Éjjel kétszer is rengett a föld nálam,, szép volt ahogy az egész ház megmozdult. Azt gondoltam, hogy valami más, de nõvereméknél is éreztek, szóval volt.
Éjjel kétszer is rengett a föld nálam,, szép volt ahogy az egész ház megmozdult. Azt gondoltam, hogy valami más, de nõvereméknél is éreztek, szóval volt.
Engem meg az izgat, hogy hogyan tudnak az latin betûs írásmóddal fennmaradni egy alapvetõen nem latin betûs környezetben. Sajnos ez is egy olyan nyelv, amelyet valószínûleg sose fogok megérteni, pedig de jó lenne....
Engem meg az izgat, hogy hogyan tudnak az latin betûs írásmóddal fennmaradni egy alapvetõen nem latin betûs környezetben. Sajnos ez is egy olyan nyelv, amelyet valószínûleg sose fogok megérteni, pedig de jó lenne....
Fú... Tetszenek a hozzászólások. Mintha valaki összevissza pötyögött volna a billentyûzeten.. :D:D
Fú...
Tetszenek a hozzászólások. Mintha valaki összevissza pötyögött volna a billentyûzeten..
videó még: http://www.youtube.com/watch?v=_nrTercH_Es http://www.youtube.com/watch?v=nWzaOIp7sok&feature=related
Képek a Sinabung kitörésérõl: http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-pacific-11126417 videó: http://www.dn.se/webbtv/nyheter/se-bilder-fran-vulkanutbrottet-pa-sumatra-1.1161621 8 halálos áldozata van a kitörésnek. :-(
Az indonéziai Észak-Szumátrán kitört a Sinabung vulkán http://www.origo.hu/nagyvilag/20100829-szumatra-kitort-egy-vulkan-12-ezer-embert-evakualtak.html
Az indonéziai Észak-Szumátrán kitört a Sinabung vulkán Link
Az a kolumbiai vulkán dobott fel valamennyi anyagot a sztratoszférába?Vagy ez inkább lávaömléses vulkán?
Az a kolumbiai vulkán dobott fel valamennyi anyagot a sztratoszférába?Vagy ez inkább lávaömléses vulkán?
Az a kolumbiai vulkán dobott fel valamennyi anyagot a sztratoszférába?Vagy ez inkább lávaömléses vulkán?
Az a kolumbiai vulkán dobott fel valamennyi anyagot a sztratoszférába?Vagy ez inkább lávaömléses vulkán?
Egy kisebb robbanás az Etnán: http://www.ct.ingv.it/index.php?option=com_content&view=article&id=231 Kitört a Galeras Kolumbiában, webcam: http://intranet.ingeominas.gov.co/webcam/pasto/volcan-galeras000.jpg Ez az a…
A ZAMG az aktuális rengéseket mindig a fõoldalon hozza :)
A ZAMG az aktuális rengéseket mindig a fõoldalon hozza
Most hallottam én is a fél hetes hírekben. :-)
Most hallottam én is a fél hetes hírekben. :-)
Ma éjjel 0:29-kor ismét rengés volt Magyarországon, Szentgotthárdtól pár km-re KÉK-re, csaknem a magyar-osztrák határon, 3-as erõsséggel.
Ma éjjel 0:29-kor ismét rengés volt Magyarországon, Szentgotthárdtól pár km-re KÉK-re, csaknem a magyar-osztrák határon, 3-as erõsséggel.
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is. :) Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak…
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is.
Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak köszönhetõk, tehát a feszültségért az afrikai lemez Európának nyomódása felelõs. (A konkrét térségben a "mocorgás" az utóbbi pár millió évben annyit jelent, hogy a Bükk viszonylag gyorsan emelkedik, míg az Alföld süllyed, miközben oldalirányú elmozdulások is zajlanak.) A történelmi földrengések térképén: Link is látszik, hogy hazai viszonylatban "mozgékony" területrõl van szó.
Hogy miért épp most oldódott ki a feszültség, valószínûleg számos különbözõ törés mentén szinte egyszerre? Ehhez már tényleg lehet köze a nagy vízmennyiségnek, aminek egy része a törések mentén hamar nagy mélységbe juthat, ott pedig "csúszópályaként" épp annyival könnyíti meg az elmozdulást, amennyi a rengésekhez kell. Természetesen csak akkor lesz ebbõl rengés, ha a feszültség már eleve megvolt, tehát teljesen egyetértek azzal, hogy ha most nem jön a víz, akkor még pár évtizedig halmozódik a feszültség, és nem 2-3-as, hanem 3-4-es rengésekben oldódik ki. (De valószínûleg nem ilyen sûrû sorozatban, hanem egyszer itt, tíz év múltán ott, tehát nem kapnánk fel rá ennyire a fejünket.)
A másik felvetésre: szerintem egy Tisza-tó nagyságú víztömeg, vagy akár a Bükk karsztvíztömegének változása az ilyen mélyen lévõ törések számára a "kolibritoll az Airbuson" kategória. A víz szerepe sokkal inkább a törések menti mozgás megkönnyítése. Ha a besajtolással mûködõ geotermikus erõmûvek nem feszültséggel teli, össze-vissza töredezett területeken mûködnének, ott valószínûleg õk sem okoznának földrengést... Persze stabil, vastag kéregre meg nincs értelme ilyesmit építeni, mert ott általában a hõenergia is kevéske.
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is. :) Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak…
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is.
Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak köszönhetõk, tehát a feszültségért az afrikai lemez Európának nyomódása felelõs. (A konkrét térségben a "mocorgás" az utóbbi pár millió évben annyit jelent, hogy a Bükk viszonylag gyorsan emelkedik, míg az Alföld süllyed, miközben oldalirányú elmozdulások is zajlanak.) A történelmi földrengések térképén: Link is látszik, hogy hazai viszonylatban "mozgékony" területrõl van szó.
Hogy miért épp most oldódott ki a feszültség, valószínûleg számos különbözõ törés mentén szinte egyszerre? Ehhez már tényleg lehet köze a nagy vízmennyiségnek, aminek egy része a törések mentén hamar nagy mélységbe juthat, ott pedig "csúszópályaként" épp annyival könnyíti meg az elmozdulást, amennyi a rengésekhez kell. Természetesen csak akkor lesz ebbõl rengés, ha a feszültség már eleve megvolt, tehát teljesen egyetértek azzal, hogy ha most nem jön a víz, akkor még pár évtizedig halmozódik a feszültség, és nem 2-3-as, hanem 3-4-es rengésekben oldódik ki. (De valószínûleg nem ilyen sûrû sorozatban, hanem egyszer itt, tíz év múltán ott, tehát nem kapnánk fel rá ennyire a fejünket.)
A másik felvetésre: szerintem egy Tisza-tó nagyságú víztömeg, vagy akár a Bükk karsztvíztömegének változása az ilyen mélyen lévõ törések számára a "kolibritoll az Airbuson" kategória. A víz szerepe sokkal inkább a törések menti mozgás megkönnyítése. Ha a besajtolással mûködõ geotermikus erõmûvek nem feszültséggel teli, össze-vissza töredezett területeken mûködnének, ott valószínûleg õk sem okoznának földrengést... Persze stabil, vastag kéregre meg nincs értelme ilyesmit építeni, mert ott általában a hõenergia is kevéske.
Egy geológus télleg jól jönne :-) De sztem talin van és kisebb gondja is nagyobb a kérdésünknél. Addig is kontárkodhatunk kedvünkre.:-)) Én se azt gondolom, hogy jelen esetben ilyesmi játszik szerepet, csak az…
Egy geológus télleg jól jönne :-) De sztem talin van és kisebb gondja is nagyobb a kérdésünknél. Addig is kontárkodhatunk kedvünkre.:-))
Én se azt gondolom, hogy jelen esetben ilyesmi játszik szerepet, csak az összefüggés jutott eszembe. Totálisan ki se zárnám azonban, hisz hiába van szikla, egy esetlegesen lejutó víz x km mélységben már kis elmozdulást azért elõidézhet pl. egy kis repedés tágításával.
A legvalószínûbbnek azt tartom, hogy tényleg az afrikai lemez északra nyomulása csinálja, ahogy kell, örüljünk neki, hogy a mozgása ilyen kis rengésekben nyilvánul meg, s nem "várja össze" a feszültséghalmozódást egy jó 7-es rengésig...
A nyomulás mértékére jellemzõ adat: hazánk területe évente egy focipályányival csökken.
Sziasztok, Nekem konkrét adatom csak a nagy, 1956-os Dunaharasztit érintõ rengést követõ kisebb rengésekrõl van: Hely --------- Idõpont --- Erõsség Dunaharaszti 1957.05.23. 2 Dunaharaszti 1957.05.23. 4 Dunaharaszti…
Sziasztok,
Nekem konkrét adatom csak a nagy, 1956-os Dunaharasztit érintõ rengést követõ kisebb rengésekrõl van:
Hely --------- Idõpont --- Erõsség
Dunaharaszti 1957.05.23. 2
Dunaharaszti 1957.05.23. 4
Dunaharaszti 1958.07.28. 4
Dunaharaszti 1958.09.07. 2,9
Budapest 1958.09.19. 3,4
Dunaharaszti 1959.03.16. 2
Budapest 1960.02.01. 2
Dunaharaszti 1965.07.23. 2,6
Dunaharaszti 1966.07.05. 2,6
A 2-es erõsségûnél kisebb rengések itt nincsenek felsorolva (de volt abból is nem kevés ezen idõszak alatt).
Ezek szerint nem egyedülálló, hogy egy terület alatt éveken át mozog a föld. Bár, mint tudjuk ezen kisebb rengéseket a XX. század legnagyobb magyarországi földrengése elõzte meg.
Szép napot! Berkes Zoltán kiváló és neves meteorológus behatóan foglalkozott a Hold esetleges földi (idõjárási) hatásaival. Hogy valóban létezne valamilyen hatása égi kisérõnknek a földi légkörre, nem jutott teljesen…
Szép napot! Berkes Zoltán kiváló és neves meteorológus behatóan foglalkozott a Hold esetleges földi (idõjárási) hatásaival. Hogy valóban létezne valamilyen hatása égi kisérõnknek a földi légkörre, nem jutott teljesen egyértelmû eredmény(ek)re. A terjedelmes (és nem csak erre a témakörre szoritkozó) tanulmány 1970-ben jelent meg.
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a…
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a Bolygó-Hold-Nap együttállás periodikus ismétlõdése is.
De szeretném egyszer együtt látni sok földtani-csillagászati témában Juhász Árpád és Almár Iván tudósokat egy kis vita témában..
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a…
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a Bolygó-Hold-Nap együttállás periodikus ismétlõdése is.
De szeretném egyszer együtt látni sok földtani-csillagászati témában Juhász Árpád és Almár Iván tudósokat egy kis vita témában..
A Nap tömege a Földének 333000-szerese, a Hold tömege a Földének 0.0123-szerese. Szerintem az összeadódó hatásban a Hold szerepe olyan, mintha egy A380-as gép fogyasztását befolyásolná egy kolibritoll, ami a fedélzeten…
A Nap tömege a Földének 333000-szerese, a Hold tömege a Földének 0.0123-szerese. Szerintem az összeadódó hatásban a Hold szerepe olyan, mintha egy A380-as gép fogyasztását befolyásolná egy kolibritoll, ami a fedélzeten van vagy nincs.
Én nem a teleholdra apellálok, hanem a Hold-Föld-Nap vonzás erejének az erõsségében. Ilyenkor a Hold-Nap kiegyensúlyozhatja egymást, és megnövekedhet a Föld gravitációs ereje, ez okozta már a nagy szárazföldi, ázsiai…
Én nem a teleholdra apellálok, hanem a Hold-Föld-Nap vonzás erejének az erõsségében.
Ilyenkor a Hold-Nap kiegyensúlyozhatja egymást, és megnövekedhet a Föld gravitációs ereje, ez okozta már a nagy szárazföldi, ázsiai rengéseket is, de bizonyítottan nem állítom, nem néztem utána, de úgy érzem, akkor vannak nagyobb rengések.
Ez a telehold + árapályos összefüggés dolog érzékeny terület... Nyilvánvalóan hat a földmélyi folyamatokra is az árapály, de ez nincs ilyen direkt összefüggésben a kipattanó rengések idejével. Van egy amerikai ürge, aki…
Ez a telehold + árapályos összefüggés dolog érzékeny terület... Nyilvánvalóan hat a földmélyi folyamatokra is az árapály, de ez nincs ilyen direkt összefüggésben a kipattanó rengések idejével. Van egy amerikai ürge, aki hasonló a mi D. Misi bácsinkhoz, csak õ rengéseket "jelez elõre", megvásárolható táblázatokban, ami persze nem nyilvános, utólag ezeket "verifikálja". Link
Nyilvánvalóan tudományosan NEM elismert a munkássága.
Szóval én azért nem gondolom, hogy a vámpírok és vérfarkasok csinálják a földrengéseket. :-)
Én is erre gondolok, a sok csapadék rétegnyomásának, a hegységek elõtt nem sok kilométerrel.Vagy a víz (elsíkozitotta) a kõzet kötéseket, és ezért lehetnek ezek a Slip-rengések? Nem olvastam a rengések mélységérõl, csak…
Én is erre gondolok, a sok csapadék rétegnyomásának, a hegységek elõtt nem sok kilométerrel.Vagy a víz (elsíkozitotta) a kõzet kötéseket, és ezért lehetnek ezek a Slip-rengések? Nem olvastam a rengések mélységérõl, csak a centrumát mérték be?
Várjunk még talán pár napot, akkor lesz telehold,és utána. Szerintem akkor vannak a nagyobb beszakadások, az árapály sokat jelenthet.
A geotermikus erõmüvek okozta rengésekrõl láttam egy dokumentumfilmet is; Németországban, bizonyos tulajdonságú talajrétegezettség esetén meg is tiltották a próbafúrásokat is. Hogy a nagy mennyiségben hullott csapadék a…
A geotermikus erõmüvek okozta rengésekrõl láttam egy dokumentumfilmet is; Németországban, bizonyos tulajdonságú talajrétegezettség esetén meg is tiltották a próbafúrásokat is.
Hogy a nagy mennyiségben hullott csapadék a mostani 9-11 km-es fészekmélységeben kialakult rengések kiváltója lehet-e, nem tudom; csupán hasból azt mondanám, hogy nem, hiszen ezen mélységekben már nem "föld" (ami megfolyhat), hanem "szikla" van. De ez csak találgatás részemrõl. Egy geológus kollegától kérnék szépen információt
És még egy hír: tegnap este 23:10-kor Zalaegerszeg környékén volt egy 2,7-es rengés, 4 km-es fészekmélységben. Aktív lett kis országunk.
És ma reggel ismét megmozdult: http://index.hu/bulvar/2010/08/21/ujabb_foldrenges_miskolc_kozeleben/ Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb…
És ma reggel ismét megmozdult:
Link
Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb szintû átrendezõdések nem hatottak-e lefelé? Sok esetben az emberi építmények, pl. víztározók, duzzasztók okoznak kis méretû földrengéseket, itt errõl nyilvánvalóan nincs szó, hisz lényegesen nagyobb területen volt jelen a hatalmas vízmennyiség s nem egy kis ponton fejtette ki a hatását. Azt se tudom, hogy például a Tisza-tó képes-e ilyen befolyásra, mert azért ehhez kell egy alapvetõen labilisabb környezet odalenn is, mondjuk egy törésvonal.
Errõl van egy cikk itt (angolul) Link
Arról meg nemrég olvastam Természet Világában, hogy egyes geotermikus erõmûvek esetében is felszaporodnak a rengések. Sajnos online nem elérhetõ a cikk, de könyvtárban biztos el lehet olvasni. Ha valakit érdekel, szívesen szkennelek. A lényeg, hogy az olyan erõmûtípusnál jönnek elõ rengések, ahol a földmélyi hõt felülrõl bepumpált víz felmelegítésével s kiszivattyúzásával nyerik ki, olyasmi ez, mint a házaknál alkalmazható hõszivattyús fûtési rendszer, csak persze nem pár tucat méteren, hanem többszáz, ill. ezer méteren van a kellõ hõ, amivel már turbinát lehet hajtani. Az egyik ilyen erõmû Baselben épült, de végül a kísérleti mûködéskor kipattant rengések miatt leállították. A másik, sokkal hatalmasabb a kaliforniai The Geysers erõmû, ami viszont eleve aktívabb területre épült, ahol egy forró, benyomult kõzettömb melegét használják ( Link ), ami eredetileg a természetes vizet is gõz formájában adta fel, ennek köszönheti felfedezését is. A gazdaságos mûködéshez azonban ma ez már nagyon kevés, így a bepumpálásos módszerrel olyan mélységbõl is tudnak hõt kinyerni, ahol nincs természetes víz. (A dolog érdekessége, hogy az erõmû fejlesztését egy olajcég, az UNOCAL kezdte, most pedig egy gázkitermelést és gázerõmûveket üzemeltetõ cégé, a Calpine-é a geotermikus erõmû - ez talán a befektetendõ összegek nagyságáról ad információt. Mari néni nem tud geotermikus erõmûvet építeni, se egy város, se egy megye. Ennél nagyobb horderejû a dolog. Persze fûtésre lehet használni a földbõl nyerhetõ meleget kis léptékben is, de most erõmûvekrõl van szó.)
A SciAm is hozott egy cikket a témában nemrég:
Link
És ma reggel ismét megmozdult: http://index.hu/bulvar/2010/08/21/ujabb_foldrenges_miskolc_kozeleben/ Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb…
És ma reggel ismét megmozdult:
Link
Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb szintû átrendezõdések nem hatottak-e lefelé? Sok esetben az emberi építmények, pl. víztározók, duzzasztók okoznak kis méretû földrengéseket, itt errõl nyilvánvalóan nincs szó, hisz lényegesen nagyobb területen volt jelen a hatalmas vízmennyiség s nem egy kis ponton fejtette ki a hatását. Azt se tudom, hogy például a Tisza-tó képes-e ilyen befolyásra, mert azért ehhez kell egy alapvetõen labilisabb környezet odalenn is, mondjuk egy törésvonal.
Errõl van egy cikk itt (angolul) Link
Arról meg nemrég olvastam Természet Világában, hogy egyes geotermikus erõmûvek esetében is felszaporodnak a rengések. Sajnos online nem elérhetõ a cikk, de könyvtárban biztos el lehet olvasni. Ha valakit érdekel, szívesen szkennelek. A lényeg, hogy az olyan erõmûtípusnál jönnek elõ rengések, ahol a földmélyi hõt felülrõl bepumpált víz felmelegítésével s kiszivattyúzásával nyerik ki, olyasmi ez, mint a házaknál alkalmazható hõszivattyús fûtési rendszer, csak persze nem pár tucat méteren, hanem többszáz, ill. ezer méteren van a kellõ hõ, amivel már turbinát lehet hajtani. Az egyik ilyen erõmû Baselben épült, de végül a kísérleti mûködéskor kipattant rengések miatt leállították. A másik, sokkal hatalmasabb a kaliforniai The Geysers erõmû, ami viszont eleve aktívabb területre épült, ahol egy forró, benyomult kõzettömb melegét használják ( Link ), ami eredetileg a természetes vizet is gõz formájában adta fel, ennek köszönheti felfedezését is. A gazdaságos mûködéshez azonban ma ez már nagyon kevés, így a bepumpálásos módszerrel olyan mélységbõl is tudnak hõt kinyerni, ahol nincs természetes víz. (A dolog érdekessége, hogy az erõmû fejlesztését egy olajcég, az UNOCAL kezdte, most pedig egy gázkitermelést és gázerõmûveket üzemeltetõ cégé, a Calpine-é a geotermikus erõmû - ez talán a befektetendõ összegek nagyságáról ad információt. Mari néni nem tud geotermikus erõmûvet építeni, se egy város, se egy megye. Ennél nagyobb horderejû a dolog. Persze fûtésre lehet használni a földbõl nyerhetõ meleget kis léptékben is, de most erõmûvekrõl van szó.)
A SciAm is hozott egy cikket a témában nemrég:
Link
Csak a történeti hûség kedvéért, de tegnap kora délután és ma reggel 7-kor is rengett a föld Miskolcon.
Csak a történeti hûség kedvéért, de tegnap kora délután és ma reggel 7-kor is rengett a föld Miskolcon.
Kinek fogod mutizni..? :D
Kinek fogod mutizni..?
Kinek fogod mutizni..? :D
Kinek fogod mutizni..?
Viszont szép képeket fogok csinálni róla 8)
Viszont szép képeket fogok csinálni róla
Ezt jól elbazilikáztad, Nyuli! Addigra már Bécs helyén csak egy hatalmas vulkán lesz, ami addigra maga alá temette Ausztria, Csehország és a Dunántúl egészét! A Laacher See 10600 évvel ezelõtti kitörése ehhez képest…
Ezt jól elbazilikáztad, Nyuli!
Addigra már Bécs helyén csak egy hatalmas vulkán lesz, ami addigra maga alá temette Ausztria, Csehország és a Dunántúl egészét! A Laacher See 10600 évvel ezelõtti kitörése ehhez képest ifj. Kis Mihály! :-D
Basszus... én meg most vettem olyan elemeket, amik 2015-ig kitartanak... :#
Basszus... én meg most vettem olyan elemeket, amik 2015-ig kitartanak...
Tényleg közeledik 2012 :-))))
Tényleg közeledik 2012 :-))))
Tényleg közeledik 2012 :-))))
Tényleg közeledik 2012 :-))))
Zalában is volt, közel 3-as erõsségû: http://www.zamg.ac.at/erdbeben/aktuell/europa/beben.php?URI=http://localhost/geophysik/bebenkarte/quakes/2010232_evid52362350/evid52362350.html.de.utf8
Zalában is volt, közel 3-as erõsségû:
Link
Ma 16.50 körül újabb, ezúttal kisebb rengés volt Miskolcon.
Ma 16.50 körül újabb, ezúttal kisebb rengés volt Miskolcon.
Tényleg, DM prognosztizálta a rengést? :D
Tényleg, DM prognosztizálta a rengést?
