Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy…
Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy tovább nõjön a jégfelület a Dunán, -10°C alatti napi középhõmérsékletnek kellene lennie továbbra is - ami már nem fog teljesülni.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
A parti jég 15 cm vastag. Egy helyen alá lehetett látni, a víz ott 40-60 cm mély lehetett. Link A jégzajlás megszûntével is még igazi téli hangulatot áraszt a folyó. Link De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó…
De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó folyadék fagyáspontja jóval lejjebbre...
Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy…
Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy élményrõl..
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
