Meteorológiai esélylatolgatások
Ahogy igy elnézem - megtõrve a síri csendet - hosszútávon várhatóan a jövõhét közepi ciklont követõen, amirõl egyáltalán nem biztos, hogy átvonul rajtunk egybõl(ECMWF) vagy behullámzik és kinevel egy tankönyvi genovait(GFS),Link ami rajtunk át is vonul majd, igy aztán, melegebb idõszak, netán némiképp szárazabb idõszak köszönthet utánna ránk. Várhatóan jövõhét hétvégétõl leghamarabb. Addig ugy fest egy újabb jó adag csapadék dömping, ha a GFSnek lesz igaza. Olyan 2010-es év ugrik be most nekem hirtelen, ha beragad ez a hajlam. -mert a jelenlegi GFS 30-áig azért el el játszadozik a med.,meg ciklon dömpinngel rajtunk. Olyan zöld árvízes esélyes/Tisza/. Az OMSZ jelenleg inkább az Ecmwf-re szavaz. Nem véletlenül. Az azért igen-igen szárazabb verzió.
Ami az indexeket illeti: Hasonlóan a most körvonalazódó jövõheti európai helyzethez szintén a hó legvégén szökhet AO,NAO is pozitiv tartományba, ami várhatóan már nem fogja lehetõvé tenni újabb, ekkora mértékû hidegöblítést,amit a héten "elszendvedtünk". Igaz a növényi vegetáció eme pár napot valószínûleg jobban megsinyli mint mi (panaszkodáson kivül) emberek.
És a hidegbázisról. Lassú, de ütemes a fogyatkozás.
Viszont ha azt veszem alapul a jelenlegi meridionális áramlási hajlamot, könnyen lehet, hogy május is hasonló lefûzõdõ javarészt Nyugat - Európai hidegöblitések tarkított, hidegfrontokban gazdag, netán rajtunk tekergõ HCS-k vagy ciklonok,medis idõjárást hozhat. Az egyre kiegyenlítettebb hõkontraszt hatására, egyre kevésbé dinamikusabb frontrendszerrekkel, már megjelenhetnek a hullámzó jelleget öltõ lassan átvonuló, MNSZ-t vaskosan felvértezett légköri frontok. Ami mondanom sem kell, hogy felveti a komolyabb záporok,zivatarok létrejötét is. - de valljuk be. A május PONT errõl szól. Szerintem a tavaszból ez a legjobb hónap. Sok féleképpen eshet. A legjobb a hcs mikor tele az ország konvektív cellákkal és a felhõszakadásról,meg a cc villámokról szól a fáma. Júniusban meg a nyári kedvencem a hullámzó frontrendszer elõtt húzódó mnsz, amin igazi nagy VADak szoktak bebolyongani az Észak - alföldi régióba dny felõl.
Visszatérve a hosszútávú fejtegetésemre ha marad a jórészt meridionális hajlam bizony a májusban sem fogunk szûkölködni csapadékban.
Ami az indexeket illeti: Hasonlóan a most körvonalazódó jövõheti európai helyzethez szintén a hó legvégén szökhet AO,NAO is pozitiv tartományba, ami várhatóan már nem fogja lehetõvé tenni újabb, ekkora mértékû hidegöblítést,amit a héten "elszendvedtünk". Igaz a növényi vegetáció eme pár napot valószínûleg jobban megsinyli mint mi (panaszkodáson kivül) emberek.
És a hidegbázisról. Lassú, de ütemes a fogyatkozás.
Viszont ha azt veszem alapul a jelenlegi meridionális áramlási hajlamot, könnyen lehet, hogy május is hasonló lefûzõdõ javarészt Nyugat - Európai hidegöblitések tarkított, hidegfrontokban gazdag, netán rajtunk tekergõ HCS-k vagy ciklonok,medis idõjárást hozhat. Az egyre kiegyenlítettebb hõkontraszt hatására, egyre kevésbé dinamikusabb frontrendszerrekkel, már megjelenhetnek a hullámzó jelleget öltõ lassan átvonuló, MNSZ-t vaskosan felvértezett légköri frontok. Ami mondanom sem kell, hogy felveti a komolyabb záporok,zivatarok létrejötét is. - de valljuk be. A május PONT errõl szól. Szerintem a tavaszból ez a legjobb hónap. Sok féleképpen eshet. A legjobb a hcs mikor tele az ország konvektív cellákkal és a felhõszakadásról,meg a cc villámokról szól a fáma. Júniusban meg a nyári kedvencem a hullámzó frontrendszer elõtt húzódó mnsz, amin igazi nagy VADak szoktak bebolyongani az Észak - alföldi régióba dny felõl.
Visszatérve a hosszútávú fejtegetésemre ha marad a jórészt meridionális hajlam bizony a májusban sem fogunk szûkölködni csapadékban.
Ez nem véletlen. Mindenki tudta, hogy jóval nagyobb esélyünk van most egy átlagos vagy az alatti télre, szemben az elmúlt év\évek enyhe teleivel. Én lyukas télre voksoltam október elején. Nem az lett. Hála a vaskos Ac hajlamnak medencénkben, ami hosszantartóan garantálta az egész napos kemény fagyott hazánkban. Persze hogy lehúzta az adott hónapot. Hidegpárnát elõrejelezni pontosan szerintem lehetetlen; még középtávon is. Nekem P kapitány kellemes csalódás volt az idei tél.
Egyrészt mert azt vártam, hogy az indexekbõl "kihámozott" adatok alapján lyukastélre számítottam. Kellett volna "középtájt" egy zonális ciklusnak is becsúsznia. Másrészt nem számítottam rá, hogy ennyire makacs marad az Ac hajlam egyes akciócentrumok felett, valamint meglepõ volt számomra az amerikai tél komolyabb,tartósabb hidegöblitések nélkül.
Ha tél imádásomat nézem: Kellemes meglepetés ért. Jó volt ez a tél.
Meteorológiailag: Kudarc. Pontosítani kell. Kutatni. Ami akkor lest igazán kézzel fogható ha például egy El-Ninos év telét kellene Ao,Nao,Pna,Scand,Ea,Ea\Wr alapján belõni vagy kb megsaccolni mire is hasonlíthat telünk cirkulációja, áramlási musztere.
Szerk. Az lenne még csak a kihívás! Egy El-Ninos tél!
Egyrészt mert azt vártam, hogy az indexekbõl "kihámozott" adatok alapján lyukastélre számítottam. Kellett volna "középtájt" egy zonális ciklusnak is becsúsznia. Másrészt nem számítottam rá, hogy ennyire makacs marad az Ac hajlam egyes akciócentrumok felett, valamint meglepõ volt számomra az amerikai tél komolyabb,tartósabb hidegöblitések nélkül.
Ha tél imádásomat nézem: Kellemes meglepetés ért. Jó volt ez a tél.
Meteorológiailag: Kudarc. Pontosítani kell. Kutatni. Ami akkor lest igazán kézzel fogható ha például egy El-Ninos év telét kellene Ao,Nao,Pna,Scand,Ea,Ea\Wr alapján belõni vagy kb megsaccolni mire is hasonlíthat telünk cirkulációja, áramlási musztere.
Szerk. Az lenne még csak a kihívás! Egy El-Ninos tél!
Lehet, hogy puszta véletlen, de a ténykedése alatt a tél szép negatív anomáliát hozott Közép-Európában, szemben az El nino-val, amikor pont az ellenkezõje volt.
Egyetértek veled.
Az utolsó mondatodhoz még csak annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy mindkét említett példa esetén fennállhat egy konvektív csapadékban -átlagostól- gazdagabb tavasz. Nem is annyira a tartós esõk inkább regionális szintû csapadék,szeles,záporos,esetleg hózáporos, akár zivataros jelleggel. - Nem tagadom örülnék neki, de gondolva a holnap igényeire, azért a tavaszi esõknek jobban örülnék és az átlagos tavaszi idõnek. Csak a vegetáció annyira korán ne induljon MÉG meg. Csak finoman; tavaly is sokat szívtunk a kései fagyokkal.
Az utolsó mondatodhoz még csak annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy mindkét említett példa esetén fennállhat egy konvektív csapadékban -átlagostól- gazdagabb tavasz. Nem is annyira a tartós esõk inkább regionális szintû csapadék,szeles,záporos,esetleg hózáporos, akár zivataros jelleggel. - Nem tagadom örülnék neki, de gondolva a holnap igényeire, azért a tavaszi esõknek jobban örülnék és az átlagos tavaszi idõnek. Csak a vegetáció annyira korán ne induljon MÉG meg. Csak finoman; tavaly is sokat szívtunk a kései fagyokkal.
Az idõjárásban néha csakugyan kézzel fogható "alvó vulkán" (ha úgy tetszik, pezsgõsdugó) effektus alapján a tél nagy részének blockingos, atlanti hatásokat kizáró szinoptikáját követõen lebírhatatlan erõvel tört ki a nyugati, északnyugati drift.
Valószínûsíthetõ, hogy ez az "alapszólam" ilyen-olyan módosulásokkal a következõ hetekben uralkodni fog.
Nagyon erõs, nagyon tartós blokk, stacionárius vagy retrográd elmozduló légköri képzõdmények, valamint számba vehetõ sarki, sarki-szárazföldi irányítás egyelõre hosszabb távon sem mutatkozik.
Ebbõl következõen a télies idõ visszatérése nem aktuális, és tulajdonképpen az sem elképzelhetetlen, hogy értékelhetõ hóesés, erõsebb fagy nélkül megy ki a tavasz.
Viszont észre kell vennünk, hogy van hajlam meridionalitás felé fordulásra, blokkra, lefûzõdésre. A következõ 200 órában GFS szerint idõjárásunk kétszer is megpróbálkozik ezzel. Igaz, a blokkhelyzetek kellõ mennyiségû sarki hideg híján abortívnak néznek ki: jelentõsebb lehûlést nem hoznak, és elég gyorsan fel is számolódnak.
Kétségtelen viszont, hogy az alaphelyzet, ha kora tavaszi hideget most nem is helyez kilátásba, annak kifejezetten nem is mond ellent.
Érdekes kérdés, mit hoz a hónap idusa, és még inkább második fele. Meglátásom szerint ennek a maghelyzetnek a "paklijában" egyaránt benne van már-már kora nyáriasan meleg epizód, de ugyanakkor hózáporos, havas etap is.
Valószínûsíthetõ, hogy ez az "alapszólam" ilyen-olyan módosulásokkal a következõ hetekben uralkodni fog.
Nagyon erõs, nagyon tartós blokk, stacionárius vagy retrográd elmozduló légköri képzõdmények, valamint számba vehetõ sarki, sarki-szárazföldi irányítás egyelõre hosszabb távon sem mutatkozik.
Ebbõl következõen a télies idõ visszatérése nem aktuális, és tulajdonképpen az sem elképzelhetetlen, hogy értékelhetõ hóesés, erõsebb fagy nélkül megy ki a tavasz.
Viszont észre kell vennünk, hogy van hajlam meridionalitás felé fordulásra, blokkra, lefûzõdésre. A következõ 200 órában GFS szerint idõjárásunk kétszer is megpróbálkozik ezzel. Igaz, a blokkhelyzetek kellõ mennyiségû sarki hideg híján abortívnak néznek ki: jelentõsebb lehûlést nem hoznak, és elég gyorsan fel is számolódnak.
Kétségtelen viszont, hogy az alaphelyzet, ha kora tavaszi hideget most nem is helyez kilátásba, annak kifejezetten nem is mond ellent.
Érdekes kérdés, mit hoz a hónap idusa, és még inkább második fele. Meglátásom szerint ennek a maghelyzetnek a "paklijában" egyaránt benne van már-már kora nyáriasan meleg epizód, de ugyanakkor hózáporos, havas etap is.
Az AO-index hosszabb idõre negatívba mehet, ami - néhány napos csúszással - a merdionalitás visszatérését eredményezheti Európa nagy része felett. Egyelõre - amíg a modellek ellátnak - nem fenyeget ún. állóháború, azaz térségünk nem marad tartósan sem a frontzóna hideg, sem pedig a meleg oldalán, így a jövõ hét eleji - egy átmenetileg létrejövõ skandináv AC peremén leszakadó hidegadvekció eredményeként bekövetkezõ - lehûlést a hét második felében ismét egy néhány napos enyhébb idõszak követhet, ám legkésõbb Gergely napja körül (március 12.) az AC-hidat gyorsan áttörheti egy északnyugat felõl érkezõ ciklon, hátoldalán nagy mennyiségû maritim hideg levegõvel. Hogy ez egy tartósabb északnyugati, hûvös, záporokkal, hó- és graupelzáporokkal tartkított idõszak nyitánya lehet-e, vagy marad a rövid hûvösebb és enyhébb idõszakok eddigi váltakozása, még nincs letisztázva. Számomra kicsit merész kijelentés, hogy április elejére (sic!) térne vissza a télközépre jellemzõ makrofelállás - ám abban egyetérhetünk, hogy a hidegmag még hosszú hetekig elég ütõképes maradhat ahhoz, hogy - kedvezõ makrohelyzet esetén - nekünk is jusson belõle egy-egy erõsebb hidegleszakadás formájában. A kérdések kérdése az, hogy a napéjegyenlõség után milyen ´verklire´ áll át a légkörzés Közép-Európa felett, mivel ez - akárcsak tavaly - hosszú idõre rányomhatja bélyegét idõjárásunk jellegére a következõkben is
Ha a fáklya ellátott volna addig, nem akadtam volna ennyire fenn a dolgon 2017-01-22-én írtad, ugye 15 és 26 közé jósolva, ami 23-34 napra elõre jelzett tartomány. A fáklya 16 napra elõre lát.
Igen, abban egyetértünk, hogy télies jegyekre nem igazán számíthatunk az elõrejelzések alapján, de az átlaghoz talán visszatérhet az idõjárás. A GFS a nap állásával és erejével biztos, hogy jól tisztában van, hiszen a mostani T850 télen pl. nagyobbat alkotott volna. Meg hát a Nap a "motorja" az idõjárásunknak, tehát azt kell az egyik legjobban modelleznie ezeknek
2017-01-22-én írtad, ugye 15 és 26 közé jósolva, ami 23-34 napra elõre jelzett tartomány. A fáklya 16 napra elõre lát.Igen, abban egyetértünk, hogy télies jegyekre nem igazán számíthatunk az elõrejelzések alapján, de az átlaghoz talán visszatérhet az idõjárás. A GFS a nap állásával és erejével biztos, hogy jól tisztában van, hiszen a mostani T850 télen pl. nagyobbat alkotott volna. Meg hát a Nap a "motorja" az idõjárásunknak, tehát azt kell az egyik legjobban modelleznie ezeknek
Nevezetesen a latolgatás írásakor rátekintettem a GFS fáklyára, amely akkor a hideg általam várt visszatérését jósolta, fb oldalon még vissza is kereshetõ egy akkori animáció is. (a GFS archivumához nincs hozzáférésem, napi szinten a fáklyákhoz talán senkinek), a GFS persze ezt a részét (velem együtt) elbukta. Úgy gondolom, hogy egy visszatérõ meridionális minta hasonlatos volta valószínû, ezúttal nem számszerûsítve.
Nos hát hasonló elõvigyázatossággal viseltessünk a jelenlegi GFS fáklya iránt is, tekintettel hogy ezen idõszakban a napállás vele együtt a nappalok hossza már napról-napra drasztikus emelkedésbe kezd, ezzel kapcsolatban javaslom az analemma megtekintését, egy általam ismert közelemben lakó amatõr csillagász forrásából: Link
Ebbõl arra lehet következtetni, hogy márciusban már 0 fokos izoterma mellett is lehetnek olyan tavaszi 15 fok feletti maxi értékek, melyek most csak komoly elõoldali helyzet esetén megtapasztalhatók. Nem véletlen, hogy a 0 fok alatti T850 is márciusban még átlagosnak tekinthetõ. Számottevõ téli helyzethez azért kell egy legalább -10 fokos hidegöblítéssel való indítás, utána még fellép az inverzió rövid idõre esetleg egy kontinentális hátoldal lábas "szele",így a lassan felmelegedõ levegõnél is még elõfordulhat -5 fok feletti t850 nél is havazás, de télire hasonlító helyzethez önmagában egy -5 fokos öblítés már nem elégséges. De kiemelt szempont itt az , hogy a napállás változásait a GFS, és szintén modellekbõl származtatott NAO index stb. mennyire képes jól lekövetni, az idõjárás kaotikus volta szerintem leginkább az ilyen átmeneti idõszakokban érvényesül, azaz a modellek lehetséges kimenetei hajlamosabbak önálló életet élni.
Nos hát hasonló elõvigyázatossággal viseltessünk a jelenlegi GFS fáklya iránt is, tekintettel hogy ezen idõszakban a napállás vele együtt a nappalok hossza már napról-napra drasztikus emelkedésbe kezd, ezzel kapcsolatban javaslom az analemma megtekintését, egy általam ismert közelemben lakó amatõr csillagász forrásából: Link
Ebbõl arra lehet következtetni, hogy márciusban már 0 fokos izoterma mellett is lehetnek olyan tavaszi 15 fok feletti maxi értékek, melyek most csak komoly elõoldali helyzet esetén megtapasztalhatók. Nem véletlen, hogy a 0 fok alatti T850 is márciusban még átlagosnak tekinthetõ. Számottevõ téli helyzethez azért kell egy legalább -10 fokos hidegöblítéssel való indítás, utána még fellép az inverzió rövid idõre esetleg egy kontinentális hátoldal lábas "szele",így a lassan felmelegedõ levegõnél is még elõfordulhat -5 fok feletti t850 nél is havazás, de télire hasonlító helyzethez önmagában egy -5 fokos öblítés már nem elégséges. De kiemelt szempont itt az , hogy a napállás változásait a GFS, és szintén modellekbõl származtatott NAO index stb. mennyire képes jól lekövetni, az idõjárás kaotikus volta szerintem leginkább az ilyen átmeneti idõszakokban érvényesül, azaz a modellek lehetséges kimenetei hajlamosabbak önálló életet élni.
Örülök, hogy így látod, mert szinte minden mondatával teljesen egyetértek. A kifogásom az elõrejelzésed esetén a magabiztossággal volt (az Általad említett pillangószárny mellett) és azzal, hogy egészen pontosan adtál meg 2m-es értékeket, amihez továbbra sem volt még csak közel sem az idõjárás. A beragadó hidegpárna valóban (kellemes) meglepetés volt, de ez - ahogy említetted - nem az Általad várt helyzetnek volt köszönhetõ, a február kiment komoly hidegelárasztás nélkül, ami kellett volna várt -10 fokhoz. Ez volt a szöveg:
"Ami különösebb mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel."
Igenis nem reális, igenis mélyreható elemzések is szükségesek, és sajnos nem, nem lehet napra és fokra pontosan több, mint egy hónapos elõrejelzést megadni, ebbõl talán Te is tanultál valamennyit. A "valószínû" szó is túl erõs volt ebben a távolságban és szövegkörnyezetben szerény véleményem szerint.
Ugyanakkor ezeket a "magabiztos jelzõket" levéve latolgatásaidról, kifejezettem szeretem a meglátásaidat és a következtetéseidet!
Félretéve a folyamatos kötözködést, egy kis latolgatás: a NAO és AO csökken Link Link valamint a GFS fáklya is a méylbe indul ("mélybe": eléri az átlagot: Link ). Az ECMWF - bár a fáklyáján rejtõzik - kifejezett hideget vár, csak tõlünk keletre: Link ami így nem biztos, hogy komolyabb hatással lenne ránk (mármint esõs elõoldalon kívül). Valamennyi hideget a németekhez a GFS is sejtet: Link de õ fõleg a teknõsödõ zonalitással láttatja: Link Ez az ECMWF ensemblén sokkal "szebb": Link
Március közepére hûvösebbre fordulhat az idõjárás ezek szerint, de télies jegyeket csak nagyon beleerõltetve látok... Meglátjuk
"Ami különösebb mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel."
Igenis nem reális, igenis mélyreható elemzések is szükségesek, és sajnos nem, nem lehet napra és fokra pontosan több, mint egy hónapos elõrejelzést megadni, ebbõl talán Te is tanultál valamennyit. A "valószínû" szó is túl erõs volt ebben a távolságban és szövegkörnyezetben szerény véleményem szerint.
Ugyanakkor ezeket a "magabiztos jelzõket" levéve latolgatásaidról, kifejezettem szeretem a meglátásaidat és a következtetéseidet!
Félretéve a folyamatos kötözködést, egy kis latolgatás: a NAO és AO csökken Link Link valamint a GFS fáklya is a méylbe indul ("mélybe": eléri az átlagot: Link ). Az ECMWF - bár a fáklyáján rejtõzik - kifejezett hideget vár, csak tõlünk keletre: Link ami így nem biztos, hogy komolyabb hatással lenne ránk (mármint esõs elõoldalon kívül). Valamennyi hideget a németekhez a GFS is sejtet: Link de õ fõleg a teknõsödõ zonalitással láttatja: Link Ez az ECMWF ensemblén sokkal "szebb": Link
Március közepére hûvösebbre fordulhat az idõjárás ezek szerint, de télies jegyeket csak nagyon beleerõltetve látok... Meglátjuk
Szükséges hozzáfûznöm, hogy nem egészen áll meg az a megállapítás, miszerint egy idõben közelebbi, várt makroszinpotikai helyzetbõl nyert felületes következtetés beválik -e vagy sem, ok-okozati kapcsolatban van egy késõbbi idõszakra becsült tendenciának a megvalósulásával, értem ezt a késõbbi zónális tendenciára való várakozásomra (legfeljebb "is" szócskával vannak valóban gondok). Vagyis van olyan része a hsz-nak, amivel nem vitatkoznék, de a 2- es tény logikai levezetésének helyességével igen.
Egy makrohelyzet teremtette kisebb léptékû turbulenciák függetlenek lehetnek a makrohelyzet várt átalakulási tendenciáitól, egyébként pedig egy kaotikus rendszerben más nézõpontból nézve mégsem, ez a pillangószárny effektus, de ez az amibõl egy nem félbolond így magát nem félistennek képzelõ ember nem jósol :-) .
Kisebb léptékben ez hasonlatos egy magassági hidegörvényhez nyáron, aminek következményeként zivatar jégesõ pontos helyét , intenzitását, a várható lokális csapadék mennyiségét napi szinten nem tudjuk megmondani, csupán valószínûségeket rendelhetünk hozzá. Egy váratlan hõzivatar csak kismértékben módosítja a másnapi idõjárást (kicsit magasabb RH, 1-2 fokkal alacsonyabb talaj Tmax). Nem beszélve télen a mediterrán ciklonokról ;-) amit leginkább a modellek szoktak elvéteni, azaz nem tudják megmondani, hogy másnap, vagy 2 nap múlva lesz -e csapadék, de azt mondjuk igen, hogy még két hétig fagyos idõ várható. Vagyis ha nem jön be egy várva-várt medi, akkor utána már a modellek által várt 5-6 napos elõrejelzés is kuka.
Ha a verifikációt is "mélyreható elemzések nélkül" tesszük, ami azt illeti, február legelején valóban volt egy enyhe tavaszias idõszak, melyet a hónap közepén egy hidegebb idõszak követett (a jelzett idõszakban van egy 4-5 napos csúszás, ezért nem szánom vita alapnak), most pedig itt a kora márciusi felmelegedés. Hát ez a görbe pedig csak nem hazudik:
Link
Itt, ahol lakom, és még sok helyen, a hó közepe több napos fagypont alatti hõmérsékletekkel, erõs zúzmaralerakódással és helyi ipari hóval telt, nekem megtette téli epizódnak, bár nem egész ezt vártam, hiszen ezt nem az újra erõsödõ meridionális muszterhez kapcsolt újabb hidegleszakadás, hanem egy inverziós helyzet hozta létre, még 0 fok feletti T850 mellett is fennmaradva.
Valószínû, hogy a korábbi meridionális felállás adta mintázat sem tûnt még teljesen el a "téridõjárásból", így a maradék hidegmag expanziója az idõ elõrehaladtával ismét aktuális lehet, leginkább április elején, és nem lepne meg, ha ez is rex blocking képében jelenne meg újra, ekkor ezzel tartósabb negatív anomáliás idõszakot hozna össze, , míg a többi idõszak átlaga enyhe pozitívba húzza a tavasz mérlegét, de ez is csak egy feltételezés.
Egy makrohelyzet teremtette kisebb léptékû turbulenciák függetlenek lehetnek a makrohelyzet várt átalakulási tendenciáitól, egyébként pedig egy kaotikus rendszerben más nézõpontból nézve mégsem, ez a pillangószárny effektus, de ez az amibõl egy nem félbolond így magát nem félistennek képzelõ ember nem jósol :-) .
Kisebb léptékben ez hasonlatos egy magassági hidegörvényhez nyáron, aminek következményeként zivatar jégesõ pontos helyét , intenzitását, a várható lokális csapadék mennyiségét napi szinten nem tudjuk megmondani, csupán valószínûségeket rendelhetünk hozzá. Egy váratlan hõzivatar csak kismértékben módosítja a másnapi idõjárást (kicsit magasabb RH, 1-2 fokkal alacsonyabb talaj Tmax). Nem beszélve télen a mediterrán ciklonokról ;-) amit leginkább a modellek szoktak elvéteni, azaz nem tudják megmondani, hogy másnap, vagy 2 nap múlva lesz -e csapadék, de azt mondjuk igen, hogy még két hétig fagyos idõ várható. Vagyis ha nem jön be egy várva-várt medi, akkor utána már a modellek által várt 5-6 napos elõrejelzés is kuka.
Ha a verifikációt is "mélyreható elemzések nélkül" tesszük, ami azt illeti, február legelején valóban volt egy enyhe tavaszias idõszak, melyet a hónap közepén egy hidegebb idõszak követett (a jelzett idõszakban van egy 4-5 napos csúszás, ezért nem szánom vita alapnak), most pedig itt a kora márciusi felmelegedés. Hát ez a görbe pedig csak nem hazudik:
Link
Itt, ahol lakom, és még sok helyen, a hó közepe több napos fagypont alatti hõmérsékletekkel, erõs zúzmaralerakódással és helyi ipari hóval telt, nekem megtette téli epizódnak, bár nem egész ezt vártam, hiszen ezt nem az újra erõsödõ meridionális muszterhez kapcsolt újabb hidegleszakadás, hanem egy inverziós helyzet hozta létre, még 0 fok feletti T850 mellett is fennmaradva.
Valószínû, hogy a korábbi meridionális felállás adta mintázat sem tûnt még teljesen el a "téridõjárásból", így a maradék hidegmag expanziója az idõ elõrehaladtával ismét aktuális lehet, leginkább április elején, és nem lepne meg, ha ez is rex blocking képében jelenne meg újra, ekkor ezzel tartósabb negatív anomáliás idõszakot hozna össze, , míg a többi idõszak átlaga enyhe pozitívba húzza a tavasz mérlegét, de ez is csak egy feltételezés.
Egy kis verifikáció Zöldvillám latolgatásait illetõen, csak hogy ennek is helye legyen:
"Ami különösebb mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel."
Azt hiszem, az idõjárás annyira más volt, hogy nem lehet egy picit se belemagyarázni a buktát ebbe - szerencsére.
"éppúgy valószínû, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is"
Függetlenül attól, hogy március eleje valóban a zonalitás jegyében telhet, szerintem ez is bukta, lévén hogy jönne ez ki, ha az elé jósolt idõ viszont nem sikerült? Súgok: sehogy.
Ahogy a modellek se voltak soha képesek olyanra, hogy mondjuk 6 napra elõre nagyot hibáztak, de amit ugyanakkor 10-11 napra elõre vártak, az bejött, így az emberek sem tudják ezt az egyszerû szabályszerûséget felrúgni (ok-okozat meg ilyenek).
Ezek a fránya ciklusok megint nem a nekik elõírt sorrendben érkeztek.
"Ami különösebb mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel."
Azt hiszem, az idõjárás annyira más volt, hogy nem lehet egy picit se belemagyarázni a buktát ebbe - szerencsére.
"éppúgy valószínû, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is"
Függetlenül attól, hogy március eleje valóban a zonalitás jegyében telhet, szerintem ez is bukta, lévén hogy jönne ez ki, ha az elé jósolt idõ viszont nem sikerült? Súgok: sehogy.
Ahogy a modellek se voltak soha képesek olyanra, hogy mondjuk 6 napra elõre nagyot hibáztak, de amit ugyanakkor 10-11 napra elõre vártak, az bejött, így az emberek sem tudják ezt az egyszerû szabályszerûséget felrúgni (ok-okozat meg ilyenek).
Ezek a fránya ciklusok megint nem a nekik elõírt sorrendben érkeztek.
Megtörve a csendet, ahogy elnézem végülis bejött amit megérezni véltem.
Pedig jó pár nap erejéig még én is elálltam a lapos februártól, de a helyzet nem nekünk kedvezett.
A folytatásban: Elnézve a jelenlegi indexeket ( NAO,AO ) zonális korszak után Európára nézve hûvösebb folytatást sejtet Március elsõ dekádja(15-ig), de a jelenlegi trendben inkább néhány napos idõközönként "menetrendszerû" front átvonulásos idõszakot sejtek mint sem tartósabb hidegöblités, majd ránk kendõdõ Ac-t. Én inkább félblockra szavaznék valamint egy egy kérész életû ( 1-3napos) blocking se kizárt, jobbára Nyugat - Európára szakadó súlyponttal. Szeles, enyhén hûvös idõ. Nappali plusszok, éjszaka gyenge minuszok, lassú kitavaszodással. Gyakoribb, hosszú apitúdójú hidegöblitések Nyugat - és Délnyugat - Európában; közben nálunk déli,délnyugati áramlás, elõoldal majd nyugatról elérõ frontrendszerrel..stb.
S lassan, lassan hosszútáv helyett már rövidtávon kellesz fürkészni az idõjárást, aki "akcióra" vágyik. Március 1.-ei front jelenleg még nem tartogat túl sok extrát, igaz a GFS cimbi eljátszik a hf. hátoldali konvektív eshetõséggel a Zemplén hg.-be és ide az Észak - Alföldre. Ami azt illeti nekem jól is jöhetne, talán sikerülne munka után 16 körül valamint lencse végre kapnom. Azzal meg pályáznék az OMSZ fotópályázatára.
Pedig jó pár nap erejéig még én is elálltam a lapos februártól, de a helyzet nem nekünk kedvezett.
A folytatásban: Elnézve a jelenlegi indexeket ( NAO,AO ) zonális korszak után Európára nézve hûvösebb folytatást sejtet Március elsõ dekádja(15-ig), de a jelenlegi trendben inkább néhány napos idõközönként "menetrendszerû" front átvonulásos idõszakot sejtek mint sem tartósabb hidegöblités, majd ránk kendõdõ Ac-t. Én inkább félblockra szavaznék valamint egy egy kérész életû ( 1-3napos) blocking se kizárt, jobbára Nyugat - Európára szakadó súlyponttal. Szeles, enyhén hûvös idõ. Nappali plusszok, éjszaka gyenge minuszok, lassú kitavaszodással. Gyakoribb, hosszú apitúdójú hidegöblitések Nyugat - és Délnyugat - Európában; közben nálunk déli,délnyugati áramlás, elõoldal majd nyugatról elérõ frontrendszerrel..stb.
S lassan, lassan hosszútáv helyett már rövidtávon kellesz fürkészni az idõjárást, aki "akcióra" vágyik. Március 1.-ei front jelenleg még nem tartogat túl sok extrát, igaz a GFS cimbi eljátszik a hf. hátoldali konvektív eshetõséggel a Zemplén hg.-be és ide az Észak - Alföldre. Ami azt illeti nekem jól is jöhetne, talán sikerülne munka után 16 körül valamint lencse végre kapnom. Azzal meg pályáznék az OMSZ fotópályázatára.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#25014)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#25013)
Valószínûleg 1985-ben írt az Élet és Tudomány az akkori kemény tél apropóján 11 éves ciklusokról, amikor az átlagnál keményebb telek vannak. Úgy emlékszem, az okokról annyi jelent meg, hogy azok még kutatásra várnak. Visszamentek 77 évet, szigorúan minden 11. telet vizsgálták, a 8 tél közül 1 kivétel akadt. Sajnos ezt a példányt már nem találom, de arra emlékszem, hogy nagy reményekkel vártam a 95/96-os telet...
Talán nem baj, hogy a teleket vizsgáljuk, bár a naptevékenység a többi évszakra is hathat. A legélesebb eltérések inkább az egyes téli hónapok idõjárásában vannak, akár 6-7 plusztól 5-10 mínusz fokig szóródhatnak és a telek közt is lehet 5-8 fokos eltérés. A többi évszakban ilyen kilengések elképzelhetetlenek ill. rendkívül ritkák szerintem, de jó lenne látni a nyarakra, éves T-re is vizsgálatot, hogy jelentkezik-e az összefüggés úgy mint a teleknél ?
Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha elõfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velõsebbik része.
Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha elõfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velõsebbik része.
A magam részérõl örömmel olvastam ezt az érdekes összefoglalót.
Csak megerõsíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.
Link
Ebbõl az ábrából teljesen világos, mirõl van szó.
Hideg -legalább zord epizódokat hozó- tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):
1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)
Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
Az összefüggés elég erõsnek tûnik.
Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elõ. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhetõ "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.
Csak megerõsíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.
Link
Ebbõl az ábrából teljesen világos, mirõl van szó.
Hideg -legalább zord epizódokat hozó- tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):
1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)
Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
Az összefüggés elég erõsnek tûnik.
Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elõ. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhetõ "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.
Nem olvastam eme mûveket, de Tõled és másoktól hallottam a napfoltciklusok és idõjárás kapcsolatáról. Gyermekkorom cseszneki iskolaigazgatója és matektanára, Fódi Vilmos volt talán emlékeim szerint az elsõ, akitõl halottam 1972-73 táján a 11 éves napfoltciklusokról és a hozzájuk kapcsolódó, napfoltminimumok idején jelentkezõ hidegebb idõrõl.
Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi elõrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettõl lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért. Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-rõl is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idõ vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedõk biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel késõbb kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk. Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az idõjárásban semmi sem óramû pontossággal mûködik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényezõ, az emberek által folyamatosan irtott növényzetrõl, hõszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintõben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a mûjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli idõszakok és az utóbbi 3 enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínûleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre elõre, csak nagyon valószínû. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dõl össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).
Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkezõ 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más idõjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az esõ esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelõtt Te is meglehetõsen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögetõ nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
(Elnézést az emlékezetbõl leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minõsíttetik
)
Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi elõrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettõl lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért. Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-rõl is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idõ vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedõk biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel késõbb kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk.
Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az idõjárásban semmi sem óramû pontossággal mûködik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényezõ, az emberek által folyamatosan irtott növényzetrõl, hõszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintõben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a mûjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli idõszakok és az utóbbi 3 enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínûleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre elõre, csak nagyon valószínû. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dõl össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkezõ 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más idõjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az esõ esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelõtt Te is meglehetõsen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögetõ nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
(Elnézést az emlékezetbõl leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minõsíttetik
)
A 30 éves ciklus eléggé szubjektív lehet, a 7 - 11 lehetnek egy kaotikus rendszer "bifurkációs ciklusai" prímszámok lévén.
Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén elmarad. méégiscsak indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):
Link
Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén elmarad. méégiscsak indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):
Link
Igazán megtisztelõ, sõt hízelgõ a nekem titulált "Kosakiss-féle 11 éves napciklus", de ilyesmi nem létezik. Az említett periódus mindenképpen és kizárólag Rudolf Wolf svájci csillagász érdeme. A Wolf-féle 11 éves napciklusban jelenleg a naptevékenységi minimumot éljük meg. (Nem kívánom részletezni az idõjárásra vonatkoztatott szoláris hatásokat. Akit a napciklus témája érdekel, angol nyelven utánaolvashat a következõ két kiadványban:
1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
Szép napot, jó észleléseket kívánok!
A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és fõleg januári kemény hideg idõszak visszatérne, ugyanis igen erõteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhõ februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hõmérsékletekkel. A kemény téli idõjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetõen/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegõ nincs ereje teljében, kívülrõl körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegõtömegek meggyengülését.
1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
Szép napot, jó észleléseket kívánok!
A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és fõleg januári kemény hideg idõszak visszatérne, ugyanis igen erõteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhõ februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hõmérsékletekkel. A kemény téli idõjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetõen/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegõ nincs ereje teljében, kívülrõl körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegõtömegek meggyengülését.
Mindig lemaradok ezekrõl a ciklusokról.. Van a Stelvio-féle 7 éves, a Kosakiss-féle 11 éves, a Floo-féle 30 éves, alig bírja az ember felfogni, épp kinek melyik és hány éves ciklusa alapján milyen hideg télnek kéne lennie... 
Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erõvel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, idõigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az elõttük álló triviális dolgokat
Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erõvel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, idõigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az elõttük álló triviális dolgokat
"Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végsõ soron hõgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezõk is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)"
Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.
Köszönettel.
Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.
Köszönettel.
Az biztos, hogy a sarki hidegeknek (és ezen keresztül a Jeges-tenger jegének) legjobb a zóna. Ez a mi fülünknek talán kicsit furcsa elsõ hallásra, mert a mi szélességünkön minden télrajongó a meridionalitásnak drukkol, és méltán. Viszont a sarkok éppen akkor hûlhetnek le, ha az é-d-i hõcsere gátolt (zonális áramlási állapot)
Hogy mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás: azaz, az Arktisz enyhébb volta váltotta ki a nyugati drift gyengeségét (elvileg ez is lehet), vagy épp fordítva: a gyenge nyugati drift (erõsebb meridionális légmozgások) az okai az Északi-sark magasabb hõmérsékletének, kérdés.
Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végsõ soron hõgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezõk is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)
Hogy mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás: azaz, az Arktisz enyhébb volta váltotta ki a nyugati drift gyengeségét (elvileg ez is lehet), vagy épp fordítva: a gyenge nyugati drift (erõsebb meridionális légmozgások) az okai az Északi-sark magasabb hõmérsékletének, kérdés.
Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végsõ soron hõgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezõk is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)
Link
szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevõ részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségébõl az óceánba ömlõ tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket kis jégkorszakot eredményezett.
Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erõteljes a hõcsere a pólusok és déli területek között, a SSW hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem, meglehetõsen gyenge jégnövekedést vetít elõre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el. Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tûnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hûtõszekrény effektusával" szemben. A csökkenõ jégbázissal tehát ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvõ besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz elsõ hónapjaiban, számítottam eddig arra, hogy a rendszerben van egy negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna, ami ugye egy tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötõdne.
szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevõ részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségébõl az óceánba ömlõ tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket kis jégkorszakot eredményezett.
Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erõteljes a hõcsere a pólusok és déli területek között, a SSW hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem, meglehetõsen gyenge jégnövekedést vetít elõre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el. Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tûnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hûtõszekrény effektusával" szemben. A csökkenõ jégbázissal tehát ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvõ besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz elsõ hónapjaiban, számítottam eddig arra, hogy a rendszerben van egy negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna, ami ugye egy tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötõdne.
Ha jól emlékszem, január elején rövid hideg periódus után tartós és folyamatos enyhülést jósölt a tél hátralévõ részére
Mivel 2011-ben és 2014-ben is volt áprilisban felhõtölcsér itt a környéken, amikor végeztem a gimnáziummal és az alapképzéssel, szerintem idén is lesz, hogy a mesterképzéssel végeztem.
Én most úgy látom, hogy a ma kezdõdõ, és szûk 1 hétig tartó enyhébb idõjárás után a hónap második hetében 2 variáció játszhat nagyobb eséllyel :
1. : bizonytalan mértékû hidegbetörés, száraz idõvel.
2. : mérsékeltebb hideg, de így is átlagos idõ, csúszpályás medikkel ( hó, esõ ).
1. : bizonytalan mértékû hidegbetörés, száraz idõvel.
2. : mérsékeltebb hideg, de így is átlagos idõ, csúszpályás medikkel ( hó, esõ ).
Na várjál csak... Nézd meg a mostani képet:
Link
Ott van az északi zóna, csak nagyon messze, Észak-Skandináviától a Jeges-tenger partvidéke mellett egész az Ob torkolatáig. A késõbbiekben ez fog meridionalitásba fordulni, messze keleten alakul ki teknõ:
Link
Itt nem az a lényeg, hogy mennyire pontosan nyugati irányú az áramlás, vagy mennyire nem az. Hanem, hogy ez az áramlási zóna fog késõbb dél felé expandálni az alacsonyabb izobárokkal, mikor kialakul, és az alacsonyabb szélességek felé megnyúlik a teknõ.
Végül aztán ettõl a teknõtõl nyugatra gerinc erõsödik meg, azaz meridionálisabbra vált az áramlási kép ebben a szegmensben:
Link
A késõbbiekben az áramlási kép még erõsebb meridionalizálódásával a gerinc északi vége kezd lefûzõdni, alatta keleties komponenst nyer az áramlás, és északkeletrõl megközelíti térségünket az anticiklon elõoldali hideglevegõje:
Link
Link
Hát, valahogy így értelmezem én a történteket a szinoptikai ciklus szerint.
Csoki: egyetértünk. Szerintem sem az számít, hogy a ciklus egyes fázisai 2, vagy 12 napig tartanak-e. A történések egymásutánisága az, ami a lényeg.
Link
Ott van az északi zóna, csak nagyon messze, Észak-Skandináviától a Jeges-tenger partvidéke mellett egész az Ob torkolatáig. A késõbbiekben ez fog meridionalitásba fordulni, messze keleten alakul ki teknõ:
Link
Itt nem az a lényeg, hogy mennyire pontosan nyugati irányú az áramlás, vagy mennyire nem az. Hanem, hogy ez az áramlási zóna fog késõbb dél felé expandálni az alacsonyabb izobárokkal, mikor kialakul, és az alacsonyabb szélességek felé megnyúlik a teknõ.
Végül aztán ettõl a teknõtõl nyugatra gerinc erõsödik meg, azaz meridionálisabbra vált az áramlási kép ebben a szegmensben:
Link
A késõbbiekben az áramlási kép még erõsebb meridionalizálódásával a gerinc északi vége kezd lefûzõdni, alatta keleties komponenst nyer az áramlás, és északkeletrõl megközelíti térségünket az anticiklon elõoldali hideglevegõje:
Link
Link
Hát, valahogy így értelmezem én a történteket a szinoptikai ciklus szerint.
Csoki: egyetértünk. Szerintem sem az számít, hogy a ciklus egyes fázisai 2, vagy 12 napig tartanak-e. A történések egymásutánisága az, ami a lényeg.
A linkeltõl közelebbi idõpont(ok) is vannak. Ha nem is két hét,de néhány nap van. S nem a hossz az idõtartam a lényeg, hanem az hogy van. Ez számít. Lehet csak nekem.
Az hogy pont a nyugati drift végét linkeltem bocs, tévedtem.
Tévedni emberi dolog. - mondta a sün és lemászott a drótkeférõl.
A kutatásról én is csak nem régiben értesültem. Azaz a diplomamunkához nem régiben "ástam elõ" a webrõl, de mindez nem jöhetett volna létre, ha igy kb. 4-5-en nem lendülünk bele a témába és nem kutatok utánna.
Az hogy pont a nyugati drift végét linkeltem bocs, tévedtem.
Tévedni emberi dolog. - mondta a sün és lemászott a drótkeférõl.
A kutatásról én is csak nem régiben értesültem. Azaz a diplomamunkához nem régiben "ástam elõ" a webrõl, de mindez nem jöhetett volna létre, ha igy kb. 4-5-en nem lendülünk bele a témába és nem kutatok utánna.
Ez? Ez nem zonalitás. Ott a blokk Skandináviában, egészen a brit partokig zonális a kép, de azátn hatalmas a hullám... Ezt linkelted: Link
ami ebbe vált: Link
Még egy fél napra se szívesen nevezném zonalitásnak, nem hogy egy "Namias-ciklusnyi" két hétig, hogy összegyûljön a hideg északon.
A hozzászólásod többi része nagyon érdekes és tanulságos volt! Évek telhetnek el jellemzõen pozitív vagy negatív NAO mellett...
"ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nõ a blokking bekövetkezése." Ez aztán különösen értékes, eddig nem is reméltem, hogy volt már ilyen kutatás. 3-6% nem sok, lehet, hogy egy évben az ellenkezõje történik, de statisztikailag jelentõs.
Köszi a plusz infókat, lehet utánaolvasok a linkelt cikkek mentén.
Thermometer: a könyv címét megköszönném. Amire itt utalni akarok, az nem ennek a légkörfizikai folyamatleírásnak a kritikája, hanem az, hogy túlságosan szó szerint veszed és gyakran gondolsz úgy rá, mint valami szigorú törvényszerûségre, holott pont az Általad leírt bizonytalanságok miatt közel sem törvényszerû a ciklikusság benne.
ami ebbe vált: Link
Még egy fél napra se szívesen nevezném zonalitásnak, nem hogy egy "Namias-ciklusnyi" két hétig, hogy összegyûljön a hideg északon.
A hozzászólásod többi része nagyon érdekes és tanulságos volt! Évek telhetnek el jellemzõen pozitív vagy negatív NAO mellett...
"ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nõ a blokking bekövetkezése." Ez aztán különösen értékes, eddig nem is reméltem, hogy volt már ilyen kutatás. 3-6% nem sok, lehet, hogy egy évben az ellenkezõje történik, de statisztikailag jelentõs.
Köszi a plusz infókat, lehet utánaolvasok a linkelt cikkek mentén.
Thermometer: a könyv címét megköszönném. Amire itt utalni akarok, az nem ennek a légkörfizikai folyamatleírásnak a kritikája, hanem az, hogy túlságosan szó szerint veszed és gyakran gondolsz úgy rá, mint valami szigorú törvényszerûségre, holott pont az Általad leírt bizonytalanságok miatt közel sem törvényszerû a ciklikusság benne.
Abban az idealizált formában, ahogy azt Namias leírta, ritkán jelentkezik. Végeztek un. forgókádas kísérleteket is, ami azt jelenti, hogy csakugyan egy kör alakú, vízzel telt kádat forgattak meg a centruma körül -ez reprezentálta a Föld tengelyforgását. A középpont körül olvadó jég volt a vízben: a pólus. A forgó kád peremét pedig melegítették: egyenlítõ. A forgó vízben ki is alakult minden, ami a légkört jellemzi. Polárfront, idõjárási frontok, zonális és meridionális muszterek. Ez utóbbiak a forgókádban egyidejûleg, és pontos periódusidõvel alakultak ki. A jégmennyiségnek, a peremi melegítés erõsségének, és a tengelyforgás sebességének változtatásakor szépen meg lehetett figyelni, hogy az áramlási mintázatok, valamint a Z-M állapot idõtartamai hogy változnak. A légkörfizika alapkísérlete volt ez.
A valóságban persze ez kissé máshogy fest. A meleg és a hidegpontok igazából nem esnek feltétlenül egybe a pólussal és az egyenlítõvel, ráadásul a légtömegek felszíni súrlódása sem egyenletes (szárazföldek és óceánok), nem úgy, mint a kádban.
Tehát, a ciklust mind térben, mind idõben sok minden torzítja, de létezése ténydolog, és alapvetõ szabálya a légkörfizikának. És egyébként többnyire szépen ki is jön az egymást követõ szinoptikai térképeken, fõleg a téli félévben.
Nem kéne senki amatõrnek kétkedve, lekicsinylõn nyilatkoznia róla.
A könyvecske, ami olyan érdekesen és érthetõen nyilatkozott errõl, most is megvan nálam valahol. Majd elõkeresem, és megírom a pontos címét, és a szerzõjét.
P.S.: olyan természetesen tényleg nincs a valóságos cirkulációban, hogy ugyanazt a Z-t mindig ugyanaz az M követi, ráadásul mindig ugyanannyi idõ múlva. De hosszabb zonalitást a makrokép ingadozásain keresztül jelentõsebb meridionalitás szokta követni, és viszont. Természetesen van erõsebben és gyengébben fejlett muszter, és nehezen tipizálható képek is. Az is elõfordulhat, hogy az egyik cirkulációs állapotnak a másikba való átfejlõdésében idõleges megtorpanások, kisebb visszafordulások vannak.
De észre kell vennünk a százarcú szinoptikai változások mögött ezt az alapvetõ flip-flop mechanizmust. Ha számolunk vele, azt is meg tudjuk mondani, hogyha torzult, miért torzult. És az az igazán érdekes.
A valóságban persze ez kissé máshogy fest. A meleg és a hidegpontok igazából nem esnek feltétlenül egybe a pólussal és az egyenlítõvel, ráadásul a légtömegek felszíni súrlódása sem egyenletes (szárazföldek és óceánok), nem úgy, mint a kádban.
Tehát, a ciklust mind térben, mind idõben sok minden torzítja, de létezése ténydolog, és alapvetõ szabálya a légkörfizikának. És egyébként többnyire szépen ki is jön az egymást követõ szinoptikai térképeken, fõleg a téli félévben.
Nem kéne senki amatõrnek kétkedve, lekicsinylõn nyilatkoznia róla.
A könyvecske, ami olyan érdekesen és érthetõen nyilatkozott errõl, most is megvan nálam valahol. Majd elõkeresem, és megírom a pontos címét, és a szerzõjét.
P.S.: olyan természetesen tényleg nincs a valóságos cirkulációban, hogy ugyanazt a Z-t mindig ugyanaz az M követi, ráadásul mindig ugyanannyi idõ múlva. De hosszabb zonalitást a makrokép ingadozásain keresztül jelentõsebb meridionalitás szokta követni, és viszont. Természetesen van erõsebben és gyengébben fejlett muszter, és nehezen tipizálható képek is. Az is elõfordulhat, hogy az egyik cirkulációs állapotnak a másikba való átfejlõdésében idõleges megtorpanások, kisebb visszafordulások vannak.
De észre kell vennünk a százarcú szinoptikai változások mögött ezt az alapvetõ flip-flop mechanizmust. Ha számolunk vele, azt is meg tudjuk mondani, hogyha torzult, miért torzult. És az az igazán érdekes.
Akkor ez mi?
Link
Link
Vagy akkor kevert áramlási képet élünk? Csak kérdem.
----
Más:
Zsilinszki Anna - A 2012-13-as tél szinoptikus sajátosságainak értékelése NAO,AO távkapcsolat elemzések bevonásával c. diplomamunkájában idézem: " A pozitív NAO értékek esetén fennálló erõsebb nyomási gradiens, a zonális szelek megerõsödésének kedvez, így ilyenkor egy erõs nyugatias áramlási rendszer jelenléte a jellemzõ. Ennek megfelelõen ebben a fázisban az Atlanti-óceán felõl érkeznek az idõjárási rendszerek Európába, melyek a melegebb tengerfelszín feletti nedves légtömeget szállítva enyhe és csapadékos idõjárást eredményeznek a kontinens belsejében. Ezzel egyidejûleg azonban Dél-Európa területén szárazabb és hidegebb légtömegek uralkodnak (Hurrell, 1995,1996). Megfigyelhetõ az is, hogy ebben a fázisban gyakoribb az Atlanti-óceán felett az erõs viharciklonok kialakulása. Összességében e fázisban a mérsékeltövi (izlandi) ciklongenezis gyakorisága nõ, így ebben az idõszakban a meridionális hatások, azaz a sarkvidéki és a szubtrópusi térségbõl érkezõ légtömegek kisebb szerepet kapnak Közép-Európa idõjárásának alakításában."
Az, hogy jelenleg a NAO az idõszak legvégéhez közeledve jelentõsen szór, a mostani enyhén pozitiv értékrõl indulva, csak egy lehetséges kimenet a "sok verzió" közül.
Link
Az AO -t nem linkelem,de azon egyértelmû a körvonalazódó újabb negatív fázis létrejötte, hogy ebbõl lesz-e újabb meridionális áramlási kép vagy se, nem tudni. Mint ahogy a pontos hidegöblités irányát sem.
Ennyi erõvel a Fekete - tengerre is szakadhat és csak érintõleges hidegelárasztásra futná, arra is inkább itt a keleti országrészben. Ami mondanom sem kell száraz, hideg idõre hajazna nagyobb eséllyel.
Ha kissé inkább a lengyelekhez, majd onnét inkább Nyugat - Európára ömlene súlypontja, az Alpokat megkerülve betyár mediterrán ciklon képzõdéssel járna, ami hátoldalon tudná felvenni a hideget, ahogy a Balkánt és Közép - Európát érintve elvonulna tõlünk nem messze délre. De ez csak egy fikció..
És még valami Zsilinszki Anna munkájából:
"Minél hosszabb ideig áll fenn és minél erõsebb az adott fázisú anomália, annál erõsebben befolyásolja a szinoptikus skálájú rendszerek viselkedését és annál nagyobb területre terjed ki a hatása. Esetenként akár hónapokig vagy évekig is meghatározó lehet egy-egy fázis és a hozzá tartozó szinoptikus jellemzõk.Az elmúlt évtizedekben a NAO pozitív fázisa dominált, különösen, ha a téli idõszakot vizsgáljuk. Ennek megfelelõen Dél-Európában szárazabb idõjárás volt jellemzõ, míg Észak-Európában az átlagosnál csapadékosabb. Ez a periódus az 1980-as évektõl kezdve figyelhetõ meg (Hurrel, 1995; Hurrel and van Loon, 1997), bár 2010-ben volt egy kiugróan negatív év. Az elemzésünk középpontjában álló 2013-as évben is negatív NAO index volt jellemzõ, ami a tél végén, illetve márciusban különösen szélsõséges értéket vett fel. Az 1980-at megelõzõ idõszakban hosszabb, akár évtizedes idõtartamú, váltakozó elõjelû fázisok követték egymást."
Ez alapján TÉNYLEG nincs olyan hogy mindig kell valaminek jönnie X után Y vagy idõvel Z. De "normál esetben" az következne. -de mivel La - Ninát élünk, alacsony naptevékenységgel fûszerezve, kifejlett hidegbázissal ahogy Thermo is leírta, hamar megbomlik a nyugati áramlás és újra meridionálisra fordul az áramlási kép.
Még valamint máshonnét!
Veréb Katalin - A szélmezõn alapuló cirkulációs index alkalmazása blocking helyzetek felismerésére címû diploma munkájából idézek. Még pedig: A kapcsolat blocking események és más jelenségek között(i) c. fejezetbõl. "Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO), valamint a napfolttevékenység és a blockingkapcsolatát vizsgálta pl. Elliott and Smith, (1949). Wiedenmann et al. (2002), valamintLupo et al. (200
összehasonlították az El Niño Southern Oscillation (ENSO) és ablocking kapcsolatát. Kutatásuk eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nı a blokking bekövetkezése."
Link
Link
Vagy akkor kevert áramlási képet élünk? Csak kérdem.
----
Más:
Zsilinszki Anna - A 2012-13-as tél szinoptikus sajátosságainak értékelése NAO,AO távkapcsolat elemzések bevonásával c. diplomamunkájában idézem: " A pozitív NAO értékek esetén fennálló erõsebb nyomási gradiens, a zonális szelek megerõsödésének kedvez, így ilyenkor egy erõs nyugatias áramlási rendszer jelenléte a jellemzõ. Ennek megfelelõen ebben a fázisban az Atlanti-óceán felõl érkeznek az idõjárási rendszerek Európába, melyek a melegebb tengerfelszín feletti nedves légtömeget szállítva enyhe és csapadékos idõjárást eredményeznek a kontinens belsejében. Ezzel egyidejûleg azonban Dél-Európa területén szárazabb és hidegebb légtömegek uralkodnak (Hurrell, 1995,1996). Megfigyelhetõ az is, hogy ebben a fázisban gyakoribb az Atlanti-óceán felett az erõs viharciklonok kialakulása. Összességében e fázisban a mérsékeltövi (izlandi) ciklongenezis gyakorisága nõ, így ebben az idõszakban a meridionális hatások, azaz a sarkvidéki és a szubtrópusi térségbõl érkezõ légtömegek kisebb szerepet kapnak Közép-Európa idõjárásának alakításában."
Az, hogy jelenleg a NAO az idõszak legvégéhez közeledve jelentõsen szór, a mostani enyhén pozitiv értékrõl indulva, csak egy lehetséges kimenet a "sok verzió" közül.
Link
Az AO -t nem linkelem,de azon egyértelmû a körvonalazódó újabb negatív fázis létrejötte, hogy ebbõl lesz-e újabb meridionális áramlási kép vagy se, nem tudni. Mint ahogy a pontos hidegöblités irányát sem.
Ennyi erõvel a Fekete - tengerre is szakadhat és csak érintõleges hidegelárasztásra futná, arra is inkább itt a keleti országrészben. Ami mondanom sem kell száraz, hideg idõre hajazna nagyobb eséllyel.
Ha kissé inkább a lengyelekhez, majd onnét inkább Nyugat - Európára ömlene súlypontja, az Alpokat megkerülve betyár mediterrán ciklon képzõdéssel járna, ami hátoldalon tudná felvenni a hideget, ahogy a Balkánt és Közép - Európát érintve elvonulna tõlünk nem messze délre. De ez csak egy fikció..
És még valami Zsilinszki Anna munkájából:
"Minél hosszabb ideig áll fenn és minél erõsebb az adott fázisú anomália, annál erõsebben befolyásolja a szinoptikus skálájú rendszerek viselkedését és annál nagyobb területre terjed ki a hatása. Esetenként akár hónapokig vagy évekig is meghatározó lehet egy-egy fázis és a hozzá tartozó szinoptikus jellemzõk.Az elmúlt évtizedekben a NAO pozitív fázisa dominált, különösen, ha a téli idõszakot vizsgáljuk. Ennek megfelelõen Dél-Európában szárazabb idõjárás volt jellemzõ, míg Észak-Európában az átlagosnál csapadékosabb. Ez a periódus az 1980-as évektõl kezdve figyelhetõ meg (Hurrel, 1995; Hurrel and van Loon, 1997), bár 2010-ben volt egy kiugróan negatív év. Az elemzésünk középpontjában álló 2013-as évben is negatív NAO index volt jellemzõ, ami a tél végén, illetve márciusban különösen szélsõséges értéket vett fel. Az 1980-at megelõzõ idõszakban hosszabb, akár évtizedes idõtartamú, váltakozó elõjelû fázisok követték egymást."
Ez alapján TÉNYLEG nincs olyan hogy mindig kell valaminek jönnie X után Y vagy idõvel Z.
De "normál esetben" az következne. -de mivel La - Ninát élünk, alacsony naptevékenységgel fûszerezve, kifejlett hidegbázissal ahogy Thermo is leírta, hamar megbomlik a nyugati áramlás és újra meridionálisra fordul az áramlási kép.Még valamint máshonnét!
Veréb Katalin - A szélmezõn alapuló cirkulációs index alkalmazása blocking helyzetek felismerésére címû diploma munkájából idézek. Még pedig: A kapcsolat blocking események és más jelenségek között(i) c. fejezetbõl. "Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO), valamint a napfolttevékenység és a blockingkapcsolatát vizsgálta pl. Elliott and Smith, (1949). Wiedenmann et al. (2002), valamintLupo et al. (200 összehasonlították az El Niño Southern Oscillation (ENSO) és ablocking kapcsolatát. Kutatásuk eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nı a blokking bekövetkezése."
Ezek szerint akkor a Namias-ciklusokba belefér sok-sok egymást ismétlõ meridionális kép (mint ezen a télen), illetve sok-sok egymást követõ zonális kép (mint pl. két-három éve). Gondolom kisebb eséllyel, de belefér. Ezért Namias-ciklusok alapján megfeljebb óvatos feltételezéseket tehetünk, nincs olyan "törvényszerûség", hogy X képet Y követ, vagy idõvel mindenképp jönnie kell egy Z képnek. Most pl. a következõ hidegelárastás kvázi zonalitás nélkül jön, azaz nem lesz meridionális-zonális-meridionális váltás.
Errõl hol tudok kicsit alaposabban utánaolvasni? Tudsz adni egy kiindulópontot esetleg? (Mielõtt nekiesnék Google-val.)
Errõl hol tudok kicsit alaposabban utánaolvasni? Tudsz adni egy kiindulópontot esetleg? (Mielõtt nekiesnék Google-val.)
Hát a Namias ciklus nem jelent feltétlen hosszú zónalitást, hiszen, olykor meridonális a túlsúly. Kérdés, hogy a várva-várt zónalitás megérik -e júliusra, vagy épp a hasonlóan bõdületes AC- k és meridionalitás miatt lesznek hõhullámok és szélsõséges ingások nyáron is. kétségtelen, hogy most ennyit az idõtávról. A GFS szórása ugyanakkor bõdületes 150 órán túl, most épp a fõfutás sikeredett az egyik leghidegebbre, holnapután meg talán a legmelegebb lesz, vagy "holnapután" lesz. Valóban úgy tûnik, hogy aki hosszútávra latolgat most, akkor nyerõ, ha ráhibázik, s annyit sem nyer vele, mint a kettessel a lottón, ez a szépség benne :-P. A most felfestett verzió újfent az extrém hideg, száraz lenne: bár ÉK en nem lehet panasz a hóra, az én tájékomon ezen a télen értékelhetõ mennyiséget még nem láttunk.
A Namias-ciklus mûködik, mert másképp nem is tud mûködni a légkör. A sarkok és az egyenlítõ közötti hõtranszportnak ALAPVETÕ fizikai mechanizmusa az, amit ez az amerikai meteorológus kifejtett. Illik ismernie mindenkinek, aki behatóbban foglalkozik meteorológiával. Tudnunk kell arról, hogy a makrocirkulációban ott van ez a "pacemaker", vagy mechanikus hasonlattal billegõkerék, ami két szélsõ állapot (meridionalitás és zonalitás) alternálását kényszeríti a légkörre. Aki ezt nem érti, az egész légkörzési mechanizmusból nem sokat érthet.
Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbérõl. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttõl, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erõs, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hõkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erõs a nyugati drift.
Valószínû, hogy ezen a télen is a bõdült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehetõ (északi)zonális epizódokat követõen ismételten leszakad a hideg.
Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbérõl. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttõl, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erõs, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hõkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erõs a nyugati drift.
Valószínû, hogy ezen a télen is a bõdült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehetõ (északi)zonális epizódokat követõen ismételten leszakad a hideg.
Remélem nem lomboz le nagyon, de valahogy nagyon mellé mennek sorban az okfejtéseid.
Lehet, hogy kicsit közelebbre kellene lõni az elemzésekkel? Ezen a télen nem mûködnek a megszokott sémák (Namias, hahó?), Thermometer Október óta várt zonalitása sem biztos, hogy valaha is megszületik....
Lehet, hogy kicsit közelebbre kellene lõni az elemzésekkel? Ezen a télen nem mûködnek a megszokott sémák (Namias, hahó?), Thermometer Október óta várt zonalitása sem biztos, hogy valaha is megszületik....
A SSW eléggé beindult, tényleg össze-vissza kavartak a modellek. Tulajdonképpen a várt stabil, kilátástalan zonalitásból SEMMI nem lett, csak egy erõs délnyugati áramlásos idõszak mostantól 150 óráig. Újabb és újabb blokkos helyzeteket hoznak elõ, ami mindenképp érdekes a nagy SSW és polar vortex gyengülés fényében. Még ilyeneket is mutatnak, polar split: Link
Skandináviából mintha nem lehetne kirobbantani az anticiklont, GFS újabb -15 fok alatti elárasztást vizionál... Érdekes februárunk lehet (globál-idõjárást nézve).
Skandináviából mintha nem lehetne kirobbantani az anticiklont, GFS újabb -15 fok alatti elárasztást vizionál... Érdekes februárunk lehet (globál-idõjárást nézve).
Számomra azért az a tendencia látszik a ciklontev. megerõsödésével ÉNY on, hogy a következõ hidegleszakadás nem pont ide ömlik, hanem már keletebbre, ez a "láncreakció" is a Rex blocking egyik sajátossága., hogy a hõkontraszt épp emiatt a blocking mögötti elõoldalban lesz nagyobb, azaz itt lesz alacsonyabb a légnyomás, itt alakul ki újabb ciklon (akárcsak mezoléptékben egy lassan áthelyezõdõ zivatarcella analógiája)
Elõbb - utóbb persze megérint bennünket a hatása, akár ÉK áramlással visszaszivárogva, vagy újabb, bár nem olyan mélyre nyúló hidegbetöréssel ÉK-DNY irányban dõlõ elõoldal alatti besunnyogó már tõlünk nem délre, hanem ránk futó mediciklon hátán beforgatva ( a rex-re analóg módon), amely nem éppen a hideg száraz folytatást sejteti számomra. Azaz február kétarcúra sikeredhet, nem tartom valószínûnek, hogy rövid , de velõs téltõl most búcsúzunk, február második felében akár az ország nyugati fele a hó javában is részesülhet ezen a télen, s ezzel összefüggésben lehetnek zord éjszakák, de csak néhány napig maradóan, a hideget persze egy hidegpárna némi "szerencsével" úgy 10 napos távra még kitolhatja, ezután a következõ ciklusban masszívan benézhet a tavasz. De ezzel még a téma vsz nem ér véget. Hasonló helyzetet 1901 ben rögzített adatok alapján láttam. de nem oly rég, talán 2011 ben volt hogy a Mecsekben a helyet, ahol márc 13 án pólóban a medvehagymát szedtem, hó végén a 30 cm hó borította el.
Elõbb - utóbb persze megérint bennünket a hatása, akár ÉK áramlással visszaszivárogva, vagy újabb, bár nem olyan mélyre nyúló hidegbetöréssel ÉK-DNY irányban dõlõ elõoldal alatti besunnyogó már tõlünk nem délre, hanem ránk futó mediciklon hátán beforgatva ( a rex-re analóg módon), amely nem éppen a hideg száraz folytatást sejteti számomra. Azaz február kétarcúra sikeredhet, nem tartom valószínûnek, hogy rövid , de velõs téltõl most búcsúzunk, február második felében akár az ország nyugati fele a hó javában is részesülhet ezen a télen, s ezzel összefüggésben lehetnek zord éjszakák, de csak néhány napig maradóan, a hideget persze egy hidegpárna némi "szerencsével" úgy 10 napos távra még kitolhatja, ezután a következõ ciklusban masszívan benézhet a tavasz. De ezzel még a téma vsz nem ér véget. Hasonló helyzetet 1901 ben rögzített adatok alapján láttam. de nem oly rég, talán 2011 ben volt hogy a Mecsekben a helyet, ahol márc 13 án pólóban a medvehagymát szedtem, hó végén a 30 cm hó borította el.
" a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. "
Én ezt elsõsorban a NAO index erõsödésében láttam megmutatkozni.
Igy legutóbbi hsz.-om után 7 nap elteltével már látszik, hogy a jól fejlett hidegbázis lévén újra visszaömlik a vastag zima Feb.1-étõl az Ural hg.-re és a Kelet - Európai síkság északi vidékei fölé.
A kérdés az, hogy marad a NAO pozitivba vagy újra buvárkodni megy? Elõbb az AO majd a NAO is.
Thermo azt hiszem régen mondott olyat is, hogy gyengén pozitiv NAO mellett is volt példa téli idõjárásra Mo.-on persze speciális helyzetekben. Amennyiben marad az aktívabb ciklontevékenység, ami rendre behatol(hat!) a mediterrán térség nyugati és északnyugati vidékei fölé, akkor bizony ebbõl mediterrán ciklontevékenység is lehet, amibõl mi is részesülHetünk. És ha hozzáadjuk a Kelet - Európai síkságon újra megtelepedõ hidegbázist, akkor bizony fennállhat a lehetõsége annak is mint amit a Met.társalgóban írt Ferri: Link
..és akkor ennyit az átmeneti "melegrõl". Nem megy levesbe a február és kapunk medit esõvel majd száraz hideget ékrõl. Mindenesetre én is kíváncsian várom a folytatást, mert ebbõl a csirájában bontakozni látszó helyzetbõl, hogy élénk ciklontev. egyre inkább be-be rongyolHAT a mediterrán térségbe, meg a hidegünk is közelebb lopakodik már én se merek mérget venni döntõen zonális februárra.
Meggyõzött a tendencia. - ((Én a modellekbõl és indexekbõl következtetek elõre, nem pedig személyes ideállokba kapaszkodok.))
Én ezt elsõsorban a NAO index erõsödésében láttam megmutatkozni.
Igy legutóbbi hsz.-om után 7 nap elteltével már látszik, hogy a jól fejlett hidegbázis lévén újra visszaömlik a vastag zima Feb.1-étõl az Ural hg.-re és a Kelet - Európai síkság északi vidékei fölé.
A kérdés az, hogy marad a NAO pozitivba vagy újra buvárkodni megy? Elõbb az AO majd a NAO is.
Thermo azt hiszem régen mondott olyat is, hogy gyengén pozitiv NAO mellett is volt példa téli idõjárásra Mo.-on persze speciális helyzetekben. Amennyiben marad az aktívabb ciklontevékenység, ami rendre behatol(hat!) a mediterrán térség nyugati és északnyugati vidékei fölé, akkor bizony ebbõl mediterrán ciklontevékenység is lehet, amibõl mi is részesülHetünk. És ha hozzáadjuk a Kelet - Európai síkságon újra megtelepedõ hidegbázist, akkor bizony fennállhat a lehetõsége annak is mint amit a Met.társalgóban írt Ferri: Link
..és akkor ennyit az átmeneti "melegrõl". Nem megy levesbe a február és kapunk medit esõvel majd száraz hideget ékrõl. Mindenesetre én is kíváncsian várom a folytatást, mert ebbõl a csirájában bontakozni látszó helyzetbõl, hogy élénk ciklontev. egyre inkább be-be rongyolHAT a mediterrán térségbe, meg a hidegünk is közelebb lopakodik már én se merek mérget venni döntõen zonális februárra.
Meggyõzött a tendencia.
- ((Én a modellekbõl és indexekbõl következtetek elõre, nem pedig személyes ideállokba kapaszkodok.))
Hát igen, kíváncsi vagyok, hogy az eddigi tél hogy illeszkedik a Namias-ciklusfelbontásba, lebontva ciklusokra.
Az, hogy a kora márciusba sok minden belefér (február utolsó napjaitól kb március 12 ig).
Természetesen elvi lehetõsége megvan, hogy max 2 hetes zónális etap után közel 1 hónapos meridionális helyzetben masszív ÉK-K kontinentális irányítás és hidegpárna legyen, de az annyira nem esélyes épp azon szakmai érvek mentén, hogy a hõkontraszt épp a mély Afrikát is érintõ hidegelárasztások felszámolják, és talán a következõ hidegdepó nem ide szakad. Persze elõrejelzésbõl még azt sem látjuk pontosan, hogy a zónális idõszak mennyire lesz tartós, és elvileg épp március elejére is beröppenhet egy hidegleszakadás és meridionális helyzet de a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. Amúgy utóbbi az említett idõszakban éppúgy hozhat az átlagosnál jóval melegebb idõt is, ha történetesen Nyugat-Európára szakad le a hideg legjava. (Természetesen a frontzóna megdõlésével, mediciklonos nyitással ebbõl mi is kapnánk némi késéssel.)
Amúgy ha a 2016 nyarával keresünk analógiát, éppúgy beleférne a képbe a március elsõ felében tomboló tél, mint a szeptember elejére megérkezõ olyan tartós anticiklonáris kánikulai helyzet, aminek érkezésére ugyan akkor számítottam, de a naptár szerinti nyár végéig gyakorlatilag nem állt elõ (de ellentétben a szóban forgó meridionális Rex blocking helyzettel, az északi zónalitás egész nyáron nem volt jellemzõ).
2016 október 10 körül találkoztunk amúgy elõször a Rex blockinggal, akkor említésre is került, hogy ez a hajlam meghatározhatja a telünket is. Végülis 3 hónap hidegfelhalmozódás után állt elõ ugyanitt, és emlékszem olyan skandinávra sikeredett Rex- es márciusra (199, amikor a TV ben mutatták a csodás S alakú frontálzónát Európa közepén, amelyet másfél hónapos tavasz a télben, északi zónalitás elõzött meg. Az egész tél alapjaiban volt más, a hidegnek volt alkalma halmozódni és épp márciusra "szakadt el a cérna".
Természetesen elvi lehetõsége megvan, hogy max 2 hetes zónális etap után közel 1 hónapos meridionális helyzetben masszív ÉK-K kontinentális irányítás és hidegpárna legyen, de az annyira nem esélyes épp azon szakmai érvek mentén, hogy a hõkontraszt épp a mély Afrikát is érintõ hidegelárasztások felszámolják, és talán a következõ hidegdepó nem ide szakad. Persze elõrejelzésbõl még azt sem látjuk pontosan, hogy a zónális idõszak mennyire lesz tartós, és elvileg épp március elejére is beröppenhet egy hidegleszakadás és meridionális helyzet de a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. Amúgy utóbbi az említett idõszakban éppúgy hozhat az átlagosnál jóval melegebb idõt is, ha történetesen Nyugat-Európára szakad le a hideg legjava. (Természetesen a frontzóna megdõlésével, mediciklonos nyitással ebbõl mi is kapnánk némi késéssel.)
Amúgy ha a 2016 nyarával keresünk analógiát, éppúgy beleférne a képbe a március elsõ felében tomboló tél, mint a szeptember elejére megérkezõ olyan tartós anticiklonáris kánikulai helyzet, aminek érkezésére ugyan akkor számítottam, de a naptár szerinti nyár végéig gyakorlatilag nem állt elõ (de ellentétben a szóban forgó meridionális Rex blocking helyzettel, az északi zónalitás egész nyáron nem volt jellemzõ).
2016 október 10 körül találkoztunk amúgy elõször a Rex blockinggal, akkor említésre is került, hogy ez a hajlam meghatározhatja a telünket is. Végülis 3 hónap hidegfelhalmozódás után állt elõ ugyanitt, és emlékszem olyan skandinávra sikeredett Rex- es márciusra (199
, amikor a TV ben mutatták a csodás S alakú frontálzónát Európa közepén, amelyet másfél hónapos tavasz a télben, északi zónalitás elõzött meg. Az egész tél alapjaiban volt más, a hidegnek volt alkalma halmozódni és épp márciusra "szakadt el a cérna".
Már hogyne tizedelné (nyolcadolná, tizenötödölné stb.) meg õket?
Floo, akinek ez az egyik kedvenc témája, hozott egy írást, ahol a szakértõ, egy rovarász kifejti, mi szerint: a szárazság nagyobb kárt tesz a vízhez kötött szaporodású rovarok között, mint a hideg.
Nagyobbat, de nem írja sehol, hogy a hideg egyetlen rovart, lárvát nem pusztít el.
Pl.: a talajban telelõ lárvák közül azok, amelyek gyengébbek, nem jutnak olyan mélyre, mint társaik, ezeket ha utoléri az átlagnál mélyebbre hatoló talajfagy elpusztulnak. Ez a természetes szelekció.
Azt vitatni, hogy a fagy is, mint több más környezeti tényezõ, befolyásolja az élõlények számát, "nem szerencsés".
Az más kérdés, hogy a rövid szaporodási ciklusú élõlényeknél ez a csökkenés rövid idõ alatt pótlódik, hosszútávú hatása nincs.
(Pl. Ha a tavasz és a nyár eleje kedvezõ életfeltételeket biztosít számukra, a szúnyogokból, kullancsokból hasonlóan sok lesz, mint az elõzõ évben.)
(Nem jó fórumban vagyunk, valószínûleg repülünk át - jogosan - a társalgóba.)
Floo, akinek ez az egyik kedvenc témája, hozott egy írást, ahol a szakértõ, egy rovarász kifejti, mi szerint: a szárazság nagyobb kárt tesz a vízhez kötött szaporodású rovarok között, mint a hideg.
Nagyobbat, de nem írja sehol, hogy a hideg egyetlen rovart, lárvát nem pusztít el.
Pl.: a talajban telelõ lárvák közül azok, amelyek gyengébbek, nem jutnak olyan mélyre, mint társaik, ezeket ha utoléri az átlagnál mélyebbre hatoló talajfagy elpusztulnak. Ez a természetes szelekció.
Azt vitatni, hogy a fagy is, mint több más környezeti tényezõ, befolyásolja az élõlények számát, "nem szerencsés".
Az más kérdés, hogy a rövid szaporodási ciklusú élõlényeknél ez a csökkenés rövid idõ alatt pótlódik, hosszútávú hatása nincs.
(Pl. Ha a tavasz és a nyár eleje kedvezõ életfeltételeket biztosít számukra, a szúnyogokból, kullancsokból hasonlóan sok lesz, mint az elõzõ évben.)
(Nem jó fórumban vagyunk, valószínûleg repülünk át - jogosan - a társalgóba.)
Twitterrõl: "Looking like a complex #polarvortex disruption with multiple stages. Tough for models to correctly simulate yet important for the weather."
Magyarul: "Úgy tûnik, komplex módon keletkezik zavar a polar vortex-ben, több lépésben. Ez a modellek számára nehéz helyzet, hogy korrektül szimulálják egyelõre, pedig jelentõsen befolyásolja a várható idõt."
Az igaz, hogy tényleg változnak ide-oda a modellek, ráadásul látszólag kicsi bizonytalanság mellett, de most Európára nem érzem, hogy merõben új lehetõségeket vázolna fel, a zonalitást, délnyugati áramlást és esetleg az erõsebb AC melletti zonalitást (Nyugat- és Észak-Európára) erõlteti... Mást, mondjuk egy medit vagy egy blokkos helyzetet nem is láttunk még 384 órára sem.
Magyarul: "Úgy tûnik, komplex módon keletkezik zavar a polar vortex-ben, több lépésben. Ez a modellek számára nehéz helyzet, hogy korrektül szimulálják egyelõre, pedig jelentõsen befolyásolja a várható idõt."
Az igaz, hogy tényleg változnak ide-oda a modellek, ráadásul látszólag kicsi bizonytalanság mellett, de most Európára nem érzem, hogy merõben új lehetõségeket vázolna fel, a zonalitást, délnyugati áramlást és esetleg az erõsebb AC melletti zonalitást (Nyugat- és Észak-Európára) erõlteti... Mást, mondjuk egy medit vagy egy blokkos helyzetet nem is láttunk még 384 órára sem.
Így van, nem tizedeli meg õket.
Jó lenne ezt a tévhitet eloszlatni.
Jó lenne ezt a tévhitet eloszlatni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat