Majdnem jó az irány, de inkább javaslom a BME-t (BMGE-t) a jegyzetekkel kapcsolatban. Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéket keresd meg. K épület, magasföldszint. Szerintem célszerû beszerezned az összes hidrológia…
Majdnem jó az irány, de inkább javaslom a BME-t (BMGE-t) a jegyzetekkel kapcsolatban.
Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéket keresd meg. K épület, magasföldszint. Szerintem célszerû beszerezned az összes hidrológia tantárgyi jegyzetet, számítási segédletet. Túl tudományos könyveket szerintem nem igazán javasolt megvenni, ha az alapokra vagy kíváncsi.
Egy vizsga a tanszéken 1984-ben. A vizsgázót nem nevezem meg, a mai világban az ilyesmi esetleg perrel járna. Alapinformációk: A karon a matematika, mechanika, tartók statikája voltak a szórós tantárgyak, aki a 4. féléven túljutott, azt az Isten sem mentette meg a diplomától. A Vízépítõ Szakon a 3. évfolyamtól oktatott szakmai tárgyakból mûvészet volt elvérezni egy vizsgán.
V. Nagy Imre professzor úr (akit a hallgatók maguk között 6. Lenin mintájára 5. Nagy Imrének neveztek) mentõ kérdésként a hallgató mérõgyakorlaton szerzett tudását próbálta kicsikarni. (Lebegtetett hordalék minta vétele: Az adott mederszelvény adott pontján csónakból leengedünk egy ledugózott palackot a kívánt mélységbe, majd a dugót a hozzá csatlakoztatott madzaggal kirántjuk. A palack az adott mélységben telefolyik a hordalékot tartalmazó vízzel. A palackot felhúzzuk, a hordalékot kiülepítjük, lemérjük. Ezt a meder szelvényben elég sok helyen elég sok mélységben elvégezzük, a hordalékszállítás közelítõleg számítható.)
Kérdés: "Hogyan történik a lebegtetett hordalék mintavétel?"
Válasz: "Palackkal."
Kérdés: "Hogyan kerül a víz a palackba?"
Válasz öt perc gondolkodás után: "Véletlenszerûen!"
A vizsgázók közül többen hangosan elmosolyogták magukat.
V. Nagy Imre professzor úr: "Kollégák egy kicsit több komolyságot kérek! Maga nyugodjon meg, a kettese megvan, de adjon egy papírt, ezt le kell írnom, ennek benne kell lennie a jövõ évi ballagó újságban!"
Bocs, csak a poénra koncentráltam: A lebegtetett hordalék mennyiségének, hozamának meghatározásánál vízsebességet is kell mérni minden ponton, ahol hordalékmintát veszünk. A poén viszont változatlan.
Egyszer már kérdeztem, de sajnos válasz nélkül maradtam, így nekifutok mégegyszer; valaki tud nekem ajánlani és/vagy szerezni egy a potamológia témakörét alaposan taglaló könyvet vagy jegyzetet? A múltkor erre kérdeztem…
Egyszer már kérdeztem, de sajnos válasz nélkül maradtam, így nekifutok mégegyszer; valaki tud nekem ajánlani és/vagy szerezni egy a potamológia témakörét alaposan taglaló könyvet vagy jegyzetet? A múltkor erre kérdeztem rá konkrétan Link
Van néhány hidrológiai témájú könyv, melyben hangsúlyt kap, de nem tudom, hogy érdemes-e azért megvenni a 600-800-1000 oldalas (mûszaki) könyvet. Ezért kérem az ajánlásotokat. Elõre is köszönöm!
(Éppen most olvasom Padisák Judit Általános limnológia c. könyvét Link Elég jó 
)
Majdnem jó az irány, de inkább javaslom a BME-t (BMGE-t) a jegyzetekkel kapcsolatban.
Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéket keresd meg. K épület, magasföldszint. Szerintem célszerû beszerezned az összes hidrológia tantárgyi jegyzetet, számítási segédletet. Túl tudományos könyveket szerintem nem igazán javasolt megvenni, ha az alapokra vagy kíváncsi.
Egy vizsga a tanszéken 1984-ben. A vizsgázót nem nevezem meg, a mai világban az ilyesmi esetleg perrel járna. Alapinformációk: A karon a matematika, mechanika, tartók statikája voltak a szórós tantárgyak, aki a 4. féléven túljutott, azt az Isten sem mentette meg a diplomától. A Vízépítõ Szakon a 3. évfolyamtól oktatott szakmai tárgyakból mûvészet volt elvérezni egy vizsgán.
V. Nagy Imre professzor úr (akit a hallgatók maguk között 6. Lenin mintájára 5. Nagy Imrének neveztek) mentõ kérdésként a hallgató mérõgyakorlaton szerzett tudását próbálta kicsikarni. (Lebegtetett hordalék minta vétele: Az adott mederszelvény adott pontján csónakból leengedünk egy ledugózott palackot a kívánt mélységbe, majd a dugót a hozzá csatlakoztatott madzaggal kirántjuk. A palack az adott mélységben telefolyik a hordalékot tartalmazó vízzel. A palackot felhúzzuk, a hordalékot kiülepítjük, lemérjük. Ezt a meder szelvényben elég sok helyen elég sok mélységben elvégezzük, a hordalékszállítás közelítõleg számítható.)
Kérdés: "Hogyan történik a lebegtetett hordalék mintavétel?"
Válasz: "Palackkal."
Kérdés: "Hogyan kerül a víz a palackba?"
Válasz öt perc gondolkodás után: "Véletlenszerûen!"
A vizsgázók közül többen hangosan elmosolyogták magukat.
V. Nagy Imre professzor úr: "Kollégák egy kicsit több komolyságot kérek! Maga nyugodjon meg, a kettese megvan, de adjon egy papírt, ezt le kell írnom, ennek benne kell lennie a jövõ évi ballagó újságban!"
Egyszer már kérdeztem, de sajnos válasz nélkül maradtam, így nekifutok mégegyszer; valaki tud nekem ajánlani és/vagy szerezni egy a potamológia témakörét alaposan taglaló könyvet vagy jegyzetet? A múltkor erre kérdeztem rá konkrétan
LinkVan néhány hidrológiai témájú könyv, melyben hangsúlyt kap, de nem tudom, hogy érdemes-e azért megvenni a 600-800-1000 oldalas (mûszaki) könyvet. Ezért kérem az ajánlásotokat. Elõre is köszönöm!
(Éppen most olvasom Padisák Judit Általános limnológia c. könyvét
Link Elég jó
)
Azért nagy szerncse, hogy egy tartós felmelegedés helyett adagokban olvad a hó. Most hétvégére jön az újabb csapadékos meleg, viszont jövõhéten a hegyekben már újra tartósan fagypont alatt lesz a hõmérséklet, nagyobb…
Azért nagy szerncse, hogy egy tartós felmelegedés helyett adagokban olvad a hó. Most hétvégére jön az újabb csapadékos meleg, viszont jövõhéten a hegyekben már újra tartósan fagypont alatt lesz a hõmérséklet, nagyobb csapadék nélkul.
Elsõsorban a felvidéki folyókra gondoltam.
Vigyázó szemünket a Drávára vessük...
Link Hm...
szerk.: no meg persze a Murára...
Azért nagy szerncse, hogy egy tartós felmelegedés helyett adagokban olvad a hó. Most hétvégére jön az újabb csapadékos meleg, viszont jövõhéten a hegyekben már újra tartósan fagypont alatt lesz a hõmérséklet, nagyobb
csapadék nélkul.
Elsõsorban a felvidéki folyókra gondoltam.
Sajnos képekkel nem tudok szolgálni, de Ipolyvece-Drégelypalánk térségében (és minden bizonnyal az alsóbb szakaszokon is) a teljes hullámteret elöntötte az Ipoly. Több kilométer(!) szélességben szinte végeláthatatlan vízrengeteg, ráadásul letisztulóban, így a szikrázó napsütésben gyönyörû azúrkékben pompázik. Április-májusban egy ilyen kiöntés szépen megalapozhatná a következõ évek halbõségét... Bár ahhoz talán túlságosan rövid életû egy ilyen áradás, tartósan magas vízszint ilyen mederviszonyok mellett pedig nehezen jön össze (ld. 2010).
Tetõzések és LNV, folyásnak lefelé:
Ipolytarnóc: 408/432 cm
Nógrádszakál: 355/393 cm
Balassagyarmat: 377/474 cm
Ipolytölgyes: 490/611 cm
Tegnap voltam a Princinél, Zsigárdmajor közelében. A halastóban is lett víz, de nem tudtam közelebb menni, ma a másik oldalról megpróbálom. Videóösszeállítás:
Link
Harmadfokot közelíti a Zala Zalaapátinál, jelenleg 292cm a vízállás, 330cm-tõl harmadfok.Az elõrejelzések szerint bele fog érni. http://www.vizugy.hu/
Harmadfokot közelíti a Zala Zalaapátinál, jelenleg 292cm a vízállás, 330cm-tõl harmadfok.Az elõrejelzések szerint bele fog érni.
Link
326cm-el tetõzött, már apad.
Harmadfokot közelíti a Zala Zalaapátinál, jelenleg 292cm a vízállás, 330cm-tõl harmadfok.Az elõrejelzések szerint bele fog érni.
Link
Sárvári árvízhelyzet 28-án
LinkTegnap 19 órakor tetõzött 410 cm-rel , ma reggel már 405 cm, igen lassan apad.
Link5,000, m3 sertés hígtrágya került egy biogáz üzembõl a belvízcsatornába, majd onnan részben a Szarvas-Békésszentandrási holtágba. A szennyezés minden valószínûség szerint szándékos volt. A szennyezést a KÖVIZIG észlelte több nappal a megtörténte után.
Isten hozta a a turistákat az ország legnagyobb hígtrágya tavának, az ország hatodik legnagyobb állóvizének, a Kákafoki holtágnak a partján.
A vízügy honlapján a Rába Körmendnél 492 centinél áll, a legnagyobb vízállás 520 centi volt, vagyis 30 centire van a rekordtól. Persze hogy ez az "LNV" ez milyen rekord meg mióta rekord meg milyen idõszakot ölel át, ez…
A vízügy honlapján a Rába Körmendnél 492 centinél áll, a legnagyobb vízállás 520 centi volt, vagyis 30 centire van a rekordtól.
Persze hogy ez az "LNV" ez milyen rekord meg mióta rekord meg milyen idõszakot ölel át, ez kérdéses, szerintem ezek az adatok nem megbízhatóak.
Mondjuk Körmendnél nem véletlenül lehet 3-as fokozat!
A körmendi adat pontos, a 2009 júniusi árvízkor mérték a rekord 520 cm-t. Most végül 507 cm lett a teteje, nem sokkal maradt el.
A vízügy honlapján a Rába Körmendnél 492 centinél áll, a legnagyobb vízállás 520 centi volt, vagyis 30 centire van a rekordtól. Persze hogy ez az "LNV" ez milyen rekord meg mióta rekord meg milyen idõszakot ölel át, ez…
A vízügy honlapján a Rába Körmendnél 492 centinél áll, a legnagyobb vízállás 520 centi volt, vagyis 30 centire van a rekordtól.
Persze hogy ez az "LNV" ez milyen rekord meg mióta rekord meg milyen idõszakot ölel át, ez kérdéses, szerintem ezek az adatok nem megbízhatóak.
Mondjuk Körmendnél nem véletlenül lehet 3-as fokozat!
Nálunk meg ennyi/várható
Link
A vízügy honlapján a Rába Körmendnél 492 centinél áll, a legnagyobb vízállás 520 centi volt, vagyis 30 centire van a rekordtól.
Persze hogy ez az "LNV" ez milyen rekord meg mióta rekord meg milyen idõszakot ölel át, ez kérdéses, szerintem ezek az adatok nem megbízhatóak.
Mondjuk Körmendnél nem véletlenül lehet 3-as fokozat!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#172153 - 2013-02-27 20:41:59)Itt van hogy hol és milyen készültség van.
Link
Ipolytarnócon végül 408 centiméterrel tetõzött az Ipoly tegnap este:
Ez már másodfoknak felel meg, ahogyan a folyó egészén hasonló mértékû az áradás.
Gyarmaton még emelkedõben van, jelenleg (22:00) 371 centin (129 m3) áll:
Bár látszik, "lapul" már a vége a diagramon, lassan itt is tetõzik.
A legalsó mérõhelyen, Ipolytölgyesen a délután folyamán érte el a 470 centis másodfokot. Nagyon szép, egyenletesen emelkedõ képet mutat a vízszint, látványos:
(Képek forrása: vizugy.hu)
Kár, hogy nem vagyok otthon, látványos lehet a dolog. Ha hétvégén idõm engedi, azért megnézem, mit hozott össze. :-)
Igaz, ez a kép 2010 májusában, az elsõ mediciklon után készült, de valami hasonló lehet a helyzet most is (összehasonlításképp egy kisvízi kép):
Link
Hopp-hopp, nem jó a link http://gallery.site.hu/d/22385383-1/kerka.jpg , így már jó. Meteo! A Pinka Felsõcsatárnál 326 centi volt eddig a legnagyobb vízállás http://gallery.site.hu/d/22385386-1/pinka.jpg Ez már a múlté,…
Hopp-hopp, nem jó a link Link , így már jó.
Meteo!
A Pinka Felsõcsatárnál 326 centi volt eddig a legnagyobb vízállás Link
Ez már a múlté, és még hol a vége?
Félek tõle, hogy ez a tavasz megint bekerül a történelemkönyvekbe.
Ezek az LNV-k biztosan nem jók. Például a Gyöngyösre Kõszegnél 333 cm-es LNV-t írnak (jelenleg 338 cm a vízállás), holott például 2010 szeptemberében volt 451 cm is...
Link
Hopp-hopp, nem jó a link http://gallery.site.hu/d/22385383-1/kerka.jpg , így már jó. Meteo! A Pinka Felsõcsatárnál 326 centi volt eddig a legnagyobb vízállás http://gallery.site.hu/d/22385386-1/pinka.jpg Ez már a múlté,…
Hopp-hopp, nem jó a link Link , így már jó.
Meteo!
A Pinka Felsõcsatárnál 326 centi volt eddig a legnagyobb vízállás Link
Ez már a múlté, és még hol a vége?
Félek tõle, hogy ez a tavasz megint bekerül a történelemkönyvekbe.
A Tiszántúlon eddig úgy néz ki, nem lesz gond. A Sajón kívül máshol nem várható érdemi árhullám. A hóban tárolt vízkészletek a Sajó-Hernád vízgyûjtõn kívül legfeljebb átlagosak, vagy az alattiak. A következõ két hétben lassú olvadás várható
csapadék nélkül.
A Kerka vízszintje 200 centi felett van http://www.nyuduvizig.hu/tavm4/index.php?oldal=talal Az eddigi valaha mért legmagasabb vízállás a Kerkán 282 mm volt, de lehet, hogy az még a szabályozás elõtti érték, a…
A Kerka vízszintje 200 centi felett van Link
Az eddigi valaha mért legmagasabb vízállás a Kerkán 282 mm volt, de lehet, hogy az még a szabályozás elõtti érték, a szabályozás utáni az lehet most lesz.
Még esik, még olvad, durva lesz.
Hopp-hopp, nem jó a link
Link , így már jó.
Meteo!
A Pinka Felsõcsatárnál 326 centi volt eddig a legnagyobb vízállás
LinkEz már a múlté, és még hol a vége?
Félek tõle, hogy ez a tavasz megint bekerül a történelemkönyvekbe.
A Pinka már 331 cm-en áll a határnál. Mennyi ott az LNV?
A Kerka vízszintje 200 centi felett van
LinkAz eddigi valaha mért legmagasabb vízállás a Kerkán 282 mm volt, de lehet, hogy az még a szabályozás elõtti érték, a szabályozás utáni az lehet most lesz.
Még esik, még olvad, durva lesz.
Az Ipoly két bal parti mellékvize, a Szécsény mellett torkolló Szentlélek-patakon és a városunktól nem messze torkolló Fekete-vízen is szép kis áradás várható, jól látható a térképen a Cserhát keleti, északkeleti részén…
Az Ipoly két bal parti mellékvize, a Szécsény mellett torkolló Szentlélek-patakon és a városunktól nem messze torkolló Fekete-vízen is szép kis áradás várható, jól látható a térképen a Cserhát keleti, északkeleti részén a nagy hótakaró:
(forrás: hydroinfo.hu)
De magán az Ipolyon is lesz áradás, kérdés a mértéke. Az elõzõ térképen azért látni, van némi hótartalék az Ipoly északi vízgyûjtõin is. Éjfél óta megduplázódott, 40 m3-re emelkedett a vízhozam:
(forrás: vizugy.hu)
Óránként 3-4 m3-t jön felfelé, nem rossz! Ráadásul most eleve 20 m3 körüli mennyiségrõl, 0 cm-rõl indult, nem a szokásos, kisvízi -70-(-90) körüli értékrõl (kb. 3-5 m3).
Az emelkedésben történõ némi visszaesést (tegnapi max 09:00-10:00 között 18 cm/~4 m3/, ez óránkénti 2-3 centiméterre/fél köbméterre esett vissza mára) követõen újra erõsebben emelkedik az Ipoly vízszintje is (4-6 cm/óra), minden bizonnyal a tegnap esti intenzív záporos csapadéknak köszönhetõen (ld. Szécsény 10 mm).
Több helyütt az I. fokot is elrendelték.
Ipolytarnócnál már 407 cm (61,4 m3) a vízállás, alig 25 centiméterre az LNV-tõl ("szokásos" helyeken már tegnap elöntötte a házakat)! Nógrádszakálon 352 cm (393 cm LNV). Az alsó szakaszon Tölgyesnél most lépte át a 420-as elsõ fokot, jelenleg 422 cm.
A Sajó most már elérte a 300 centimétert Sajópüspökinél ami a harmadfok határa.
A Sajón már jön is az elsõ árhullám... a másodfok már megvan ...
forrás: www.vizugy.hu
Ide illik talán a legjobban...
Link
A következõ napokban a Sajó, Bódva vízgyûjtõje tartok tõle, de ismét megmutatja magát. A jelenlegi elõrejelzések alapján több helyen lesz másod-; illetve haramdfokú készültség elrendelve. A vízhozam kedvezõtlenül,…
A következõ napokban a Sajó, Bódva vízgyûjtõje tartok tõle, de ismét megmutatja magát.
A jelenlegi elõrejelzések alapján több helyen lesz másod-; illetve haramdfokú készültség elrendelve.
A vízhozam kedvezõtlenül, hirtlen, nagyot fog emelkedni a folyókon.
A jelentõs mennyiségû esõ, és a hó amit magával "visz" együtt fog jelentkezni.
Jelenleg az áradás úgy názem egy nagy hullámban indul, és a vízgyûjtõn apránként ellaposodik majd. Kedvezõ, hogy van hová folynia.
Elsõ jelként a kisebb vízfolyások már árulkodni fognak a magasabb hegyeink olvadásáról.
A Bükk az olvadás elején (kb. következõ 72 óra) még a "szivacs" jegyeként fog viselkedni, majd utána indulnak a karsztok, a felszíni olvadással együtt.
Keddtõl, szerdától már a Szinva-, Garadna-, Pece-patakok magasabb vízhozamot zúgathatnak a völgy irányába a környékünkön.
Lillafürden szép lesz majd a vízesés.
Az Ipoly két bal parti mellékvize, a Szécsény mellett torkolló Szentlélek-patakon és a városunktól nem messze torkolló Fekete-vízen is szép kis áradás várható, jól látható a térképen a Cserhát keleti, északkeleti részén a nagy hótakaró:
(forrás: hydroinfo.hu)
De magán az Ipolyon is lesz áradás, kérdés a mértéke. Az elõzõ térképen azért látni, van némi hótartalék az Ipoly északi vízgyûjtõin is. Éjfél óta megduplázódott, 40 m3-re emelkedett a vízhozam:
(forrás: vizugy.hu)
Óránként 3-4 m3-t jön felfelé, nem rossz! Ráadásul most eleve 20 m3 körüli mennyiségrõl, 0 cm-rõl indult, nem a szokásos, kisvízi -70-(-90) körüli értékrõl (kb. 3-5 m3).
Sok lesz ez így egyszerre. http://www.hydroinfo.hu/Html/metelo/felszvizbev_elo_6.html
Sok lesz ez így egyszerre. Link
A következõ napokban a Sajó, Bódva vízgyûjtõje tartok tõle, de ismét megmutatja magát.
A jelenlegi elõrejelzések alapján több helyen lesz másod-; illetve haramdfokú készültség elrendelve.
A vízhozam kedvezõtlenül, hirtlen, nagyot fog emelkedni a folyókon.
A jelentõs mennyiségû esõ, és a hó amit magával "visz" együtt fog jelentkezni.
Jelenleg az áradás úgy názem egy nagy hullámban indul, és a vízgyûjtõn apránként ellaposodik majd. Kedvezõ, hogy van hová folynia.
Elsõ jelként a kisebb vízfolyások már árulkodni fognak a magasabb hegyeink olvadásáról.
A Bükk az olvadás elején (kb. következõ 72 óra) még a "szivacs" jegyeként fog viselkedni, majd utána indulnak a karsztok, a felszíni olvadással együtt.
Keddtõl, szerdától már a Szinva-, Garadna-, Pece-patakok magasabb vízhozamot zúgathatnak a völgy irányába a környékünkön.
Lillafürden szép lesz majd a vízesés.
Sok lesz ez így egyszerre. http://www.hydroinfo.hu/Html/metelo/felszvizbev_elo_6.html
Sok lesz ez így egyszerre. Link
A Sajón biztosan. Jövõ héten harmadfokú árhullám alakulhat ki.
Sok lesz ez így egyszerre.
Link
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz…
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz érdekelne.
Köszönöm,
b.
Móga János: A Kárpát-medence természeti földrrajza c. elõadásán láttam egy ilyen térképet, ami a neten is fönt volt, a Természetföldrajzi Tsz. honlapján, de most sajnos nem találom.
Esetleg ezek hasznosak lehetnek:
Nemerkényi A.– Móga J. 2007: Kárpátok és Kárpát-medence. in: Gábris Gy. (szerk.): Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz – Eötvös kiadó Budapest, pp. 140-173.
És:
LinkGábris Gy. 1994: Pleistocene evolution of the Danube in the Carpathian Basin. - Terra Nova 6(5), pp. 495-501.
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz…
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz érdekelne.
Köszönöm,
b.
Hm. Ha ezer éves nem is, de az elsõ-második katonai felmérés (18-19. szd.) térképei talán. Pl.
Link
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz érdekelne.
Köszönöm,
b.
Beszélsz zõdeket! "Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó." Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)! Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az…
Beszélsz zõdeket!
"Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó."
Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)!
Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az átlagos vízmélységgel!
Elnézést, kissé félre értelmeztem.
Épp ezt a linket nézem hetek óta, szerintem a csapadákos tél 80 cm körüli április-májusi vízszintig húzhatja fel tavat, a továbbiak a "párolgási félév" idõjárásában rejlenek.
Épp ezt a linket nézem hetek óta, szerintem a csapadákos tél 80 cm körüli április-májusi vízszintig húzhatja fel tavat, a továbbiak a "párolgási félév" idõjárásában rejlenek.
A környéken szép mennyiségû hó (a Zala forrása környékén még több is) halmozódott fel. Ha elolvad akár újabb +10cm-t is jelenthet a vízszintben. Mivel a talaj telítettsége 100%, így sokat nem nyel majd el belõle... hanem irány a Balaton
Igen. Izgalmas versenynek nézünk elébe. :) http://www.kvvm.hu/balaton/lang_hu/vizszintb.htm (Mellesleg a tavalyi max.vízállás (84cm) 1cm-el elmaradt a legmagasabb minimális szab.szinttõl.)
Igen.
Izgalmas versenynek nézünk elébe.
Link
(Mellesleg a tavalyi max.vízállás (84cm) 1cm-el elmaradt a legmagasabb minimális szab.szinttõl.)
Épp ezt a linket nézem hetek óta, szerintem a csapadákos tél 80 cm körüli április-májusi vízszintig húzhatja fel tavat, a továbbiak a "párolgási félév" idõjárásában rejlenek.
Maradjunk a zöldségmentes realitásnál. :) Örüljünk, ha áprilisra elérjük a nyári szabályozási szint minimumát.
Maradjunk a zöldségmentes realitásnál.
Örüljünk, ha áprilisra elérjük a nyári szabályozási szint minimumát.
Igen.
Izgalmas versenynek nézünk elébe.
Link(Mellesleg a tavalyi max.vízállás (84cm) 1cm-el elmaradt a legmagasabb minimális szab.szinttõl.)
Beszélsz zõdeket! "Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó." Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)! Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az…
Beszélsz zõdeket!
"Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó."
Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)!
Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az átlagos vízmélységgel!
Maradjunk a zöldségmentes realitásnál.
Örüljünk, ha áprilisra elérjük a nyári szabályozási szint minimumát.
Napról napra több a víz a Balatonban. http://www.hydroinfo.hu/Html/hidinfo/tavak.html Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó.
Napról napra több a víz a Balatonban.
Link
Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó.
Beszélsz zõdeket!
"Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó."
Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)!
Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az átlagos vízmélységgel!
Napról napra több a víz a Balatonban.
LinkHa folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó.
A felsõ-tiszai folyók közül egyedül a Túron van árvízhelyzet. Tegnap Túrterebesnél 31 centiméterrel a II. fok szintje fölött tetõzött a folyó. Garbolcnál most tetõzik, több mint fél méterrel az I. fok felett.
A felsõ-tiszai folyók közül egyedül a Túron van árvízhelyzet. Tegnap Túrterebesnél 31 centiméterrel a II. fok szintje fölött tetõzött a folyó. Garbolcnál most tetõzik, több mint fél méterrel az I. fok felett.
Garbolcnál végül 68, Sonkádnál pedig 23 centivel tetõzött az I. fok felett.
A felsõ-tiszai folyók közül egyedül a Túron van árvízhelyzet. Tegnap Túrterebesnél 31 centiméterrel a II. fok szintje fölött tetõzött a folyó. Garbolcnál most tetõzik, több mint fél méterrel az I. fok felett.
Lehet:--) De tény én is megkaptam a II-fokú Belvíz készültséget érdemes figyelni s zabolcsi nagy fõfolyások, gyorsan emelkednek, több készültségi színtnél van már most!
a Taktán már II-od fokú feletti a vízszint! és még készültséget sem rendeltek el!
a Taktán már II-od fokú feletti a vízszint! és még készültséget sem rendeltek el!
A Taktát tavaly õsszel kotorták Tiszalúc meg Kesznyéten között, néhol 1,5-2 m különbséget mértünk a régi és az új mederszint között, lehet átértékelik emiatt az ide kiadandó készültségi szinteket
Igen, értem én, csak az a víz meg erre lefele folyik még egyelõre. :)
Igen, értem én, csak az a víz meg erre lefele folyik még egyelõre.
Érdemi árhullám nem lesz, a hegyvidéki vízgyûjtõ területen már az elkövetkezõ napokban nincs olvadás. Még a medrek sem telnek meg rendesen. A Hármas Kõrös a nyári duzzasztott szint alatt több, mint 1 m-rel alacsonyabban fog tetõzni.
Én elsõsorban a Felsõ-Tisza vidékére gondoltam és elsõsorban a mellékfolyókra, patakokra.
Én elsõsorban a Felsõ-Tisza vidékére gondoltam és elsõsorban a mellékfolyókra, patakokra.
Igen, értem én, csak az a víz meg erre lefele folyik még egyelõre.
Bõven van helye a víznek a mederben a Közép-Tisza vidékén, tavaly is csak egyszer érte el a 4 m-es vízszintet a Tisza, akkor jön ki Szolnoknál a Százlábú alá a víz. Most emelkedõben van itt is (most ~50 cm) :)
Bõven van helye a víznek a mederben a Közép-Tisza vidékén, tavaly is csak egyszer érte el a 4 m-es vízszintet a Tisza, akkor jön ki Szolnoknál a Százlábú alá a víz. Most emelkedõben van itt is (most ~50 cm)
Én elsõsorban a Felsõ-Tisza vidékére gondoltam és elsõsorban a mellékfolyókra, patakokra.
Ez a rengeteg esõ és az elmúlt napok enyhe idõjárása így együtt jelentõs árhullámot indíthat el a következõ napokban, elsõsorban a Felsõ Tisza-vidéken...
Ez a rengeteg esõ és az elmúlt napok enyhe idõjárása így együtt jelentõs árhullámot indíthat el a következõ napokban, elsõsorban a Felsõ Tisza-vidéken...
Bõven van helye a víznek a mederben a Közép-Tisza vidékén, tavaly is csak egyszer érte el a 4 m-es vízszintet a Tisza, akkor jön ki Szolnoknál a Százlábú alá a víz. Most emelkedõben van itt is (most ~50 cm)
Tegnap a Szinva is szépen emelkedett, de még maradt a medrében
Legalább Lillafüreden van vízesés
a Taktán már II-od fokú feletti a vízszint! és még készültséget sem rendeltek el!
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
