Igen, a virágos kőris (pl. a molyhos tölggyel együtt) alapból is a nagyon vékony talajú, déli fekvésű sziklás részekre van specializálódva, főleg a Dunántúli-középhegységben. A magas kőris pedig gyakran különböző…
Igen, a virágos kőris (pl. a molyhos tölggyel együtt) alapból is a nagyon vékony talajú, déli fekvésű sziklás részekre van specializálódva, főleg a Dunántúli-középhegységben. A magas kőris pedig gyakran különböző juharokkal társul, azok valamelyest jobban bírják a szárazságot (bár van itt pár eléggé pocsék állapotban lévő mezei juhar a városban...)
Alaposabb beazonosítás után virágos kőrisnek mondanám a fotómon szereplő kőrist is (csak kicsit megtévesztett a bordázott kérge és az alakja, mert többször meggallyazták).
Amúgy ajánlom ezt a listát a szárazságtűrő fafajokról, a virágos kőris is rajta van 
Link
A szárazságtűrő falistához tennék néhány észrevételt:
Az, hogy melyik fa szárazságtűrő nagyban meghatározza az adott élőhely, de a tszf. feletti magasság is. Pl. a folyómedrek mellett kiszáradó füzek, nyarak helyén lehet, hogy jól megélne a keményfa kocsányos-tölgy-kőris-vénic szil, míg ezek "régi" helyén valami szárazságtűrőbb pl. eper, cser. De a folyó menti füzeket a nyár is helyettesítheti ha még van elég víz. Ugyanígy a hegyekben, a fenyők helyett bükk, a bükk helyett tölgy és így tovább (ezeken a helyeken a gyertyán is jó mint elegy). A városokban a platán, nyugati ostorfa általánosságban jó (nem látom a listán) az ezüst és egyéb hársak, juharok mellett. A turkesztáni szil viszont invazív faj és elvileg tilos ültetni (nem tudom miért árulják). Nevezik még pusztai-szibériai szilnek vagy csodasövénynek is. Esetleg nagyon degradált városi környezetben engedném ha nincs más de a nyugati ostorfa szerintem jobb. Ha már szil, akkor vénic szil az rezisztens is a szilfavészre, igaz folyó, tó, patak kell a közelében.
Igen, a virágos kőris (pl. a molyhos tölggyel együtt) alapból is a nagyon vékony talajú, déli fekvésű sziklás részekre van specializálódva, főleg a Dunántúli-középhegységben. A magas kőris pedig gyakran különböző…
Igen, a virágos kőris (pl. a molyhos tölggyel együtt) alapból is a nagyon vékony talajú, déli fekvésű sziklás részekre van specializálódva, főleg a Dunántúli-középhegységben. A magas kőris pedig gyakran különböző juharokkal társul, azok valamelyest jobban bírják a szárazságot (bár van itt pár eléggé pocsék állapotban lévő mezei juhar a városban...)
Alaposabb beazonosítás után virágos kőrisnek mondanám a fotómon szereplő kőrist is (csak kicsit megtévesztett a bordázott kérge és az alakja, mert többször meggallyazták).
Amúgy ajánlom ezt a listát a szárazságtűrő fafajokról, a virágos kőris is rajta van
Link
Jó kis lista. Én a hársnak örülök nagyon, a platán mellett nálunk abból van nagyon sok, bár szerintem a legtöbb nem a szárazságtűrő fajok közül való. Ezek szerint a júdásfának és a perzsa varázsfának is van esélye, tök jó. Az előbbiből 4-5-ről tudok a városban, utóbbiból csak egyről, pedig annak az őszi lombszíne felülmúlhatatlan. Na jó, egy szinten van a páfrányfenyővel. Cédrus nálunk nem nagyon van, hirtelen egy sem jut eszembe, pedig azt is nagyon szeretem.
Igen, azt én is észrevettem az itteni parkokban, hogy a fiatalabb fák sokkal kevésbé bírják a strapát. És persze sok múlik a mikroklímán is. Az a nagyon beteges példány, amelyikről képet tettem ki pár napja, minden…
Igen, azt én is észrevettem az itteni parkokban, hogy a fiatalabb fák sokkal kevésbé bírják a strapát. És persze sok múlik a mikroklímán is. Az a nagyon beteges példány, amelyikről képet tettem ki pár napja, minden oldalról betonnal van körbevéve. Tőle 10-15 méterre van egy másik példány, amelyik egy nagyobb, füves területen álló facsoport része, annak kb. semmi baja. Ez a különbség minden évben megfigyelhető. De én gyanakszom, hogy nem biztos, hogy mindegyik fa alatt ugyanaz a talaj van, mert amellett a beteg gömbkőris mellett, amelyikről szintén tettem ki képet, van egy másik gömbkőris is, az teljesen egészséges. Egyszerre lettek ültetve, de növekedésben, kondícióban minden le volt maradva az, amelyik elkezdett most száradni. Lehet, hogy az alatt maradt egy kis beton vagy vastagabb murvaréteg, nem tudom, de szerintem ilyesmi is lehet a háttérben.
Azt tudod, hogy a magas kőrisnek lehet hogy annyi nálunk? Egy gombabetegség és egy új kártevő is pusztítja. Ezrével dőlnek ki a fák az erdőkben. A Kab-hegyen is alig látok már ép példányt. Nagyon durván pusztulnak, még az a szerencse, hogy elegyes faj. Egyébként azért sem mertem közelebb menni a száradó gömbkőrishez, mert nekünk is van belőle a ház előtt 3 db, és félek, hogy hazahozok valamit. 
Igaz, hogy a nemes rész virágos kőris, amit kevésbé támad ez az új betegség, viszont az alany meg magas kőris általában, úgyhogy nem vagyok meggyőződve róla, hogy nem éri el a végzet a gömbkőrist is, hiába próbál nyugtatgatni a Gemini.
Igen, a virágos kőris (pl. a molyhos tölggyel együtt) alapból is a nagyon vékony talajú, déli fekvésű sziklás részekre van specializálódva, főleg a Dunántúli-középhegységben. A magas kőris pedig gyakran különböző juharokkal társul, azok valamelyest jobban bírják a szárazságot (bár van itt pár eléggé pocsék állapotban lévő mezei juhar a városban...)
Alaposabb beazonosítás után virágos kőrisnek mondanám a fotómon szereplő kőrist is (csak kicsit megtévesztett a bordázott kérge és az alakja, mert többször meggallyazták).
Amúgy ajánlom ezt a listát a szárazságtűrő fafajokról, a virágos kőris is rajta van
Link
@SkyBlueSky:
Szegeden eléggé változó a vadgesztenyefák állapota. Az utcán még mindig eléggé jól néznek ki az elmúlt szeptemberekhez képest. Az jól látszik, hogy a fiatalabbak nehezebben bírják a szárazságot, többük levele megégett, illetve az aknázómoly kártétele is megfigyelhető, de az elmúlt évekhez képest visszafogottabban.
A társasházi udvaromban lévő gesztenyefa viszont siralmas állapotban van.
Az első képen balra elől magaskőris van, a többi fa vadgesztenye. A második képen egy megviseltebb vadgesztenyefa termései.
És a végére egy kép a tiszafáról, ami idén viszont kifejezetten jól érezte magát, sokat nőtt és nagy számban hozott terméskezdeményeket.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
