A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról. Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe…
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25597 - 2010-10-09 07:58:06)
A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról.
Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe lehetett annak, hogy az új, idegen földbirtokosok átláthatóbb birtokot, irányíthatóbb jobbágysereget és kézzel foghatóbb jövedelmet akartak, a fokrendszert pedig nem ismerték. A Habsburgok is szerették rajta tartani a szemüket és többnyire a kezüket is mindenen. Új, sokszor idegen ajkú telepesek is érkeztek, többnyire talán inkább az árterek széleire, akik noha hamar jó magyarrá váltak, de a fokrendszert õk sem szerették, mert nem azért jöttek...
Ezek mind óhajtották a Tisza szabályozását és már a õsi tiszamenti magyar falvak népének egy része is szeretett volna a szomszédos sváb falvak nyomdokaiba lépni, õk is igényeltek valamiféle szabályozást, fõleg hogy a fokgazdálkodást az új falvak miatt meg nem engedték.
A kis alföldi meg egyes domvidéki patakokat viszont szerintem is butaság, meggondolatlanság volt nyílegyenes csatornává tenni meg kikövezni. Szerencsére nálunk nem ilyen a patak, de ez ugyebár hegyvidék
Félreértés ne essék, a nagy folyók nyílegyenessé tétele még nagyobb hülyeség, de szerencsére azok nem lettek nyílegyenesek. Egyébként, bár nem értek hozzá, de a hegylábi tározókat többnyire ésszerûbbnek tartom a hegyvidékinél. Pl. a szlovákiai hegyvidéki tározók okoztak már elég gondot a Hernádon meg a Bodrogon. Na meg lehet, hogy a Bódván is (?)
