Úgy tûnik - legalábbis részben - megoldódik a válság: http://www.hydroinfo.hu/Html/hidelo/hidelo_map.html
Úgy tûnik - legalábbis részben - megoldódik a válság:
Link
Ismét nem mûködik.
A duzzasztókkal nem lesz gond, csak persze valami jó helyet kell találni elõttük, ahol partra lehet szállni. Ipolyvecén biztos, hogy van lehetõség ilyenre, a másik kettõt nem ismerem, de írások (horgász, kenus) alapján…
A duzzasztókkal nem lesz gond, csak persze valami jó helyet kell találni elõttük, ahol partra lehet szállni. Ipolyvecén biztos, hogy van lehetõség ilyenre, a másik kettõt nem ismerem, de írások (horgász, kenus) alapján azokon a helyeken is hasonló a helyzet. Viszont a vízbenyúló fatörzsek és a rajtuk fennakadt hordalék helyenként elzárhatja a folyó teljes keresztmetszetét (ez fõleg a felsõbb, keskeny, patakszerû részeken érvényes).
Köszönöm Ervin!
L.
Úgy tûnik - legalábbis részben - megoldódik a válság:
Link
Ipoly folyón való kenuzási kérdésem lenne! Balassagyarmat - SZob közötti szakaszon van valakinek infója, hogy kenuval le lehet-e csorogni? Bár tudom, hogy egy két duzzasztó van, na és persze vízállás függvénye is az…
Ipoly folyón való kenuzási kérdésem lenne!
Balassagyarmat - SZob közötti szakaszon van valakinek infója, hogy kenuval le lehet-e csorogni?
Bár tudom, hogy egy két duzzasztó van, na és persze vízállás függvénye is az egész manõver + Ipolytölgyes, Tésa, Ipolyvecénél azt hiszem 2 db gát van, ezeken valahogy megkerülve a gátat át lehet-e vinni a kenut?
Köszi
A duzzasztókkal nem lesz gond, csak persze valami jó helyet kell találni elõttük, ahol partra lehet szállni. Ipolyvecén biztos, hogy van lehetõség ilyenre, a másik kettõt nem ismerem, de írások (horgász, kenus) alapján azokon a helyeken is hasonló a helyzet. Viszont a vízbenyúló fatörzsek és a rajtuk fennakadt hordalék helyenként elzárhatja a folyó teljes keresztmetszetét (ez fõleg a felsõbb, keskeny, patakszerû részeken érvényes).
Ipoly folyón való kenuzási kérdésem lenne!
Balassagyarmat - SZob közötti szakaszon van valakinek infója, hogy kenuval le lehet-e csorogni?
Bár tudom, hogy egy két duzzasztó van, na és persze vízállás függvénye is az egész manõver + Ipolytölgyes, Tésa, Ipolyvecénél azt hiszem 2 db gát van, ezeken valahogy megkerülve a gátat át lehet-e vinni a kenut?
Köszi
????? ... akkor azt látná, hogy az egyik Canis lupus familiaris, a másik meg eb ... még ha máshogy is nevezik magukat és a hívek máshogy is gondolják... Tehát nézhtünk mi magunkba mélyen megtisztelve Azért remélem, hogy…
?????
... akkor azt látná, hogy az egyik Canis lupus familiaris, a másik meg eb ... még ha máshogy is nevezik magukat és a hívek máshogy is gondolják... Tehát nézhtünk mi magunkba mélyen megtisztelve
Azért remélem, hogy legalább az adatokat kimentik valahogy.
Optimista vagy. A legrosszabb esetben megbíznak egy takarító céget az épületek kiürítésével. Aki az irányítást átvette, halvány fogalma nincs arról, hogy többszáz milliárdos értékû folyamatosan használt pótolhatatlan adatbázis és szaktudás felett rendelkezik. Aki ebben a barbár rombolásban közremûködött, megérdemelne napi háromszori fõbelövést néhányezer éven keresztül.
Már csak meg kellene szüntetni a mûszaki felsõoktatást, mert szinte nem volt része, amelyik ne mûködött volna közre Bõs-Nagymaros tervezésében, és nem maradna szakember, aki a megélhetési haragoszöldek, politikusok baromságait szóvá tenni merészelné. Ezt követõen csak át kellene vágni a gátakat és áttölteni a szabályozott folyómedreket a holtágkeresztezéseknél, visszatelepíteni a maláriát, és a természet néhány év alatt helyreállíthatná az eredeti, ember nélküli állapotát kishazánkban.
Az utolsó kapcsolja le a villanyt!
[esõ]
Ehh... Megyek inkább gombászni.
A hozzászólás nem elérhető
#3 220
?????
... akkor azt látná, hogy az egyik Canis lupus familiaris, a másik meg eb ... még ha máshogy is nevezik magukat és a hívek máshogy is gondolják... Tehát nézhtünk mi magunkba mélyen megtisztelve
Azért remélem, hogy legalább az adatokat kimentik valahogy.
...
Azoknál a szervezeteknél, akik a környezetvédelmet képviselhetnék (nemzeti parkok, kutatóintézetek, stb.), nem sokkal rózsásabb a helyzet. A véleményemet én sem kezdeném részletezni, a vérnyomásom egekbe szökését…
Azoknál a szervezeteknél, akik a környezetvédelmet képviselhetnék (nemzeti parkok, kutatóintézetek, stb.), nem sokkal rózsásabb a helyzet.
A véleményemet én sem kezdeném részletezni, a vérnyomásom egekbe szökését megelõzendõ... Saját szakmám, a geológia számára egészen biztos, hogy pótolhatatlan adattömeg (mélyfúrású kutak információi) fog elveszni a VITUKI-nál. Az errõl szóló pletyka már korábban eljutott hozzám, de nem hittem volna, hogy szóról szóra így fog történni.
Persze ez semmiség ahhoz képest, hogy mi történne, ha most kapnánk egy árvizet a nyakunkba...
Nekem nem szakmám a hidrogeológia, de sokszor bele kell kontárkodnom. A VITUKI kútdokumentációi alapján lehetett eddig összeszedni annyi információt, hogy bármilyen kérdés esetén nem kellett a válaszért szitává fúrni a környéket. Én ezt a papír alapú adatbázist egy 3D-s rétegvíz minõségi adatbázissal szerettem volna kiegészíteni. Békés megye szinten az adatokat ehhez összeszedtem, de az alapadatok megmaradása is erõsen kérdéses.
A csapadékviszonyokat figyelembe véve sajnos ez az év nem kecsegtet árvízzel, de néhány fröcsögõ megérdemelne egy országos katasztrofális árvizet, utána pedig a napi háromszori fõbelövést.
Gogo: Tudod egyáltalán, hogy hány szakmát takar a vízügy, vízügyesek szóhasználat, és azoknak pontosan mi a feladata? Azt tudod egyáltalán, hogy a tervezõ mérnökök pl. nem saját szakállukra, hanem megbízásból terveznek? A színvonal más kérdés, mint minden szakmában, a mérnökiben is vannak alkalmatlanok. IS. Gyakorlatilag az összes vízépítõ mérnöki szakirányt lefejezték megélhetési politikusok, fröcsögõ haragoszöldek, akik életükben semmit nem vittek elõre, csak abból éltek, hogy mindent elleneztek, gazdasági szabadrablók, stb. Kb. mint ha személyes okokból valaki néhány hét alatt felszámolná az OMSZ-t az észlelõ hálózatával együtt, elkótyavetyélné a vagyonát és a munkáját néhány év múlva az üzleti indíttatású amatõrökkel helyettesítenék. A VITUKI bezárásához képest az Országos Pszihiátriai Intézet felszámolása egy sarki büfé bezárása. Nem folytatom, mert agyvérzést kapok.
A magyar vízügyi szervezet környezetvédelmi szempontból egyike a legkártékonyabb szervezeteknek, így tényleg itt az ideje a rendrakásnak, no persze nem úgy, ahogyan most csinálják.
A magyar vízügyi szervezet környezetvédelmi szempontból egyike a legkártékonyabb szervezeteknek, így tényleg itt az ideje a rendrakásnak, no persze nem úgy, ahogyan most csinálják.
Azoknál a szervezeteknél, akik a környezetvédelmet képviselhetnék (nemzeti parkok, kutatóintézetek, stb.), nem sokkal rózsásabb a helyzet.
A véleményemet én sem kezdeném részletezni, a vérnyomásom egekbe szökését megelõzendõ... Saját szakmám, a geológia számára egészen biztos, hogy pótolhatatlan adattömeg (mélyfúrású kutak információi) fog elveszni a VITUKI-nál. Az errõl szóló pletyka már korábban eljutott hozzám, de nem hittem volna, hogy szóról szóra így fog történni.
Persze ez semmiség ahhoz képest, hogy mi történne, ha most kapnánk egy árvizet a nyakunkba...
Felháborító!
Többet nem írok, mert...
A Vituki jelenleg felszámolás alatt áll. Vízállás-elõrejelzést és egyéb hidrológiai és meteorológiai információkat jelenleg nem tesz közzé senki, ilyen infók most nem elérhetõk.
Ez az oldal sem frissül tovább:
Link
A magyar vízügyi szervezet környezetvédelmi szempontból egyike a legkártékonyabb szervezeteknek, így tényleg itt az ideje a rendrakásnak, no persze nem úgy, ahogyan most csinálják.
Szomorú...de nem ez az elsõ ilyen jellegû történés csak ez most épp minket is érint. Úgy is mondhatnánk hogy akinek hatalma és pénze van bármit megtehet a törvényesség keretein túl is, fõleg itt Magyarországon...másszóval túlzottan nem kell már meglepõdni semmin sem.
...és akkor most én hol találok ilyen jó oldalt, ami mutatja a vízgyûjtõ területek, városok már lehullott és várható csapadékadatait, grafikonokat a vízállásokról és várható vízállásokról stb. Na, hol? Tudnátok segíteni. Nagyon sajnálom. Nagyon szerettem. Majd' minden nap jártam a hydroinfo-n.
http://greenfo.hu/hirek/2012/06/01/elszall-a-hajo-a-vituki-vegnapjai
Szomorú... szinte szíven szúró hír...
Lesújtó hír.
http://greenfo.hu/hirek/2012/06/01/elszall-a-hajo-a-vituki-vegnapjai
Többek között egy sok szakmát felölelõ hatalmas szerteágazó papíralapú adatbázis is meg fog semmisülni. Eddig sem volt pénz a digitalizálásukra, információs rendszerbe foglalásukra. Nem tudom, hogy ezek után hova fordulhatok, ha bármilyen adatra lesz szükségem. Bárhol is fogják tárolni az adatokat, nem lesz szakember, aki kezelni tudja. Egyetlen szóval lehet minõsíteni: Katasztrófa. Sajnos még egy normális árvíz sem várható a közeljövõben, hogy a nagy tudású döntéshozók észhez térjenek. Tragédia, ha szakmán kívüli emberek döntenek valamirõl, amirõl halvány fogalmuk nincs. Egyben azonban biztosak lehetünk: A víz pontosan ismeri a rá vonatkozó fizikai törvényeket és egyetlen nagy tudású utasítására sem hajlandó figyelmen kívül hagyni azokat. Amit még leírnék ezek után, azért örök idõre kitiltanának a MetNet-rõl.
Óh... http://www.hydroinfo.hu/
Van valami információ tiszavirágzással kapcsolatba? Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást. :)
Van valami információ tiszavirágzással kapcsolatba?
Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást. 
Szarvason a Kákafoki holtágon (nyáron folyóvíz) tegnap láttam egy kóbor kérészt.
Szerk: Ez inkább a bioszférába tartozik.
Van valami információ tiszavirágzással kapcsolatba?
Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást.
Jelentõs árhullám várható a Dunán: http://dunakanyaridojarasa.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1163&Itemid=1183
Jelentõs árhullám várható a Dunán:
Link
Egy löttyenés. Nem éri el az elsõfokú készültségi szintet.
Jelentõs árhullám várható a Dunán:
Link
Jelenleg -91 cm-en áll az Ipoly városunk alatt.
Link Napról-napra folyamatos, gyenge apadás jellemzi (1 cm/nap). Az átlagos kisvízi vízállás megfigyeléseim szerint -70 cm körül szokott alakulni. A folyón alig vannak méter-méterhúsznál mélyebb szakaszok (kivéve a duzzasztókat és azok környékét, illetve ugye a szabályozatlan kanyarok külsõ íve). Így is nagyon furcsa a látvány, szakadt partoldalak állnak üresen. Nem szeretném látni az LKV-t a maga 126 cm-ével...
...de hát ez nem szeretem kérdése. Egy, a májusihoz hasonló hónap a vízgyûjtõn katasztrofális állapotokat idézne elõ.
A hétvégi olvadás (
Link )a hegyekben elindíthat kisebb hullámokat, de
csapadék hiányában (
Link )és az üres medrek miatt (
Link -> Budapest,
Link -> Tiszabecs,
Link -> Szolnok) készültségi szint alatt vonulhat le. Noha a hófelhalmozódás szép volt, fõleg februárban. A Tiszán 2006-ban volt utoljára ilyen hókészlet, de most nem várható sem sok
csapadék, sem Dunával egyszerre levonuló árhullám, így a hóolvadásból származó többlet gond nélkül vonulhat le.
Valamiért nincs se jeges, se jégtelen ár. Persze tudom, nagy a szárazság, de decemberben kaptam is nagyon, amikor örömködtem, hogy a rekordszáraz november után bõdületes (van ahol 4-5 méter ) hó esett az Alpokban ill. a…
Valamiért nincs se jeges, se jégtelen ár. Persze tudom, nagy a szárazság, de decemberben kaptam is nagyon, amikor örömködtem, hogy a rekordszáraz november után bõdületes (van ahol 4-5 méter ) hó esett az Alpokban ill. a környezõ hegyek is kaptak rendesen. Megjegyeztem,hogy legalább nem száradnak ki a folyók, pedig a hihetetlen árvízveszély miatt siránkoznom kellett volna az árvíz által majdan elgyötört németeken. 
Eddig árvizekrõl nem tudok, pedig a tomboló tavaszban biztosan a hó erõsen megfogyott, ugyanakkor most is inkább örülnék egy kis csapadéknak, elsõsorban a Balaton vízgyûjtõjén.
Írtam az év elején, hogy a tavalyi év eleji balatoni árvíz után (persze rekordszáraz évünk volt átlag 407 mm-el) rekord vízszintsüllyedést produkált: 129-rõl 11 hónap alatt 69 centire lement nov. tájára az átlagvízszint. Gondolom az sem piskóta, hogy a téli idõszak 4 hónapja csak 15 centivel emelte meg, most volt március elején a max. 84 centivel.Aztán tegnapról mára 83-ra csökkent, vagyis elkezdõdött a rendes évi fogyás.
Ha folytatódik a száraz idõjárás és nem ismétlõdik meg a tavalyi csapadékos nyár (tavaly megmentette a rekordszárazságban a mezõgazdaságot, hogy az éves csapadék vagy fele nyáron esett), akár újabb 60 centit is fogyhat, ami 2003-as szintet jelent ! Sajnos mintha ismételné magát az idõ: 1999 nagy csapadéka után 2000 rekordszáraz lett, majd az elkövetkezõ 2 évben akkor is folytatódott a szárazság és vízszintcsökkenés. Eddig ezt másoljuk...
A 6 napos csapi elõrejelzés szerint a teljes Duna-Tisza vízgyûjtõ csontszáraz. Eddig enyhén fogyott a hóban tárolt vízkészlet, most jön a felmelegedés, de csapi nélkül. Nem kizárt, hogy két-három hét alatt veszélytelen mértékûvé olvad, párolog. A továbbiakban, hogy mi lesz, csak az Isten tudja. Ha véget ér a szárazság, akármi is lehet. Az 1999-2000 / 2010-2011 hasolóság mellett szól a napciklus azonos állapota. Eddig már egy egész év volt extra dry. Azt, hogy mikor tér más útra a helyi klíma/csapi trend, nem tudom. Azt is csak valószínûsítem, hogy a közép, vagy hosszútávú modellek szerintem 50 %-nál nem nagyobb beválási valószínûséggel tudják elõre jelezni. A valóság pedig lehet kicsit/nagyon hasonló, vagy egy kicsit/nagyon más. Nem vagyok madárjós, Szerintem az OKJ-s képzésekben több, mint 1500 évvel ezelõtt oktattak ilyesmit utoljára.
Valamiért nincs se jeges, se jégtelen ár. Persze tudom, nagy a szárazság, de decemberben kaptam is nagyon, amikor örömködtem, hogy a rekordszáraz november után bõdületes (van ahol 4-5 méter ) hó esett az Alpokban ill. a környezõ hegyek is kaptak rendesen. Megjegyeztem,hogy legalább nem száradnak ki a folyók, pedig a hihetetlen árvízveszély miatt siránkoznom kellett volna az árvíz által majdan elgyötört németeken.
Eddig árvizekrõl nem tudok, pedig a tomboló tavaszban biztosan a hó erõsen megfogyott, ugyanakkor most is inkább örülnék egy kis csapadéknak, elsõsorban a Balaton vízgyûjtõjén.
Írtam az év elején, hogy a tavalyi év eleji balatoni árvíz után (persze rekordszáraz évünk volt átlag 407 mm-el) rekord vízszintsüllyedést produkált: 129-rõl 11 hónap alatt 69 centire lement nov. tájára az átlagvízszint. Gondolom az sem piskóta, hogy a téli idõszak 4 hónapja csak 15 centivel emelte meg, most volt március elején a max. 84 centivel.Aztán tegnapról mára 83-ra csökkent, vagyis elkezdõdött a rendes évi fogyás.
Ha folytatódik a száraz idõjárás és nem ismétlõdik meg a tavalyi csapadékos nyár (tavaly megmentette a rekordszárazságban a mezõgazdaságot, hogy az éves
csapadék vagy fele nyáron esett), akár újabb 60 centit is fogyhat, ami 2003-as szintet jelent ! Sajnos mintha ismételné magát az idõ: 1999 nagy csapadéka után 2000 rekordszáraz lett, majd az elkövetkezõ 2 évben akkor is folytatódott a szárazság és vízszintcsökkenés. Eddig ezt másoljuk...
A Tiszán is elkopott a jég bármiféle károkozás nélkül: állójég csak Dombrádtól Tokajig van a ma reggeli állapot szerint. Máshol jégmentes, vagy gyenge a zajlás. A vízgyûjtõ hóban tárolt vízkészlete nagyon lassan fogy, ami miatt lehetnek még problémák. A GFS fáklya egyelõre csontszáraz, a Vízügynél az árvízvédelmisek nyugodtan sörözhetnek a közeljövõben.
A Tiszán kezd megmozdulni a jég:
LinkJön a héten egy kis hóolvadásból származó, árhullámnak csk jóindulattal nevezhetõ löttyenés és a jég teljes hosszban eleinte szakaszosan és meg-megakadva megmozdulhat. A jelenlegi mederteltség és a prognosztizált
csapadék (meglehetõsen száraz fáklya) miatt kizárt a jeges árvíz. Az átlagosnál nagyobb hóban tárolt vízkészlet egyelõre lassan kopik.
Múltkor arról beszéltek a TV-ben, hogy 2 méterig hatásos.
Múltkor arról beszéltek a TV-ben, hogy 2 méterig hatásos.
Sorry de nem nagyon Tvzek
Hogy telik az idõ. Ez is már 6 éve volt.
Link
Mai helyzetkép a Tiszáról Vásárosnamány-Aranyosapáti között 60cm-es torlódott a jég ! Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki! Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ…
Mai helyzetkép a Tiszáról Vásárosnamány-Aranyosapáti között 60cm-es torlódott a jég !
Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki!
Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ hajó nem bír el!?!
Múltkor arról beszéltek a TV-ben, hogy 2 méterig hatásos.
Mai helyzetkép a Tiszáról Vásárosnamány-Aranyosapáti között 60cm-es torlódott a jég !
Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki!
Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ hajó nem bír el!?!
Tegnapi jégtörés a Csepeli kikötõben
Link
Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy…
Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy tovább nõjön a jégfelület a Dunán, -10°C alatti napi középhõmérsékletnek kellene lennie továbbra is - ami már nem fog teljesülni.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
Amit írtál a -10°C alatti jegesedésrõl, igazolja, hogy mára eltûntek a jégtáblák a Duna Esztergom - Komárom közötti szakaszáról. (Az éjszaka még -5,3°C volt a minimum.) Süttõnél jégtáblát nem, de egy pingvint lehetett látni a parti jégen:
Link Na jó, közelebbrõl nézve egy kárókatonáról van szó.
A parti jég 15 cm vastag. Egy helyen alá lehetett látni, a víz ott 40-60 cm mély lehetett.
Link A jégzajlás megszûntével is még igazi téli hangulatot áraszt a folyó.
Link
Ahogy a részvízgyûjtõk adataiból saccolom, valamivel több mint 2 milliárd köbméter vízet tárol a hó a Vásárosnamény feletti vízgyûjtõn. Bár ez - ha jól emlékszem - nagyjából csak fele a rekordnak, mégis az átlagnál…
Ahogy a részvízgyûjtõk adataiból saccolom, valamivel több mint 2 milliárd köbméter vízet tárol a hó a Vásárosnamény feletti vízgyûjtõn. Bár ez - ha jól emlékszem - nagyjából csak fele a rekordnak, mégis az átlagnál jelentõsen nagyobb mennyiség, ami jónéhány makroszinoptikus helyzet esetén potenciális árvízveszélyt jelent.
Emlékeim szerint a rekord hóban tárolt vízkészlet árvízmentesen olvadt el: lassú tavaszi melegedés volt szinte
csapadék nélkül. Április elején még kerülgettük Békéscsabán a városi fõutak szélére tolt havat. Az átlagosnál nagyobb hókészlet idén az alacsony átlaghõmérséklet + mediciklonok miatt alakult ki. Ha a felmelegedés - olvadás jelentõs esõvel együtt következik be, rémálom árvíz is jöhet. Nem tartom valószínûnek, hogy két egymást követõ évben aszályos tavasszal ússzuk meg az egyébként lényegesen különbözõ meteorológiai - hidrológiai elõzményeket. Ha horgász optimum óhajomat leírhatom: Szívesen vennék április végétõl május végéig kitartó szolid elsõ fok - másodfok közötti tartós készültséget a Kõrösön és a Tiszán.
Ahogy a részvízgyûjtõk adataiból saccolom, valamivel több mint 2 milliárd köbméter vízet tárol a hó a Vásárosnamény feletti vízgyûjtõn. Bár ez - ha jól emlékszem - nagyjából csak fele a rekordnak, mégis az átlagnál jelentõsen nagyobb mennyiség, ami jónéhány makroszinoptikus helyzet esetén potenciális árvízveszélyt jelent.
Továbbra is zajlik a Duna Budapestnél. Jégbeállás továbbra is csak a part közelében van. a kettõ határán szépen torlódnak a jégtáblák továbbra is.
Link Link és egy esti kép:
Link Az enyhülés miatt gyengülni fog a zajlás is valószínûleg.
Régebben simán befagyott volna szerintem, de a sok szennyvíz biztos nem kedvez ennek. Valamint a paksi atomerõmûbõl 100m3 meleg víz folyik ki kb másodpercenként.
Hogyan lehetséges, hogy a kövek, csigák, kagylók a jég tetejére kerültek:http://kepfeltoltes.hu/120214/Duna_02.12._026_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Nem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a…
Hogyan lehetséges, hogy a kövek, csigák, kagylók a jég tetejére kerültek:Link
Nem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a csatorna.
A parttól indulva, és a meder aljától kezd befagyni a víz, és felhozza magával?
Madarak.
Hogyan lehetséges, hogy a kövek, csigák, kagylók a jég tetejére kerültek:
LinkNem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a csatorna.
A parttól indulva, és a meder aljától kezd befagyni a víz, és felhozza magával?
De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó…
De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó folyadék fagyáspontja jóval lejjebbre...
Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy tovább nõjön a jégfelület a Dunán, -10°C alatti napi középhõmérsékletnek kellene lennie továbbra is - ami már nem fog teljesülni.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy…
Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy élményrõl..
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó folyadék fagyáspontja jóval lejjebbre...
Nem mindennapi képek születtek az elmúlt idõszakban, gratulálok a sok szép és különleges képhez. Ezt a telet még emlegetni fogjuk egy darabig. (Pedig nagyon lightosan indult.) Budapestnél az alsóbb szakaszokon egyre…
Nem mindennapi képek születtek az elmúlt idõszakban, gratulálok a sok szép és különleges képhez. Ezt a telet még emlegetni fogjuk egy darabig. (Pedig nagyon lightosan indult.)
Budapestnél az alsóbb szakaszokon egyre jobban torlódnak a jégtáblák. a Buda felõli oldalon az Erzsébet híd alatt többfelé beállt a jég a part közelében néhol 10-30 méter szélesen. A budai partról két kép: Link Link Bõvebb képekben: Link
Az Erzsébet- és a Szabadság-híd között sétáltam-fotóztam én is vasárnap délután - talán még láttuk is egymást.
Becsléseim szerint egyes összefagyott jégtáblák mérete elérte az 500m2-t is, a külsõ íven egymást követték a 20-25 méter szélességû táblák - amelyek egy részét a Szabadság-híd pillérjei darabjaira törték. Különös érzés volt a híd korlátjától szemlélni a zajlást, mintha a Jeges-tengeren haladó hajó orrából nézném az úszó táblákat..
Ha eddig nem tette, már nem fog beállni a Duna. Szombaton voltam a Dunán jégvastagságot mérni, megdöbbentõ, de 60 cm-es átlagos vastagságot mértünk. Szerdán megyek jégnézõbe, ezúttal gyalogszerrel. Remélem szerdán még…
Ha eddig nem tette, már nem fog beállni a Duna. Szombaton voltam a Dunán jégvastagságot mérni, megdöbbentõ, de 60 cm-es átlagos vastagságot mértünk. Szerdán megyek jégnézõbe, ezúttal gyalogszerrel. Remélem szerdán még sütni fog a nap.
Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy élményrõl..
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
Ha eddig nem tette, már nem fog beállni a Duna. Szombaton voltam a Dunán jégvastagságot mérni, megdöbbentõ, de 60 cm-es átlagos vastagságot mértünk. Szerdán megyek jégnézõbe, ezúttal gyalogszerrel. Remélem szerdán még…
Ha eddig nem tette, már nem fog beállni a Duna. Szombaton voltam a Dunán jégvastagságot mérni, megdöbbentõ, de 60 cm-es átlagos vastagságot mértünk. Szerdán megyek jégnézõbe, ezúttal gyalogszerrel. Remélem szerdán még sütni fog a nap.
Mondjuk a ma hajnali kemény mínuszokban biztos hízik még a jég
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
