Ez így teljesen korrekt, valahogy én is így képzelem el a beválások lehetõségét, talán azért a 80% még mindig kissé sok nekem ily távoli dolgoknál, kevés adatból (ha jól tudom, 30-40 év áll rendelkezésre). A bajom…
Ez így teljesen korrekt, valahogy én is így képzelem el a beválások lehetõségét, talán azért a 80% még mindig kissé sok nekem ily távoli dolgoknál, kevés adatból (ha jól tudom, 30-40 év áll rendelkezésre). A bajom inkább az (erre utalt 'ironikus megjegyzésem'), hogy sokan itt a MetNet-en ezt valami szent prediktornak hiszik, amely 100%-os beválással (vagy jólelkûen 95+% stb.) kezelik, így el sem tudják képzelni, hogy tévedjen. Én erre szeretnék egy kicsit rávilágítani, ilyen típusú "ködöt szeretnék oszlatni". Csodák márpedig nincsenek.
* Ami érdekelne, hogy erre van már elméleted (gondolom van, mert kész tényként kezeled), hogy pontosan milyen események "viszik" át a hatást onnan ide? Természetesen mindenki sejti azt, hogy ha ott hideg van már az õszi évszak elején, akkor nálunk nagyobb eséllyel lesz hideg a téli évszak elején, hiszen az ott gyülekezõ hidegbõl "majd csak" mi is kapunk valamit. De miért ne lehetne mindemellett masszív zonalitás Európában?
* Az is mindenkinek ismerõs, hogy ott északkeleten gyûlik-gyülekezik a hideg, de mégse talál ide, elég hozzá néhány héten át egy izlandi ciklon, nem? Milyen hatás váltja ki azt, hogy ott akkor nincs erõs ciklon? (Remélem eltekinthetünk olyanoktól, hogy helyi hidegpárna északi zonalitás esetén, mert az véletlen helyi hatás, de az év ettõl még ellenpélda lenne).
* Mi van, ha ez az egész változik azzal, hogy fogyatkozik az északi-sarki jégtakaró évrõl évre? (Remélem ez nem vita tárgya.) Nem lehet, hogy ez a hóexpanziót ugyan pozitív irányba tolja (sok vihar, nyílt tenger, több hó), ugyanakkor északon több heves ciklonnal jár (köztük a skandináv térségben, Izlandon), ami hozzánk mi mást szállítana, mint meleget? Nem lehet, hogy ez adta a fals értékeket az idõ elõrehaladtával és adhat akár késõbb is? Tudom, most már a hóexpanzió nem számít, de nem biztos, hogy mást ez nem befolyásol (lévén a hó fölött úgyis hamar felépül egy hideg AC ha jól tudom).
* Van ennek köze a naptevékenységhez? Sokan hangoztatják, hogy ez a döntõ érv teleink milyenségében és ritka a kivétel. Nem lehet, hogy ez kimutatható ezeken az adatsorokon is, esetleg kibukik a korreláció "hullámzása" a naptevékenység változásával? Sajnos ebben a témában nagyon nem vagyok otthon (mivel jár a heves vagy éppen harmatgyenge naptevékenység télen), de érdekes szempont lehetne.
* Sokan emlegetnek itt sokféle ciklikusságot, melegebb ciklust élünk, elnyúlt, gyenge napfolttevékenység miatt ilyen meg olyan a légkörzés, utóbbi idõk enyhe tele miatt várható nagy valószínûséggel enyhe tél. Ha hideg lesz: az õ elméletükben jött el az ideje annak a "maximum 1-2 kivételnek", és ha enyhe lesz, akkor a DAI-nak jött el egy év "kivétel". Értem én, hogy igazából ez így rendben is lehetne, de nem világít rá ez egy olyan problémára, hogy sokféle összefüggésbõl sok eredmény hozható ki és elég néhány kivétel ennek megúszásához? (Itt most nem a DAI-ra gondolok.) Ezért tartom fontosnak, hogy bárki bármilyen értékeket is 'mágiáz' ki az adatokból, azokat nem lehet azért elfogadni, mert szépen kijönnek, hanem alá kell támasztani makrocirkulációs folyamatokkal, korábbi kutatások eredményeivel, áramlási folyamatok megváltozásaival, stb. Hiszen ezek adják meg majd a magyarázatot, és ezek kutatásával a bizonytalanság is jól becsülhetõ (sõt mi több, kiszámítható) lesz - gondolom én.
Ezek a kérdések azok, amelyek engem foglalkoztatnak és nem mindig tudok rajtuk kiigazodni. (Csak mert a kételyeimre rákérdeztek, gondoltam megosztom.)
Ez így teljesen korrekt - kezdhetem én is, köszönöm a kérdéseket, észrevételeket.
Elõször egy kis pontosítás: nem 30-40, hanem 63 év alapján készült a statisztika, illetve hóadatok 1967 óta vannak.
Elsõsorban a hóexpanzió tovagyûrûzésérõl kérdeztél ("milyen események viszik át a hatást onnan ide"), de engem sokkal jobban érdekelne, hogy a szeptemberi és decemberi
légnyomás közötti kapcsolat hogyan s miként mûködik, mi köti össze õket (mert az a döntõ, az õsz eleji nagy hóexpanzió már csak ráerõsíthet a negatív anomáliás várakozásokra). Õszintén meg kell mondanom, hogy egyik kérdésre sem tudom a választ. Meg kell elégedjek azzal, hogy rátaláltam egy jelenségre (szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália - decemberi Kárpát-medence környéki átlaghõmérséklet), és az azt kiváltó közvetlen okra (a szeptemberi és decemberi
légnyomás kapcsolata), Judah Cohen (például
Link Link ) felismerése nyomán pedig az õsz eleji hóexpanzióval is finomodott a leírás. Amíg a légnyomás-rejtélyre a válasz meg nem születik, csak a kapcsolat meglétének további bizonyítékainak gyûjtögetésére szorítkozhatom. Gyûjtögetem õket, mert nem osztom, hogy amire nincs magyarázat, az nem is létezik. (És persze reménykedem, hogy évrõl évre húzogathatom a strigulákat, ötbõl legalább négyszer.)
Azért a hóexpanzióról egy-két szót. Szerintem elég logikus, hogy ha zonalitás uralkodik Európa fölött, hiába várakozik a felhalmozódott hideg levegõ Szibériában, többnyire nem képes az átlag alá nyomni a decemberi átlaghõmérsékletet, lásd 2013 decemberét. Az északi-sarki jégtakaró (a mérések kezdete óta) megfigyelt fogyatkozásával (amely szerintem bármikor megfordulhat) kapcsolatban elmondható, hogy a szeptember-december kapcsolat az utóbbi évtizedben is igen jól mûködött, tehát sarki jég mennyiségének nem látszik komoly befolyása a dolgokra. Ahogy nem találtam kapcsolatot a naptevékenységgel sem.
Sok-sok (ha belegondolunk, zavarba ejtõen sok!) zavaró tényezõ jöhet szóba, és hát éppen ez mutatja meg a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália erejét: minden más hatás együtt átlagosan öt decemberbõl csak egyszer képes belerondítani az alapvetõen általa formált vagy elõrejelzett képbe.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
