Egy ideje egy tározót csináltak az osztrákok a Murára, ezáltal óriási esõk után sincs árvíz, máskor meg aszályban van magas vízszint, attól függõen, hogy az osztrákok hogyan eregetik vagy fogják vissza a vizet a tározó…
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25595 - 2010-10-09 00:11:54)
Egy ideje egy tározót csináltak az osztrákok a Murára, ezáltal óriási esõk után sincs árvíz, máskor meg aszályban van magas vízszint, attól függõen, hogy az osztrákok hogyan eregetik vagy fogják vissza a vizet a tározó segítségével.
Így szabályozva van a folyó.
Ez egyértelmû bizonyítéka, hogy ha Közép-Európa egyik, ha nem a leggyorsabb folyóját lehet egy tározóval könnyûszerrel szabályozni, akkor az illetõ hatóságok és szakemberek mekkora felmérhetetlen kárt okoztak a múltbéli folyószabályozással. Hány de hány csodálatos vizet tettek tönkre, élõvilággal és horgászparadicsomokkal együtt.
Régen a Kerka annyira tele volt hallal, hogy a vízbe belenézve feketéllett a vízfenék a sok haltól.
Most nagyítóval kell benne keresni a halat, mert a kiárkolt mederben rohanó vízben nincsenek haltartó helyek, mivel a folyó kiásása következtében ezek betemetõdtek, a kanyarokat kiegyenesítették, így nincs hely, ahol a halak megmaradnának.
Annak idején azok az emberek, akik feladata volt ezen folyók szabályozása, attól függõen kapták a pénzüket a "munkáért", hogy mennyi pénzt költöttek el. Minél jobban kiásatták, minél jobban kirakatták a vízpartot kövekkel, minél nagyobb pénzt öltek bele, annál több fizut kaptak.
Így aztán szétszabályozták a vizet, az élõvilágát a nullára redukálták, mint horgászvizet tönkretettek, ezennel rengeteg ember szórakozását, részben élelemforrását megszüntették.
Pedig csak annyit kellett volna tenniük, hogy ha már minél nagyobb pénzt költöttek, annál több fizut kaptak, akkor elég lett volna ásni egy jó nagy víztározót, annak a falát meg az alját kirakni arannyal vagy akármivel, és úgy járt volna minden és mindenki jól: az illetékesek megkapták volna a pénzüket ; a folyó szabályozva lett volna a tározóval ; az élõvilág és horgászvíz megmaradt volna.
Azok a Kerka vizén évtizedeken, évszázadokon át horgászó helyiek, akik ezek szerint többet értettek hozzá, mint a szakemberek, már a szabályozás elõtt tudták, hogy a Kerka tönkre van téve! (És valószínû ez minden másik agyonszabályozott patak és folyó esetében megtörtént!)
Ha Õk tudták, a szakemberek miért nem?
Néha tényleg úgy érzem, hogy adott szakmák szakemberei totál fogalmatlanok, és nem értenek semmihez, csak ahhoz, hogy hibás döntéseik miatt kárt okozzanak!
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25597 - 2010-10-09 07:58:06)A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról.
Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe lehetett annak, hogy az új, idegen földbirtokosok átláthatóbb birtokot, irányíthatóbb jobbágysereget és kézzel foghatóbb jövedelmet akartak, a fokrendszert pedig nem ismerték. A Habsburgok is szerették rajta tartani a szemüket és többnyire a kezüket is mindenen. Új, sokszor idegen ajkú telepesek is érkeztek, többnyire talán inkább az árterek széleire, akik noha hamar jó magyarrá váltak, de a fokrendszert õk sem szerették, mert nem azért jöttek...
Ezek mind óhajtották a Tisza szabályozását és már a õsi tiszamenti magyar falvak népének egy része is szeretett volna a szomszédos sváb falvak nyomdokaiba lépni, õk is igényeltek valamiféle szabályozást, fõleg hogy a fokgazdálkodást az új falvak miatt meg nem engedték.
A kis alföldi meg egyes domvidéki patakokat viszont szerintem is butaság, meggondolatlanság volt nyílegyenes csatornává tenni meg kikövezni. Szerencsére nálunk nem ilyen a patak, de ez ugyebár hegyvidék
Félreértés ne essék, a nagy folyók nyílegyenessé tétele még nagyobb hülyeség, de szerencsére azok nem lettek nyílegyenesek. Egyébként, bár nem értek hozzá, de a hegylábi tározókat többnyire ésszerûbbnek tartom a hegyvidékinél. Pl. a szlovákiai hegyvidéki tározók okoztak már elég gondot a Hernádon meg a Bodrogon. Na meg lehet, hogy a Bódván is (?)
