meridionális fázisok viszont hosszúak, és a ciklus sokáig vesztegel a végsõ, a "hideg AC" állapotban -a csökkent általános hõkontraszt miatt nehezen indul be újabb ciklus.
A mostani történések jól felhúzhatók erre a "kaptafára" Az elõzõ ciklus, melynek meridionális fázisa a január végi nagy légnyomás-zuhanással kezdõdött, véget ért. Múlt vasárnap kaptunk egy "epilógus" hidegöblítést (Melynek az a lényege, hogy a ciklus végén a hõtranszport által igen lecsökkent hõkontraszt, gyengült nyugati áramlás mellett az északon éppen hogy felhalmozódásba kezdõ hideg könnyen és azonnal leszakad. De ezzel vége is a dalnak: a hidegraktár teljesen kiürül, és rendszerint félblockingon keresztül zonálisra vált az áramlási kép)
Viszont a télvégi lerövidült zonális fázis azt eredményezi, hogy már ezen a hétvégén (vasárnap) fejlett blokk AC épül fel Skandinávia felett. A hideg sajnos túlságosan keletre szakad, de jövõ hét közepén azért valamennyi beszivárog majd belõle északkeletrõl. Talán még a februárhoz képest is túlzottan rövid zonális fázis alatt most nem tudott elegendõ hideglevegõ felhalmozódni a magas szélességeken ahhoz, hogy tartós meridionalitás jelenjen meg. Így a skandináv blokk-epizód után a jövõ hét második felében Európában északi zonalitás fejlõdik majd ki. Az általános kondiciókra tekintve én is azt hiszem, hogy ez viszonylag hamar "billenni" fog, hidegleszakadásosra vált a kép.
GFS mutat is hasonlót 200 órán nem sokkal túl, de e szerint a futás szerint ebbõl csak félblokk lenne maritim szerencsétlenkedésekkel. Alakulhat ez még a teljes blokk irányába, és nyitánya lehet egy hosszasabb hideg idõszaknak. De természetesen az is megtörténhet, hogy marad a dny és ény között ingázó áramlási irány, és szeles, idõnként záporos, inkább enyhe, mint hideg fináléja lesz az idei télnek.
Véleményem szerint ez arra vezethetõ vissza, hogy tél végére csökken a féltekei hõgradiens (ilyenkorra már a délebbi tájak is alaposan lehûlnek, az északiak viszont már nem hûlnek tovább), ezért az átlagos hemiszférikus nyomásgradiens is csökken, így lelassul a nyugati áramlási szalag.
A magas szélességek hidegdepói ellenben még virágkorukat élik: fejlettek (lehetnek) a hidegmagok. Így lokálisan könnyen létrejön nagy hõkontraszt, mely a baroklin instabilitás fokozásával a stabil örvényesedést segíti, azaz a hideg leszakadását. Minthogy a nyugati áramlások gyengék, a hideg mélyre szakadhat és könnyen létrejön meridionális, blockingos cirkulációs kép.
Tél közepén, a napforduló táján még más a helyzet. Ilyenkor még rendkívül kiélezett lehet a hemiszférikus hõkontraszt, emiatt nagyon gyorsak a nyugatias áramlások. Ha a féltekén valahol lenne is hidegmag, melynek környezetében létrejön a stabil örvényesedés, ezért leszakad a hideg és meridionálisra váltana az áramlási kép, a féltekét körbe meanderezõ heves nyugati áramlás erre hamarosan rányomakszik, és keletre tolja, szétszórja azt.
Ha nagyon nagy mértékû a hidegfelhalmozódás és az ebbõl kifolyó hõkontraszt, akkor tartós lehet az örvényesedés ilyenkor is. Ilyen esetben a begörbülõ zonális légpályák nagy impulzusa (mozgási energiája) "bedolgozódik" a kialakuló teknõbe. Ezért igen aktív ciklonok lehetnek alacsony szélességeken is, erõs szelekkel, fejlett keveredési zónákkal, sok csapadékkal.
Most alapvetõen más a helyzet. Tél végén a gyenge nyugati áramlások miatt könnyen végbemegy az örvényesedés, és a tomboló nyugati áramlási szalag nem is "tolja le" rólunk a kialakult meridionális képet.
Viszont éppen emiatt a lassúság miatt a teknõk nem lesznek valami vigorózusak, a cirkuláció általánosan "langzám": kis csapadék, kis szél, és mindenekelõtt gyakori AC dominancia.
A gyenge nyugati áramlások fejlett hidegdepók mellett egyben azt is eredményezik, hogy a szinoptikai ciklusok zonális fázisa erõsen lerövidül. A meridionális fázisok viszont hosszúak, és a ciklus sokáig vesztegel a végsõ, a "hideg AC" állapotban -a csökkent általános hõkontraszt miatt nehezen indul be újabb ciklus.
A mostani történések jól felhúzhatók erre a "kaptafára" Az elõzõ ciklus, melynek meridionális fázisa a január végi nagy légnyomás-zuhanással kezdõdött, véget ért. Múlt vasárnap kaptunk egy "epilógus" hidegöblítést (Melynek az a lényege, hogy a ciklus végén a hõtranszport által igen lecsökkent hõkontraszt, gyengült nyugati áramlás mellett az északon éppen hogy felhalmozódásba kezdõ hideg könnyen és azonnal leszakad. De ezzel vége is a dalnak: a hidegraktár teljesen kiürül, és rendszerint félblockingon keresztül zonálisra vált az áramlási kép)
Viszont a télvégi lerövidült zonális fázis azt eredményezi, hogy már ezen a hétvégén (vasárnap) fejlett blokk AC épül fel Skandinávia felett. A hideg sajnos túlságosan keletre szakad, de jövõ hét közepén azért valamennyi beszivárog majd belõle északkeletrõl. Talán még a februárhoz képest is túlzottan rövid zonális fázis alatt most nem tudott elegendõ hideglevegõ felhalmozódni a magas szélességeken ahhoz, hogy tartós meridionalitás jelenjen meg. Így a skandináv blokk-epizód után a jövõ hét második felében Európában északi zonalitás fejlõdik majd ki. Az általános kondiciókra tekintve én is azt hiszem, hogy ez viszonylag hamar "billenni" fog, hidegleszakadásosra vált a kép.
GFS mutat is hasonlót 200 órán nem sokkal túl, de e szerint a futás szerint ebbõl csak félblokk lenne maritim szerencsétlenkedésekkel. Alakulhat ez még a teljes blokk irányába, és nyitánya lehet egy hosszasabb hideg idõszaknak. De természetesen az is megtörténhet, hogy marad a dny és ény között ingázó áramlási irány, és szeles, idõnként záporos, inkább enyhe, mint hideg fináléja lesz az idei télnek.
Ebbõl is látszik, mekkora jelentõsége van a kéthetes modellkimeneteknek
Az látszik egyelõre, hogy Közép-Európa felett inkább magasnyomás, Skandinávia felett pedig inkább alacsonynyomás várható. Ennek eredõjeként eleinte nyugodt, csendes, majd késõbb gyenge északnyugati frontokkal tarkított idõ lehet.
Az látszik egyelõre, hogy Közép-Európa felett inkább magasnyomás, Skandinávia felett pedig inkább alacsonynyomás várható. Ennek eredõjeként eleinte nyugodt, csendes, majd késõbb gyenge északnyugati frontokkal tarkított idõ lehet.
Amikor Snowhunter beírta akkor az volt az ábra, ez mostanra sajnos változott.
Én nem látom azt, amit te látsz. (vagy csak látni akarsz) Brit magasnyomás nem egyenlõ a Brit AC-val. Nem tudom miért gondolják sokan ezt, hogy elég csak a brit légnyomás fáklyákat nézni. Az AC központjának a britek felett kell lennie, akkor Brit AC.
Ez így továbbra is nulla. Ény-i irányítású óceáni levegõcske. Ez a tipikus éjszaka ledobhat szerencsés esetben 5 cm havat, ami másnap el is olvad. Ilyenkor a komolyabb télhez ez már kevés.
Nem linkelek semmit, mert totál felesleges 300+ órákról.
Ez így továbbra is nulla. Ény-i irányítású óceáni levegõcske. Ez a tipikus éjszaka ledobhat szerencsés esetben 5 cm havat, ami másnap el is olvad. Ilyenkor a komolyabb télhez ez már kevés.
Nem linkelek semmit, mert totál felesleges 300+ órákról.
Elnézve a brit térséget, ott valóban 1030 hPa fölé szökik a légnyomás, de ez 20-a környékén még nem "az az" AC lenne: Link Északias, de már-már vonalzós zonalitás. Ami tetszik ebben a képben, hogy ez nem egy "stabil" felállás, tapasztalataim és emlékeim szerint egy ilyen felállás mindenképp megbillen, felborul egy irányba és (kb. 50% eséllyel?) ez számunkra nagyon jól is alakulhat. Ezúttal a GFS tartósra fogja, és csak 300 óra környékén (komolyan nem vehetõ ûrtáv) számol borulással: Link ugyanez ECMWF-nél: 240 óra és az is nagyon felemás: Link
A nyomásfáklyák az izlandi és skandináv térségre nem számolnak semmi ígéretessel 200 óra felett.
Azaz amit én jelenleg látok, hogy az északias, vonalzós zonalitás egyelõre hozza hozzánk a meleget (és az anticiklonáris hatásokat), relatíve jól elõrejelezhetõen (ld. 220 órán belüli kis fáklyalobogás), utána pedig a zonális kép feltételezett borulása hozhat ezt is, azt is vagy éppen fennállhat huzamosabb ideig ez a helyzet. Így hát 20-a után télies fordulatra egy vasat sem adnék ( Link ), de a lehetõsége valóban meglehet 20-a után. Az is lehet, hogy február 30-án érkezik
A nyomásfáklyák az izlandi és skandináv térségre nem számolnak semmi ígéretessel 200 óra felett.
Azaz amit én jelenleg látok, hogy az északias, vonalzós zonalitás egyelõre hozza hozzánk a meleget (és az anticiklonáris hatásokat), relatíve jól elõrejelezhetõen (ld. 220 órán belüli kis fáklyalobogás), utána pedig a zonális kép feltételezett borulása hozhat ezt is, azt is vagy éppen fennállhat huzamosabb ideig ez a helyzet. Így hát 20-a után télies fordulatra egy vasat sem adnék ( Link ), de a lehetõsége valóban meglehet 20-a után. Az is lehet, hogy február 30-án érkezik
Már zsinórban a negyedig gfs futás adja a 20-a utáni télies fordulat lehetõségét, egyre markánsabban felépülõ atlanti blokkoknak köszönhetõen.
Továbbra is 1993 februári utánérzésem van.
Továbbra is 1993 februári utánérzésem van.
Valahogy nekem az 1993 február-március ugrik be ha az idei késõ tél-kora tavasz kettõst akarom jellemezni, csak néhány napos eltolódással, azaz február utolsó hetén megérkezve és így március elsõ közepéig kitartva.
Ez térségembe a téli szezon legerõsebb epizódja lenne.
Ez térségembe a téli szezon legerõsebb epizódja lenne.
Az észak-amerikai (elsõsorban keleti part és közép) hideg vs európai enyheség témája idõrõl-idõre felvetõdik a Fórumon. Ilyenkor néhányunk mindig megjegyzi, hogy bár nagyon tipikusnak mondható télen a "libikóka" játék az Atlanti-óceán két partja között, azért az sem nagyon ritka, hogy Washingtonban és New Yorkban, meg Budapesten is, havas, hideg az idõ. Jó lenne, ha ennek lehetõsége végre átmenne a metnetes köztudatba.
Valóban a jet hullámaitól, azaz a teknõk és gerincek elhelyezkedésétõl függ a dolog. S hogy hol alakulnak ki teknõk és gerincek -másképp kifejezve hol lesz meridionális az áramlási kép- az két tényezõ függvénye: egyrészt a hemiszférikus nyugati áramlási szalag sebessége (melyet közvetlenül a félteke átlagos nyomásgradiense, közvetve pedig hõkontrasztja szab meg), másrészt a "helyi" hõkontraszt, melyet télen elsõsorban a hidegmagok jelenléte élez ki. A meridionálisba váltást, a jet behullámzását, a teknõ és gerincképzõdést az elõbbi tényezõ gátolja, az utóbbi segíti.
Tél közepén, a napforduló táján rendszerint igen gyorsak a nyugati áramlások, mivel az északi tájak már erõsen lehûltek, a déliek viszont (itt fõleg az óceánok víztömegére kell gondolni) még jelentõs mennyiségû hõt raktároznak a nyári félévbõl. Ezért nagy a féltekei hõ, illetve nyomásgradiens.
Ha ilyenkor az észak-eurázsiai (szibériai, tkp. urali-nyugat-szibériai) hidegdepó fejletlen, úgy Európa környékén képtelen tartósan meridionálisra váltani az áramlási kép, leszakadni a sarki levegõ. Sajnos, ez nem kevés téli szezonban elõfordul. Az észak-amerikai (grönlandi-kanadai) hidegmag viszont a grönlandi jégtömegek hûtõ hatása folytán gyakorlatilag minden télen megbízhatóan kifejlõdik. Ezért itt a gyors nyugati áramlások dacára is leszakad a hideg. Ilyen esetben áll elõ az a december végére, január elejére jellemzõ helyzet, mikor is Észak-Amerika keleti fele kemény hideghullámot kap, Európában viszont nyugati, délnyugati áramlás, és következményes enyhe idõ uralkodik.
Februárban mások a kondiciók. A nyugati áramlások ekkor már jelentõsen lelassulnak, mivel a déli tájak is már lehûltek, az északiak viszont nem hûlnek tovább. A lassabb nyugati áramlási szalag következtében már kisebb helyi hõkontraszt is képes az áramlást meridionálisba fordítani, a cirkulációs képet blockingosra változtatni. Ilyenkor a hemiszférán több helyen is (pl. Észak-Amerika és Európa) szimultán leszakadhat a hideg. Megfigyelhetõ, hogy nagyon gyakran a kifejezetten enyhe európai teleken is (mikor az észak-eurázsiai hidegraktár fejletlen) februárra feláll a blokk, legalábbis blockingba hajló félblocking helyzetek alakulnak ki. A klasszikus, "vonalzós" zonalitás februárban meglehetõsen ritka. Nagyon gyakori ellenben a blokkoló anticiklon (brit vagy északkelet-európai), nyomában sarki-tengeri, vagy sarki-szárazföldi hideg légtömegek beáramlásával, a Mediterráneumban ciklontevékenységgel. Mivel a meridionális hõkontraszt már csökkent, tél vége felé a szinoptikai ciklusok hajlamosak "beragadni" a meridionális fázis végén, a "hideg AC" állapotában.
Ennek stabilizálódott idõjárás, a légmozgások általános renyhesége a következménye. Tél végén roppant gyakori fölöttünk a tartós magasnyomás, mely száraz, aránylag csendes, mérsékelten hideg idõt hoz megnövekedett napi hõingással: éjszaka fagy, nappal pedig olvad.
Éppen ilyen jellegû, anticiklonális idõ néz ki most is középtávon. De, mivel még csak a hónap elején járunk, egy szinoptikai ciklus elvileg még átfuthat március elejéig északi zonalitással, majd hidegöblítéssel, végül mediciklon-tevékenységgel. Meglátjuk -az biztos, hogy hirtelen, drasztikus felmelegedés -amerikai ice age ide vagy oda- nálunk egyelõre nem aktuális.
Valóban a jet hullámaitól, azaz a teknõk és gerincek elhelyezkedésétõl függ a dolog. S hogy hol alakulnak ki teknõk és gerincek -másképp kifejezve hol lesz meridionális az áramlási kép- az két tényezõ függvénye: egyrészt a hemiszférikus nyugati áramlási szalag sebessége (melyet közvetlenül a félteke átlagos nyomásgradiense, közvetve pedig hõkontrasztja szab meg), másrészt a "helyi" hõkontraszt, melyet télen elsõsorban a hidegmagok jelenléte élez ki. A meridionálisba váltást, a jet behullámzását, a teknõ és gerincképzõdést az elõbbi tényezõ gátolja, az utóbbi segíti.
Tél közepén, a napforduló táján rendszerint igen gyorsak a nyugati áramlások, mivel az északi tájak már erõsen lehûltek, a déliek viszont (itt fõleg az óceánok víztömegére kell gondolni) még jelentõs mennyiségû hõt raktároznak a nyári félévbõl. Ezért nagy a féltekei hõ, illetve nyomásgradiens.
Ha ilyenkor az észak-eurázsiai (szibériai, tkp. urali-nyugat-szibériai) hidegdepó fejletlen, úgy Európa környékén képtelen tartósan meridionálisra váltani az áramlási kép, leszakadni a sarki levegõ. Sajnos, ez nem kevés téli szezonban elõfordul. Az észak-amerikai (grönlandi-kanadai) hidegmag viszont a grönlandi jégtömegek hûtõ hatása folytán gyakorlatilag minden télen megbízhatóan kifejlõdik. Ezért itt a gyors nyugati áramlások dacára is leszakad a hideg. Ilyen esetben áll elõ az a december végére, január elejére jellemzõ helyzet, mikor is Észak-Amerika keleti fele kemény hideghullámot kap, Európában viszont nyugati, délnyugati áramlás, és következményes enyhe idõ uralkodik.
Februárban mások a kondiciók. A nyugati áramlások ekkor már jelentõsen lelassulnak, mivel a déli tájak is már lehûltek, az északiak viszont nem hûlnek tovább. A lassabb nyugati áramlási szalag következtében már kisebb helyi hõkontraszt is képes az áramlást meridionálisba fordítani, a cirkulációs képet blockingosra változtatni. Ilyenkor a hemiszférán több helyen is (pl. Észak-Amerika és Európa) szimultán leszakadhat a hideg. Megfigyelhetõ, hogy nagyon gyakran a kifejezetten enyhe európai teleken is (mikor az észak-eurázsiai hidegraktár fejletlen) februárra feláll a blokk, legalábbis blockingba hajló félblocking helyzetek alakulnak ki. A klasszikus, "vonalzós" zonalitás februárban meglehetõsen ritka. Nagyon gyakori ellenben a blokkoló anticiklon (brit vagy északkelet-európai), nyomában sarki-tengeri, vagy sarki-szárazföldi hideg légtömegek beáramlásával, a Mediterráneumban ciklontevékenységgel. Mivel a meridionális hõkontraszt már csökkent, tél vége felé a szinoptikai ciklusok hajlamosak "beragadni" a meridionális fázis végén, a "hideg AC" állapotában.
Ennek stabilizálódott idõjárás, a légmozgások általános renyhesége a következménye. Tél végén roppant gyakori fölöttünk a tartós magasnyomás, mely száraz, aránylag csendes, mérsékelten hideg idõt hoz megnövekedett napi hõingással: éjszaka fagy, nappal pedig olvad.
Éppen ilyen jellegû, anticiklonális idõ néz ki most is középtávon. De, mivel még csak a hónap elején járunk, egy szinoptikai ciklus elvileg még átfuthat március elejéig északi zonalitással, majd hidegöblítéssel, végül mediciklon-tevékenységgel. Meglátjuk -az biztos, hogy hirtelen, drasztikus felmelegedés -amerikai ice age ide vagy oda- nálunk egyelõre nem aktuális.
USA Ice Age jön ezen a hétvégén. Nagyon kemény hideg leszakadás lesz péntektõl kezdõdõen USA ÉK-i felén. Folyamatosan lenyomja a poláris hideget jet kipúposodása. Ennek lesz hatása a mi idõjárásunkra is, nem feltétlenül hideg formájában. Ami még az egész mostani szezont uralta, hogy semmilyen normális hideg nem volt az Uralig, és még azon túl sem. Ezen felül az Északi-sark jégborítottsága minimumon van. A hétvégi északi-hemiszféra mozgásait (nyomás analízis, jet stream, 850 hPA T-je, 2 mT mozgásai) és annak következményeit érdemes majd figyelni, milyen hatással lesz a további februári anomáliákra.
Nagyon messze van még,de én azért szót ejtenék róla.A légnyomás fáklya 17-tõl ismét nagyon elkezd lefelé szórni az Adriai-tenger térsége fölött is.A fáklyán mocorognak a tagok.A hónap második felében jó esélyt látok rá hogy aktivizálódjon ismét a Földközi-tenger,ezáltal akár újabb ciklonok érinthetnek minket havazással.
Link
Link
Link
Link
A következõ napokban minden bizonnyal a tél komolyabb támadása várható. Abból a szempontból pedig talán az utolsó amikor még nagyon szép téli napok tudnak kialakulni ebben az idõszakban. A hónap vége március eleje már nehezebb helyzet lenne. A hétvégétõl a modellek (febr.07-tõl) nagy egyetértésben mutatják a sarkvidéki levegõ érkezését, akár jófajta lábas hideggel is. A vastag hóval borított tájakon a szezonrekordok is dõlhetnek.
Úgy gondolom ez a tél a tavalyinál összességében hidegebben és jóval havasabban fog zárni, igaz nem lesz lekörözni nehéz.
Úgy gondolom ez a tél a tavalyinál összességében hidegebben és jóval havasabban fog zárni, igaz nem lesz lekörözni nehéz.
Február izgalmas idõvel kezdõdik, az elsõ holnap este várható, igazából 3-4 napja jelent meg a modelleken egy érintõ mediterrán ciklon holnapra, kiterjedt havas esõvel havazással keleten és délen. Ez a ciklont a késõbbi modellek már inkább alattunk számolták.
Link
Csapadélmezeje ebben a formában már nem ér el. De szinte ugyanekkor egy peremciklon jelent meg az elõrejelzéseken.
Ez holnap este várhatóan délnyugaton okoz majd jelentõsebb havazást regionálisan:
Link
Északkelt felé a csapadékzóna gócosodásával lehet számolni tehát északkelet felé hózáporos jelleggel nagyon szép havazások lesznek hétfõ délelõtt, fõként a középsõ és a keleti országrészben.
Link
Amerikában Új-Fundland nál már megjelent az a peremciklon ami az azori anticiklonális mezõt megkerülve beleszól hazánk idõjárásába:
Az anyaciklonunk peremciklonjaként a mediterrán térség nyugati medencéjébe hideg levegõt lerántva ciklongenezist indít el.
Ez pl. a tegnapi ciklonhoz képest délebbi genezissel járhat. Korábban említettem hogy számunkra az Albániai és északra kanyarodó ciklonpálya a legkedvezõbb téli havazás szempontjából. Ez a várható ciklon valamivel nyugatabbra lesz.
Még így is a ciklonpálya északkeleti irányt vehet, így teljesen a közelünkben húzhat el. Halmazállapotban ez teljesen hektikus lehet, természetesen nyugat felé növekvõ havazási esélyekkel.
Megint azt kell hogy mondjam lesznek olyan területek ahol akár 20-30 cm hó is hullhat a jövõ héten délnyugaton.
De kelet felõl és jobbak most az esélyek mint az eddigi ciklonoknál.
Az ECM OP analízise alapján várható lefolyás:
+/- 24 óra eltéréssel szerda este felé kezdõdhet a csapadék délnyugaton:
Link
Ilyenkor szokásos módon nagyon lassan terjed ÉK felõl a csapadékzóna.
Nagy kérdés hogy a ciklon melegfrontja át fog.-e fölöttünk vonulni azaz mennyi lesz keletrõl a bemelegedés.
ECM alapján a szerda esti csapadék nagyrészt már havazás lehet:
Link
délen azonban átmegy esõbe.
A melegfront mögött átmeneti csapadékszünet is látszik, valószínûleg e mediterrán ciklon egy peremhulláma vonul át elõször ekkor
Link
Épp ezért ekkor átmenetileg nagyon bemelegedhet a légkör:
Link
Az igazi ciklon több modellfutás alapján péntekre érhet el.
ECM analízis a ciklonpályát tõlünk keletre számolja, más modellek épp nagyarországi átvonulással számolnak:
Link
A ciklonközpont helyzete határozza meg a téli csapadékot, az ECM ennek megfelelõen kedvezõ feltételekkel nagyrészt havazással számol, ugyanis péntek reggel a hidegadvekció miatt gyorsan kiszorul a "melegebb" légréteg:
Link
A ciklonális csapadéktömb pedig épp ebben az idõszakban érhet el és vonulhat északra:
Link
Link
Link
Emiatt pénteken egy igazi havas nappal is lehetne számolni......
HA....
Valóban ilyen lenne a ciklonpálya !!!!
Más modellek kicsit más pályavonallal számolnak:
Link
Igazából ami nem kérdés a jelentõs csapadék, de az is biztos hogy kis területen belül ahogy tegnap is történt egyik helyen intenzív havazásra lehet számítani, 30-40 km.-el távolabb pedig esõvel.
Így hótakaróban is igen nagy különbségek alakulhatnak ki szombatra. Az hogy "Csajághröcsögén" mi lesz azt nem tudni, de a Dunántúl nagy részén újabb jelentõs havazás ígérkezik ennek viszont jó esélye van megint.
Ezt követõen 2 scenáriót látni:
1. szárazabb hidegebb verzió kiürül a mediterrán térség erõs reggeli vagyok mérsékelt nappali felmelegedés. gyenge közepes hóolvadás.
2. JMA pertubált tagjainak kis része (10%), illetve pl a GEM modell is még egy mediterrán ciklonnal számol a "kitaposott út" törvényét követve, újabb jelentõs csapaékhullással havasesõvel havazással esõvel (újra nem ismétlem el a ciklonpályákat)
Link
Link
A GFS fákylán is fel lehet fedezni a kettõsséget kicsiben:
Link
7.-re megnõ a szórás, pár tag csapadékkal és enyhébb idõvel, míg mások hidegebb de szárazabb idõvel számolnak.
Bár a hideg száraznak nagyobb az esélye, de a mediterrán térség újbóli aktivizálódására is megvan az esély.
Amenyiben az utóbbi fog realizálódni akkor komoly téli helyzet alakulhat ki nyugaton.
Nem kell rá sokat várni, a modellek fejlõdésével holnap estére kiderül ez is, a csötörtöki ciklont is már jó pár napja megfogták szépen.
Link
Csapadélmezeje ebben a formában már nem ér el. De szinte ugyanekkor egy peremciklon jelent meg az elõrejelzéseken.
Ez holnap este várhatóan délnyugaton okoz majd jelentõsebb havazást regionálisan:
Link
Északkelt felé a csapadékzóna gócosodásával lehet számolni tehát északkelet felé hózáporos jelleggel nagyon szép havazások lesznek hétfõ délelõtt, fõként a középsõ és a keleti országrészben.
Link
Amerikában Új-Fundland nál már megjelent az a peremciklon ami az azori anticiklonális mezõt megkerülve beleszól hazánk idõjárásába:
Az anyaciklonunk peremciklonjaként a mediterrán térség nyugati medencéjébe hideg levegõt lerántva ciklongenezist indít el.
Ez pl. a tegnapi ciklonhoz képest délebbi genezissel járhat. Korábban említettem hogy számunkra az Albániai és északra kanyarodó ciklonpálya a legkedvezõbb téli havazás szempontjából. Ez a várható ciklon valamivel nyugatabbra lesz.
Még így is a ciklonpálya északkeleti irányt vehet, így teljesen a közelünkben húzhat el. Halmazállapotban ez teljesen hektikus lehet, természetesen nyugat felé növekvõ havazási esélyekkel.
Megint azt kell hogy mondjam lesznek olyan területek ahol akár 20-30 cm hó is hullhat a jövõ héten délnyugaton.
De kelet felõl és jobbak most az esélyek mint az eddigi ciklonoknál.
Az ECM OP analízise alapján várható lefolyás:
+/- 24 óra eltéréssel szerda este felé kezdõdhet a csapadék délnyugaton:
Link
Ilyenkor szokásos módon nagyon lassan terjed ÉK felõl a csapadékzóna.
Nagy kérdés hogy a ciklon melegfrontja át fog.-e fölöttünk vonulni azaz mennyi lesz keletrõl a bemelegedés.
ECM alapján a szerda esti csapadék nagyrészt már havazás lehet:
Link
délen azonban átmegy esõbe.
A melegfront mögött átmeneti csapadékszünet is látszik, valószínûleg e mediterrán ciklon egy peremhulláma vonul át elõször ekkor
Link
Épp ezért ekkor átmenetileg nagyon bemelegedhet a légkör:
Link
Az igazi ciklon több modellfutás alapján péntekre érhet el.
ECM analízis a ciklonpályát tõlünk keletre számolja, más modellek épp nagyarországi átvonulással számolnak:
Link
A ciklonközpont helyzete határozza meg a téli csapadékot, az ECM ennek megfelelõen kedvezõ feltételekkel nagyrészt havazással számol, ugyanis péntek reggel a hidegadvekció miatt gyorsan kiszorul a "melegebb" légréteg:
Link
A ciklonális csapadéktömb pedig épp ebben az idõszakban érhet el és vonulhat északra:
Link
Link
Link
Emiatt pénteken egy igazi havas nappal is lehetne számolni......
HA....
Valóban ilyen lenne a ciklonpálya !!!!
Más modellek kicsit más pályavonallal számolnak:
Link
Igazából ami nem kérdés a jelentõs csapadék, de az is biztos hogy kis területen belül ahogy tegnap is történt egyik helyen intenzív havazásra lehet számítani, 30-40 km.-el távolabb pedig esõvel.
Így hótakaróban is igen nagy különbségek alakulhatnak ki szombatra. Az hogy "Csajághröcsögén" mi lesz azt nem tudni, de a Dunántúl nagy részén újabb jelentõs havazás ígérkezik ennek viszont jó esélye van megint.
Ezt követõen 2 scenáriót látni:
1. szárazabb hidegebb verzió kiürül a mediterrán térség erõs reggeli vagyok mérsékelt nappali felmelegedés. gyenge közepes hóolvadás.
2. JMA pertubált tagjainak kis része (10%), illetve pl a GEM modell is még egy mediterrán ciklonnal számol a "kitaposott út" törvényét követve, újabb jelentõs csapaékhullással havasesõvel havazással esõvel (újra nem ismétlem el a ciklonpályákat)
Link
Link
A GFS fákylán is fel lehet fedezni a kettõsséget kicsiben:
Link
7.-re megnõ a szórás, pár tag csapadékkal és enyhébb idõvel, míg mások hidegebb de szárazabb idõvel számolnak.
Bár a hideg száraznak nagyobb az esélye, de a mediterrán térség újbóli aktivizálódására is megvan az esély.
Amenyiben az utóbbi fog realizálódni akkor komoly téli helyzet alakulhat ki nyugaton.
Nem kell rá sokat várni, a modellek fejlõdésével holnap estére kiderül ez is, a csötörtöki ciklont is már jó pár napja megfogták szépen.
A fáklyán jól lekövethetõek a mediterrán ciklonok:
Link
3 már azonosítható a dömpingben:
1. holnap este (nyugaton havazás máshol havasesõ, keleten esõ)
2. vasárnap (nagyrészt a délkeleti területeket érinthetõ havasesõvel, havazással), de még a budapesti fáklyán is szépen releváns a csapadék.
3. Egész jól azonosítható a február 4-5.-ei mediterrán ciklon is.
Itt annyit megjegyeznék hogy az utolsónál már hidegbázisra érkezik rá a ciklon azaz ha hó esik a megmaradásra jobb az esély mint az elõzõ kettõnél. A hõmérséklet alapján nagyrészt havazás várható.
Megfelelõ ciklonpálya esetén nincs kizárva akár országos szinten az idei tél legnagyobb területû havazása sem !!!
Link
1-2 modellfutás akár "beradagó" ciklonnal számol, összességében már 5% az esélye megmaradó de nagy hóra azaz 10 cm.-t többfelé elérõ. Ezeknek a futásoknak a gyakorisága fogja meghatározni a következõkben hogyan módosulnak ezek a százalékos esélyek.
Link
3 már azonosítható a dömpingben:
1. holnap este (nyugaton havazás máshol havasesõ, keleten esõ)
2. vasárnap (nagyrészt a délkeleti területeket érinthetõ havasesõvel, havazással), de még a budapesti fáklyán is szépen releváns a csapadék.
3. Egész jól azonosítható a február 4-5.-ei mediterrán ciklon is.
Itt annyit megjegyeznék hogy az utolsónál már hidegbázisra érkezik rá a ciklon azaz ha hó esik a megmaradásra jobb az esély mint az elõzõ kettõnél. A hõmérséklet alapján nagyrészt havazás várható.
Megfelelõ ciklonpálya esetén nincs kizárva akár országos szinten az idei tél legnagyobb területû havazása sem !!!
Link
1-2 modellfutás akár "beradagó" ciklonnal számol, összességében már 5% az esélye megmaradó de nagy hóra azaz 10 cm.-t többfelé elérõ. Ezeknek a futásoknak a gyakorisága fogja meghatározni a következõkben hogyan módosulnak ezek a százalékos esélyek.
Ja és úgy van jelenleg is +4+8 fok hogy odafenn megvolt a lehûlés azaz -5:-9 fok van. Csakhogy az elõrejelzést nem 1500 m.-re kell készíteni hanem 80-200 m.-re mert itt élünk és nem repülõn.
A ciklonpályák adottak. A kitaposott út elvét figyelmbe véve a pénteki ciklont jó eséllyel követi majd a többi.
A ciklongenezis helyéhez mérten mind északkeli pályát vesz fel.
Ezt mutatja a vasárnapi helyzet amikor várhatón kicsit keletebbi pályán de a pénteki nap ismérlõdhet meg. Itt már egyre inkább a hideg oldalra kerülhetünk át.
Ahogyan a Földközi Tenger medencéjében a hideg levegõ egyre délebbre jut a ciklongenezis helye is eltolódhat dél felé, azaz a pénteki genova közeli genezist egyre inkább a jövõ hét folyamán a KÖZÉP-Délolasz központ válthat fel.
A következõ a már említett Brit prememciklon hatásása minden bizonnyal pénteki napra lesz várható azaz 1,5 hét mulva. Ami bizonyosnak látszik hogy a balként ez is érinteni fogja.
Nagy hóhaleyzet azonban ezekben még nincs, ugyanis egy adott pont fölött fenntálló tartós keveredési zónára van szükségünk, azaz ha a genezis albániától délre valósul meg és északi irányt vesz fel, na abból már komoly hóhelyzet alakulhat ki többfelé és nem csak regionálisan.
Ha megszünik az hideg levegõ utánpótlása a mediterrán ciklonok gyengébbek lesznek és egyszerûen hazánkban is átmeneti csended kevésbé csapadékos idõ veheti kezdetét február 8.-tól.
A mediterrán ciklonok pályálya is tõlünk délre tolódik és a magasban hidegebb levegõ veszi át a végleges uralmat. De mivel már február közepét írunk lassan ez talajon kellemes 4+8 fokos értékeket jelenthet.
Tehát jó eséllyel talajon egy csendesebb százarabb idõ válthatja fel a mediterrán dömpinget.
Minden jel arra mutat hogy jövõ hét végén szünhet meg ez a mediciklonos helyzet.
Egy modell egy helyben megdöglõ medivel számol, ez igen nagy területen okozhatna nagy havazást Közép-Európában. Erre azonban kicsi az esély 10%-tól nem több.
Tehát 1,5 hét múlva csendesebb egyhangúbb szárazabb idõre van a legnagyobb esély éjszakai fagyokkal nappal kellemes hõmérséklettel. Bár a fáklyán vannak -7:-10 fok körüli számolt hõmérsékletek is, de jelentõs hidegadvekció nélkül, és bizony hiába van odefenn hideg, február közepéhez közeledve nappal ez már nem hozna nagy hideget, inkább a napi hõingás növekedését segítené majd elõ.
Azt ígérni vagy mondani, hogy húú micsoda hó lehet belõle, vagy micsoda nagy változás lesz ez badarság. Egyetlenegy modell sem számol direkt meridionális áramlással, ha ez lenne pillanatok alatt lerántaná a nagyon hideg sarki légtömegeket. Egyelõre igazi mediterrán blokkoló Anticiklon sincs kilátásban, amire azt mondhatnám, hogy igen ez egy beragadó megdöglõ ciklonról fog szólni. Bár ezek kialakulását amúgy sem lehet 2 héttel elõtte pontosan megmondani. Mosolyogva lehet olvasni a nagyhavas szecenáriókat.
Jó néhány napja olvasom hogy hóóó micsoda változás jön 28.-tól lehûlés stb. Nos olyan hideg van kinn hogy +4+7 fokok vannak az országban jelenleg. Ezt már jó 1:1,5 hete is írtam úgy gondolom elég pontosan.
Ha erõs -15:-20 fok árasztaná el Nyugat európát és délkelet felõl erre csúszna rá egy aktív mediterrán ciklon na az okozhat erõs havazást 10-20 cm.-t hideg fagyos idõvel, de ilyenrõl még szó sincs.
A vasárnapi ciklon ha így marad a pályavonala ahogy elõre számolják keleten is okozhat szép havazásokat, kárpótolva õket.
A ciklongenezis helyéhez mérten mind északkeli pályát vesz fel.
Ezt mutatja a vasárnapi helyzet amikor várhatón kicsit keletebbi pályán de a pénteki nap ismérlõdhet meg. Itt már egyre inkább a hideg oldalra kerülhetünk át.
Ahogyan a Földközi Tenger medencéjében a hideg levegõ egyre délebbre jut a ciklongenezis helye is eltolódhat dél felé, azaz a pénteki genova közeli genezist egyre inkább a jövõ hét folyamán a KÖZÉP-Délolasz központ válthat fel.
A következõ a már említett Brit prememciklon hatásása minden bizonnyal pénteki napra lesz várható azaz 1,5 hét mulva. Ami bizonyosnak látszik hogy a balként ez is érinteni fogja.
Nagy hóhaleyzet azonban ezekben még nincs, ugyanis egy adott pont fölött fenntálló tartós keveredési zónára van szükségünk, azaz ha a genezis albániától délre valósul meg és északi irányt vesz fel, na abból már komoly hóhelyzet alakulhat ki többfelé és nem csak regionálisan.
Ha megszünik az hideg levegõ utánpótlása a mediterrán ciklonok gyengébbek lesznek és egyszerûen hazánkban is átmeneti csended kevésbé csapadékos idõ veheti kezdetét február 8.-tól.
A mediterrán ciklonok pályálya is tõlünk délre tolódik és a magasban hidegebb levegõ veszi át a végleges uralmat. De mivel már február közepét írunk lassan ez talajon kellemes 4+8 fokos értékeket jelenthet.
Tehát jó eséllyel talajon egy csendesebb százarabb idõ válthatja fel a mediterrán dömpinget.
Minden jel arra mutat hogy jövõ hét végén szünhet meg ez a mediciklonos helyzet.
Egy modell egy helyben megdöglõ medivel számol, ez igen nagy területen okozhatna nagy havazást Közép-Európában. Erre azonban kicsi az esély 10%-tól nem több.
Tehát 1,5 hét múlva csendesebb egyhangúbb szárazabb idõre van a legnagyobb esély éjszakai fagyokkal nappal kellemes hõmérséklettel. Bár a fáklyán vannak -7:-10 fok körüli számolt hõmérsékletek is, de jelentõs hidegadvekció nélkül, és bizony hiába van odefenn hideg, február közepéhez közeledve nappal ez már nem hozna nagy hideget, inkább a napi hõingás növekedését segítené majd elõ.
Azt ígérni vagy mondani, hogy húú micsoda hó lehet belõle, vagy micsoda nagy változás lesz ez badarság. Egyetlenegy modell sem számol direkt meridionális áramlással, ha ez lenne pillanatok alatt lerántaná a nagyon hideg sarki légtömegeket. Egyelõre igazi mediterrán blokkoló Anticiklon sincs kilátásban, amire azt mondhatnám, hogy igen ez egy beragadó megdöglõ ciklonról fog szólni. Bár ezek kialakulását amúgy sem lehet 2 héttel elõtte pontosan megmondani. Mosolyogva lehet olvasni a nagyhavas szecenáriókat.
Jó néhány napja olvasom hogy hóóó micsoda változás jön 28.-tól lehûlés stb. Nos olyan hideg van kinn hogy +4+7 fokok vannak az országban jelenleg. Ezt már jó 1:1,5 hete is írtam úgy gondolom elég pontosan.
Ha erõs -15:-20 fok árasztaná el Nyugat európát és délkelet felõl erre csúszna rá egy aktív mediterrán ciklon na az okozhat erõs havazást 10-20 cm.-t hideg fagyos idõvel, de ilyenrõl még szó sincs.
A vasárnapi ciklon ha így marad a pályavonala ahogy elõre számolják keleten is okozhat szép havazásokat, kárpótolva õket.
GFS minden bizonnyal igazodni fog ahogyan a berajzolt térképemen az ECMWF ENS is adja az útvonalat,de már UKMO is pedzegette.
Link
Ez válthatja ki a jövõ heti mediterrán ciklon,mely jó eséllyel havazást okozhat nálunk!
Link
Ez válthatja ki a jövõ heti mediterrán ciklon,mely jó eséllyel havazást okozhat nálunk!
Nagyon korrekt és helytálló elemzéseket írsz, az Általad elõrejelzett alaphelyzet valóban bekövetkezett, és egy ideig fennáll majd. Viszont, továbbfûzve a fonalat, az a bizonyos 144 óránál lefûzõdõ peremciklon egy jókora meddé alakulhat át (jövõ szerda), viszont a GFS és a GEM operatív futásai (január 28. 00 UTC), pld. Link és Link átmenetileg az ország jó 2/3-át ismét elõoldalra tennék, ez pedig a Kisalföld és az Alpokalja, esetleg Nyugat-Dunántúl kivételével ismét intenzív esõt jelentene az ország jó 70%-án. Egészen más szcenáriót képvisel az ECM, amely jóval délebbre viszi a jövõ hét derekán esedékes med pályáját, végsõ soron a Kárpát-medence nagy része végig hátoldalon maradna.
Mind az egyes operatív futásokat, mind a fáklyákat nézve elmondható, hogy a két AC közé beékelõdött európai teknõ és az azon képzõdõ peremhullámok, minket is érintõ, illetve elérõ frontjaikkal alaphelyzet akár február 10-e utánig is fennállhat még, ugyanis egy elég stabil, önfenntartó folyamatról van szó. Véleményed szerint meddig fog tartani ez az alaphelyzet és mi válthatja majd fel? Az indexek változatlanul inkább felfelé szórnak, ám a modelleken/fáklyákon a zonális áramlás visszaállásának egyelõre nyoma sincs. Érdekes lesz tovább figyelni, milyen módon fog ez az ellentmondás a továbbiakban feloldódni
Mind az egyes operatív futásokat, mind a fáklyákat nézve elmondható, hogy a két AC közé beékelõdött európai teknõ és az azon képzõdõ peremhullámok, minket is érintõ, illetve elérõ frontjaikkal alaphelyzet akár február 10-e utánig is fennállhat még, ugyanis egy elég stabil, önfenntartó folyamatról van szó. Véleményed szerint meddig fog tartani ez az alaphelyzet és mi válthatja majd fel? Az indexek változatlanul inkább felfelé szórnak, ám a modelleken/fáklyákon a zonális áramlás visszaállásának egyelõre nyoma sincs. Érdekes lesz tovább figyelni, milyen módon fog ez az ellentmondás a továbbiakban feloldódni
Egyszerûen nincs változás, tökéletesek a modellek.
Mediterrán ciklonok útvonalában, vagy érintõleges jelleggel vagy "áthaladósan" marad a változékony idõ.
Beragadó döglõdõ ciklon egyelõre nem néz ki, azonban a jövõ héten továbbra is egyre inkább a hideg oldalra kerülünk át. Havazás, havasesõ és esõ, ez lesz jellemzõ az elkövetkezõ idõszakra.
Megsaccolni sem lehet hát ciklon képzõdik és vonul át a közelünkben délnyugat felõl.
Arra a kis peremciklonra érdemes lesz odafigyelni ami jelenleg 144 óra körül a Brit szigeteknél jeleznek elõre.:
Link
Az alaphelyzet változatlan, két AC közé beépülõ teknõ több középpontú ciklonrendszerrel ami élteti az a idõszakosan a mediterrán térségbe lekeveredõ gyenge hidegadvekció által indukált ciklongenezis és ciklonképzõdés.
Mediterrán ciklonok útvonalában, vagy érintõleges jelleggel vagy "áthaladósan" marad a változékony idõ.
Beragadó döglõdõ ciklon egyelõre nem néz ki, azonban a jövõ héten továbbra is egyre inkább a hideg oldalra kerülünk át. Havazás, havasesõ és esõ, ez lesz jellemzõ az elkövetkezõ idõszakra.
Megsaccolni sem lehet hát ciklon képzõdik és vonul át a közelünkben délnyugat felõl.
Arra a kis peremciklonra érdemes lesz odafigyelni ami jelenleg 144 óra körül a Brit szigeteknél jeleznek elõre.:
Link
Az alaphelyzet változatlan, két AC közé beépülõ teknõ több középpontú ciklonrendszerrel ami élteti az a idõszakosan a mediterrán térségbe lekeveredõ gyenge hidegadvekció által indukált ciklongenezis és ciklonképzõdés.
Hosszú távon is tökéletesen mûködnek a modellek. A JMA továbbra megerõsíti a pár nappal ezelõtt leírt északi áramlásban február elejére várható kialakuló peremciklonokat, hidegcseppeket. A korábban számolt lefûzõdés valójában megtörténik és itt Közép-eurórpa térségében egy több középpontú ciklonrendszer alakul ki. Ezekben a "ciklonokcsákban" jelentõs de átmeneti csapadékrendszererek alakulnak ki. Mi ezen rendszer délnyugati részén helyezkedünk el. Újabb és újabb csapaégzónák érve el hazánkat. Minden halmazállapotú csapadék elõfordul majd, nyugaton inkább szilárd, kelet felé havas esõ és esõ is várható majd. Ezeknek a peremciklonoknak a keveredési zónájában leszünk majd.
Nagy lehûlésre ezért nem kell számítani.
Február elsõ napjaiban a rendszer hideg oldalára kerülhetünk, de a ciklonok továbbra is a közelünkben lesznek, így kevesebb csapadékkal de egyre inkább havazással folytatódik a változékony idõ.
Nagy lehûlésre ezért nem kell számítani.
Február elsõ napjaiban a rendszer hideg oldalára kerülhetünk, de a ciklonok továbbra is a közelünkben lesznek, így kevesebb csapadékkal de egyre inkább havazással folytatódik a változékony idõ.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat