Külföldi időjárási események

Most érdemes figyelni a D-DK finnországi webkamokat. Komoly havazás,hófúvás van-lesz arrafelé a következõ 24 órában.

Ez tényleg érdekes lesz.A ZAMG adatok alapján azt látom,hogy a briteknél havazik is,de nagyon hideg is van.-10 és -15 fok is elõfordul az országban,de még Írországban is fagyok vannak.Megkockáztatom,hogy hidegebb átlaguk lesz országosan,mint nekünk ezen a télen.
A Skandinávoknál,bár sok helyen havazik,mégis -32-36 fokkal is találkoztam(az orosz adatokat még nem frissítették),ugyanakkor a mediterrán országokba betört a meleg,13-16 fokok is vannak már reggel szerte a térségben.A kontraszt hatalmas még mindig.

Azért majd kíváncsi leszek a Brit statisztikákra a héttel kapcsolatban. Kérlek juttasd már el hozzánk természetesen lefordítva magyarra!
Köszi !

A következõ napok izgalmasan alakulhatnak felétek és a brit térségben is egyaránt. Látványhavak és hózáporok is igen esélyesek több helyen Hatalmas különbségek lehetnek, a tsz.feletti magasságot illetõen is.
Met4ever: ezek szerint havaznia kell nálad már, de lehet, hogy felétek van a választóvonal Link

Tegnap Clifdenben marha nagy hózápor volt leesett 4-5 centi. Pont utána értünk oda... ma pedig -5 fok volt reggel, zúzmarás köd van, és kezd megint befagyni a kikötõ.
Elképesztõ ez a tél, nagyon kemény.

Helyzetjelentes Del-Angliabol:

Reading eros eso, kicsit magasabban havas eso, 10-20 km-rel eszakabbra mar havazas, Wallingfordban epp orias pelyhekkel havazik, es olyan intenzitassal, hogy a fuvon is lepel kepzodott...

A heten egymast kovetik nyugatrol az eleg delies palyaju ciklonok, eselyt adva a vegyes halmazallapotra. Par fok hianyzik csak ahhoz, hogy sikvideken ezekbol tetemes horeteg alakuljon ki. Talan a hetvegere...

Talán a hegyek torlóhatása lehet az egyik ok, ill. az, hogy milyen irányból jön a csapadékrendszer. Ha a hegyekben esik, attól Funchalban süthet a Nap (és ez a leggyakoribb eset). Ha azonban itt is meg ot is zuhog (ráadásul az általad említett korábbi csapadék után az a kevés talaj tökéletesen telített és fellazult lehetett), akkor - ezek szerint - baj lehet.

Érdekesek nagyon ezek a torrens áradások. Hónap elején pl. volt 2 ilyen nap Madeirán:

Funchal 1: 02.02. 38 mm 02.03. 43 mm = 81 mm
Funchal 2: 02.02. 67 mm 02.03. 85 mm = 152 mm

Sõt, 1-én is esett 30, ill. 19 mm.

Mégsem hallottunk semmi hírt a pusztításról.

Aztán:

Funchal 1: 02.18. 26 mm 02.19. 59 mm = 85 mm
Funchal 2: 02.18. 32 mm 02.19. 17 mm = 49 mm

Ebbõl meg láttuk mi történt.

Madeirával kapcsolatban mindenképpen említést érdemel, hogy ott gyakorlatilag nincs természetes akadálya a víznek. Ha a hegyekben esik az esõ, az nagyon hamar a vízgyüjtõ csatornákba, a levada -kba kerül, onnan pedig egyenes úton le a városokba (ez egyben Madeira ivóvízforrása is). Vízszintes terület Madeirán gyakorlatilag nincs. A termõföld ill. a talaj eróziója a hegyekben igen komoly, hiszen a korábban az egész szigetet beborító faállományt a portugál "felfedezõk" teljes egészében kitermelték ("madeira" jelentése portugálul fa), és cukornádat termesztettek...

Kanada jó részén is az átlagosnál enyhébb idõ volt az elmúlt hetekben - tudtommal- igaz nem néztem utána. Roppant érdekesek az összeállításaid!

Ma is nagy a T különbség Európában: Most Skandináviában -20 és -25 fokok is vannak,míg a törököknél és a spanyoloknál 24 fokot is mértek.A Balkán már kissé lehûlt 20 fok is alig fordul elõ.Egyre élesedik a T kontraszt Közép-Európában is: A Kárpátoktól északra egyre hidegebb halmozódik fel,a Balti-térség már határos a -20 fokokkal.Nálunk ill. a Kárpátoktól délre viszont nem lesz ritka a 10-15 fok meleg sem.Erre jön 2 nap múlva egy újabb ciklon... [esõ]

A Kanári-szigeteken hasonló történt még januárban.Akkor 270 mm csapadékról beszéltek,kiváncsi lennék a mostanira,de lehet,hogy az 1800 m magas hegyekben elmosta a mérõállomást is..
A WO-n még 17-18-án találatam kb. 80 mm esõt tengerparti Funchalból és Porto Santo-ból.Ettõl még nem lett volna ilyen áradat,hisz nem 1-2 óra alatt esett le.A hegyekben itt is sok eshetett.
Visszatérve a januári esetre,az a szubtrópusi vihar mint mediterrán ciklon elért minket is,ha jól emlékszem közrejátszott valamelyik (talán a 30-i) nagy havazásban.
Alighanem akár a norvég hidegek és havak,úgy ezek a jelenségek is a sajátos téli makrofelállásra vezethetõk vissza: Skandináviában keleties áramlások(kivéve legészak),melyek nagy hideget visznek az Északi-tengeren át a britek és Ibéria felé,ott keverednek az óceáni légtömegekkel és szünet nélküli ciklogenezis Európától délnyugatra az óceánon.Ezek pályája a Mediterráneumon át az Alpok és Balkán térsége felé vezet.48-72 óránként követik egymást a ciklonok.Most hagyott el az egyik bennünket,de holnap elér ide is a következõ(ez volt Madeirán?)felhõzete.

Lényegében ezek a települések/állomások fekszenek Európa leghidegebb térségében, ahol minden télen kialakulnak -45°C körüli fagyok. Ide sorolhatók még a következõ állomások: Uszty Usza, Uszty Chilma, de idõnként a szamojéd parti tundravidéken Narjan-Mar is.
Délebbre és nyugatabbra már ritkább az ilyen mérvû lehûlés, de pl. a Göteborggal vagy Rigával egy szélességen, az Ural nyugati elõterében egy védett medencében fekvõ Krasznufimszkben 1979. január 1-én -54.0°C-ot mértek (elõzõ nap regisztrálták a kontinens abszolút rekordját az alig 900km-re fekvõ Uszty Szugorban).

Hûû nagyon szép adatok mindenkitõl, köszönet érte. :-)

Még néhány ma éjszakai mérés, nagyon kemény tél van még mindig a "kiszemelt" vidéken!

Hoseda Hard: -47,7°C
Vorkuta::-43,9°C
Pechora:-41,8°C
Petrun:-44,2°C,

Gondolom ezek még nem a végleges értékek, de így is látszik milyen hideg éjszakán van túl a térség.

Finnországban keményen fagyos idõ van.
Enontekiö : -33.1°C
Kilpisjärvi : -37.7°C
Kemijärvi : -36.3°C
Kittilä : -38.4°C
Kilpisjärvi : -37.8°C
Kuusamo: -35.5°C
Ezek az utolsó mérések adatai.

Akad egy -40 alatti Tmin is, Pudasjarvi -40.1°C.

Madeirán a heves esõzésekben és földcsuszamlásokban 32 ember életét vesztette és min. 68-an megsebesültek: Link Link Link

Bizony, rendesen jég borított a Botteni-öböl!
Link

Köszönöm, így már világosabb a helyzet! A következõ napokban még inkább átlag fölé erõsödhet az ottani jég, hiszen most is hemzsegnek Finnország- és Svédország-szerte a -20, -30°C körüli értékek.

Még egy bergeni rekord: 61 év óta a leghidegebb január volt az idei, -3,4°C-os középhõmérsékletével. Norvégia egészére, területi átlagban "csupán" a 9. leghidegebb január volt ez a mérések kezdete óta - köszönhetõen az északabbi területek enyheségének és a hideg "lábas" mivoltának, ami miatt a magasabb hegyekben sem volt igazán extrém hideg.

Az északi enyheség csúcspontjaként egyébként a Spitzbergákon, az északi szélesség 78°-án is túl január 18-án +5°C-os maximum mellett leesett 12 mm esõ, és elmosta az addigi 20 cm körüli hóréteget... történt mindez az elõzõekben említett Stavengertõl és Bergentõl 2000 km-re északra!

A Botteni-öböl és a Finn-öböl környékét nem mutatja pontosan a linked, mióta a szárazföldi hótakarót is megjelenítik rajta
Ezt szoktam figyelni, talán ez a legpontosabb: Link
Szépen az 1979-2000-es átlag feletti a jegesedés arrafelé.

Talán a kulcs a hóban van, ahogy adataid igazolják is.

A balkáni "hõségen" szerintem már nem lepõdik meg, aki hallotta a gödöllõi találkozón Jaurinum kiváló elõadását.


Tömören a lényeg: ezen országok több pontján a domborzat bármelyik évszakban hatékonyan rásegíthet a melegbeáramlásokra, magyar szemmel, vagy akár a földközi-tengeri partvidékhez viszonyítva is szélsõségesen magasnak tûnõ értékeket elõidézve.

Meglepõ, hogy a hõmérsékleti adatok hiába tanúskodnak igazán hideg észak-európai télrõl, a jégborítás a Balti-tenger térségében ill. a Botteni-öbölben egyáltalán nem rendkívüli, különösen az 1980-as évek teleihez képest: Link (Ki lehet próbálni bármelyik évvel az összehasonlítást.) Vagy az archív jégborítási adatok lennének ennyire pontatlanok egy ilyen, teljesen szem elõtt lévõ területre?

Közben "kedvencemet", az óceáni éghajlatú norvég partvidéket is elérte a tél sokadik nagy hideghulláma, Bergenben már ma reggel is -9°C-ig hûlt a levegõ (összevetésként: az abszolút hidegrekordjuk sincs -15°C alatt), és a java még hátra van. Szintén beszédes, hogy Stavangerben (ahol a leghidegebb hónap középhõmérséklete is +1°C, és telente általában csak pár napra alakul ki vékony, rövid életû hóréteg) december 19. óta minden nap hótakarós, és december 12. óta összesen 5 napon nem volt fagy.

Hoppá, közben olvasom, hogy a hótakaró tartóssága Bergenben rekordot döntött, ott még soha nem észleltek egyfolytában 63 napig fennálló hóréteget: Link

A déli T adatokat a ZAMG alapján átfutva továbbra is tombol a szélsõség.A finneknél Kivo -30,3 fok,míg a görögöknél és törököknél 26,4 fok holtversenyben a csúcs.Az oroszoknál -29,2-t találtam csak.Meglepõ,hogy Bulgáriában 20,8 , a szerbeknél és románoknál 18 fokok fordulnak elõ.

Szentpéterváron 2 évvel a rekordmeleg tél után jött egy kemény, a régi orosz teleket idézõ évszak:
2007/2008 tele: +0.8 / -1.7 / -0.2
2009/2010 tele: -5.1 / -12.1 / ? (egyelõre -10°C körül áll)

Szuper összegzés, köszönet érte:-)
Bizony ezen a télen nagyon komoly negatív értékek születtek.
És még London Dublin, Budapest és még Madrid, Párizs, Brüsszel, Amszterdam és egyéb fõváros is negatív anomáliával zártak, talán csak a délkeleti részeken volt enyhébb az idõ, de ebben sem vagyok biztos, mindenesetre globálisan kontinens szerte ez volt a jellemzõ.
Adaz: Köszönöm a kiegészítést, igen hasonlóan gondolkodtunk ez ügyben:-)

"Tegnap Petrun is -50,9 fokot hozott, és ha jól látom Pechora -45,0 fokot mért."
Igen, ez éppen az alábbi megállapítást támasztja alá, vagyis "megfordultak" a hõmérsékleti viszonyok Hoseda-Hard és a többi környékbeli állomások között.
--
Úgy tûnik, Luxor trópusi esõerdei nem tudtak megfelelõen "gazdálkodni" az éppen egy hónapja rájuk zúdult 1mm-nyi esõvel, elmaradtak a további záporfelhõk. Most aztán várhatnak néhány évtizedig a következõ kósza esõfelhõre..

Még nem tanulmányoztam a 2010 januári európai középhõmérsékleti anomália-térképeket (ha elkészítették már egyáltalán), de néhány város adatait megvizsgálva kiderül, hogy bizony igen hideg téli hónapon vagyunk túl - ezt Lász is kihangsúlyozta.

A legkomolyabb negatív anomália a Kelet-Európai-síkvidéken, a Baltikumban, a Német-Lengyel-alföldön és Dél-Skandináviában fordult elõ, itt többfelé az 5°C-ot is elérte vagy meg is haladta.
Németország keleti felében -4, -6°C-is januári átlagokat találunk (pl. Cottbus -5.2, Angermünde -5.8, Lipcse -4.8, Berlin -4.6), ezek is ~5°C-kal alacsonyabbak az átlagnál.

Nézzünk további példákat (város, sokévi átlag, 2010 januári átlag):
Jyväskylä (FIN) -10.0 / -15.8
Helsinki -6.8 / -12.4
Szentpétervár -7 / -12.1
Moszkva -7.5 / -14.5
Minszk -6.9 / -11.1
Bialystok (POL) -5.0 / -10.2
Varsó -3.0 / -8.0
Stockholm -2.8 / -7.0
Groningen (NED) +2.0 / -2.0

Érdekesség, hogy Észak-Skandináviában, Lappföldön nem volt az átlagosnál szigorúbb a január, sõt, 0, +1°C-kal enyhébb volt, mint az átlag. Gyakran a sarkkör környékén megszokott hõfokok uralkodtak a félsziget déli felében (emlékezzünk csak Röros mínusz negyvenjeire), míg az északi területekre a Norvég-tenger partján felsiklott Golf-áramlat segítségével behatoltak az óceáni légáramok.

Tegnap Petrun is -50,9 fokot hozott, és ha jól látom Pechora -45,0 fokot mért.
Mindenesetre tegnap az egész északi féltekén az európai érték volt a leghidegebb:-) Csak azért nem az egész golyóbisunkon, mert két érték Antarktiszról beelõzte, egy -57,8, és egy -57,6 fok. Egyébként néztem, hogy ott is vannak szokatlanul erõs hidegmagok, pedig ott most nyár van és bizony ennek ellenére nagyon hideg van. Valószínû, hogy egy ilyen helyzetre faragott rá Robert Falcon Scott 1912 januárjában, õk pont az ilyen nyári kemény hidegeknek estek áldozatául. Roald Amundsen elõtte decemberében sikerrel járt, és õ volt az elsõ, és az expedíciója ezen a kemény helyen. Még egy jeges tragédia ezek után 1912 április 14 Titanic az Új-Fundland partjainál ütközött jéghegybe és sok ember halálát okozva ezzel. Egy Lengyel Árpád nevezetû orvos is segíttet a mentésben és a tûlelõk ellátásában.

No de ennyi jeges hír után szép és szokatlanul erõs melegedés van Egyiptom és a közel-keleti részeken, 30-38 fokokat mérve. ez még ott is nagyon magas érték fõként februárban. egyébként tegnap A királyok-völgyében Thébában ( Luxor) 37,0 fokot mértek, és már most is közel van a 35 fokhoz.

Úgyszintén ebben látom az okokat, decemberben is hasonlókat pedzegettünk sokan még akkor, amikor december elején is enyhe, zonalitásos idõ volt. Mivel az összegzés nagyon gondolatébresztõ volt, az én amatõr szintemen még annyit, hogy a Barents tenger környékén is szinte folyamatos ciklontevékenység volt nov-dec-ben, és ahogy én láttam, novembertõl sorozatban ott törtek be a sarkköri területekre, illetve Szibériába az igen mély ciklonok, rengeteg havat okozva. A viharos tengerfelszín sem tudott befagyni, ami átmeneti jéggyarapodási anomáliát is okozott. A nagy léptékû légkörzés eme határozott iránya ugyanakkor megakadályozta azt is, hogy komoly hidegek szakadjanak le novemberben és december elején, egyszerûen nem volt blokk (novemberi meglepi havazások el is maradtak) Ugyanakkor Amerika sem jeleskedett túlságosan, a hófelhalmozódás miatt egyedül Eurázsiában az Urálon túl tudott komoly hidegmag bebetonozódni. A decemberre törvényszerûen gyengülõ zonalitás egyre kevésbé tudta megakadályozni december közepére a hidegleszakadást, és ez meg is történt. Az ebbõl adódó hirtelen kaotika tehetõ felelõssé a karácsony környéki anomáliákért, aminek elõoldal lett a vége nálunk, ám már látszott, hogy a jelentõs hófelhamozódás határa egyre délebbre tolódik Európában is. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy a hideg délebbre húzódásával Európában törvényszerûen mediterrán ciklonok keletkeznek. Ezek pedig tovább segítették a hógyarapodást Európa szerte, tehát a Barents tengeren keresztül novembertõl lezajló kvázi zonalitásos hóágyú szerepet a mediterrán ciklonok vették át Európában, míg a fenti térségben a hideg levegõ fokozatosan nyugalomba jutott giga AC-kat szülve (bizony volt 1075 hpa is!!!) Szóval szerintem ez a tél a negatív és pozitív visszacsatolások szép példája, illetve eme folyamatok kitûnõ csapadékgenerátornak is bizonyultak. Amennyiben saját szûkebb térségünkre tekintünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a fenti folyamatok logikus eredményeként ez a mediterrán ciklonok tele lett nálunk. Namost ha ez a helyzet akkor itt nagyban érvényesülnek a térségi törvényszerûségek. Alapvetõen nálunk 50% elõoldal és 50% hátoldalból, ha kiindulunk és ezt tovább redukáljuk úgy hogy nyugat 60-65% hátoldal és kelet 35-40 % hátoldal, akkor máris megkapjuk a telünket. Tehát ez egy nagyon kemény tél volt, csak a helyi törvényszerûségeket nem lehet átlépni, amik egyre keletebbre egyre növelik az elõoldal és a vegyes vagy folyékony csapi esélyét. Így nagyjából meg is kaptuk a telünket. Ami azt illeti, egyre gyengülõ formában de jelen folyamatok még mindig érvényesülnek és ez mindaddig így alakul, amíg a besugárzás növekedése akkora hõkülönbséget nem okoz a tenger és a szárazföld között, hogy a nyugati áramlás veszi át újra a stafétabotot. Bocs a hosszért, hát ez ebbe a fórumba sikerült a kontextus megõrzése végett, de nem haragszom meg, ha át lesz helyezve.

A -56.4°C Hoseda-Hardban valószínûleg helyi negatív hõmérsékleti rekordérték. A Nyenyec-és Komiföld határvidékén a lakatlan tundrán létesített állomásról származó nyilvános adatok meglehetõsen hiányosak, de ilyen elborzasztó értéket nem találtam közöttük.
"Érdekes" ellentét, hogy míg az utóbbi idõben az állomás rendszerint jónéhány (8-10) fokkal alacsonyabb értékeket mér, mint a Pecsora-medence térsége (Uszty-Usza, Pecsora, Petrun), addig korábban, a '60-as, '70-es években ez nem volt jellemzõ, sõt, az 1978. december 31-i kontinensrekord idején mintegy 16 fokkal enyhébb volt a levegõ hõmérséklete, mint Uszty Szugorban. Az okok kérdésesek, nem vagyok biztos benne, hogy csak a sarki légtömegek beáramlási irányában keresendõ.
Pl.
1973. 01.27. Pecsora Tmin. -53.0°C / Hoseda-Hard -44.0°C
1978. 12.30. Pecsora Tmin. -52.0°C / Hoseda-Hard -42.0°C
1979. 01.23. Pecsora Tmin. -50.0°C, Petrun -52.0°C / Hoseda-Hard -45.0°C

Annyi azonban kijelenthetõ, hogy az utóbbi évek leghidegebb hõmérséklete született meg Európában, és jó esély van rá, hogy ez a kontinens abszolút másodminimuma.

---
-40°C alá süllyedtek ma reggelre a idõjárási honlapok által is már Európa részének számított észak-orosz térségek is, így a Dvina-medence és Karélia egyes területei, a rekorder Sura -43.7°C-kal.

Per pillanat a WZ hõtérképe( persze nem minden európai állomás fér rá) É-on mutat -40-et,a görögöknél +23-at ! És persze ennél nagyobb szélsõség is lehet.De még Moszkva környékén is 0 körüli,vagyis 40-50 fokos eltérés alig 1000 km-en ! Kérdés,hogy ez a hideg délre tud-e törni,jelen állás szerint nem nagyon,de én 5 napon túl nem nagyon nézegetem a modelleket.
Pápáról annyit,hogy a 63 cm lehullott hó,a magasabb T-közép és a 22 centis max. hóvastagság messze nem a leggyengébb eresztés az országban.Ennél sokkal rosszabbul járt az Alföld egy része és más nyugati tájak,közel harmada az országnak.

Ha a hófelhalmozódás korai volta a fõ oka a tél ilyetén alakulásának,akkor annak okát kéne nézni.A kevés hurrikán és hidegebb tengervíz egy jó magyarázat,de erre írtam,hogy évtizedenként elõfordul 1-2 ilyen eset (bár ez csak tipp),mégsem lesz ilyen nagy hó és hideg.

Igen végül is sok minden együtt állt, de az igazi hidegbázis mégis csak vastag hótakaró fokozatos kialakulása segítette. Egyébként ma eddig a feltüntetett minimum Hoseda Hard -52,2 fok, Pechora -44,7 fok. Tehát európai negatív csúcs ne dõlt meg, de szép két érték született.

Az, hogy Pápa épp a pont nem havas részek közé tartozott az puszta véletlen éppúgy tartozhatott volna oda is mint Pl más tájegységünk, varosunk, településünk az országban.
Az is véletlen, hogy épp itt a mi környékünk kapta szinte a legtöbb havat ezen a télen, összességében kontinens szerte sok gondot okozott ez a tél és a sok csapadék, úgyhogy el lehet könyvelni, nagy léptékben, hogy igenis egy kemény téli idõszakon vagyunk túl, és az északi részek még csak ezután lesz túl rajta.

Írtam az égh.vált. fórumban is errõl, emlékeim nem csalnak,tehát Ázsiában(Pl.Kína) is nagy havak vannak a télen,Te is megerõsítetted,hogy nagyon havas ez a tél(Pápán csak átlag körüli )minden felé.De egyedül a hurrikánelmaradás és hidegebb tengeráramlás gondolom 5 évente elõfordul,még sem alakul ki ilyen tél.Persze jön a kisfiú,meg a napfoltok,meg a hórásegítés stb....
Vagyis sok tényzõ szerencsétlen együttállása kellett,és az energialobbi megint nagyot kaszál...
(én meg hitelt vegyek fel a horribilis gázszámla kifizetésére )
Mindenesetre néha nem is bánom,hogy itt városunkban nincs olyan hideg idõ mint Budapesten,Helsinkiben vagy Berlinben ezen a télen .

Én ezt egy elég komoly, és komplex összetett dolognak látom, mármint a magyarázatát. Megpróbálom ezt felvázolni, remélem érthetõ lesz:-)
Kezdjük a hurikán szezonnal, nem is kell igazából sokat beszélni róla, hát szinte elmaradt, illetve nagyon gyenge volt tavaly. Ez miatt rendkívül sok energia marad "kihasználatlan" az óceánokban. Ennek lehet az egyik oka, hogy az Észak-Atlanti térségben szokatlanul erõs hideg áramlás uralkodott ami, az õsz folyamán elérte a 4-5 fokos negatív szintet. Viszont a felvett energia nem tudod hova szabadulni, így az áramláson keresztül, de már kissé túlhûlt állapotban életre Európa nyugati-északnyugati partjait.
Természetesen ahogy haladunk az õszbe egyre kisebb volt a besugárzás, és mintegy természetes módon az északi részek, ahogy szokták más években is, elkezdtek folyamatosan hûlni.
A cikloncsaládok szépen elérték az északi részeket és már amúgy is túlhûlt formában elkezdték a csapadékot ontani magukból és mivel a magasban és az alsóbb szinteken is hideg levegõ tartózkodott, ez a csapadék hó formájában hullott.
Emlékezzünk vissza az elsõ havak a Skandináv-félszigeten már szeptember közepén jelentkeztek és Lappföldön azóta szinte folyamatos és egyre vastagabb a hótakaró van.
A ciklonok nem álltak meg Európa kapuinál, hanem az áramlási rendszerükben tovább haladtak keleti irányba, és újabb csapadékot és havat adtak ki magukból. Ez bizony egy véget nem érõ egymást tovább generáló folyamata lett a télnek, és mintegy kvázi "zonalitás" továbbra is fennállt.
Ahogy múlt az idõ és egyre jobban belementünk a télbe, úgy szakadtak le a hidegmagok északról, persze itt megfelelõ nyomási elrendezõdés is kellett. Októberben értek el minket elõször, további immáron mediterrán és peremciklonokat generálva.
Közben a vastag hófelszín felett még hidegebbé vált a légoszlop, és szépen árasztott el Európát, Amerikát, Ázsiát, épp ahova letudott szakadni, és újabb és újabb ciklonokat generált ki ami szintén többnyire havazást okozott, emlékezzünk a Spanyol, Ír Angol havakra is. A tél közepére szinte soha nem látott hótakaró borította az északi félteket és még most is ez a jellemzõ. Ha jól emlékszem az idei a 6. leghavasabb tél, (de lehet, hogy már elõkelõbb helyen van ) az elmúlt 50 évet tekintve. Természeten közben a vastag hófelszín felett szépen azért erõs anticiklonok is kialakultak mintegy hozzá segítve a tartós hidegbázis megmaradást, és elõsegítve egy újabb ciklon megérkezésével havazást lehetõségét. Persze nem mellékesen az El-Nino folyamat is biztosan a segített, valamint a Napfolt tevékenység is, de ezekrõl a lehetõ legkevesebbet lehet csak tudni. És mostanra azt értük el, hogy további ciklonok alakulnak ki, ami már a tavasz közeledtével a déli területeken esõt okoz és már nálunk is, de ez így van rendjén. Szóval én így gondolom és mostanra elértük, hogy Európában nagyon régen nem látott minimum hõmérséklet jöjjön létre, ugye ma reggelre -56,4 fok, ami csak 1,7 fokra van a valaha mért kontinens minimum csúcstól.
Valamint nálunk is egy csapadékos havas tél volt ez miatt. Valahogy így látom a kialakult helyzetet, egyben persze szerencse is kell hozzá, de ha ennyi ciklon és ilyen nagy mennyiségû hideg áll rendelkezésre, ezért nagy valószínnûsséggel nálunk is havasnak kellett lennie a téli idõszaknak, és szépen ez kialakult:-)

Picit emelkedett a hõmérséklet, -51.5°C volt utoljára.

Komoly hideg !Nekem csak az tûnt fel,hogy a WZ térképén É-Oroszországban most -35 fokok vannak.A WO kontinensminimuma szintén az oroszoknál -38 fok volt,ezek szerint vannak még a látókörükben nem lévõ állomások.Ugyanakkor a kontinensmaximum (Palermo) ma elérte a 26 fokot,de jelenleg is van 20 fok DK-Európában.Vagyis jelenleg mintegy 55-65 fok a 2m T külömbség D és É-Eu. közt.Ugyanakkor a legnagyobb légnyomás ilyen hidegben is a Lappföldi 1020 hepa.Mindig azt hittem,hogy a hideg magas légnyomással jár,de ez a tél(ha nálunk nem is)a kontinensen sokfelé bebizonyította,hogy állandósult változékony és ciklonális idõjárás is járhat tartósan nagy hideggel.
Vajon mi lehet az oka,hogy Ázsiában,Amerikában és Európában is egyformán soha nem látott havakról beszélnek? Ha ez persze médiatúlzás is,de van benne valami.Amerikában persze két vélekedés látott napvilágot:
a)azt bizonyítja,hogy nincs globális felmelegedés
b)a globális felmelegedés(erõsebb tengerpárolgás) bizonyítéka

Vajon lesz még egy c):józan magyarázat ?

Ugyanakkor ez az éles hõmérsékleti kontraszt szerintem még nagyon sok furcsaságot hoz az elkövetkezõ napokban,hetekben.A változékonyság marad,nem mintha eddig unatkoztunk volna a télen,de még a legnagyobb dobások csak most jönnek ?

A nappali -45 fok után már ismét -52,2 foknál tartunk:-)

A legfrissebb már -56,4 fok.:-) Alakul ez.:-)

Hopp-hopp, most már -55,6 fok-nál járunk, gyúrunk a kontinens abszolút minimumára a -58,1 fokra:-) Nagyon rég, talán az elmúlt 30 éveben sem volt ilyen alacsony érték Európában, egyébként 1978 december 31-én mérték a -58,1 fokot, Uszty-Szugorban.

Hát igen, ez a Lake effect snow.. Régóta szemezek már én is ezzel a térséggel, így télen, nem semmi lehetne átélni egy ilyen telet mondjuk valahol Buffalo környékén sem.

Oroszország európai részén a tél leghidegebb értéke van születõben, eddig Hoseda Hard -51,1°C-ot, tartott, a mostani kemény hidegmag hatására ez az érték már -53,2°C fok, a kontinens legalacsonyabb mért értéke ezen a télen eddig. Kíváncsi vagyok a minimumra.) Pechora is -39,7°C-nál tart az elõrejelzések szerint itt is -50 fok körüli értékre lehet számítani.

Ugyan átmenetileg de beköszöntött a tavasz Máltára. 23 fok van a szél gyenge és süt a nap. Hihetetlen hogy pont most fáztam meg

Del-Anglia folott ciklonkozeppont vonul nyugatrol keletre, tobbfele esovel, kicsit eszakabbra havas esovel, fokent a magasabb helyeken hoval is.

Ejszaka atkerulunk a hatoldalra, ha a csapadek me'g kitart, akkor egyre tobbfele mehet at az eso hoba delen is (nyugatrol kelet fele'). Szep lenne me'g egy utolso csattano ettol a te'ltol itt is...

Kellemes idõ van itt..:Link

Érdemes frissíteni,hogy lássuk a kültéri hõmérõt is.

Egy pár téli kép Kanadából!
Link

Csak nehogy nálunk is legyenek hasonlók!
Van pár löszfal, ami nagyon átázott az utóbbi hónapokban.

Ez igen brutális :-((((

Mikor elindul a hegy...Link
Calabria, Olaszország vasárnap...

Ha a hinni lehet az izobártérképeknek,Európában csak Izlandon fordul elõ 1020-as légnyomás.Máshol ennél alacsonyabb.Volt már ilyen jelenség,pláne télen ? Legkevesebb öt cikon lelhetõ fel a kontinensen, AC persze nincs...