Várjunk még talán pár napot, akkor lesz telehold,és utána. Szerintem akkor vannak a nagyobb beszakadások, az árapály sokat jelenthet.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
És ma reggel ismét megmozdult: http://index.hu/bulvar/2010/08/21/ujabb_foldrenges_miskolc_kozeleben/ Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb…
És ma reggel ismét megmozdult:
Link
Félretéve a hülyeségeket, még 6-7 rengés, és el kellene gondolkodni azon, hogy esetleg az árvizek miatti felsõbb szintû átrendezõdések nem hatottak-e lefelé? Sok esetben az emberi építmények, pl. víztározók, duzzasztók okoznak kis méretû földrengéseket, itt errõl nyilvánvalóan nincs szó, hisz lényegesen nagyobb területen volt jelen a hatalmas vízmennyiség s nem egy kis ponton fejtette ki a hatását. Azt se tudom, hogy például a Tisza-tó képes-e ilyen befolyásra, mert azért ehhez kell egy alapvetõen labilisabb környezet odalenn is, mondjuk egy törésvonal.
Errõl van egy cikk itt (angolul) Link
Arról meg nemrég olvastam Természet Világában, hogy egyes geotermikus erõmûvek esetében is felszaporodnak a rengések. Sajnos online nem elérhetõ a cikk, de könyvtárban biztos el lehet olvasni. Ha valakit érdekel, szívesen szkennelek. A lényeg, hogy az olyan erõmûtípusnál jönnek elõ rengések, ahol a földmélyi hõt felülrõl bepumpált víz felmelegítésével s kiszivattyúzásával nyerik ki, olyasmi ez, mint a házaknál alkalmazható hõszivattyús fûtési rendszer, csak persze nem pár tucat méteren, hanem többszáz, ill. ezer méteren van a kellõ hõ, amivel már turbinát lehet hajtani. Az egyik ilyen erõmû Baselben épült, de végül a kísérleti mûködéskor kipattant rengések miatt leállították. A másik, sokkal hatalmasabb a kaliforniai The Geysers erõmû, ami viszont eleve aktívabb területre épült, ahol egy forró, benyomult kõzettömb melegét használják ( Link ), ami eredetileg a természetes vizet is gõz formájában adta fel, ennek köszönheti felfedezését is. A gazdaságos mûködéshez azonban ma ez már nagyon kevés, így a bepumpálásos módszerrel olyan mélységbõl is tudnak hõt kinyerni, ahol nincs természetes víz. (A dolog érdekessége, hogy az erõmû fejlesztését egy olajcég, az UNOCAL kezdte, most pedig egy gázkitermelést és gázerõmûveket üzemeltetõ cégé, a Calpine-é a geotermikus erõmû - ez talán a befektetendõ összegek nagyságáról ad információt. Mari néni nem tud geotermikus erõmûvet építeni, se egy város, se egy megye. Ennél nagyobb horderejû a dolog. Persze fûtésre lehet használni a földbõl nyerhetõ meleget kis léptékben is, de most erõmûvekrõl van szó.)
A SciAm is hozott egy cikket a témában nemrég:
Link
