Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#18 012
Troostit írta #18 011

Az egyik TV mûsor vetélkedõjében az a kérdés volt, hogy van-e különbség a jégdara és a hódara között, vagy nincs ? A választ nem láttam, de aki ráér világositson fel engem is az igazságról. Elõre is köszi ' !

Jégdara: Link - gyakorlatilag mini-jégesõ, konvektív felhõzetbõl.
Hódara: Link - az állaga inkább összefagyott, tömörödött hóra emlékeztet, rétegfelhõzetbõl is eshet.
Szeged
#18 010
Snow16 írta #18 009

Sziasztok! Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz? második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl? A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is! 8) 2 plusz pontért megy a…

Elsõ kérdésedre a válasz: nem biztos, hogy lesz, csak lehet. Ezért: Link
#18 009
Sziasztok!
Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz?
második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl?
A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is! laza 2 plusz pontért megy a harc..csak szeretnék biztosra menni!
Debrecen
#18 004
VáraljaMet írta #18 003

Ez nekem is feltûnt már. Annyira véletlen nem lehet, Pécsnél még 110 éves átlagnál is kimutatható eltérésnek -0,48°C. Hogy emögött mi van, arra én is kiváncsi vagyok.

Szerintem sem véletlen. Kicsit agrometes hasonlata is van. Az angolok (és általában a kontinens is hasonlóan véli) ezt az idõszakot a kökény tavasz néven illetik. A február közepétõl (kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva) tartó melegedési periódus ilyenkor kicsit megtorpan, némi visszaesés is mutatkozik. Az április második hetére, közepére esõ hûvösebb idõszak hozza meg rendszerint a kökény virágzását is. Az más dolog, hogy most a 2 hetes vegetációs "stop" a dolgokat kicsit megkavarja, de nagy általánosságban így szokott történni felénk is. Az oka (rendszeres visszatérõ volta miatt) bizonyosan magyarázható klimatológiailag, talán a kontinens felett megváltozó szinoptikus felállás körül kéne kapirgálni. Reméljük kapunk rá egy szakitól választ. nevet nyelvnyujtas
#18 003
Nanovich* írta #18 001

Az április második dekádjában bekövetkezõ hõmérsékleti átlagcsökkenés néhány keményebb hidegbetörés nyoma, vagy van valami háttérben megbúvó makro légkörzési összefüggés?

Ez nekem is feltûnt már. Annyira véletlen nem lehet, Pécsnél még 110 éves átlagnál is kimutatható eltérésnek -0,48°C. Hogy emögött mi van, arra én is kiváncsi vagyok.
Sárosd
#18 002
Kosakiss írta #17 985

Szép napot kivánok! :) Lehet, hogy a számadat eltérhet a szakmeteorológusokétól. Ha igen, akkor azért, mert én azokat a ciklonokat számitom mediterrán ciklonoknak, amelyek a Földközi-tenger fölött keletkeznek, de oda…

Köszönöm szépen a korrekt választ. laza
#18 000
szeke írta #17 999

Igen, Reizner János Szeged története címû monográfiájából, ami kb. 2400 oldal összesen :D És összefoglalja a településrõl szóló összes ismert forrást a középkortól kezdve.

Az már forrás... noha nem tudom, hogy egy 1096-os "szegedi" árvíz mennyire szerepelne benne. Vagy egy török hódoltsági 1549-es.

Azt meg, hogy ma mit okozna, a vízhozamok és az akkori hidrológiai helyzet pontos ismerete nélkül nehéz megmondani. Lehet, hogy azóta volt már nagyobb vízhozamú árvíz, csak éppen levonult "gond nélkül"
#17 998
szeke írta #17 997

A történeti visszaemlékezéseket olvasgatva, azt hiszem, hogy az utóbbi 500, hanem 1000 év legnagyobb árvize lehetett az 1712-es ezen a környéken, figyelembe véve, hogy ez még a szabályozás elõtti idõkben következett be,…

Ezt mindet ebbõl az egy leírásból sikerült leszûrni?
Szeged
#17 997
A történeti visszaemlékezéseket olvasgatva, azt hiszem, hogy az utóbbi 500, hanem 1000 év legnagyobb árvize lehetett az 1712-es ezen a környéken, figyelembe véve, hogy ez még a szabályozás elõtti idõkben következett be, amikor sokszorta nagyobb volt még a Tisza ártere illetve maga a meder is 500 km-rel hosszabb volt, mint 1879-ben.

Vajon egy ilyen mérvû árvíz mit okozna ma?

És mi történhetett a légkörben, hogy egy ilyen mérvû árvíz ki tudott alakulni?
Szeged
#17 996
Nanovich* írta #17 995

1711 semmi extra; nem különösebben erõs tél (Sopronban jan 2-án esett az elsõ hó), csapadékos és száraz idõszakok/helyek, a Tiszán Szegednél nyáron alacsony vízállás, szokásos késõ õsz. Pestis, marhadög, sáskajárás.…

Csak ezért kérdezem:

" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.

A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).

De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.

Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).

Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
#17 995
szeke írta #17 994

1711-12-rõl mit ír Réthly? Valakinek van?

1711 semmi extra; nem különösebben erõs tél (Sopronban jan 2-án esett az elsõ hó), csapadékos és száraz idõszakok/helyek, a Tiszán Szegednél nyáron alacsony vízállás, szokásos késõ õsz. Pestis, marhadög, sáskajárás. Termés átlagos, vagy annál gyengébb.

1712 elején januárban nyugaton hideg idõ, februárban nagy pesti árvíz, tavasszal és nyár elején országszerte árvizek (Szegeden is májusban árvíz), nyár meleg, de nem száraz, õsz ismét árvizes.

Dióhéjban.
Szeged
#17 989
Két H. H. Lamb publikációt vadászok:
Climatic change within historical time as seen in circulation maps and diagrams (1961)
és
On the nature of certain climatic epochs which differed from the modern (1900-1939) normal (1963)

Valakinek nincs meg?

Krisz, kösz!
#17 986
Kosakiss írta #17 985

Szép napot kivánok! :) Lehet, hogy a számadat eltérhet a szakmeteorológusokétól. Ha igen, akkor azért, mert én azokat a ciklonokat számitom mediterrán ciklonoknak, amelyek a Földközi-tenger fölött keletkeznek, de oda…

Még valami: a most közeledõ ciklont az elõzõ hozzászólásomnak megfelelõen mediterrán ciklonnak tekintem, (számitásaim szerint) ez lesz a 14. (tizennegyedik).
#17 985
Zsal írta #17 980

Sziasztok! Valaki meg tudná nekem mondani esetleg, hogy január elsejétõl a mai napi összesen hány mediterrán ciklon vonult át az országunk felett?

Szép napot kivánok! nevet Lehet, hogy a számadat eltérhet a szakmeteorológusokétól. Ha igen, akkor azért, mert én azokat a ciklonokat számitom mediterrán ciklonoknak, amelyek a Földközi-tenger fölött keletkeznek, de oda sorolom azokat is, amelyek a mediterráneumban fejlõdnek ki, erõsödnek meg vagy születnek újjá, mindezek még nem rendelkeznek mélyebb nyomáscentrummal. (Ezt a vizsgálatot 1978. szeptember 10-e óta végzem.) Azok a ciklonok, amelyek az óceánról vagy a poláris térségbõl érkeznek ide, de itt ragadnak és forognak jó ideig szinte egy helyben, s ezek a frontrendszerek már eleve mély depresszióval jönnek a Földközi-tenger térségébe, nem tekintem mediterrán ciklonoknak.
A számadat pedig a következõ: a Kárpát-medencébe január eleje óta 13 (tizenhárom) mediterrán ciklont jegyeztem fel (a mostani a tizenharmadik), illetve vizsgáltam meg felhõmorfológiai és mikroklimatológiai szempontból.
A jelzett idõpont óta 2851. darab ciklont/frontrendszer analizáltam.
#17 984
Picike2011 írta #17 983

Sziasztok! Egyik meteorológiai oldal hõmérséklet és páratartalom szerint kiszámítja a felhõalapot és szeretném megkérdezni hogy ez minden esetben valós akár milyen felhõfajta van az égen? Bejelentettem 1.5°C, 91% Rh-t…

A Ferrel-formula csak síkvidéken, tavaktól távol használható (akkor sem mindig, csak konvektív felhõzet esetén), azaz nálad sajnos ez sem mûködik.
#17 983
Sziasztok! Egyik meteorológiai oldal hõmérséklet és páratartalom szerint kiszámítja a felhõalapot és szeretném megkérdezni hogy ez minden esetben valós akár milyen felhõfajta van az égen? Bejelentettem 1.5°C, 91% Rh-t és 150 méteres felhõalapot számolt. Valós lenne ez? nevet Köszi a segítséget
Becsehely
#17 981
Zsal írta #17 980

Sziasztok! Valaki meg tudná nekem mondani esetleg, hogy január elsejétõl a mai napi összesen hány mediterrán ciklon vonult át az országunk felett?

Én 128-at számoltam.
Más források 184-et és 213-at is emlegetnek laza
#17 975
Picike2011 írta #17 973

Akkor az OMSZ-hez kalibráljak vagy az Idõkép automatájához? :÷i

Tengerszinti légnyomást egyikhez sem, mûszerszintit OMSZ-hoz kellene, reggel 9-kor
AAXX 26081 12851 46/// /0301 11083 21091 38847 42670 57001 555 10094=
azaz 884,7 hPa volt.
400 (vagy 500?) méter felett nem redukálnak tengerszintre légnyomást, azaz te sem adhatod meg, mert túl nagy hibával terhelt.
Zoli: nevet
Debrecen
#17 974
Picike2011 írta #17 973

Akkor az OMSZ-hez kalibráljak vagy az Idõkép automatájához? :÷i

Igazából egyikhez sem. Mint ahogy Jani írta (és már n+1-szer elmondtuk) abban a magasságban nem szabad tengerszintre átszámított légnyomást megadni az észlelésben, mert sosem lesz pontos.
Alternatív verzióként kalibrálj úgy, hogy ne lógj ki "sorból", neked tájékoztatóul jó lesz de ne írd be az észleléshez...
#17 972
Picike2011 írta #17 971

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy Kékestetõn hogy lehet magasabb mindig a tengerszintre átszámított légnyomás? Mert én az OMSZ szerint kalibrálom a mûszeremet és a konkurens oldalon jelentik az észlelésemet, mert…

Kékestetõrõl nem illik átszámolni tengerszintre a légnyomást, túl magasan van. Az OMSZ sem veszi komolyan azt az adatot, csak megjeleníti.
#17 971
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy Kékestetõn hogy lehet magasabb mindig a tengerszintre átszámított légnyomás? Mert én az OMSZ szerint kalibrálom a mûszeremet és a konkurens oldalon jelentik az észlelésemet, mert szerintük hibás. Az õ automatájuk ami Kékesen van 1005hPa-t regisztrál. De én hivatalos oldalról kalibráltam és jelentik. Köszi segítséget! nevet
#17 970
Nanovich* írta #17 968

Azért, mert a levegõ áramlási, nyírási és nedvességviszonyai éppen olyanok, hogy a "hullámzás" tetejére esik egy a légtömegnek megfelelõ kondenzációs szint. Amikor a hullám e felé emelkedik, akkor létrejön a felhõ,…

Köszi a választ Neked is, és 21es-nek is. nevet
A linket átbogarászom, szerintem menni fog.
Debrecen
#17 969
petrol írta #17 967

Sziasztok! Az alábbi linken látható felhõk mitõl rendezõdnek ilyen vonalas struktúrába? Egy havarom készítette tegnap. http://kepfeltoltes.hu/130325/DSC_0023_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Nagyon jó kép, felhõ-utcáknak hívják amúgy a jelenséget.
Nanót kiegészítve - ha megy az angol - itt egy elég jó kis leírás a fizikai hátterérõl: Link
#17 968
petrol írta #17 967

Sziasztok! Az alábbi linken látható felhõk mitõl rendezõdnek ilyen vonalas struktúrába? Egy havarom készítette tegnap. http://kepfeltoltes.hu/130325/DSC_0023_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Azért, mert a levegõ áramlási, nyírási és nedvességviszonyai éppen olyanok, hogy a "hullámzás" tetejére esik egy a légtömegnek megfelelõ kondenzációs szint. Amikor a hullám e felé emelkedik, akkor létrejön a felhõ, amikor ez alá, akkor ott visszipárolog a légkörbe. Elég hülyén magyaráztam, de valahogy így kell elképzelni: nevet

beillesztett kép



Egyébként ezek az undulatus-os felhõformák
#17 966
Picike2011 írta #17 963

Szia! Köszönöm a segítségedet. Sajnos én is leírtam, hogy semmiféle füves terület nincs a háztól 2 méterre, 2 méter magasan, hogy szabályosan el tudjam helyezni az árnyékolómat, csak ma merült fel ez a probléma. Tavaly…

Szia!
Ahogy 21-es is írta, a lényeg, hogy minél messzebb legyen a háztól (hõforrástól) a mérõ, nem árt, ha van közte egy 8-10 méter. A magasság a talajtól jó a 2 m, nálunk meg úgy Európában ez a megszokott. Hivatalosan 1,25 és 2,1 m között kell mérni a léghõmérsékletet. Pl. az Egyesült Államokban 5 lábon mérnek (~1,5 méter).
Link
#17 965
21es írta #17 964

Nincsen mit, ez a dolgom. Nem a fû itt a lényeg, legalábbis nem annak van kulcsszerepe. A magasság és az árnyékoló konstrukciója fontosabb. A jó hír, hogy ezeken segíteni csak elhatározás kérdése. Szólj, ha ez megvan!…

Igaz van egy jó terület ahol jó lenne az árnyékoló, majd lefotózom neked és elküldöm e-maelen, csak most tele van hóval az a tisztás rész. További szép estét! Szia! kacsint