2024. november 28., csütörtök

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#70582
Természetesen a klímamodellek eredményeire se legyinthetünk, mondván: hülyeség!
Nyilván van valami a hemiszféra hõeloszlási és cirkulációs állapotában, ami inkább enyhe telet von(hat) maga után.
De Hari Seldon statisztikai vizsgálódásait szintúgy nem lehet vállrándítással elintézni. Nincs okom és jogom mást feltételezni, mint hogy adatai korrektek, nem "retusáltak"
S ha ez így van, az általa vázolt kép sokat mondó és nagyon meggyõzõ. S ez most átlagnál hidegebb, vagy átlagos hõmérsékletû decembert sejtet. Hozzá kell azonban tenni, hogy a sokévi átlagnál minimálisan (kevesebb, mint egy fokkal) enyhébb december valószínûsége sem elhanyagolható idén a Hari-féle statisztika szerint. Ami nem valószínû, az a vastagon pozitív hõanomália most decemberben.
Tehát, talán nincs is akkora ellentmondás a DAI és a klímamodellek jövõképe között.
#70581

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9006)
#70580
Végre valaki aki ne törik be, csak úgy.
#70579
Kíváncsi vagyok, mert ezzel szemben szinte az összes klímamodell pozitív hõmérsékleti anomáliát jósol (nem csak a CFS). Tehát a prediktorok a dinamikus modellekre is rátámadtak. laza
#70578

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9005)
#70577

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9004)
#70576

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9003)
#70575
Természetesen a DAI nem halálbiztos, azt Hari is megírta, hogy itt valószínûségekrõl van szó. Pozitív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália mellett is van némi valószínûsége a kifejezetten enyhe decembernek. Hogy mekkora ez a valószínûség? Nem valami nagy: 1950 óta mindössze négy olyan év volt, mikor szeptemberi pozitív nyomásanomáliát követõen egy fokot elérõ vagy meghaladó középhõmérséklet-többlettel zárt a december.
Viszont minimális pozitív hõanomáliák elég sokszor elõfordultak ilyen elõzmények mellett is.
Tehát az átlagosnál kissé enyhébb december (pozitív hõanomália 1 foknál kisebb) nem volna meglepõ.
A konklúzió: az idei decemberünk minden lehet, de az átlagost vastagon meghaladó középhõmérsékletû nagy valószínûséggel nem lesz.
#70574
És ha pozitív lesz a decemberi anomália, mit teszünk? Kidolgozunk egy DAIv3-mat (hogy az idei év is kijöjjön a képletbõl), vagy beletörõdünk, hogy ez az index sem 100%-os?
#70573
A mesterünk (Hari Seldon) prediktorjai, anomália indexei támadnak! nevet

Egy biztos, ritkán látható összecsengés mutatkozik közöttük.

1.: A legelsõ kutatásában, még a szeptemberi hazai csapadékadatokkal és a szibériai hóexpanzióval számolt prediktor, azaz az anomália az 1981-2010-es +0,23°C-os országos átlagtól.
2.: A továbbfejlesztetett prediktor (amibe belekerült a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália a szeptemberi hazai csapadékadatok rovására), a már DAI, azaz az anomália az 1981-2010-es +0,23°C-os országos átlagtól.
3.: A legfrissebb kutatási termék, amit Derick-koma ötletesen DAIv2-nek nevezett el (itt már az észak-atlanti nyomásanomália az úr).

1.: -1,1 -> -0,9°C az ebbõl várható országos decemberi közép
2.: -1,3 -> -1,1°C az ebbõl várható országos decemberi közép
3.: -1,4 -> Ez a -1,4°C a várható decemberi medián.

Ez azt jelenti, hogy az idei decembert bizony ritkán látható összhangban mutatják az indexek.

Lehet bizakodni. nevet
#70572
Csak egy a bibi!
Az átlagosnál 4-5 fokkal melegebb tengervíznek ehhez nem sok köze volt, ugyanis a vaskos tengervíz anomális szeptemberben jelentõsen csökkent, így NEM a pozitív anomália okozta az extrém õszi mediterrán viharokat, hanem a jetek markáns, erõteljes és gyakori behullámzása.
#70571
Igazad lett!
Csak hogy ne kelljen visszakeresni Link
#70570
Megvannak a hóadatok. Ezek szerint 1967 óta (ekkortól vannak heti eurázsiai hóadatok) pozitív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália mellett az 5. legnagyobb (7 millió km2 feletti) volt az õsz eleji eurázsiai hótakarós terület növekedés.

Link
#70569
Amit én látok a legkevésbé sem nézem zónalitásnak, inkább a következõ menetrendszerinti hidegleszakadás elerõtlenedése miatt az eddigi elõ és hátoldal ciklus látszólag kisimul, ez viszont teret engedhet egy erõsebb Nyugat Európát érõ hidegleszakadásnak, nálunk pedig Mindenszentek táján erõs déli-DK i áramlásnak, ami amúgy elég tipikus, de inkább nyári makrocirkulációt idéz. Szóval bár egy kimaradt a ciklusból, mégsem valósult meg makrováltás, jó eséllyel lehet még egy "foga" az idei nyár leáldozásának Mindenszentekkor, bár ez már csak képletes, mert ennyi csapadék után, ilyen napállás mellett 20-21 foknál többre számítani vakmerõ optimizmus lenne még közel 15 fokos T850 mellett is, pedig max a 10 fok elcsípése van kilátásban. (Amúgy a november közepéig még elõforduló kellemes idõszakot még a nép "Márton nyarának" aposztrofálja). A nyári -téli ciklus váltását illetõen pl. 2010 decemberét nézegetve eléggé kétségeim vannak. Inkább iszonyat szkanderezés jellemzi ezt az idõszakot. Szerintem nagyrészt az utóbbi teleken vegytisztán téli felállás kb. január elejére szokott beállni.
#70568
Én a "királyi" modelleken inkább északi zonaliást vélek felfedezni komolyan vehetõ idõtávban:

ECM: Link

GFS: Link

Ezután mind ECM-nél, mind GFS-nél lenne egy csökevényes, múlékony hidegleszakadás.

ECM: Link

GFS: Link

Szóval úgy tûnik, azért kitapintható a ciklus.
#70567
A minap említette Thermometer, hogy immár átálltunk a teli makrocirkulacios ciklusra. Ez meg véleményem szerint nehány héttel odébb van, mert most elvileg (északi) zonalitasnak kellene következnie, ám ehelyett a modellek inkább AC-elõoldalt sugallnak a távolodó med mögött (pld. GEM, részben UKM es ECM). A távolabbi jövõben viszont elõállhat az elmúlt évekbõl oly ismert nyugat-európai teknõ - kelet-európai AC alaphelyzet, délnyugati, enyhe áramlást elõlidézve. Ez utóbbit az aktuális GFS-fáklya egyértelmûen támogatja ( a T szemmel láthatóan felfelé szór). Talajközelben ez viszont kiterjedt inverziot, kodhelyzetet okozhat, egyértelmûen szürke jelleget kölcsönözve az idei, napsütésben igencsak fukar oktobernek. nevet
#70566
Én csak azt nem értem , hogy eme gyönyörû felállásnak az összhangja hirtelen hova lett ? Hogy történhet az elõ , hogy az összes modell mutat nagyon hasonló felállásokat , aztán hirtelen az összes megváltozik...............
#70565
Nem értem én sem a háborgásod okát. Nem kérte senki, hogy valaki gratuláljon neki, pedig le kell szögezni, hogy elég jól látta a dolgokat. Voltak itt már olyan verifikációnak csúfolt magyarázkodás is ami sokkal unszimpatikusabb volt a beírásánál. kíváncsi lennék, ha Te említed meg, milyen módon tártad volna a közönség elé. Mert nyakamat rá, hogy megemlítetted volna. Minden rosszándéktól mentesen írom ezt. Csak nem értem, hogy mi ez, Cassano pont nem az a fórumtag akit van okunk, okotok (fõleg nagy közönség elõtt) "szúrkálni".
#70564
Látom nem jött át semmi sajnos. Függetlenül attól, hogy mire alapoztál, mit írtál, és az mennyire jött be, vagy sem, az ember nem ír le olyat, amit te most még nagybetûkkel ki is emeltél. Vagy ha mégis, akkor ne csodálkozzon... Elismerést csak (kívülrõl) szerezni lehet, belülrõl "deklarálni" több, mint furcsa. És kifejezetten visszatetszõ is, még úgy is, ha amúgy lenne alapja más esetben.
#70563
Épp az ilyenek miatt megy el az ember kedve a beírástól... nevet
Elnézést, de engem jó érzés tölt el, ha bejön egy latolgatásom. Tudom, hogy gyarló vagyok, bocsássatok meg. kacsint Abszolút nem törvényszerû dolgokat írtam le, de mindegy. Volt már porszáraz, anticiklonos õszünk is, egyetlen mediciklon nélkül. Most bejött az, amit írtam és ezért MEGDICSÉREM MAGAM! vidám
Bocsánat, legyünk akkor tudományosak, ne menjünk 2 héten túlra, a kedvetekért nem elmélkedek többet! nevet
Csapadékos, változékony 1-2 hét vár ránk. Hogy utána mi lesz? Senki sem tudhatja! [esõ] hideg havazas
#70562
Überelnék.... Ék-en egy átlagos késõ õszön , konkrétan novemberben szokott havazni, decemberben pedig hótakaró szokott kialakulni. Tûkön ülök, hogy végre átlagos körülire vakarja ki magát ez a rakás szerencsétlenség évszak . havazas (Már ami az utóbbi három szezont illeti).... Remélem besöpröm a dicsõséget, igazán csak egy átlagos körüli történet kell hozzá.
#70561
Itt 1996-ig vissza lehet nézni az anomáliákat: Link Persze ehhez jó lenne tudni, hogy a teljes idõszakban ugyanahhoz az értékhez viszonyítottak-e, vagy ezek is változnak (mint pl. a hõmérsékleti átlagok 10 évenként).

Egyébként szerintem lehet összefüggés, de akár évenként is változó. Az egyik kulcspont az, hogy mikor indul be a ciklontevékenység a Földközi-tengeren, és ebben jelentõs eltérések lehetnek. Van, hogy már nyár végén, õsz elején, van, hogy csak októberben, novemberben. Ez pedig nagyban befolyásolja azt is, meddig tarthat ki az adott nyarakon összegyûjtött pozitív anomália.
#70560
Az öndicséret mindig is egy furcsa dolog volt, nem igazán tudom megérteni. Az embernek mások szemében kell kivívja az elismerést, visszafelé nem járható az út...

Egyébként a felvetés érdekes: lehet következtetni mondjuk... a nyári, koraõszi földközi-tengeri hõmérséklet anomáliájából az õszi hónapok csapadékára mondjuk... Közép- és Kelet-Európát tekintve? Kíváncsi vagyok, van-e összefüggés és ha igen, akkor mekkora (elhanyagolható, vagy egész komoly összefüggés van)? Persze ehhez sok adat kéne, mert hosszas elemzést kíván, de érdekes lenne találni egy ilyen összefüggést...
Kezdõ lépésként: tud valaki esetleg földközi-tengeri adatokat néhány (vagy 20-30-50) évre visszamenõleg? Gondolom ez a legkritikusabb pont...
#70559
Szerintem inkább erre gondolt: Link

És ez elég jól be is jött, a nagy viharokat, erõs ciklonokat tekintve. Viszont ezeket most már valóban a jet behullámzás generálja, ugyanis a szeptemberi ciklonok szépen felemésztették a tengervíz pozitív anomáliáját. Link
#70558
De hogy ne csak az irónia tomboljon: a mostani mediciklon nem elsõsorban a Földközi-tenger anomáliája, hanem sokkal inkább a durván behullámzott jet (miatt kialakult blocking által generált áramlás és hidegbetörés) miatt jött létre.
Minden egyéb, amit ott leírtál, kb. minden õsszel megtörténik, szóval kb 1.05-es odds volt ezt leíni.
Ami nem gond, csak utána picit irritatív az öngratuláció (mondjuk az akkor is az, ha jogos).
#70557
Arra a kommentedre gondolsz, amiben kb. annyi volt a konkrétum, hogy nyár után az õsz jön?
A 70449. számúra gondolok.
Mert ez tényleg bejött, õsz lett nevet Gratula!

Latolgatok egyet a télre nézve én is akkor, hátha nekem is bejön egyszer.

Szóval szerintem Novemberben is többször lehet csapadék. Akár jelentõs is. Szelet fõleg Ény-i frontoktól várok, de ha megint blockinghelyzetek lesznek (és ez simán benne van a pakliban), akkor ÉK-I, sõt akár igazi keleti, DK-I kossava is lehet.
Szerintem havat is fogunk látni esni Novemberben, síkon persze kicsi eséllyel, de a hegyekben simán, akár átmenetileg megmaradót is.
A téllel elkerülhetetlen a makrováltás, ilyenben is egész biztosan less részünk.
Decemberre ködpárnát várok, januárban pedig simán lehetnek téli, sõt (kisebb eséllyel) zord napok is.
A tavasz elemzésére egyelõre még az idõtáv miatt nem vállalkoznék.
#70556
Július közepén és végén egész jól sikerült elmélkednem a nyár végérõl, õsz elejérõl. Büszke vagyok ezekre a latolgatásokra. nevet
Olvasom a télkezdettel kapcsolatos véleményeket. Úgy érzem én is, hogy érik egy szép, havas nyitány. nevet
#70555
Véleményemet kérded? Véleményem a következõ: a jelenlegi (értsd: õsz elsõ felére jellemzõ) makrocirkulációs kép nem sokat mond az eljövendõ, a téli áramlási viszonyokról.
Az igaz, hogy szeptemberben mutatkozott némi hajlam északi és nyugati blokkoló anticiklonokra (de a hónap közepén homlokegyenest ellenkezõ volt a felállás bõdült atlanti ciklontevékenységgel, nálunk párját ritkító elõoldali advektív hõséggel!) és mutatkozik ilyesmi jelen pillanatban is. DE arra nézve semmi garancia nincs, hogy ezek a szinoptikai képek fennmaradnak a télig. Van néhány nagyon meggyõzõ példa arra, hogy pl. októberi északnyugat-európai vagy skandináv blokk nyomtalanul eltûnt tél elejére, s helyette zonális-elõoldali képek örvendeztettek (1979, 1997) És volt több olyan évünk is, mikor az októberi blocking-helyzet kiújult a télen. Tartok tõle, hogy az õsz közepének makroszinoptikai jellege nem segít ki minket, mikor a közeledõ tél milyenségét próbáljuk latolgatni.
Szerencsére azonban van egy elég biztos fogódzónk a tél eleji idõjárás "megsaccolásához", ez:

Link

Ez a mi "titkos fegyverünk", nagyon sok mindent elmond a közeledõ télnek legalább az elsõ felérõl, nagyon informatív és vér komolyan veendõ.
Mit olvashatunk ki ebbõl? Mindenekelõtt tudni kell, hogy idén szeptemberben az észak-atlanti térség enyhén pozitív légnyomás-anomáliát mutat: +0,8 hPa-t (kék oszlopok)
Látható, hogy több, mint 60 év alatt olyan eset, hogy pozitív szeptemberi észak-atlanti nyomás-anomália mellett jelentõsebben (átlagost legalább 1 fokkal meghaladóan) enyhe lett volna a december, csupán 4-szer (!) fordult elõ. Ellenben ugyanilyen elõzmények mellett -1 fokot meghaladó anomáliájú december 11 alkalommal volt! A 62 év alatt olyan eset, mikor pozitív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália mellett a decemberi középhõmérséklet valamennyire is meghaladta az átlagost, 12-szer fordult elõ. Ugyanez negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomáliát követõen 24-szer(!) következett be.
Negatív szeptemberi atlanti nyomásanomália után nálunk az átlagosnál hidegebb december: 8 eset a 62 év alatt. Pozitív nyomásanomáliát követõen hidegebb fajta december: 19 (!)

Az összefüggés nagyon szépen kirajzolódik: pozitív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomáliát követõen nálunk hajlam van hideg decemberre, negatív anomália mellett enyhe decemberre. Mindjárt hozzá kell tenni azonban, hogy az összefüggés csak a nagyobb hõanomáliák esetében meggyõzõen erõs. Például -1 fokot elérõ decemberi hõanomália negatív szeptemberi atlanti nyomás-anomália mellett 6 évtized alatt mindössze 2-szer fordult elõ. Ugyanilyen mértékû, de pozitív decemberi hõanomália pozitív szeptemberi nyomás-anomália esetén, ahogy már írtam, 4 alkalommal.
Az egy fokot el nem érõ, minimális hõanomáliáknál már nagyon vegyes a kép. Pozitív minimál-hõanomáliát 8 esetben elõzte meg pozitív nyomás-anomália, és csak 4 esetben negatív.
Ugyanezek a számok negatív minimál-hõanomáliánál: 8 és 6. Minimál-hõanomáliáknál az a statisztikai összefüggés, melyen a decemberi prediktor alapul, láthatóan nem mûködik.
Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e összefüggés a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália MÉRTÉKE, és a decemberi hõanomália nagysága között. Ehhez nézzük a következõ diagramot:

Link

Valami korreláció itt is mutatkozik, de elég gyenge. Nem mondhatjuk, hogy szeptemberi nagy pozitív légnyomás-anomália minden esetben igen hideg decemberrel jár, a csak kissé pozitív nyomás-anomália pedig kicsit hideg decemberrel.
Mi következik mindebbõl a közeledõ (kora)télre nézve? Azt mondhatjuk: fentiek alapján az idei decemberünk lehet az átlagosnál lényegesen hidegebb, és lehet kissé hidegebb. Valamint lehet az átlagosnál valamivel enyhébb is. Ami kevéssé valószínû, az a sokévi átlagnál lényegesen enyhébb (+1,5 , +2 vagy ennél nagyobb eltérés az átlagtól) december.
Természetesen a januárról vagy a februárról még így sem tudhatunk semmit. Az nem ritka, hogy a januári középhõmérséklet alacsonyabb, mint a decemberi, de, ha lényegesen ritkábban is, ennek ellenkezõje is elõadódhat. A decemberi csapadékviszonyokról sem ad felvilágosítást a prediktor. A mostani tendenciák azt sugallják, hogy (esetleg) az északkeleti száraz, kontinentális hidegnek áll majd a zászló, de ez puszta találgatás. Ráadásul száraz, fagyos levegõvel kitöltött észak-északkelet-európai AC mellett is sok havat hozhat nálunk a mediterrán ciklontevékenység.

#70554
Az oké, de mi körül szór? Ilyenkor ennél 20-30 hepával is lejjebb szokott lenni a nívó...

Joejack: mondjuk ki szépen, magyarul: irtó pocsék, kellemetlen, rossz idõ lesz sokáig.
És persze megint nem Decemberben áll fel az ilyen kép... zavarban
#70553
Igencsak a kora tel felé haladunk gyors léptekkel: a németül tudoknak biztosan ismerõs a Trog Mitteleuropa kifejezés, azaz keleten, (Oroszorszag európai része), illetve a Brit-szigetek felett egy-egy erõs AC, közte egy igen aktív teknõ Skandinaviatol Közép-Európán keresztül Sziciliaig, mi pedig úgymond nyakig benne lehetünk a maritim poláris legtomegben. Ez bizony 6-700 méter felett egyértelmûen tel, így mar most meg lehet óvatosan kockáztatni, hogy október jó eséllyel megtörheti a pozitív anomáliáju hónapok hosszú sorozatát. November még messze van, de a reménykeltõ DAI azt sugallja, hogy akar egy épkézláb teli nyitány is lehet ebbõl, egyelõre jó irányba haladnak a dolgok, maradjunk annyiban. A jet-hurok akar így is maradhatna márciusig hideg kacsint
#70552
Ritka nagy az összhang még +10 napnál is: Link

beillesztett kép



Hûvös, csapadékos, szeles idõre van kilátás akár hosszabb távon is, nagyjából mintha 1 hónappal elõrébb járnánk az "éghajlati naptárban".
#70551
Ok, közben megnéztem a modelleket, azért a helyzet szépen kirajzolódik nevet A hétvégén még egy skanináv Ac és egy mediterrán ciklon között lesz a térségünk, ami lehetõvé teszi a KÉK-i kontinentális légtömegek beáramlását.
A hét folyamán a skandináv Ac-t eltörli a poláris jet kitüremkedése, miközben a kialakuló brit Ac-t ( nevet ) egyrészt az É-Amerika feletti jethullám okozta ciklon, másrészt az Azori-szigetek feletti ciklon támogatja; az Ac várhatóan lesz annyira erõs, hogy a skandináv jethullám, ami ekkor már egy teknõ, nem szedi szét. Ebben a felállásban a jet, a két ciklon és az Ac megnyitja az utat a poláris légtömegeknek egyenesen Közép-Európába, majd le a mediterrán térségbe, a jövõ hét végéig.
A helyzet a hegyekben telet, a síkságon nyirkos hideget jelenthet, egyelõre tél nélkül. Oszt - mint mindig - majd jól meglátjuk hideg
#70550
Hm, hát izé... nevet jövõ héten már 25 hPa szórás, ami azért tág teret ad mindennek.
#70549
Azt hiszem ezt már fejtegették korában vagy itt vagy a társalgóban, hogy a nagy kiterjedésû erõs, negatív Atlanti - óceáni anomália felett, nagyobb eséllyel hurkosodhat a jet. Gyakoribb lehet az anticiklon. Khm.. laza Ez eddig stimmel. nyelvnyujtas
-------
Vita indítónak:
Amit meg én akartam írni, az Északi - Sark felett kialakulni látszik egy masszív anticiklon. ( Kimentett kép: Link
Nos, ha ez végbe megy, bizony a hideg javát átrendezi Szibériába. hideg

De, hogy a topik témájába maradjak hosszútávon ez nekünk újabb reményekre adhat okot( legalább nem Amerikában lesz).
Ugyan is tavaly télen az áramláskép gyakorlatilag csak Észak - Amerika fölé fújta össze "mindenhonann" a hideg magokat.

Ha ez kialakul, meg 72 órára a GFS-en Link "hát ne hogy már ne menjen végbe". vidám

Szeptember eleje óta figyelem az Északi Sarkvidék idõjárását 850hPa- meg 500hPa-on. Tovább nem linkelek nézzétek csak meg. Amíg az ott fenn áll, átrendezi az egész hideg bázist 180 óra alatt.
Úgy fest, hogy "minden" hideg útja most Szibériába vezet. kacsint

szeke,Thermometer,JoeJack,Donnie,Rudolfking,stelvio..stb Valaki? Vélemény? Latolgatás?
Tudom, hogy ránk egybõl nincs hatással, hisz túl távol van, de 1-2 hónap leforgása alatt, késõbb megfelelõ áramlás esetén hatást gyakrorol HAT .
Mert ez már-már Voyekov - tengely beütésû anticiklon/ok Európát átszelve, azért elgondolkodtatnak. Mostanság.
#70548
Akkor ezúttal nem sikerült dûlõre jutnunk kacsint


[srácok, mivel az egyébként rendkívül érdekes vita már személyeskedésbe hajlott, és a tárgytól is elkanyarodott, a két utolsó hsz-t töröltem. köszönöm megértéseteket! 21es]
#70547
Inkább errõl ejtsetek pár szót, mert én még ilyet, bizisten sosem láttam. Semelyik évszakban! Link

Az összes modell tartós, erõs blockingot mutat az óceánra, amíg a szem ellát.

#70544
Látod, éppen itt a hiba a gondolkodásodban. LOGIKÁTLAN. Abból, hogy valami nem bizonyított, nem következik, hogy nem helyes vagy hibás. LEHET, hogy hibás, de LEHET helyes is. Viszont kijelenteni se ezt, se azt nem lehet.
Az pedig nagyon is szubjektív, hogy mit tekintünk elegendõnek a bizonyítottsághoz. Számomra elegendõ az adatsor, számodra az adatsort alátámasztó magyarázatra is szükség van. De ez ismét LOGIKAIBUKFENC. Az adatsor akkor is létezõ tény, ha az adatsor összefüggéseit nem tárjuk fel. Az már egy 2. lépés, hogy az adatsorra magyarázatot találjunk. laza
#70543
Hari Seldonra rákanyarodva: õ is egy szabályszerûséget vett észre, és azóta intenzíven kutatja az összefüggések okait, próbál rájönni, hogy hogyan függ össze ez a két paraméter, milyen idõjárási folyamatok láncolata vezet ahhoz, hogy az ott elõforduló események nálunk késõbb ezzel vagy azzal járnak. Csak itt a különbség: õ kutatja, hogy miért!
Attól, hogy találsz összefüggéseket adatok között, nem teszi az a korrelációt (a két dolog kapcsolatát) igazzá!! Lásd: Link azaz hiába függ össze az éves Nicolas Cage filmek száma a medencébe fulladások éves számával Amerikában, nincs köztük összefüggés! (vagy lehet, hogy van? laza )
#70542
Na látod, igazából csak hozzáfûztél a modanivalómhoz: tényleg nem értem a cirkulációs rendszerek ciklusait. Az a baj, hogy Te sem.
Attól, hogy az adatokban látsz szabályszerûséget, NEM (kérlek értsd meg: NEM) következik az, hogy van szabályszerûség, mert nem így mûködik a világ! Az adatok szabályszerûsége esetleg ötletet adhat arra, hogy van mögötte valami rendszer! De azt fel kell tárni, kutatni és bizonyítani kell! Amíg ez nincs meg, addig az elméleted NEM HELYES. HAMIS. Épp itt jön a képletbe a dobókockás példa. Hiába találsz ciklusokat és szabályszerûségeket a dobókocka dobásai között, ha nem találod meg mögötte a magyarázatot, akkor NINCS szabályszerûség! Ráadásul ez esetben nem is fogod, mert tényleg nincs, lévén teljesen véletlenszerû a dobások valószínûsége. Csakhogy én nem azt mondom, hogy az idõjárás, éghajlat, vagy az évek átlaghõmérséklete teljesen véletlenszerû, dehogy mondom! Azt mondom, hogy jelenlegi ismereteinknek megfelelõen szinte teljesen véletlenszerû, hiszen legalább 20 nagy dolog befolyásolja (nap, El Nino stb.), és ezek közül egynek az elszeparált hatását se tudjuk (ceteris paribus?) meghatározni, hát akkor a 20 együttes hatását hogy tudnánk? Hisz egymást is kiszámíthatatlanul befolyásolják! És ráadásul a 20 csak a "nagyok", kb. végtelen dolog befolyásolja idõjárásunk átlagtól való eltéréseit!

Sajnálom, de amíg a ciklusaid mögé nem rakod oda a kõkemény bizonyításokat, addig ezek csak "érdekes észrevételek", "figyelemfelhívó összefüggések, amikkel érdemes lenne foglalkozni". Nem pedig elõrejelzésre alkalmas (!!!!) tények. Az adatok tények, az összefüggések már nem!
#70541
Látod, a megközelítésed rossz kacsint Miért kellene mások tanulmányaira hivatkoznom? Hari Seldon szeptemberi légnyomás anomália és a decemberi kárpát-medencei hõmérséklet összefüggéseit ki támasztotta alá, mielõtt õ kidolgozta?
Ha a számok nem beszélnek eléggé önmagukért, akkor nem segíthetek.
Az nyilvánvaló, hogy pontosan nem lehet elõre meghatározni, meddig tart egy-egy ciklus. Mint a táblázatból is látszik, szeszélyes a ciklusok hossza, ám ha az átlag 7,5 évet tekintjük, akkor az attól való eltérés, nem is olyan nagy. Évekkel ezelõtt már beillesztettem ide ezt a táblázatot, akkor is sokan tamáskodtak, ám az azóta eltelt idõszak csak még jobban alátámasztotta a ciklusok létezését. És meggyõzõdésem, hogy a következõ években sem lesz ez másként. Függetlenül attól, hogy az idei vagy egy másik esztendõ kivétel lesz-e. Ahogy magad is kiolvashatod, 17 év az átlagos elõfordulása a kivételeknek, és éppen 20 éve volt az utolsó.
De vajon a kivételek valóban gyengítik az elméletet? Hari Seldon adatsorában nincsenek kivételek? És tényleg lineáris a képlete? Ha +0,8 hPa a légnyomás-anomália, akkor -0,8 fok lesz a decemberi átlag eltérése?
Ennél azért bonyolultabbak az összefüggések. Az idõjárásban pedig mindig elõfordulnak olyan helyzetek, amelyek nem illeszthetõek bele a sablonokba. A Maunder-minimumok idején sem fagyott be minden télen a Temze. Ezek szerint azok az évek nem tartoznak bele a Maunder-minimumba?
Nem az a kérdés, hogy léteznek-e ezek a ciklusok, sokkal inkább, hogy milyen tényezõk állnak mögötte? A Kárpát-medence túl kicsi ahhoz, hogy önálló tényezõként legyen nagyobb hatással a rendszerekre, viszont elég nagy ahhoz, hogy eltérések kialakulhassanak.
észak-kelet, észak-nyugat vagy dél-nyugat sajátosságait ismerjük. Tudjuk, hogy Észak-Keleten gyakorta beragad a hideg, míg Észak-Nyugat (a tágabb értelemben vett Kisalföld) ugyancsak helyi hatásoknak van kitéve. Emlékeztetlek 1993-ra, amikor az ország 80 százalékán esõ esett karácsony környékén, miközben a Dunántúli középhegységtõl nyugatra hatalmas havazás volt hófúvással. Ugyanakkor lényegében ez a térség alig kapott a hóból 2003 február elején, így az azt követõ HRHI jóval gyengébb volt ebben a térségben. Ettõl még ott is az átlagnál hidegebb volt. Hat nagyváros 2003. februári átlaghõmérséklete, zárójelben a legnagyobb hóvastagság:
Bp.: -3,72 (29) Miskolc: -2,89 (49) Debrecen: -5,66 (37) Szeged: -5,64 (2laza Pécs: -3,14 (1laza Gyõr: -1,30 (5)
Ebbõl is látszik az alap, hogy a 10 centi alatti hó esetén a HRHI gyengébb, igazolódott. Miskolc egy kicsit meglepõ, pontosan nem tudom mi az oka. Az tény, hogy ott -12 fok alatt egyetlen éjszaka volt, míg Budapesten 6, Debrecenben 14!
A lényeg, hogy helyi eltérések és hatások miatt lehetnek viszonylag nagy eltérések, ám az országos helyzetet Budapest elég jól kifejezi, hiszen földrajzilag az ország középsõ részén fekszik. Nem a bp-i átlag hõmérséklet az érdekes, hanem a 100 éves átlagtól történõ eltérés.
Ha nem is teljes az adatsorom, de Szeged és Debrecen téli adatsorait 1980-ig feldolgozva 96 százalékos az átfedés Budapesttel a ciklusok terén. Mindössze 2 évnél mutatkozik eltérés. Majd, ha Miskolc, Szombathely, Gyõr és Pécs is kész lesz, akkor még teljesebb lesz az összehasonlítás.
Mivel nem vagyok hivatásos meteorológus, és nem is kívánok ilyen babérokra törni, nem tervezem, hogy tanulmányban foglaljam össze. Majd, ha valaki felismeri az összefüggéseket, és érez hozzá elég erõt, megteszi. Mivel várhatóan a következõ évtizedekben nem fog ugrásszerûen változni az elõrejelzési technika, még sokáig a múlt adatsoraiból következtethetünk leginkább a jövõre. (Lényegében Hari Seldon is ezt teszi.)

#70540
Nem hiszem, hogy valótlanságokat állítasz, de ez egy elég igényes fórum, jó lenne, ha konkrét - hazai vagy külföldi - tudományos cikkekre utaló linkekkel próbálnád alátámasztani a ciklus-elméletedet. Kissé tényleg nagynak tûnik az egyes ciklusok idõtartamának ingadozása, illetve egy esetleges korreláció a szinten sokat emlegetett zonalis kontra meridionalis irányítású idõszakokkal. Nem vetem el csípõbõl, amit mondasz, de nekem komoly érvek es ellenérvek kellenek, mielõtt úgy-ahogy állást tudok foglalni ebben a témában. nevet
#70539
Úgy tûnik, a szürke köd Mezõkövesden ereszkedett le. A számok önmagukért beszélnek. Azon már túljutottunk, hogy a 2,2-rõl bizonyítani kelljen, hogy 2,2 laza
#70538
Ember! Nem érted e problémát? Fejtsd ki , bizonyítsd be, hogy a ciklusaid kilépnek az önkény, és a véletlen szürke ködébõl!
#70537
Ezért gondolod azt, hogy az idõjárás kockajáték, mert nem érted, hogy cirkulációs rendszerek hozzák létre, ezért ciklusok alkotják. Ha valaminek az okát nem ismered, attól az még létezhet. Esetünkben akkor tudnád cáfolni, ha a ciklusok átlaghõmérsékletének adatai nem lennének helyesek. Ezek az adatok viszont az OMSZ adatbázisából származnak. Amennyiben azok valótlan adatok, abban az esetben a ciklusok is valótlanok. De ehhez azt kellene cáfolnod.
Attól, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, egy-egy ciklus meddig tart, attól még a ciklusok léteznek kacsint
#70536
Érdekesnek tartom azokat a véleményeket, amelyek tényeket hoznak fel érvek nélkül. Mert az átlaghõmérsékletek sorozatai tények, nem szubjektív hullámzások. Aki így közelít a meteorológiához, az semmit nem ért az egészbõl, s a laikusok legrosszabb hozzáállásával reagál.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik az egymás után következõ évek átlaghõmérsékletének elõrejelezhetetlenségét, saját kútfõbõl elõrántott ciklikusságokat tényként kezel és az alapján elõrejelez, majd azokat teljesen irreleváns, fontosnak hangzó dolgokra fogja, Maunder-minimumokra (khm, épp gyenge napfolttevékenység van 20 éve), az El Nino-jelenségre (hatása Európára közel teljesen ismeretlen), a medárdos idõjárás mögötti összefüggésekre (ennek mi köze van a több éves átlaghõmérsékletekhez?) próbálja fogni, hátha attól komolynak hangzik kacsint
#70535
Érdesnek tartom azokat a véleményeket, amelyek érvek nélkül vetnek el tényeket. Mert az átlaghõmérsékletek tények, nem szubjektív érzések. Aki így közelít a meteorológiához, az semmit nem ért az egészbõl, s a laikusok legrosszabb hozzáállásával reagál.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik a Maunder-minimumokat, az El Nino-jelenséget, a medárdos idõjárás mögötti összefüggéseket, a cirkulációs rendszereket. kacsint
#70534
Érdekes az idei idõjárásunk,az biztos! nevet
Ahogy csökken a napállás,egyre jobban csökken az átlagnál melegebb,csapadékszegényebb idõszakok hossza,illetve mértéke,és nõ a hidegebb,csapadékosabb idõszakoké!
Ha marad ez a verkli jajj lesz télen! nevet
Egyébként hétfõn olyan idõjárási jelenség volt itt,amit én még sohasem tapasztaltam,még nyáron sem,de szerintem más sem!Folyamatosan örvénylõ gomolyfelhõk,illetve 2 tuba igen jól láthatóak,hosszú idõn keresztül,kb 1,5 óra amibõl az egyik valószínûleg földet is ért!
#70533
Nem abszolút értelemben vetettem el a multbeli klíma vizsgálatát, és az abból levonható következtetéseket. Viszont éppen a bizonyítás igényét mellõzõ találmányok ronthatják e dolog hitelét, ami engem elszomorít, mert roppant érdekes témának tartom a múlt éghajlati adatait, és az abból dolgozó tanulmányokat.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 15:10:10

Pusztavám - Május 1 utca (216,3 m)

7.0 °C

na00

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.