Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#17 261
SoloStar írta #17 260

Ez nem idõjárásos téma lesz. Nem ülök sokat a gép elõtt,de kb 3 hete szárad a szeme.Nagyon kellemetlen,anyukám vett nekem mûkönnyet,el fogunk menni a szemészetre,de nem tudna valaki valami megoldást mondani,hogy ne…

Nem lehet, hogy allergia? Bár attól inkább pont folyni szokott az ember könnye.
Kemecse
#17 260
Ez nem idõjárásos téma lesz.
Nem ülök sokat a gép elõtt,de kb 3 hete szárad a szeme.Nagyon kellemetlen,anyukám vett nekem mûkönnyet,el fogunk menni a szemészetre,de nem tudna valaki valami megoldást mondani,hogy ne kellessen menni?
Elõre is köszi.
#17 259
arnold21 írta #17 258

Hogy tudok képet feltölteni ide!

Szia!

Ahogy látom avatar feltöltési jogod van, valószínûleg képfeltöltési jogot is megadták neked.
- Jobb oldalon felül a Média-ra kattintasz. Link
- Majd kiválasztod a mappát, ahova szeretnél képet feltölteni.
- Következõnek pedig az almappát választod ki.

- Bal oldalon felül "kép feltöltés-re" kattintasz.
- Kiválasztod a feltöltés idõpontját, beírod a várost, az irány merre fotóztad illetve egy rövid ismertetõt is írhatsz.

De elõtte itt a linken alul kérjük elõször olvasd el a képfeltöltési szabályzatot:
Link

Jó töltögetést kívánok! nevet
#17 256
JoeJack írta #17 255

Miért képzõdnek magasszintû felhõk a Tátrák szélárnyékos oldalán? Hogyan lehet hatással a 2-2,5 km magas hegység a légkör jóval magasabb rétegeire? Az rendben van, hogy a gomolyképzõdést segíti a szél felõli oldalon…

Ha határozott áramlás útját hegység állja, akkor kénytelen a levegö a szél felöli oldalon felmelkedni, és az igy mozgásba jött levegö valószinüleg nem fékezödik le azonnal, amint eléri a hegység tetejét, hanem tovább emelkedik (ezt valószínüleg a határozott áramlás is támogatja), miközben már áramlás irányú mozgást is végez. A kettö eredöjeként kerül aztán a szélárnyékos oldalra, amire már elérheti a telítettséget => felhöképzödés

Aztán persze valamikor süllyednie is kellene, de látszik is, hogy csak egy meghatározott szakaszig tart a hegység által kiváltott cirrus, aztán hirtelen "abbamarad", ott már nem emelkedik tovább a levegö...
#17 255
Miért képzõdnek magasszintû felhõk a Tátrák szélárnyékos oldalán? Hogyan lehet hatással a 2-2,5 km magas hegység a légkör jóval magasabb rétegeire? Az rendben van, hogy a gomolyképzõdést segíti a szél felõli oldalon vertikális pályára állított levegõ, de a cirrusok és társaik sokkal magasabban képzõdnek, mint a gomolyfelhõk alapja.
ada
#17 245
met4ever írta #17 244

"Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?" Vorticity: örvényesség, meteorológiában a szélmezõ rotációjának a vertikális komponense…

Értem. Kösz szépen. Ez helikalitásal is összefüggésbe van? Tehát ahol nagy az örvényesség advekció ott nagyobb helikalitás van?
#17 244
olivera írta #17 237

Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?

"Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?"

Vorticity: örvényesség, meteorológiában a szélmezõ rotációjának a vertikális komponense ("vertikális tengely körüli örvénylés mértéke")

Definíció szerint az északi féltekén a ciklonális irányú örvényesség pozitív, az anticiklonális irányú negatív.

Rel: relatív, azaz a Földhöz képesti örvényesség (koord. rendszer a Földhöz van rögzítve)
Abs: abszolút, azaz a teljes örvényesség, amiben a Föld forgása miatti örvényesség is benne van (koor. rendszer egy Földön kívüli ponthoz van rögzítve)

adv: advekció, az örvényesség "átvitele" egyik helyrõl a másikra egy adott szinten
Pozitív örvényességi advekció van adott helyen, ha oda magasabb értékû örvényesség érkezik, azaz egyre ciklonálisabb örvényesség (vagy egyre kevésbé anticiklonális örvényesség)

300, 500 hPa: a szint, amin ezt az advekciót tekintjük. Általában magasabb szinteken szokás nézni, 500 hPa-on vagy felette (400, 300, 200...)

Na és hogy mire jó mindez?
Pozitiv vorticity advection (PVA) az adott szint alatt (pl. 500 hPa alatt) feláramlást okoz, ami elõsegíti a felhõ- és csapadékképzõdést, labilis levegõ esetén hozzájárul a konvekcióhoz, zivatarképzõdéshez, nagyobb skálán pedig frontális hullám létrejöttét ill. a ciklonképzõdést is elõsegíti.

Hogy melyik célra érdemesebb relatív és melyik célra abszolút örvényességet használni, és mikor melyik szintet érdemesebb nézni, az még kérdéses.
Pomáz
#17 240
aszi írta #17 239

Tudtommal ezek nem érhetõk el nyilvánosan, mert eleve csak következõ hónap elején érkeznek be az OMSZ-ba a társadalmi észlelõk havi csapadéklapjai, és 10-e körül kerülnek be az adatbázisba, ekkor pedig már csak…

Értem!
Kérdezném még, hogy hivatalos állomásokon milyen barométert használnak, mivel az aneroid barométerek alapvetõen tendenciák leolvasására használhatóak, nem pontos érték megállapítására.
Használnak még higanyos barométert, vagy higany helyett más "környezetbarátabb" folyadékkal töltött mûszert?
Illetve digitális légnyomásmérõt? Ezek mennyire pontosak, milyen elven mûködnek?
Köszönöm!
Szeged
#17 239
becko8 írta #17 236

Köszönöm válaszod, így már érthetõ. Ezeknek az OMSZ-es hagyományos csapadékmérõ állomásoknak az adatai nyilvánosak, hol lehet elérni õket?

Tudtommal ezek nem érhetõk el nyilvánosan, mert eleve csak következõ hónap elején érkeznek be az OMSZ-ba a társadalmi észlelõk havi csapadéklapjai, és 10-e körül kerülnek be az adatbázisba, ekkor pedig már csak éghajlati szempontból van jelentõségük.
Pomáz
#17 236
aszi írta #17 235

Ennek az oka a mérési technológiák közötti különbség. Az OMSZ hálózatában automata csapadékmérõk vannak (kivéve azt a csak 14 db. állomást, ahol észlelõ is van, ezáltal hagyományos csapadékmérés is történik, de innen is…

Köszönöm válaszod, így már érthetõ.
Ezeknek az OMSZ-es hagyományos csapadékmérõ állomásoknak az adatai nyilvánosak, hol lehet elérni õket?
Szeged
#17 235
becko8 írta #17 225

Szép estét! Egy olyan kérdésem lenne, hogy OMSZ napijelentésben: http://www.met.hu/Archives/pdhb/2012/02/pdhb20120205_0600.png A febr 4.én pl Tát környékén lehullott csapadék 2, Budán 3mm Ellenben, ha itt a metneten a…

Ennek az oka a mérési technológiák közötti különbség. Az OMSZ hálózatában automata csapadékmérõk vannak (kivéve azt a csak 14 db. állomást, ahol észlelõ is van, ezáltal hagyományos csapadékmérés is történik, de innen is az automata csapadékadatok kerülnek a térképre az összehasonlíthatóság kedvéért), míg a Metnet-es észlelõk többsége, gondolom, kézzel méri a csapadékot. Ha a február elsõ feléhez hasonló száraz porhó hullik, akkor a két technológia között 1,5-2x-es különbség is lehet az automata mérõ olvasztásnál bekövetkezõ párolgás miatti veszteségbõl (itt Szegeden ekkora különbség volt). Szóval az általad említett esetben szerintem a Metnet adatok közelebb járnak a valósághoz.
(Az OMSZ-nál van több száz hagyományos csapadékmérõ állomás is, azonban ezek adatai csak havonta kerülnek be az adatbázisba.)
ada
#17 234
Zivipötty írta #17 233

Nekem arról a napról ez a három horvát radarképem van: http://gallery.site.hu/d/20308430-1/201006181700.gif http://gallery.site.hu/d/20308432-1/201006181715.gif http://gallery.site.hu/d/20308434-1/201006181730.gif

Ettõl elõbbi idõpontokra kellene, de azért kösz.
Rakamaz
#17 230
MkRMaN írta #17 229

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne ,hogy van-e valakinek 2008 07.07-rõl egy radarképgyûjteménye ,vagy esetleg egy radarképe? Nekem emlékezetes nap marad ,és szerintem sokaknak:)

Szia! Ezeket találtam az archivumomban 2008-07-07-rõl. Link
Kenderes
#17 229
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne ,hogy van-e valakinek 2008 07.07-rõl egy radarképgyûjteménye ,vagy esetleg egy radarképe? Nekem emlékezetes nap marad ,és szerintem sokaknaknevet
#17 227
peti80 írta #17 223

Mit kell ma kipipálnom az éghajlati naplóban, ha vegyesen záporesõ és jéggolyócskák (hódara) hullottak? Zápor és a hózápor együttesen lesz a jó?

Igen záporesõ és hózápor megjelölve. nevet
Télember: ha jól tudom mindig éjfélkor fissülnek az addig bevitt adatokból.
#17 225
Szép estét!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy OMSZ napijelentésben:
Link
A febr 4.én pl Tát környékén lehullott csapadék 2, Budán 3mm
Ellenben, ha itt a metneten a napi adatokban febr 4 ére lapozok Táton 9-10mm, Budán meg 6-8mm a mért adatok.
Elég jelentõsek ezek az eltérések, mi okozza ezeket, vajon melyik fogadható el? zavarban
#17 224
peti80 írta #17 223

Mit kell ma kipipálnom az éghajlati naplóban, ha vegyesen záporesõ és jéggolyócskák (hódara) hullottak? Zápor és a hózápor együttesen lesz a jó?

Szép estét kivánok! Gyenge intezitás esetén 87 a kód, erõs csapadékhullás esetén 88 irandó. (Az elsõ szövegmagyarázata: "záporszerû hódara esõvel". A második esetben: "közepes hódara esõvel.) A szinoptikus kódra értettem.
Nyíradony
#17 222
Sziasztok! Majdnem egy hátig nem nagyon voltam gépközelbe illetve ha voltam csak gyorsan felkukkantottam és ennyi. Abból, hogy a Kerekrobi által vezetett játékot levették az Mt. fejlécérõl arra következtetek, hogy megvannak az eredmények. Ha így van valaki belinkelné nekem? Köszi!
Debrecen
#17 221
yuki írta #17 219

Köszi! Szarvason viszont a mai jelentésben sem szerepel a maximum, csak a minimum.

Sõt, jobban mondva a minimumon kívül semmi más adat nem szerepel. nevet Nem tudom, ott mi lehet a gond, inkább azért aggályos az egész, mert ha nem csak adatátviteli problémáról van szó és rendszeres a dolog, valamivel majd ki kell egészíteni a hiányos sorokat. Debrecen esetében Kismacs volt a beugró, Szarvason nem tudom, van-e kéznél használható állomás.
Fél
#17 220
Kosakiss írta #17 218

Szép napot kivánok mindenkinek!:) Virágos képet (.jpg) szeretnék feltenni a képtárba nevének azonositása végett. Elmagyarázná valaki, milyen mûveleteket kell ehhez elvégeznem? A választ elõre nagyon megköszönöm!

Pedig nem nehéz nevet Ha képet akarsz feltölteni akkor :katt média-->aztán rákatt arra a részlegre ami a témához illik , te esetedben Képtár: Növényvilág -->ott még pontosítasz pl.vadvirág ,dísznövény --> és azon belül már látod balra fent piros betûkkel,hogy feltöltés .
#17 218
Szép napot kivánok mindenkinek!nevet Virágos képet (.jpg) szeretnék feltenni a képtárba nevének azonositása végett. Elmagyarázná valaki, milyen mûveleteket kell ehhez elvégeznem? A választ elõre nagyon megköszönöm!
#17 217
Havi lebontásban átlagos csapadékadatok mondjuk Bp. környékére hol található?
Illetve amiben szám szerint megvan a sokéves csapadékátlag havi bontásban...

Köszönöm!

Link
Vagy pl. ez, ez mennyire hivatalos, illetve hány év átlaga?
Debrecen
#17 216
yuki írta #17 215

Az OMSZ Napijelentésbõl gyakran kimarad Szarvas. Idõnként más állomásokkal is elõfordult az utóbbi idõben (Kecskemét, Debrecen). Tudja valaki ennek az okát?

Ami Debrecent illeti, a múlt héten nem üzemelt az automata, csak kézi mérés volt. Ezért nem szerepelt adat sem a honlapon, sem a napijelentésben.
Szarvas
#17 215
Az OMSZ Napijelentésbõl gyakran kimarad Szarvas. Idõnként más állomásokkal is elõfordult az utóbbi idõben (Kecskemét, Debrecen). Tudja valaki ennek az okát?