Ezt annyival egészíteném csak ki, hogy valójában legalább kétfajta poláris örvényt értenek röviden polar vortex alatt. Az egyik a sztratoszféra örvénye, ami csak ősztől tavaszig létezik, és a sarki éjszaka befejeződése…
Ezt annyival egészíteném csak ki, hogy valójában legalább kétfajta poláris örvényt értenek röviden polar vortex alatt. Az egyik a sztratoszféra örvénye, ami csak ősztől tavaszig létezik, és a sarki éjszaka befejeződése után feloszlik. A másik a troposzféra poláris örvénye, gyakorlatilag ez az, amit a szokásos 300 hPa környékén tanyázó poláris jettel jellemezhetünk.
Viszont a kettő örvény között van kölcsönhatás, ami ilyenkor a sztratoszféra felmelegedése után megmutatkozhat erősebben. Ez pedig az, amit leírtál. A sztratoszféra örvénye ilyenkor legyengül, és eltávolodik a pólustól, vagy szétszakad, ahogy most is. A sarki területek felett kialakul egy anticiklonális forgású terület, emiatt pl. a 60. szélesség környékén nyugatiasból keleties irányúvá válik a szél. Majd ez a hatás a sztratoszférából elindul lefelé a troposzféra irányába, vagyis a magas szélességeken átlagosan magasabb nyomás illetve geopotenciál értékek lépnek fel, blokkoló AC-k alakulnak ki. Ez azt is jelenti, hogy az AO index negatív irányba mozdul el.
És ide linkelek egy ábrát a lefelé irányuló hatásról, amit pl. a NAM (Northern Annular Mode) index-el fejeznek ki. Ez az AO--hoz hasonló dolog, viszont ki van számítva nem csak a felszínre, hanem a többi magassági szintre is. Látszik, hogy a sztratoszférában megjelennek a negatív értékek, majd picit késleltetve terjednek lefelé, de közben egyre gyengülve:
Link
Ezért figyelik a vertikális metszeteket is ilyenkor, hogy egyáltalán mennyire jelentkezik ez a kapcsolat a sztratoszféra és a troposzféra közt. Szóval van amikor csak gyengébb összefüggés van, máskor meg erősebb. A modellek meg nem mindig a legjobbak ennek előrejelzésében.
Ezért végül az is lehet, hogy a split-nek nem lesz komolyabb hatása. a felszínen a nagytérségű folyamatokra.
