2024. november 28., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#9040
Talán meg lehetne nézni, milyen volt az évi csapadékgörbe a zonális évtizedekben (60-as, 70-es, 80-as évek), és milyen a meridionális 90-es, 2000-es, 2010-es években.
Figyelni az "amplitúdót", a kilengések nagyságát, valamint gyakoriságát.
Azt már többször hallottam klimatológus szakemberek szájából, hogy az utóbbi évtizedekben ritkábban esik, de az egyes csapadékos epizódok nagy mennyiségeket hajlamosak produkálni.
Õk ezt a klímaváltozással magyarázzák. Mindenesetre e megfigyelés szépen illeszkedik a zonális-meridionális korszakok feltételezésébe is.
#9039
Pedig nem olyan biztos az, hogy az az elmélet a vizsgálati módszer szempontjából nem befolyásolja a havi ciklusok vizsgálatát!
#9038
De, fejlõdött! Végre már nem halljuk a hármas sorozatok elméletét nevet
#9037
A nyugati frontok elmaradása és a zonális-meridionális idõszak különbözõsége terelés?
Pont ez a kulcs az egészben!
Nem fejlõdtem és tanultam semmit, mert ugyanazt állítom mint 10 éve?
És mert akkor sem hitték el mert nem tudtam adatokat felmutatni arról, amirõl nem is lehet!?
Csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy mindig adatokat kér mindenki, én meg adatok nélkül is tudom hogy úgy van!
Aztán majd egyszer késõbb bebizonyosodik!
Csak akkor már senki sem úgy emlékszik!
De ha beledöglök is kitalálom, hogyan lehet kimutatni a csapadék változását, mert kizárt hogy egy zonális és egy meridionális idõszakban a csapadék ugyanabból esik, mivel nincs atlanti front, abból nem eshet.
Máris változás!

Csak a probléma az, hogy a melegedés esetében a 40 fok több, mint a 28 fok, vagy a 10,5 fokos átlag kevesebb, mint a 12,2 fok.
Könnyedén kimutatható!
Viszont az atlanti frontból származó 20 mm esõ is esõ és víz, meg a keletrõl 2 hét után visszapörgõ felhõzetbõl hulló 20 mm esõ is 20 mm esõ és víz.
Különböztesd meg!
Mindegyik felhõbõl esik, a csapadék konvektívabb jellege meg az észlelések megbízhatatlansága miatt nem biztos hogy kijön!
De szerzek valami adatsort, és bebizonyítom, mert van különbség!
Vagy a légnyomás változásában, vagy akármiben, valahogy biztosan kijön!
#9036
Már olvastam ezeket 4-5 éve is.
Azért megint elolvastam. 10 év alatt semmit se változtál, semmit se fejlõdtél és semmit se tanultál.
Egyébként ez megint terelés, mert akkor egy szó se volt arról, amirõl most folyik a vita. És sorozatosan ugyanazt a hibát követed el, nem írom le mi az, egyszer majd talán rájössz magad is.
#9035
Éghajlatváltozás fórum!
2006. 07. 03-tól.
Olvassad végig a következõ napokat is, amíg errõl a témáról van szó!
Akkor volt aki vitatta, most már senki sem vitatja!
Pedig akkor nem volt egy db adatom sem, mégis jól láttam, jól figyeltem meg, másokkal ellentétben, akik szintén adatokat vártak tõlem.
De sajnos akkor pont nem volt idõgépem, hogy visszamenjek az idõben és számolgassam az atlanti frontokat.

Bocsánat ha rosszul esett, többet nem vágom hozzád! kacsint
#9034
Oké!
Kb. 10 évbe telik majd mire összeszámolom meg összeadogatom!
Egyébként meg nem érdekel hogyan találjátok ki hogy a régi adatok a zonalitást mutatják-e vagy sem, meg milyen effektus hogyan van elfedve, Ti vagytok az okos srácok, én a kis buta, kérlek akkor találjátok ki, hogyan lehet kimutatni és magyarázzátok el nekem!
Meg még annak, akit érdekel!
Ha egyáltalán van mit kimutatni!
Mert amennyiben nincs, akkor vagy nem vagytok elég okos srácok, vagy nincs megfelelõ adatbázis erre, vagy a zonális, nyugati irányításos idõjárás és a meridionális idõjárás között nincs semmiféle csapadékbeli eltérés!
Hõmérsékleti van, csapadékban ez nem jelentkezik!
Igaz hogy akkoriban nyugatról jöttek a frontok és lendületesen haladva el tudtak menni kelet felé, nem állta útjukat 10 anticiklon, nem az anticiklonokat kerülgették a frontok mindenféle kerülõutakon.

A zonalitás, a nyugati irányítás szinte megszûnt, illetve szinte állandóan blokkolva van valahol, ettõl a valaholtól függ, hogy milyen formában hoz hozzánk csapadékot.
A zonális idõszakban egymást érték a frontok gyakran, sokkal dinamikusabb volt a nyugati áramlás.
Most van hogy egy 2 héttel ezelõtt érkezõ front maradványa kanyarog vissza délkelet felõl, és abból a frontból esik az esõ, ami 2 hete szenvedte át magát rajtunk.
Abban az idõszakban nem volt ennyi blokking, jött meg ment a front.
A délnyugati csapadéktöbblet az atlanti fronton keletkezõ, az Alpok által generált hullámvetésbõl kialakuló másodlagos ciklonból származott.
Akkoriban jellemzõ volt nyáron is a felvonuló cirrus, Cs, As majd az NS és eleredt belõle az esõ.
Maximum dörrent belõle néhányat.
Mindenféle dirr-durr nélkül esett egyet az esõ.

Most ezek a felvonuló jellegû, nyugatról érkezõ sima esõfrontok szinte nincsenek.
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív.

Régen telente gyakoriak voltak a hetekig tartó hidegpárnás idõszakok, ezek eltûntek vagy legalábbis ritkábbak lettek.

Szóval a két idõszak merõben más volt, ezt Ti is elismertétek, mivel a nyugati irányításhoz az akkori hõmérsékletek tükrében más jellegû frontok tartoztak, mint most.
Ezt hogyan lehet kimutatni a csapadékadatokkal?
#9033
ÉRTSD MÁR MEG: SENKI NEM AZT VITATJA, hogy ZONÁLIS-e az 1964-1991-es idõszak és MERIDIONÁLIS-e az 1992-napjainkig idõszak (hõmérsékletek alapján ezeket a határokat állapítottam én is meg és az elõbbit zonálisnak, a mostanit meridionálisnak tartom) vagy sem!!!!!!!!

ÉS MI A HELYZET AZZAL A RENGETEG ADATSORRAL ÉS ELEMZÉSSEL MÁRÓL IS ÉS KORÁBBRÓL IS, AMI CÁFOL TÉGED????????????? AMIT TE MÛVELSZ, AZ MINDEN, CSAK NEM BIZONYÍTÁS!!!!!!!!!!!!

Akkor mutasd Szentgotthárdot a 70-es évekbõl. LÁSSUK!!! Ja, hogy az nem megy, vagy nem akarod, hogy menjen, mert esetleg nem azt kapnád, amit akarsz?

"Vagy van egy db zivatar egy hónapban, esik belõle 50 mm aztán ennyi is a havi csapadék.
50 mm-es hónap, közben meg végig szárazság és az az 50 mm egy nap esett le!"

1980 szeptemberében Kárászon 116,3 mm csapadék hullott, abból 95,2 mm egy szeptember 8-ai felhõszakadás volt zivatarral.

Azért, mert a hõmérsékleteknél van periodikusság, abból nem következik, hogy a csapadéknál is van és hányszor kell még leírjam, hogy nincs? Ezt is már hányszor leírtam.

"Tudnál egy olyan kimutatást is végezni, hogy a zonálisabb 30 év és az 1992 óta eltelt idõszakban ezek a legkisebb és legnagyobb csapadékösszegû hónapok mennyire voltak jellemzõen ugyanazok?"
A minimumoknál akkor és most sincs éves menet, minden hónap 15 +/-8 mm-es tartományban van.
A maximumoknál akkor és most is megvan az éves menet és mindkét idõszaknál a minimum márciusban (mindkét idõszaknál 75 mm körül), a maximum júliusban van. Mindkét idõszakban a július az egyetlen hónap, amikor a maximum meghaladja a 200 mm-t, mindkét idõszaknál 210 mm körüli ez az érték.

"Vegyünk egy július-augusztust!
Július 0 mm 29-ig, majd 29-én elkezd egy beragadó ciklonból esni és esik 31-ig 80 mm, majd augusztus 2-ig még 70 mm.
Aztán utána augusztus végéig 0 mm.
A két hónap átlagos csapadéka 150 mm, egyikben esett 80 mm, másikban 70.
Két teljesen átlagos hónap, csak épp végig szárazság volt és egyszer esett esõ, és ez a két véglet volt."


Számtalanszor leírtam, hogy a már-már "végtelen" számú intervallum (legalábbis a te felfogóképességedet mindenképp meghaladja), amit elemeztem, ott a függvények ezeket a végleteket kimutatják. Lásd május-júniusi írásaim!!!!
Lásd május-júniusi írásaim!!!!
Lásd május-júniusi írásaim!!!!

"Ki fogod ezt bogarászni 30 év múlva?
Ki a csudát!"

Megtettem, én megtettem ellentétben veled. Ez most már kifejezetten rosszul esett, hogy megint ezt vágtad hozzám, pedig ezeket mind megcsináltam. Lásd május-júniusi írásaim!!!!
De többet nem fogom ezt olvasni, mert akárhányszor megint hozzám vágod ezt, akkor a hozzászólásodból ki fogom törölni azt a részt. Nem fogom tovább tûrni, hogy olyan dolgokkal vádolsz, amiket állítólag nem csinálok vagy csinálnék vagy csináltam meg, amik már hónapok óta itt olvashatók ezen a fórumon!!!
#9032
Nem. Te azt mondtad hogy ...le nem írom mégegyszer, mindenki ismeri a mantrát... Ez szerinted a mostani adatokból nem szürhetõ ki (mondjuk te mégis kiszürted, mert megcáfoltad Télembert az általa hozott adatok segítségével) de akkor hogyan tudjuk meg, hogy a régi adatok a kisimult zonalitást mutatják?! Akkor azokban miért ne lehetne elfedve ugyanazon efektus, ami ma el van szerinted?
Ja, de kis balga vagyok! Onnan tudjuk, hogy 4 öregember mondta. Bocsánat!

Amúgy erre is van megoldás! Van ám napi csapadékátlag-nyilvánartás is. Dolgozz meg egy kicsit vele. Hadd lássuk, jól emlékeztek-e a öregek.
#9031
Télember adatsora sem Õt erõsítette meg, úgyhogy akkor én is had cáfoljam magam!
Egyébként nem cáfolom magamat, csak feltételeztem hogy Nektek van igazatok!
#9030
Amúgy azt észrevetted, hogy az elmúlt két hozzászólásoddal magadat (a most haegyszerelkezdesniakkorhetekigesikdehaelállkakkorhetekignemesik-bezzeg régen máshogy volt) cáfolod? Gondolom nem.
#9029
Akkor fordítsuk meg a dolgot!
Abban egyetértünk, hogy a 60-90 közti idõszak inkább a nyugati irányítás, míg az 1992 óta eltelt idõszak pedig a meridionalitás jegyében telt!
A két áramlási stílus között elvileg ég és föld kell legyen a különbség.
Ezt a csapadék területi, idõbeli eloszlásában vagy mennyiségében nem is lehet sehogyan kimutatni?
A hõmérsékletben kimutatható a változás, ezzel szemben ezek szerint a zonális nyugati irányítás és a meridionális klíma teljesen ugyanolyan területi, idõbeli és mennyiségi csapadékeloszlással jár?
Kinek van ötletet, hogy hogyan lehet kimutatni!?
#9028
Szentgotthárdi csapadékadatok az idei nyárról!
Június 51 mm
Július 89 mm
Augusztus 24 mm
Szeptember 69 mm

Ha azt állítanám 30 év múlva, hogy 2015 nyarán és szeptemberében õrült szárazság volt az Õrségben, Te elõkapnád a gotthárdi adatokat, és azt mondanád, kizárt a szárazság, mert volt két hónap, amik 70-90 mm-esek voltak, volt egy szárazabb hónap az augusztus, de a június is 51 mm volt, mit beszélek én szárazságról!?
Közben ritkán látott szárazság volt az Õrségben, csak a csapadék hektikus eloszlása és az esõk közti forróságok miatt kialakult a szárazság.
Aztán elkezdett esni szeptember 24-25 körül, és azóta 155 mm esett le ott.

Március 30 mm
Április 33
Május 104 mm
Június 51 mm
Július 89 mm
Augusztus 24 mm
Szeptember 69 mm
Október eddig 120 mm
Szeptember 24-október 19-ig 155 mm

Kijön ebbõl az adatsorból az, hogy a március-április száraz volt, a május rendkívül esõs, a nyár szeptember végéig rendkívül száraz, utána meg özönvíz?
Részben kijön, részben nem!
Nem jön ki az idõjárás jellege belõle, hogy mindig az egyik végletben volt az Õrség is!


Vegyünk egy július-augusztust!
Július 0 mm 29-ig, majd 29-én elkezd egy beragadó ciklonból esni és esik 31-ig 80 mm, majd augusztus 2-ig még 70 mm.
Aztán utána augusztus végéig 0 mm.
A két hónap átlagos csapadéka 150 mm, egyikben esett 80 mm, másikban 70.
Két teljesen átlagos hónap, csak épp végig szárazság volt és egyszer esett esõ, és ez a két véglet volt.
Ki fogod ezt bogarászni 30 év múlva?
Ki a csudát!

Vagy van egy db zivatar egy hónapban, esik belõle 50 mm aztán ennyi is a havi csapadék.
50 mm-es hónap, közben meg végig szárazság és az az 50 mm egy nap esett le!

Tudnál egy olyan kimutatást is végezni, hogy a zonálisabb 30 év és az 1992 óta eltelt idõszakban ezek a legkisebb és legnagyobb csapadékösszegû hónapok mennyire voltak jellemzõen ugyanazok?
Úgy értem mennyire vált vagy nem vált hektikussá, mert a zonális idõszakban a zonalitásból kifolyólag inkább volt éves menete az idõjárásnak, mint most!
#9027
Kigyûjtöttem (amit tudtam) a havi legkisebb és legnagyobb csapadékösszegeket, amik elõfordultak az országban, az 1971-1980-as és a 2009-2015-ös idõszakra. A gamma eloszlásoknál a minimumoknál semmi, a maximumoknál is csak annyi eltolódás van, amennyivel az idõszak csapadékosabb a 70-es éveknél. A szórások közti eltérések a terjedelem 3%-át sem érik el, ami nagyon kis eltérés. Az egymást követõ hónapokat vizsgálva is ugyanilyen eredményeket kaptam.
A grafikonok: Link
Min: legalacsonyabb havi csapadékösszeg az országban
Max: legnagyobb havi csapadékösszeg az országban
Terjedelem: ekkora intervallumban fordultak elõ az adott hónapban csapadékösszegek az országban

beillesztett kép



-----------------------

Már megint a szokásos duma, hogy én (Floo) vagyok az aki felfedezte azt, hogy vannak zonális és meridionális túlsúlyt mutató idõszakok.
Nem tudom te mikor vetted ezt észre, de én már 13 évesen felfigyeltem erre 2004-ben. laza Egy füzetben vannak a jegyzeteléseim a padláson az egyik dobozban. Neked nagy szerencséd, hogy csak 2009-ben kerültem ide a MetNetre és addig fogalmam se volt róla, hogy létezik MetNet és Floo.

Tényleg úristen, hogy lehet ennyi marhaságot összehordani!

Rudolfking: mindent 1 napos lépésközzel végeztem el a számításaimnál, az 1 hetes idõszakoktól a 2 évesekig.
#9026
Te -már megbocsáss- tényleg megzakkantál.
Ki beszélt 1901-rõl?
Elolvastad egyáltalán, amit írtam?
A -különben fals- arányokból következik a csapadékhiány?
És folytathatnám, de nem akarom.

Számomra egyértelmûvé vált, ami eddig csak sejtés volt: menthetetlen vagy, így én -engedelmeddel- ebbõl kiszállnék, folytassa a szélmalomharcot, aki akarja. Annyi ökörséget írtál le a hozzászólásodban, hogy az döbbenet.

Megengedem, hogy nem értek a meteorológiához, azt is, hogy bambulom az adatokat. Viszont van egy iszonyatosan rossz hírem: tömény marhaságokat írsz mindenféle logika nélkül.

Nano az Úristenhez fohászkodott, az én véleményem: "mission impossible".

Ez van, Endre. Részvétem.
#9025
Na, na, na, hülyeségeket ne tessék állítani!
"Minél nagyobb az adattömeg, annál jobban el tudnak veszni a részletek, ahol a lényeg rejlik!" Ez ne haragudj, de hülyeség. Minél nagyobb az adatmennyiség, annál árnyaltabb, pontosabb képet kapunk. Ez vitán felül áll...

Viszont szerintem itt a fórumban mindenki örül, hogy akkor mégis nyitott vagy az adatok elfogadására, hiszen most már Te is érvként használod fel õket! Jóóóó, jóóóóó. Akkor már csak egyetlen kérdés maradt: hol a hiba VáraljaMet bizonyításában (szerinted)?
- természetesen azt az érvet nem fogadjuk el, hogy túl sok az adat vidám
- természetesen azt az érvet sem fogadjuk el, hogy az adatok használhatatlanok, ld. fentebb
Simán lehet, hogy hiba van benne, de egyelõre senki sem talált ilyet (addig pedig nem lehet cáfolni az állításait).
Az is lehet, hogy más paraméterekre kell lefuttatni, más tartományokat kell kijelölni, hosszabb vagy épp rövidebb idõszakokat kell vizsgálni. Erre 100%, hogy nyitott VáraljaMet, és bele is öli az órákat, hogy kiszámolja Neked, ha Te megnevezed a szükséges tartományokat és vizsgálati feltételeket. Lehet ez kell, hogy találjunk összefüggést, nem?
#9024
Uristen!
#9023
Ha Neked ez terelgetés, akkor vagy magadból indulsz ki, vagy nem értesz a meteorológiához, csak az adatbambuláshoz!
Szerintem meg sem próbálod értelmezni azt, amit leírok!

Olivér az elképesztõ adatmennyiséggel bizonyította az ellenkezõjét, én meg a Te nyúlfarknyi kis adatsoroddal bizonyítottam az igazamat!
Minél nagyobb az adattömeg, annál jobban el tudnak veszni a részletek, ahol a lényeg rejlik!
Ezek szerint az nem bizonyíték, hogy a hónapok csapadékai a két véglet felé szórnak az 1992 utáni idõszakban, szemben a megelõzõ idõszakéval?
Ráadásul nem is kicsit!
Bedobsz egy adatsort hogy cáfolj, aztán a végén az adatsor engem igazol?
Kár, hogy nem vagy norvég, jól jönne még egy-két ehhez hasonló öngól! laza

Siófokon 1901-tõl 1991-ig 3 mm alatt 13 év volt.
1992 óta eltelt 23 évben 8.
Érzed az arányt?
Úgy, hogy ebben a 91 évben benne van az 50-es évek elõtti valószínû szintén szélsõségesebb idõszak is.
Ha régebben is ilyen lett volna mint most, akkor ha jól tévedek, 32 évnek kellett volna 3 mm alatt lennie abban a 91 évben.
13 volt!
32 aránylik a 13-hoz.
Érzed a különbséget?
2,5-szeres többlet a csapadékhiányt illetõen.
A maximumokat nézve pedig a 200 mm-es hónapokról már volt szó!
#9022
Na ez a legjobb az egészben!
Régebben amikor elõhoztam, akkor azt is cáfolni próbálták, hogy meridionálisabb ez az idõszak.
Amikor elõhoztam legelõször, akkor mindenki nekem esett.
Most hogy mindenkinek kiböki a szemét, most már mindenki tudja hogy meridionális, sõt mindenki tudja hogy 1992-ben kezdõdött.
Holott ezt is én írtam le elõször.
Hogy a zonális idõszakban kevesebb volt a szélsõség, azt sem hitt el senki eleinte, most már ez is köztudott.
Amikor jöttem az inverziós, állomástelepítõs, klímaleírásos, klimatológiai problémával, mindenki éveken át vitázott velem, most már az is köztudott.
Amire elfogadott lesz bármely, amit elsõként leírok, addigra már mindenki tudja.
Sõt, mindenki úgy tudja, hogy mindig is tudta!
Ez a legszebb az egészben!
Kár, hogy nem tudom listázni a saját hozzászólásaimat, vagy bárkiét, vissza lehetne nézni, de így visszakeresni óriási munka lenne!

Amit bizonyítani akarok:
- A meridionális jelleg erõsödése miatt sokkal szélsõségesebb, rapszodikusabb az idõjárás, mint a megelõzõ idõszakban. (Ezt biztos nem hitte el senki, mert most sem hiszi, illetve amikor elõször leírtam, mindenki jött azzal, hogy ez nem igaz, mert szélsõségek régebben is voltak, meg minden egyéb marhasággal próbálták cáfolni.)
- A meridionális jelleg miatt gyakoribbak a szárazságból hirtelen csapadékosba, és a csapadékosból szárazságba való átmenet nélküli változások. (Ezt azóta sem hiszi el senki, amint látod, tisztelet a kivételnek.)
- Amennyiben az 1920-1950 közti idõszak valóban ugyanilyen szélsõséges volt, az 1960-1990 közti idõszak zonálisabb, kiegyenlítettebb idõszakot hozott, a mostani idõszak 1992 óta megint szélsõségesebb, ebben az esetben jó esély van arra, hogy ezek a periódusok így váltakoznak. Ráadásul ez a 3 idõszak egymást követõen viszonylag jól elkülöníthetõ, így merült fel bennem, hogy nem csak úgy összevissza káoszelmélet alapján zajlik idõjárásunk, hanem rendszerben. Sajnos az 1920 elõtti idõszakban már annyira nem megbízhatóak az adatok és annyira más mérési módszerek voltak, hogy nem tudom elõtte zonálisabb, kiegyenlítettebb idõszak volt-e!?
- A globális melegedés, az éves átlaghõmérséklet emelkedésének okai is ebben rejlenek, azaz ennek a meridionális idõszaknak velejárója a magasabb átlaghõmérséklet. Azt mondjuk nem tudni, hogy minden meridionális idõszak magasabb átlaghõmérsékletet produkál-e, ez a mostani biztosan.
- Meg még egy csomó ehhez köthetõ dolog van, amit bizonyítani akarok.

- 2006, 2007 környékén kezdtem el írni errõl a témáról:
"A változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "

Ezzel sem lettem elõrébb, mert annak idején a Kérdések válaszok fórumban halálra vitatkoztuk magunkat, aztán csak nem értette meg hitte el senki.
2007. július 25-én, augusztus 26-án, 29-én, szeptember 24-én, december 10, meg még egy csomó.
És senki nem értett egy büdös szót sem belõle, most visszaolvasva is szörnyû.
Olyan kérdéseket tettek fel néhányan (köztük olyanok, akik sokat foglalkoztak meteorológiával), mint akiknek lila gõzük sem volt semmirõl!
Persze érdekes módon voltak néhányan, akik értették, felfogták, de mindig volt 1-2 vitatkozó, aki csak azért sem akarta érteni, vagy elfogadni.
Most is ez a helyzet!
Pedig!
Pedig!
Akkor annyi adatot közöltem, meg a 172 oldalas tanulmányomban is, mint égen a csillag.
Aztán még utána is ment a vita, volt aki még akkor is értetlenkedett.
Ha van adat akkor sem jó, meg ha nincs, akkor sem.
#9021
A népdal jut eszembe elolvasván soraidat: "Terelgeti nyáját...." (A juhásznak jól van dolga) kacsint

Terelgetsz rendesen. szomoru


Ahogy ziv24 kérdezte: mit akarsz bizonyítani? Azt bizonygatod, amit senki nem vitat. Újból leírom, aztán nem fárasztom magam. Mikor, hol tapasztaltad azt, amit fanatikusan ismételgetsz: "Hónapokig nem esik, aztán hónapokig nem akar elállni."

Olivér elképesztõ adatmennyiséggel bizonyította az ellenkezõjét.
Rajtad (lenne) a sor: bizonyítsd be adatokkal, hogy a mérésekkel, adatokkal megalapozott cáfolatok ellenére az állításod igaz.
De: ne gyere azzal, hogy nem férsz hozzá adathoz, nincs idõd, mert ez a terelés. Aztán azzal se gyere, hogy 4-5 vénember mire emlékszik 50-60 évvel ezelõttrõl, mert ez tényleg megmosolyogtató. Képzeld el, az Olivér vagy mások által elõhozott adattömeget is ugyanilyen emberek rögzítették, ráadásul sokkal többen voltak/vannak, mi több, nem emlékezetbõl tették/teszik ezt.

Értékes ember vagy, élvezet olvasni a dolgaidat, amikor nem a rögeszméidet hajtogatod hol nyíltan, hol viccesnek feltüntetve.
#9020
A meridionális, zonális különbségeket senki se vitatta (ahogy korábban írták már annyian, akiket Te démoni ellenzéknek állítasz be).
Nem értem, miért használod az adatok egy részét a saját igazolásodra, ha "körömpiszoknak se" tartod.
Vannak lehetõségeid adatokhoz jutni, ebben 100%-ig biztos vagyok. Kérdés persze, hogy akarsz-e, vagy félsz tõle, hogy nem támasztják alá a megfigyeléseidet.

Kérlek indulj ki a megfigyelésekbõl, és ne ott érjen véget egy gondolatmeneted. Tovább kell vinned, hogy megfigyelésbõl elmélet lehessen.
#9019
Amit most 100 oldalban kifejtettél az a meridionalitás jellemzõje, szerintem ezt senki nem cáfolta, hogy most ebben vagyunk, zonális fázisban 60-as 70-es években kevesebb volt a szélsõség ez is tény, de szerintem erre nem Te jöttél rá, ez köztudott, mit is akarsz bizonyítani?
#9018
A meridionális sor 23 évbõl áll, mert 1992-tõl kezdõdött.
Bár ugye a 23 sem 20.

4 mm-re szûkítve 3, a meridionálisban 12.
Ha leszûkíted 3 mm-re, akkor a zonális idõszakban 2 volt, míg a meridionálisban 8.

Egyébként így van, ebben a hozzászólásodban van a kutya elásva!
Az adatsorokon végignézve egybõl kitûnik, hogy a minimális havi csapadékok sokkal alacsonyabbak vannak, a maximálisak között pedig ott van 4 is, ami magasabb, mint a zonális idõszakban.
Illetve a legdurvább a 3 db 200 mm feletti hónap, ami a megelõzõ idõszakban egy sem volt!
Sõt!
Sõt!
1901 óta egy sem volt!
100 év alatt egy sem, majd 10 év alatt 3-szor.
1901 óta 3 db 200 mm-es hónap volt, mind ebben a meridionális idõszakban.
És nem azért nézettem vissza 1901-ig, mert azt vártam hogy lesz 10-15, hanem azért, mert tudtam hogy nem lesz egy sem, esetleg a 100 év alatt maximum 1.

Tehát láthatóan nagyot nyitott az olló a szárazabb hónapok felé is, és a csapadékosabb hónapok felé is.

A maximális hónapokat nézve ha a 100 mm-t meghaladó csapadékokat nézzük, akkor a zonális idõszakban 100 mm felett 16 év van, a meridionálisban 100 mm felett 13.
Alig van különbség.
Nézzük a 150 mm-t, ott 2 és 5 az arány ahogy írtad.
Aztán a 200 mm felettieket, ott meg 0 és 3.

Ebbõl az adatsorból, ebbõl a témából 3-an, Télember, Te és én mindhárman kihoztunk más és más végkövetkeztetést, ráadásul Télember 1 félét, Te két félét, én meg sokfélét.
Ennyit az adatokról, meg hogy adott adatsorból miket lehet kihozni.
Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.

Sõt, ha azt vesszük, hogy amennyiben a legalacsonyabb csapadékmennyiségû hónapokat keresnénk, van egy 0 mm-es hónap a zonális idõszakban, a meridionálisban meg mind 0 mm felett van.
Szóval ez meg arra utal, hogy bizony rendkívül száraz évek lehettek a zonálisban.

Gondolkodás és megfigyelés nélkül nagyon mellé tud nyúlni az ember.
Persze ha mellé akar nyúlni, akkor még könnyebb.
Ugyanabból az adatsorból ki lehet hozni azt is, hogy rendkívül kiegyenlített idõszakban vagyunk, meg az is hogy nem.

Továbbá a mérések módjának változásai, a mérõhelyek változásai, az emberi tényezõ, mind-mind befolyásoló tényezõ.

Ezektõl függetlenül egyértelmû a csapadék szélsõségességének erõsödése.
Plusz hozzátesszük hogy Antibulvár vagy Hidegség elemezte ki egyszer a 40 fok feletti hõmérsékleteket, és a zonális idõszakban 1 db 40 fok sem volt, ebben a meridionálisban pedig sok.
Antibulvár hozzászólása Link , az enyém Link , és még sorolhatnánk azokat a bizonyítékokat, amik arra utalnak, hogy ez az idõszak merõben más, mint a zonális.

Vegyük például a zivatarok napok számát!
Az is zivatar, ha egy északnyugati frontból nyáron jön a frontzivatar és dörren 5-öt, majd csendesen esik belõle az esõ, meg az is, amikor hetek óta egy helyben pörgõ mediterrán beragadó ciklonnak nem nevezhetõ valamibõl a semmibõl pikk-pakk kinõ egy torony és fél óra alatt 50 mm-es felhõszakadás van.
Mindkettõ a zivataros napokban egy strigula, mégis óriási különbség van az eredetükben.
Vagy ha beragad júniusban (mert éppen akkor támadt kedve beragadni) egy mediterrán ciklon 3 hétre és esik 150 mm esõ, vagy ha klasszikus Medárd van és az egymást követõ nyugati frontokból esik le 150 mm.
Mindkettõ ugyanakkor van, mindkettõ 150 mm, mindkettõ esõ, csak az egyik és a másik között órási különbség van.
Az egyik jellemzõen a meridionális, a másik pedig a zonális idõszakra jellemzõ.
A meridionális idõszakban a következõ évben lehet hogy februárban vagy márciusban ragad be a ciklon, a zonális idõszakban viszont sokkal jobban volt évszakos jelleg.
Az adatsorban ugyanúgy néz ki, persze ha belemegyünk a részletekbe biztos kijön a különbség, vagy ha szerzünk egy idõgépet, és visszamegyünk, átéljük, a saját szemünkkel látjuk.

Antibulvár szerint a zonális idõszak elõtti meg hasonlóan szélsõséges volt, mint ez a mostani.
Abban reménykedem, ha igazam van (persze sosincs...), akkor vissza fog térni a zonális idõszak 7-10-15 év múlva, és akkor az ellenzék a saját bõrén fogja megtapasztalni a két idõszak közti ordító különbséget.
Mert aki csak az adatokat böngészi gondolkodás nélkül, annak bele kell mártani a kezét, hogy elhiggye!
Persze ha elhiszi, mert lehet akkor sem!

Sajnos nincsenek lehetõségeim adatokhoz férkõzni!
Nekem sajnos, az ellenzéknek nem sajnos, nekik szerencsére, mert nagy bajban lennének.
#9017
Azért vannak elgondolkodtató momentumok Télember két adatsorában. Kissé bajos ugyan az összehasonlítás, mert a "zonális" sor 20 évbõl áll, a "meridionális" pedig 27-bõl.
Ha nagyon száraznak az 5mm alatti csapadékhozamú hónapokat vesszük, úgy a zonális sorozatban, azaz 20 év alatt 3 ilyet találunk. A meridionális sorozat 27 éve között ellenben 15(!) ilyen év van!
Definiáljuk igen nagy csapadékúnak a 150 mm-t meghaladó hónapokat. Ilyen a zonális sorozatban 2 akadt, a meridionálisban ellenben 5.
200 mm-t meghaladó hozamú hónap a meridionális csoportban 3 van, a zonálisban egy ilyen sincs.
A szélsõséges csapadékú hónapok eszerint gyakoribbak a meridionális sorozatban: az extrém szárazak sokkal, a rendkívül csapadékosok pedig némileg gyakrabban fordultak ekkor elõ.
#9016
No, nézzük a leányzó fekvését!

1968 és 1987 között (zonális idõszak) az egyes években elõfordult legalacsonyabb csapadékhozamú hónapok csapadékának átlaga: 10,3 mm
Ugyanebben az idõszakban a legmagasabb cspadékhozamúaké: 114,5 mm
A differencia: 104,2

Mindez az 1988-2014 közötti, "meridionális" idõszakra nézve: 7,3 mm 111mm 103,7

A különbségek minimálisak. Ebbõl semmi se jött ki -semmi, ami határozott következtetésre adna lehetõséget.
#9015
"Azok között az egymástól messze lakó öregemberek között van olyan, akinek a tudásához és megfigyeléseihez képest az összes összetákolt adattömegeitek nem érnek annyit, mint a körmöd alatt a piszok."


Endre, ez felülmúlhatatlan! laza Vidám estét szereztél, köszönöm! nevet
#9014
Floo elméletével azért nem értek egyet, mert olyan hogy hónapokig esik aztán eláll és hónapokig esik, ilyen nincs hazánkban.
Mióta mérés a mérés azóta változatlanul szárazabb és csapadékosabb idõszakok jellemzik hazánkat.
Minden csapadékos és száraz idõszak tart ameddig tart.
Van amelyik csak néhány hétig, van amely hónapokig, esetleg szélsõséges esetben akár évekig is.
De olyat nem lehet mondani egyik helyzetre sem hogy állandóan esik vagy állandóan nem esik, mert ilyen nincs.
Szinte inden száraz idõszakban elõfordulnak csapadékos etapok.
És fordítva : Szinte minden csapadékos idõszakban is elõfordulnak száraz etapok is.

Ha száraz idõszak van, akkor is ugyanúgy elõfordul csapadék csapadékos napokkal, csak jóval kisebb mennyiségben.
Csapadékos idõszakban is lehet hasonló a száraz napok száma mint száraz periódusokban.

Floo : Azt tanácsolom, hogy ne csak arra figyelj, mikor beragadó ciklon érkezik nagyon sok csapadékkal, hanem az év többi csapadékos napját, idõszakát is kísérd figyelemmel.

Amit te csinálsz az a tipikusan mindig rosszkor jön az autó esete! kacsint laza
#9013
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70592 - 2015-10-18 21:15:37)

"Azok között az egymástól messze lakó öregemberek között van olyan, akinek a tudásához és megfigyeléseihez képest az összes összetákolt adattömegeitek nem érnek annyit, mint a körmöd alatt a piszok."
Ez nagy volt, szerintem inkább ezzel van a probléma nálad, hogy ne fogadod el az adatokat, de az öregemberek elmeséléseire adsz, ha valaki adattal jön azt automatikusan falsnak ítéled, mert nem egyezik az "elméleteddel". Ezek után miért gondolod, hogy nem fognak számon kérni azok, akik nem az öregektõl, hanem adatokból indulnak ki. Nagyon sok jó észrevételed van, de ezt az elered és hónapokig esik és fordítva én sem értem, mert Magyarországon gyakran vannak-voltak beragadó ciklonok, illetve azt követõ hosszabb anticiklonális idõszakok, de az is tény, hogy mostanában nem a zonalitás van túlsúlyban, mint korábban, de ezt senki nem cáfolta.
#9012
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70591 - 2015-10-18 20:47:09)

Az a baj Veled, hogy homokba vagy spanyolviaszba dugod a fejed és neked lenne szükséged szemészre.

Akkor az a 4 ember bizonyos dolgokban igencsak rosszul emlékezett.

Mindenekelõtt a 70-es években a zonalitás volt az uralkodó, ezzel én is tisztában vagyok.

Valamint ebbõl Link a hozzászólásból az alábbit mindenki olvassa el:
"Sokadikrészt ilyenkor óhatatlanul arra gondolok, hogy a csapadék 95 %-a konvektív lett jóideje, a blockingok miatt a frontok vagy nem tudnak továbbhaladni, vagy kerülõúton haladnak, szóval a légkör nyugat-kelet dominanciája szinte megszûnt.
Az, hogy az idei és a múlt nyáron is 50-100 mm-es zivatarok voltak, régebben azért nem volt ennyire túlsúlyban, ennyire jellemzõen."


Most pedig nézzünk egy exklúzív válogatást a 70-es évekbõl (Minden évben találni szélsõségeket, itt ezek közül csak néhányat említek meg):

1972 június-július: Link
Szorulásból hasmenésbe + egy halom konvektív csapadék. Ejj.

1973 augusztus-szeptember: Link
Nocsak, hosszantartó száraz idõszakok is voltak?

1975 augusztus-szeptember: Link
Most egy hasmenés-szorulás egy halom konvekít csapadékkal.

1977 október-november: Link
Ezt most nem a szorulás-hasmenés miatt raktam be, bár az is volt, hanem, hogy lássuk, hogy késõ õsszel is bõven elõfordulhattak akkor is zivatarok.

1980 április-május: Link
Végül két csapadékos hónap, amin látszik, hogy a csapadék eloszlása akkor is blokkokban jött le. Itt épp 4 ciklon adta a kéthavi csapadék 97%-át és mindegyikben volt zivatar.

Na erre varjál gombot!
#9011
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70589 - 2015-10-18 20:35:32)

A többi adatsorral lenne teljes....
De így is jó!
Te ezekbõl az adatokból nem látod a két idõszak közti ordító különbséget?
Akkor javaslom keress fel egy szemészt!
Holnap lesz idõm, összematekolom, bár még egy vak is látja rajta.
Ez az "adattömeg" pont nem cáfolja az elméletemet, hanem alátámasztja!
Neked a cáfolat igazát kell bizonyítanod!

Sosem terelek, csak még ha az adatok az én igazamat bizonyítják, akkor is jobban hiszek annak amit látok, a megfigyeléseimnek, mint az adatoknak!

"A meridionális túlsúllyal amúgy nagyjából egyetértünk, nekem a megalapozatlan és szélsõséges kijelentésekkel van a bajom. Azzal viszont nagyon."

Akkor helyben is vagyunk, ha a meridionális túlsúllyal egyet érünk (igaz csak nagyjából), mert nem a kijelentéseim szélsõségesek, hanem a meridionális túlsúly és az abból következõ idõjárási események sorozata!!!!!
Azok között az egymástól messze lakó öregemberek között van olyan, akinek a tudásához és megfigyeléseihez képest az összes összetákolt adattömegeitek nem érnek annyit, mint a körmöd alatt a piszok.
#9010
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70588 - 2015-10-18 19:02:53)

Endre!

Ennyit írtam le, se kedvem, se idõm a többit bepötyögni ide.

Ám most is fordítva ülsz a lovon.
Nem én állítottam valamit, így nem nekem kell bizonyítanom az állításom, ún. "elméletem" igazát.

Ha jól olvasom és értelmezem, akkor az a bizonyításod, hogy 4 (azaz négy) immáron 70 felett járó, különbözõ helyen lakó ember ezt állítja. laza Aranyos!


Ja, és még arra kérnélek, hogy -szokás szerint- ne kezdj terelni. "Hónapokig esik, aztán hónapokig nem": ezt az általad kreált, ám általunk tényekkel, adattömegekkel cáfolt "axiómát" próbáld bizonyítani.

Ha lehet, ne úgy, hogy találsz még két, egymástól messze lakó öregembert, aki azt mondta, hogy ez pont így volt. laza kacsint
#9009
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70587 - 2015-10-18 18:50:21)

Kérésed számomra parancs! laza

Íme 1988-tól az adatsor.


1988: 20,4 - 89,9
1989: 3,0 - 88,7
1990: 6,7 - 72,7
1991: 4,7 - 103,7
1992: 3,0 - 111,7
1993: 3,9 - 88,2
1994: 16,0 - 68,3
1995: 0,5 - 102,5
1996: 8,4 - 152,4
1997: 1,9 - 84,4
1998: 1,7 - 109,3
1999: 25,1 - 115,3
2000: 8,9 - 64,6
2001: 4,1 - 104,5
2002: 3,2 - 105,0
2003: 3,5 - 72,6
2004: 18,3 - 116,3
2005: 1,6 - 232,0
2006: 6,5 - 95,3
2007: 1,2 - 173,4
2008: 7,5 - 86,1
2009: 5,9 - 64,9
2010: 13,5 - 220,0
2011: 1,5 - 78,8
2012: 0,7 - 80,1
2013: 3,1 - 106,3
2014: 23,4 - 209,6


Ebbõl -a most már teljes- adatsorból kellene hitelt érdemlõen bizonyítani a "hónapokig nem esik, aztán hónapokig esik" címû "elméletet".

A meridionális túlsúllyal amúgy nagyjából egyetértünk, nekem a megalapozatlan és szélsõséges kijelentésekkel van a bajom. Azzal viszont nagyon.
#9008
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70586 - 2015-10-18 18:39:57)

Ez a baj Veletek, hogy Nektek csak az elfogadott, ami másodpercre, mm-re, tizedfokra, évre pontosan mûködik.
Az idõjárásban ilyen elméletet nem találsz, ahol másodpercre, mm-re, tizedfokra, évre pontosan mûködik.
Ezt nem is lehet elvárni, hisz millió tényezõtõl függnek a másodpercek, a mm-ek, a tizedfokok és az évek.
Illetve a mértékegységeket, a közigazgatási határokat, a naptári idõszakokat, a mérõhelyeket mi alkottuk, ezért sem mûködhet egy elmélet másodpercre, mm-re, tizedfokra és évre pontosan jól, még akkor sem, ha valóban mûködik és létezik, mert az idõjárás nem veszi ezeket figyelembe.

4 embert ismerek, akik megélték az 1960-1990 közti idõszakot, és elég idõsek voltak már akkor ahhoz, és eléggé elhivatottak voltak az idõjárás iránt, hogy meg tudják figyelni azt az idõszakot.
Mind a 4 ember ugyanúgy, ugyanazokat a szavakat használva írja le azt az idõszakot, ami homlokegyenest más, mint ez a mostani.
Mind a 4 ember többszáz km-re él egymástól, és a 4 ember nem ismeri egymást, pontosabban nem ismerte egymát akkor, amikor ezt kinyilatkoztatták, tehát nem egymástól vannak a leírások.

A zonalitás, nyugati irányítás teljes eltûnése, pontosabban rendkívüli módon való lecsökkenése az említett 30 évhez képest üvöltõ változás!
Ezt nem észrevenni nagyon rossz megfigyelõre vall!

De például Váraljamet figyelembe vett-e a múltkori elemzésénél, amikor a rövid idõszak alatt bekövetkezõ nagy hõmérsékletváltozásokat elemzte, hogy egy évben egy hõmérsékletváltozás hány frontra jut!?
Ugyanis míg az ominózus 30 évben sokkal gyakoribbak voltak a frontok, most sokkal ritkábbak.
Így természetes, hogy több front esetében a rövid idõn belüli nagy hõmérsékletváltozások is gyakoribbak lehettek, mint egy rikább frontjárású idõszakban.
Tehát amennyiben akkor ugyanannyi ilyen hõmérsékletváltozás volt, mint most kevesebb fronttal, abban az esetben az ugyanannyi ebben az idõszakban jóval több!

De Siófokra visszatérve!
Kérlek csináld meg ezt az összevetést az 1992 utáni idõszakra is mostanáig!
Köszönöm!
Illetve kérlek jelöld meg a 68-87-ig és az 1992-2015-ig tartó idõszakban az adott évhez tartozó minimális és maximális havi csapadék hónapját!
Illetve 1968-tól az összes év éves csapadékát írd le kérlek!
Köszönöm!

Aztán ha ez megvan, akkor kérdezek még!
#9007
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70583 - 2015-10-18 17:24:39)

Ezzel a szép kimutatással csak az probléma, hogy hiányoznak belõle a 90-es és 2000-es, valamint 2010-es évek, melyek Floo elképzelése szerint a meridionális túlsúlyt hozták. Az egyetlen 2015 nem összehasonlítási alap. Így az egész dolog "fél lábon áll"
Hajlamos vagyok hitelt adni a meridionális túlsúlynak, ugyanis ezt az elképzelést több apró, de egy irányba mutató megfigyelés is támogatja. A 30 éves "forgóban" azonban nem nagyon hiszek.
Ha a meridionalitás (tehát részben stagnáló gerincek és teknõk) a jellemzõ, akkor -elvileg- tényleg olyan a csapadék járása, ahogy Floo leírja. Ha éppen teknõ van felettünk, özönvíz van. Ha gerinc, akkor sokáig egy csepp sem esik. Egyáltalán nem olyan nagy marhaság ez az egész.
#9006
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70581 - 2015-10-18 16:11:05)

Hónapokig nem esik, aztán nem tud elállni? Ez így, ebben a formában egy elmélet? Jópofi. vidám




Olivér leírta, elmagyarázta többször is, ráadásul végtelen türelemmel. Könyörgött neked: cáfold meg õt illetve a -dumán kívül- bizonyítsd ezt a bizonyos jópofi "elméletedet". No, az nem megy, az össze-vissza beszéd az viszont ragyogóan.


Éppen ezért kiírtam 20 év minimális és maximális havi csapadékát Siófokról. És az ideit is.



1968: 7,9 - 122,2

1969: 10,2 - 111,4

1970: 7,6 - 106,1

1971: 0,9 - 104,3

1972: 6,2 - 114,7

1973: 0,0 - 98,7

1974: 17,0 - 160,6

1975: 7,9 - 114,0

1976: 12,2 - 104,0

1977: 20,7 - 110,4

1978: 9,2 - 92,2

1979: 11,9 - 164,3

1980: 15,1 - 131,3

1981: 11,2 - 114,4

1982: 11,9 - 145,0

1983: 14,0 - 76,4

1984: 19,2 - 111,5

1985: 8,2 - 119,6

1986: 3,1 - 83,3

1987: 10,8 - 106,5


2015: 8,1 - 116,6



Ha átnézted, értelmezted, megemésztetted és még mindig hõbörögni van kedved, akkor tényleg menthetetlen vagy. laza
#9005
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70578 - 2015-10-18 13:43:29)

Ez nem spanyol!
Ez magyar! laza
#9004
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70577 - 2015-10-18 13:36:33)

Már megint a spanyolviasz. kacsint
#9003
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70576 - 2015-10-18 13:26:46)

Ja igen ezt én is így gondolom, ha 4-5 fokkal alacsonyabb hõmérsékletû lenne a tengervíz, akkor is átállt volna erre a jellegre.
Erre gondoltam hogy igaza lett: "Összegezve: Elõfordulhat, hogy Floo elméletét igazolva bekövetkezik majd az, hogy hónapokig nem esik, utána viszont nem tud elállni..." kacsint
#9002
Ez tényleg így van, marha nehéz dolog az adatsorok homogenizálása, mert némelyik állomást az idõk során egyszer-többször áthelyezték. Az én közelemben ilyen a kaposvári. Amikor Taszáron állomásoztak az amerikaiak, ki kellett oda vinni az állomást, mert szükség volt az adatokra a légierõnek.Miután távoztak Kaposvárról, átkerült a 2-es sz. szennyvíztelepre. Hogy ez mennyire volt szerencsés költöztetés, arról vitázni lehetne. Fagyzug ez is, meg Kisbárapáti is. Kaposvár esetében még alacsonyabb értékek lennének, ha nem a Vízmû telepén kapott volna helyet.

Én azt mondom kell mérni itt is, ott is, dombon, völgyben egyaránt. Viszont az ebbõl levont konzekvencia legyen csak arra a kis körzetre vonatkoztatva, ne egy egész országrészre. Különben tényleg egy torz kép alakulhat ki egy teljes országrész idõjárásáról. Horváth Ákos meteorológussal egyetértek, lehet egy városi állomás is reprezentatív az adott területre vonatkozóan,csak tudjuk róla, hogy ez és ez az állomás milyen környezetben is van.
#9001
Hol mérnék hõmérsékletet?

Ahhoz, hogy 100-150 éves adatsorokat hozzak létre, ha az a célom, hogy az klíma változását vizsgáljam 100 évek alatt, akkor olyan mérõhely kell, ami nem mozdul el 100-200 év alatt sem.
Egészen pontosan arra gondolok, hogy elég lenne az országban egyenletesen 6-8 ilyen mérõhelyet kiválasztani, ami látszólag ott tud maradni akár 100 évig is.
Persze ez nehezen kivitelezhetõ, mivel 30-40 év alatt is sok minden változik, bezár a gyár aminek az udvarán mérnek, vagy összevonják az iskolákat és bezár a suli ahol mértek, meghal a mérést végzõ és el kell onnan vinni, stb stb.
Hosszú adatsorokhoz elengedhetetlen hogy ne legyen 100 év alatt 4-5-6 különbözõ helyen a mérés, pláne ne úgy hogy városban, völgyben meg dombon is, ezekbõl az adatokból nem lehet pontos, kutatásokhoz kielégítõen megfelelõ adatsort produkálni.
Ezért kellett volna arra törekedni, hogy azt a 6-8 vagy akárhány hosszú adatsoros állomást olyan helyeken, olyan települések közelében, olyan tereppontokon elhelyezni, ahol a közvetlen közelben vannak ugyanilyen fekvések.
És ha át kell tenni a mérõt valamilyen okból máshova, akkor ugyanolyan fekvésbe, fagylefolyásba, ugyanolyan hõsszennyezettségû helyre kellett volna áttenni.
A szegedi, pécsi vagy bármelyik állomás történetét olvasva nevetséges, ahogy rakosgatták õket ide-oda, mintha mindegy lenne.

A Lenti várost képviselõ állomás volt a belvárosban (10 000 lakosú Lenti, úgyhogy a belváros inkább csak lakott környezet), ahol nyilván valamennyi hõsszennyezés volt, volt a város másik részén ahol kevésbé volt hõszennyezés, meg volt a Kerka partján abszolút fagyzugban.
Asszem 1996 körül a fagyzugállomásból el kellett vinni a mérõt, kijöttek a szakemberek és fel akarták vinni Lenti-hegyre, 100-120 méteres fagylefolyású dombtetõre.
Ott nem találtak áramot, vagy valami technikai akadályba ütköztek, így másik helyet kerestek neki, így került Iklódba, fagyzugba.
Ha Kanti Józsi bácsi, akinél a mérõ van, elköltözik, vagy idõsek otthonába kerül vagy mittudjamén, akkor megint el kell vinni valahova, lehet megint megpróbálják Lenti-hegyet.
Hogy homogenizálsz egy városi, dombi meg egy fagyzugi állomást?
Kb. úgy lehet homogenizálni, mint ahogy pl. ott van a bátaapáti és a teveli állomás egymástól 30 km-re, egyik völgy, másik dombtetõ, 1-1,5-2 fokos éves középhõmérséklet eltéréssel.
Ha néhány év alatt figyeled õket, és a köztük lévõ eltérést összeveted a napsütéses, borult idõszakokkal, csapadékos szeles idõszakokkal és ezek függvényében hogyan aránylik a középhõmérséklet, ha megszûnik az egyik állomás, akkor a másik adataiból könnyedén kikalkulálod azt, ami megszûnt.
Mert amikor behelyettesítünk 2-3 évre egy másik állomás adatát a 100 éves adatsorba, akkor valami ilyesminek kellene történnie.
Nem tudom ez történik-e!?

Ha Budaörsön akarok állomást tenni valahova, mindegyik helyes, mindegyik hihetõ, mert mindegyik valós, létezõ adat.
Csak ha Hidegségnél mérek, Pesten meg egy belvárosi ház kertjében, akkor ne hozzam belõle azt a következtetést, hogy a budai oldal hidegebb, mint a pesti.
Vagy fordítva, ha Ferihegyen mérek ami elég hideg hely, Budán meg az egyik déli domboldalban lévõ ház udvarán, akkor ne hozzam ki belõle azt, hogy a budai rész melegebb mint a pesti.
Ha dombon mérek, nem tudom mi van a völgyben, ha völgyben mérek nem tudom mi van a dombon, ha közepes helyen mérek nem tudom a két szélsõértéket.
Mint pl. ahogy régen az elõrejelzésekben megadtak 5 fokos intervallumokat!
Vicc!
Pitom az én unszolásomra egyszer úgy mondta az elõrejelzést derült éjszaka elõtt, hogy a hõmérséklet 5-10 fok között lesz, a dombokon és a városokban lehet 12 fok is, a völgyekben, fagyzugokban pedig 2-3 fok is.
Így a tökéletes, hogy közlöm az emberekkel hogy hol mikor miért!
Ha a szakemberek tudják hogy amit mérnek azt miért hol és minek mérik!
Régen errefelé Zalában fagyzugokban mértek nagyrészt, derült szélcsendes éjszakákon itt volt hideg, meg északkeleten ahol szintén ilyesmi helyeken mértek, el is híresült a "de délnyugaton és de északkeleten" az elõrejelzésekben.
Holott más pontjain az országnak ugyanilyen hidegek voltak a megfelelõ fekvésekben, csak épp ott nem mértek, a szakemberek meg aszitték csak délnyugaton meg északkeleten vannak ilyen alacsony minimumok.
Mert ebben a két országrészben voltak halmozottan ilyen típusú fekvésekben mérõhelyek!
jól be is csapták magukat az omszosok....
Amióta felhívtam a figyelmüket erre a tévedésre, azóta egyszer sem hallom derült éjszakák elõtt a "de délnyugaton meg északkeleten"-t.
Stb, stb, bocs hogy csak összecsaptam, de rohanok!
#8999
Nem ezért nem törekednek, hanem azért, mert egy folytonos, végtelen pontból és több ezer paraméterbõl álló három dimenziós rendszert mérnek diszkrét értékekkel, pontszerûen.
#8998
Dehogynem törekednek rá, folyamatosan.
#8997
Most sincs idõm mert már félig elalszok, és reggel korán kelek, sajnos kevesebb idõm van írogatni mint régebben!
Majd télen több lesz!
#8996
"Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz."

Emiatt a felfogás és hozzáállás miatt nem törekedett soha sem a hazai sem egyik külföldi meteorológiai szolgálat sem arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb adatsorok legyenek!
#8995
Jézusatyaúristen, mi ez a hablaty?
16 nap alatt ennyire voltál képes?


Képes voltál egy halom idõt azzal el...., hogy napi hõingásokkal dobálózol itt nekem? SZEPTEMBER 11-ÉN megírtam, hogy mivel a napi hõingások bezavarnának, ezért azokat nem tartalmazzák azok az adatsorok, amiket elemeztem. Link

De komolyabbra fordítva a szót:
"Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!"

Igen, és ha ilyen volt, annál ki is írt a gép nálam egy 1-est (ami az igent jelentette). Mi ezzel a probléma?

"Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem."
Idén két hõhullámnál is végeztem méréseket árnyékolatlanul fûtetlen szoba mögötti északi falon 5 perces mérésközzel. Megdöbbentõ dolgokról tudnék írni, de még hagyom érlelõdni pár évet, amúgyis többféle mérést el akarok még végezni.

Hiába, vissza kell utaljak megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés."
Vagy, ha van egy hõhullám és utána hidegebb idõszak, akkor nem mutattam ki azt, dehogynem. Az elõbb néztem vissza a teljes idei évet, még az augusztus eleji rövid hûvösebb idõt a két hõhullám között is kimutattam.
Azon még én is meglepõdtem, hogy az 1960-90-es idõszakban se voltak kisebbek vagy lényegesen kevesebbek ezek az ingadozások.

"ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?"

Az elméleted nem helyes, és nem azért, mert rosszak a számításaim. Még én is meglepõdtem rajta, hogy mennyire nem igaz az elmélet. Te viszont semmivel se támasztottad alá az elméletedet, sõt amikor az elején megkérdeztem, hogy mi az elméleted, ami alapján cáfoljam vagy alátámasszam, semmi konkrétat nem mondtál. Nincs is elméleted, ez csak holmi ókori filozofálás a részedrõl, amit itt a MetNeten mûvelsz. Fuss neki mégegyszer, mert alapjaiban fogalmad sincs róla, hogy miket csináltam.
Nem Rudolfking hozzászólásának az elsõ része mellébeszélés, hanem a te összes hozzászólásod, amit itt írogatsz. Egyébként 368465 adat alapján végeztem több millió számítást, de ez lényegtelen, mert te KÉT adatból is "világmegváltó" elméleteket bizonyítasz be. Édes Istenem!
Tudod, az egyedi mérésekben fellelhetõ hiba eltörpül, amellett az anomáliák mellett, amiket vizsgáltam. Ugye te se gondolod komolyan, hogy a mérési hibák egy nagyságrendben mozognak az átlag 25 fokos anomáliákkal?

"Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan."

Értsd már meg, hogy ez az elmélet nem igaz! Ez a felfogás olyan, mint ami a kis jégkorszakról rögzült az átlagember fejébe, hogy télen állandóan havazott és fagyott, és hidegek, esõsek voltak a nyarak. Ahogy ez is, úgy az elméleted is távol áll a valóságtól. Nem szégyen beismerni, ha valamiben nincs igazunk, sõt még meg is köszönhetted volna, hogy helyetted vizsgálom meg az elméleteidet (amik, mint írtam korábban, inkább ókori filozofálgatások, mint valós tudományos elméletek).

Ezzel az egésszel, hogy fél hónapot kivártál a hozzászólásoddal és hogy hetente beírtad, hogy még nincs elég idõm, mintha azt a látszatot akartad volna kelteni, hogy valami jól összeszedett, megkérdõjelezhetetlen véleménnyel jössz majd. Silányabb válasszal jöttél, mint szoktál különben.
Mint a szõlõsgazda, aki azt hitte, hogy még maradhat a szõlõ, legyen édesebb, aztán a végén úgy járt, hogy a tõkén rohadt a termés.

Amúgy meg megint fölöslegesen szórtam el az idõmet, visszakanyarodva végül megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék."
#8994
Két másodpercem van: A Hidegséget ért gyanúsítgatások is mutatják, hogy a vitázóknak fogalmuk sem volt a kisugárzásos inverzió hatásáról, a fagyzugokról, arról hogy adott helyeken mennyivel többet vagy kevesebbet lehet mérni, mivel nem hitték el, hogy ott nála ennyire hideg van éjszakánként!
Az elsõ része a hozzászólásodnak mellébeszélés, ha egy adatsor hibával terhelt, akkor hibával terhelt!
Tehát egy 100 éves hibával terhelt, több sebbõl vérzõ adatsor mégis jó kutatásokra, annak ellenére hogy túlzás nélkül össze-vissza van zagyválva, össze-vissza állomásokból össze-vissza mérve, össze-vissza tákolva van?
Na ezért tart a meteorológiai itt, ahol!
Arról, hogy egy fagyzug és egy domb között mekkora különbség van, nekem nem kell 100 éves adatsor, elég egy éves is.
Elég két adat.
Stb, stb!
A második része a hozzászólásodnak több reakcióra érdemes, de ennyi idõm van, volt, amint lesz idõm írok rá!
#8993
Az a baj, hogy Te pedig azt állítod, hogy ezek a nagy változások gyakorisága biztos növekedett, de mivel a mérések régebben rosszak voltak - és ma is rosszak - nem fogod tudni bizonyítani eme állításodat, legfeljebb "hiszünk Neked". Nos elárulom, utóbbi sose fog bekövetkezni, mert hinni vallásban szokás, tudományágakban a bizonyítás az állítás és a tények közötti különbség. Ha szeretnéd, ha nem.
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.

Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem vidám ). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).
Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".
#8992
Pedig abban az esetben, ha városból külterületre, vagy városból alsóbb fekvésbe (pl. Pécs esetében a belvárosból az Uránvárosba került, vagy a belvárosból a városi fertõtlenítõ telephez, vagy a Pécs-pogányi reptérre került az állomás, látni kellene az adatokból.
Mivel egy 20 fokos eltérés egy sima tavaszi vagy õszi derült, anticiklonos nap is létrejöhet, amikor nappal 20 fok van, éjjel meg fagy.
2007. július 20-án a kanizsai állomáson 17 fok volt a T min és 39 fok a T max.
Ez 22 fokos eltérés, tehát behúztál volna egy strigulát egy napon belül.
Ha a városban a keleti városrészben (ami magasabban is van ráadásul) mértek volna (mint ahogy valamikor a múlt század elsõ felében mértek ott), akkor 39 vagy 40 fok lett volna (ha árnyékosabb helyen akkor mondjuk csak 3laza, de a T min nem lett volna 20 fok alatt az biztos, sõt!
Tehát ott nem lett volna 20 fokos eltérés, így a város két mérõhelyén egyiken van strigula, másikon nincs.
Ez nyilván akkor is így van, ha a 30 fokot nézted volna, és...
Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!
Ha a mérõ odébb lenne 40 méterrel, lehet meglett volna a 30 fok.
Ha a város bármely pontján lett volna, biztos nem lett volna meg a 30 fok.
Jó-jó tudom, nem 6 napot nézünk, de most ez a példa konkrétan adta magát.
Amikor 9 fok volt a T min, aznap 30 fok volt a T max.
Ez 21 fokos eltérés, azaz újabb strigula.
Hogy a városi mérõn nem lett volna 9 fokos T min, azaz lett volna 13, akkor nincs 20 fokos eltérés.
Ha dombon lett volna a mérõ, akkor sem, mert akkor meg 30 fok nem lett volna, meg persze ott sem 9 fok lett volna a T min.

Még van két percem!
Egyszóval egy 100-115 éves adatsorban óriási jelentõsége van annak, hogy hol mértek.
Nézd meg Pécs állomástörténetét Link
Brutális!
Városi, mély fekvésû és dombi fekvések váltogatták egymást.
Plusz két esetben is másik település adataival helyettesítették a pécsi adatsort, ami megint vicc!
Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem.
Pláne nem úgy, hogy határértéket állapítunk meg, ahol tizedek múlnak egy-egy strigulán, amik számával cáfolni vagy alátáámasztani akarunk valamit!
A másik dolog pedig, hogy amennyiben egy szélsõségmentesebb, kiegyenlítettebb idõszakban mérünk völgyi, mélyebb fekvésû helyen (ahol több nagyobb különbség ki tud jönni), egy szélsõségesebb idõszakban pedig városban vagy dombon (ahol kisebb a napi ezáltal a 3-4-5 napos hõingás), akkor oda jutunk, hogy az állomások fekvése tompítja a különbözõ idõszakok eltéréseit.
Eyébként a 20 fokos eltérést nézni kb. olyan, mintha a nyarak melegedését akarnád vizsgálni azzal, hogy a 20 fok feletti napokat nézed!

És még egy fontos dolog!
Ezek az elemzések két dologra jók, illetve többre is, de vegyünk most kettõt.
Az egyik, ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?
Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan.
Ha azt mondod, hogy ezt az általad kreált módszer eredménye nem tükrözi....
...akkor rossz a módszer, rossz a vizsgált paraméter!
Tehát egy elmélet alátámasztásával vagy cáfolásával maga a vizsgálati módszer is tesztelõdik!

Egyébként a legnagyobb változásoknál azért kijön, hogy a legnagyobb változások zömmel az 1992 óta eltel idõszakban és az 1950-es évek elõtt voltak!
#8991
Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 23:16:20

Rákóczifalva

6.2 °C

31502

RH: 88 | P: 1021.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.