Szülőföldemen (Nógrád északi részén) egyszerűen csak "Igazi"-nak hívják a vargányát.
Szer. ha jól látom két tinóru mégicsak szerepel a listán.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
A tölgyes érdestinóru inkább zöldesre színeződik kezdetben, és keményebb a húsa, a gyertyán-érdesnyelűnél finomabb, elég jellegzetes gomba itt Bp. környékén. Kóstolgatva szedem, mert gyakran besavanyodnak (ahogy a barna…
A tölgyes érdestinóru inkább zöldesre színeződik kezdetben, és keményebb a húsa, a gyertyán-érdesnyelűnél finomabb, elég jellegzetes gomba itt Bp. környékén. Kóstolgatva szedem, mert gyakran besavanyodnak (ahogy a barna nyálkásgomba, vagy az öregebb fenyőtinóruk is) és elviszik a pöri finom ízét... de még a kóstolgatástól bajom nem lett. Fagyasztjuk, és töltött húshoz stb. nagyon szeretjük, mert a vargányánál is intenzívebb zamata van hús mellé adva! -akkor is, ha megfőzve feketére színeződik. Igazi csemege.
Aureoboletusok jönnek elő egyre gyakrabban. Ti tudtok valamit a védett/nem védett státuszukról? Szép nagy, aranysárga csöves, halvány kalapú, finomságos.
Szárított vargánya nélkül vadat én még nem ettem itthon, nem is fogok. Idén bőtermő év volt, 73 kg vargányát szedtünk, abból 22 kg-ot ezen a "száraz" őszön. Ebből a sokból kb. 50 tálcányi lett szárítva. :) Nálunk a…
Szárított vargánya nélkül vadat én még nem ettem itthon, nem is fogok. Idén bőtermő év volt, 73 kg vargányát szedtünk, abból 22 kg-ot ezen a "száraz" őszön. Ebből a sokból kb. 50 tálcányi lett szárítva.
Nálunk a királytinorunak királyvargánya a neve, én se hívom másként. Az ízletes vargányát is hívhatnánk ízletes tinorunak, mert ez is, az is tinoru. A gombáknak egyébként is annyi féle neve van (akár tájegységenként különböző is), hogy sok esetben még köszönő viszonyban sincs a "hivatalos" névvel. Ott van pl. a bőrös vargánya. Megnéztem most, mi az amit itt bőrös vargányának hívnak, mert én se tudom a hivatalos nevét, a molyhos vagy arany nemezestinorut.
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő…
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő talajon, részint kvarchomokon jött elő, és a kalapja kifejezetten világos volt. Viszont a vargánya alkat, a tönk halványbarna, hálózatos recézettsége, a hófehér, nem színváltó hús mindenképp a Boletus edulis rokonságára utalt. A szaga és íze is jellegzetes "vargánya szag és íz" volt.
Mind a Kalmár-Makara, mind a Dr. Krébecz féle gombászkönyv többször utal arra, hogy sok gombafajnak vannak változatai, alfajai. Például az ízletes vargányáról azt írják, hogy a kalap színe a sötét csokoládébarnától a sárgásig sok árnyalatot mutathat. Többek között emiatt sem szabad futó benyomások alapján megítélni a talált gombát, hanem keresni kell a jellegzetes bélyegeket. A csöves termőrétegű gombák között fehér, és fehéren is maradó húsú csak a Boletus edulis (és változatai), ill. a szintén ehető gesztenyetinóru. A (szerencsére csak enyhén) mérgező tinóruk mind színt váltanak és/vagy keserű ízűek. Ezek közül amit esetleg megfőz és megeszik az ember, az a sátántinóru, ami nem kesernyés. Dr. Krébecz szerint ez a gomba is főzve nagyrészt méregtelenítődik, de a sátánpörit azért nem kóstolnám meg...
A minap olvastam a MIGE (Miskolci Gombász Egyesület) lapján, hogy a vörös érdestinórunak van egy tölgyfával gyökérkapcsolt változata. Ez a gomba küllemre alig különbözik a nyárfák alatt termőtől, viszont nyersen enyhén mérgező! 15-20 perces főzés szükséges, éppúgy, mint a változékony tinóru esetében. Évekkel ezelőtt a balatonalmádi-káptalanfüredi Nagykő orra oldalában, tiszta tölgyes erdőben találtam vörös érdestinórut, ami nagyon talányos volt a számomra. Most ez a kérdés megoldódott.
Mostanában azt csinálom, hogy a régebbi szakkönyveimben leírt gombafajokat egymás után felkeresem a net-en. Ez azért jó, mert sok fényképet lehet találni pl. az előbb említett MIGE lapján is a ritkábban előforduló gombákról. A több oldalról összeszedett információk sosem ártanak. Példának okáért rádöbbentem arra, hogy mennyi a megfelelően nem kipróbált gombafaj, melyek étkezési értékéről (sőt mérgezőségéről) eltérően nyilatkoznak az egyes források. A MIGE lapján olvasom, hogy az erdei szegfűgomba dohos, földízű, nem ennivaló. A Kalmár-Makara könyv viszont ezt a gombát szegfűgomba illatúnak, jó ehetőnek mondja. Személyes tapasztalatom ebben nincs, ezzel a fajjal még nem találkoztam.
E tény is azt erősíti, hogy nem kell próbálkozni mindenféle "egzotikus", bár nem mérgező gombafajjal. Van 8-10 nagyon jó gombafaj, ami ízletes és bajt biztosan nem csinál. Azokat kell gyűjteni.
Az idei gombaszezont gyenge közepesre értékelem. A szeptember eleji nagy esőzés elég jó gombatermést adott a hó végén, október elején a Bakonyban, és a Gönyűi-erdőben. Ennek a hullámnak a lecsengése után a szárazság miatt gombaszegénység állt elő. Az október végi esők hatása most már esetleg mutatkozik. Meglátjuk. Sajnos, a késő ősz gombászati szempontból gyenge szokott lenni.
Ha rajtam múlna felvennem a vargányák közé a királytinórut is! Bár a húsa sárga, de vagasra nem változik a színe. Kitűnő, a varganyaval vetekszik a gomba értéke, a szaritmanya szép sárga marad rántva igazi csemege.…
Ha rajtam múlna felvennem a vargányák közé a királytinórut is! Bár a húsa sárga, de vagasra nem változik a színe. Kitűnő, a varganyaval vetekszik a gomba értéke, a szaritmanya szép sárga marad rántva igazi csemege. Egyébként a vargánya fajokat, legalábbis a zsákmány egy bizonyos részét szinte kötelező szárítani, fokozódik így a zamata, szamtalan ételhez adják fűszerként. Konkrétan mi is sokféle ételhez rakunk egy keveset, magam nem vagyok egy gasztro fenomen, de pl. a vadhoz elengedhetetlen.
. Megnéztem most, mi az amit itt bőrös vargányának hívnak, mert én se tudom a hivatalos nevét, a molyhos vagy arany nemezestinorut. Tegyük akkor tisztába kicsit ezt a vargánya témát! Négy vargánya fáj van hazánkban, napjainkban az alábbi módon elkülönítve: Ízletes vargánya : A leginkább érzékeny a talaj pH - rá, erősen kisavanyodott talajú lomb és…
Tegyük akkor tisztába kicsit ezt a vargánya témát! Négy vargánya fáj van hazánkban, napjainkban az alábbi módon elkülönítve:
Ízletes vargánya :
A leginkább érzékeny a talaj pH - rá, erősen kisavanyodott talajú lomb és fenyőerdoben fordul elő, szinte kizárólag vulkanikus talajon. Persze a talaj nem egy egyszerű dolog, méterenként változhat, külön érdekesség itt a Bükkaljan a vulkanikus eredetű tufa, miközben a Bükk gyakorlatilag egy mészkő hegység. Viszont itt is vannak erősen kisavanyodott foltok. Ennek egyik kiváló jelzője a meszkerulo erdő, a meszkerulo tölgy, vagy bükk. Ezeket arról lehet megismerni, hogy több evtizedes voltuk ellenére csenevesz meretüek. Tudok olyan tölgyest itt a Bükkaljan, ami több évtizedes, és a legtöbb fa két méteres sincs. Nos a profi gombászok számon tartják ezen erdőket, mert itt jobb eséllyel lehet ízletes vargánya, és másfajta is. Megjegyzem ebben az erdőben ennek ellenére nem találtam ízletest még. A hűvösebb időben hoz termőtestet, leginkább az őszi hónapokban, a fagyokig. Igazából a lucosok gombaja, a Kárpátok ilyen erdeiben gyakoribb. Jellemző a legyölő galoca, is ahol í. V. van Előfordul hazánkban is, Zala Bükk, fenyő elegyeseiben, a dunántúli khg egyes helyein, az Alpokakján, Mátrában, Zempléni hegységben. A Bükkben olyannyira ritka, hogy a Miskolci, egri piacon kuriózum ha fel bukkan pár darab ami a Bükkből származik.
Nyári vargánya
Jóval gyakoribb, elterjedtebb faj, kedvező időszakban tömeges a neki kedvező területeken, ami nagyságrendekkel nagyobb mint az ízletes elterjedése. Kevésbé savanyú talajon is előfordul, viszont tápanyagdús, buja aljnövényzetű erdőben egyik fajta vargánya sincs! (pl alföldi erdők jó része.) Ez a faj a Bükkben is tömegesen fordul elő, amikor annak ideje vagyon. Jó lelőhelyei vannak a kisavanyodott homokon is, pl Somogy, Debrecen környéke, és gyakorlatilag minden dombság, hegység régióban vannak jó nyári vargányas helyek. Ez a gomba májustól általában novemberig fordul elő, de ritkán meg novemberben is elojon, főleg "verőoldalon" (napos oldalakon).
Bronzos vargánya
Ez a leginkább meleg kedvelő, meleg igényes faj. A magasabb régiókban hazánkban sem fordul elő. Később. Inkább csak júliustol jön elő de érdekes módon még október második felében is szedtem már többször is, ilyenkor a nyári vargánya már nem jellemző. Gyakran császár galócával találom őket egy területen. Megjegyzem,az októberi szedés már hegylábi, melegebb erdők, nem a Bükk! Ez a vargánya fáj a legkevésbé érzékeny a talaj pH - rá állítólag.
Vörösbarna vargánya
Sokat erről nem tudok, a Bükkben a Bükkszentlászlo környéki bükkösökben fordul elő. Egyes eszakabbi országokban gyakori faj.
Tehát, minden vargánya megtartja a színét, hasonlóan értékes. Az ízletes vargányára jellemző a fényes, tapadós, ragadós kalspbőr, míg a nyári száraz időben bársonyos tapintású.,szárazabb időben repedezett a kalapbőr. Az ízletes kalap peremén fehér sáv látható. Tény hogy nem könnyű a két fajt elkuloniteni... A tönk, vagy kalap színe, de a tónk hálózatos rajzolata sem ég, értelmű jegy mindig. Az ízletes is elojohet nyáron is hűvösebb időben, főleg a magasabb hegységeinkben.
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő…
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő talajon, részint kvarchomokon jött elő, és a kalapja kifejezetten világos volt. Viszont a vargánya alkat, a tönk halványbarna, hálózatos recézettsége, a hófehér, nem színváltó hús mindenképp a Boletus edulis rokonságára utalt. A szaga és íze is jellegzetes "vargánya szag és íz" volt.
Mind a Kalmár-Makara, mind a Dr. Krébecz féle gombászkönyv többször utal arra, hogy sok gombafajnak vannak változatai, alfajai. Például az ízletes vargányáról azt írják, hogy a kalap színe a sötét csokoládébarnától a sárgásig sok árnyalatot mutathat. Többek között emiatt sem szabad futó benyomások alapján megítélni a talált gombát, hanem keresni kell a jellegzetes bélyegeket. A csöves termőrétegű gombák között fehér, és fehéren is maradó húsú csak a Boletus edulis (és változatai), ill. a szintén ehető gesztenyetinóru. A (szerencsére csak enyhén) mérgező tinóruk mind színt váltanak és/vagy keserű ízűek. Ezek közül amit esetleg megfőz és megeszik az ember, az a sátántinóru, ami nem kesernyés. Dr. Krébecz szerint ez a gomba is főzve nagyrészt méregtelenítődik, de a sátánpörit azért nem kóstolnám meg...
A minap olvastam a MIGE (Miskolci Gombász Egyesület) lapján, hogy a vörös érdestinórunak van egy tölgyfával gyökérkapcsolt változata. Ez a gomba küllemre alig különbözik a nyárfák alatt termőtől, viszont nyersen enyhén mérgező! 15-20 perces főzés szükséges, éppúgy, mint a változékony tinóru esetében. Évekkel ezelőtt a balatonalmádi-káptalanfüredi Nagykő orra oldalában, tiszta tölgyes erdőben találtam vörös érdestinórut, ami nagyon talányos volt a számomra. Most ez a kérdés megoldódott.
Mostanában azt csinálom, hogy a régebbi szakkönyveimben leírt gombafajokat egymás után felkeresem a net-en. Ez azért jó, mert sok fényképet lehet találni pl. az előbb említett MIGE lapján is a ritkábban előforduló gombákról. A több oldalról összeszedett információk sosem ártanak. Példának okáért rádöbbentem arra, hogy mennyi a megfelelően nem kipróbált gombafaj, melyek étkezési értékéről (sőt mérgezőségéről) eltérően nyilatkoznak az egyes források. A MIGE lapján olvasom, hogy az erdei szegfűgomba dohos, földízű, nem ennivaló. A Kalmár-Makara könyv viszont ezt a gombát szegfűgomba illatúnak, jó ehetőnek mondja. Személyes tapasztalatom ebben nincs, ezzel a fajjal még nem találkoztam.
E tény is azt erősíti, hogy nem kell próbálkozni mindenféle "egzotikus", bár nem mérgező gombafajjal. Van 8-10 nagyon jó gombafaj, ami ízletes és bajt biztosan nem csinál. Azokat kell gyűjteni.
Az idei gombaszezont gyenge közepesre értékelem. A szeptember eleji nagy esőzés elég jó gombatermést adott a hó végén, október elején a Bakonyban, és a Gönyűi-erdőben. Ennek a hullámnak a lecsengése után a szárazság miatt gombaszegénység állt elő. Az október végi esők hatása most már esetleg mutatkozik. Meglátjuk. Sajnos, a késő ősz gombászati szempontból gyenge szokott lenni.
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő…
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő talajon, részint kvarchomokon jött elő, és a kalapja kifejezetten világos volt. Viszont a vargánya alkat, a tönk halványbarna, hálózatos recézettsége, a hófehér, nem színváltó hús mindenképp a Boletus edulis rokonságára utalt. A szaga és íze is jellegzetes "vargánya szag és íz" volt.
Mind a Kalmár-Makara, mind a Dr. Krébecz féle gombászkönyv többször utal arra, hogy sok gombafajnak vannak változatai, alfajai. Például az ízletes vargányáról azt írják, hogy a kalap színe a sötét csokoládébarnától a sárgásig sok árnyalatot mutathat. Többek között emiatt sem szabad futó benyomások alapján megítélni a talált gombát, hanem keresni kell a jellegzetes bélyegeket. A csöves termőrétegű gombák között fehér, és fehéren is maradó húsú csak a Boletus edulis (és változatai), ill. a szintén ehető gesztenyetinóru. A (szerencsére csak enyhén) mérgező tinóruk mind színt váltanak és/vagy keserű ízűek. Ezek közül amit esetleg megfőz és megeszik az ember, az a sátántinóru, ami nem kesernyés. Dr. Krébecz szerint ez a gomba is főzve nagyrészt méregtelenítődik, de a sátánpörit azért nem kóstolnám meg...
A minap olvastam a MIGE (Miskolci Gombász Egyesület) lapján, hogy a vörös érdestinórunak van egy tölgyfával gyökérkapcsolt változata. Ez a gomba küllemre alig különbözik a nyárfák alatt termőtől, viszont nyersen enyhén mérgező! 15-20 perces főzés szükséges, éppúgy, mint a változékony tinóru esetében. Évekkel ezelőtt a balatonalmádi-káptalanfüredi Nagykő orra oldalában, tiszta tölgyes erdőben találtam vörös érdestinórut, ami nagyon talányos volt a számomra. Most ez a kérdés megoldódott.
Mostanában azt csinálom, hogy a régebbi szakkönyveimben leírt gombafajokat egymás után felkeresem a net-en. Ez azért jó, mert sok fényképet lehet találni pl. az előbb említett MIGE lapján is a ritkábban előforduló gombákról. A több oldalról összeszedett információk sosem ártanak. Példának okáért rádöbbentem arra, hogy mennyi a megfelelően nem kipróbált gombafaj, melyek étkezési értékéről (sőt mérgezőségéről) eltérően nyilatkoznak az egyes források. A MIGE lapján olvasom, hogy az erdei szegfűgomba dohos, földízű, nem ennivaló. A Kalmár-Makara könyv viszont ezt a gombát szegfűgomba illatúnak, jó ehetőnek mondja. Személyes tapasztalatom ebben nincs, ezzel a fajjal még nem találkoztam.
E tény is azt erősíti, hogy nem kell próbálkozni mindenféle "egzotikus", bár nem mérgező gombafajjal. Van 8-10 nagyon jó gombafaj, ami ízletes és bajt biztosan nem csinál. Azokat kell gyűjteni.
Az idei gombaszezont gyenge közepesre értékelem. A szeptember eleji nagy esőzés elég jó gombatermést adott a hó végén, október elején a Bakonyban, és a Gönyűi-erdőben. Ennek a hullámnak a lecsengése után a szárazság miatt gombaszegénység állt elő. Az október végi esők hatása most már esetleg mutatkozik. Meglátjuk. Sajnos, a késő ősz gombászati szempontból gyenge szokott lenni.
Felénk csak a nyár eleji időszakban alakult ki gombás időszak, rókagomba kifejezetten sok, a vargánya szerény volt. Egy erdei gombás időszaknak megvannak a szakaszai, nagyon toppon kell lenni, hogy az igazán jó,…
Felénk csak a nyár eleji időszakban alakult ki gombás időszak, rókagomba kifejezetten sok, a vargánya szerény volt.
Egy erdei gombás időszaknak megvannak a szakaszai, nagyon toppon kell lenni, hogy az igazán jó, általában pár napos időszakot elcsípd. (vargánya). Szárazság után kialakulo kedvező időszakban (kiadós esők után 8-14 nap múlva) általában a galambgomba kezd, de hamar jön a vargánya is, ilyen szituban néha elkepesztő mennyiségben. Viszont, mint minden gomba, a vargánya is pihenőt tart előbb utóbb, legyen bármilyen kedvező is a körülmény. Közben jönnek az újabb fajok, pl. ha a keserű gomba megjelenik, vagy a büdös galambgomba, akkor a varganyanak fajront van egy időre. Tehát egy adott területen, ha vizsgálunk mondjuk egy húsz napos időszakot, egy egy időpontban egészen elterő gomba fajok tobzodását találjuk. Ilyenkor van az hogy "összeszedtek" előlem, meg egyéb sirámok, pedig egyszerűen csak jókor kell jó helyen lenni.Nem ritka hogy egy jobb vargánya hullám néhány nap alatt lecseng.
Egyáltalán nem biztos hogy ízletes vargányát találtál, legalábbis az általad leirt bélyegek a jóval gyakoribb nyári varganyara is igazak. A repedezett kalapbőr számomra kifejezetten az utóbbi fajra imponál. Persze gond egy szál se, mindkettő kitűnő.
Felénk nem volt 5 mm, azt meg napközben a száraz déli szél agyonvágta. Lilatönkűt már évek óta nem szedek csak kóstolónyi mennyiségben. Optimális időjárás lenne számára a hidegsokk után 15-20 mm eső, utána ac középpont…
Felénk nem volt 5 mm, azt meg napközben a száraz déli szél agyonvágta.
Lilatönkűt már évek óta nem szedek csak kóstolónyi mennyiségben. Optimális időjárás lenne számára a hidegsokk után 15-20 mm eső, utána ac középpont 4 -5 °C-os minimum hőmérséklettel délelőtt 9-10 körül felszálló és du. 3 körül leszálló köddel. A laskának és a júdásfüle kedvencemnek dettó. Volt eset, amikor kocsánytalan tölgy tuskóson két elvetemült cimborámmal 50 kg-nál több júdásfülét szedtünk. Az elmúlt években örültem egy-két maréknak. Úgy néz ki, az idén a laskát agyonveri a meleg száraz idő, utána meg az első érdemi fagy végleg leállítja. Az idei gombaszezonom egy nagy bakfitty, vagy ahogy Télember mondja: nudli. De sajnos tényleg nudli. Sajnos a Bükk, vagy Zala nekem messze van. Az összes gombám idén az általam beöntözött horgásztelkem melletti ezüstnyárasból származott. Volt vagy fél kiló.
Volt össz tizenöt mm eső. Nagyon várom már az őszi kedvencemet, a likatönku pereszket. Viszont a jelenlegi, és a várható időjárás egészen más, ha nem lenne ez a saját neméhez vonzódő szárazság, jó esély lehetne a meleg…
Volt össz tizenöt mm eső. Nagyon várom már az őszi kedvencemet, a likatönku pereszket. Viszont a jelenlegi, és a várható időjárás egészen más, ha nem lenne ez a saját neméhez vonzódő szárazság, jó esély lehetne a meleg igényes (bronzos, nyári) vargánya fajok termotest képzésére! Nem csodálkoznék, ha helyenként ez így is be következne. (Az ízletes vargányát épp az ilyenkor szokásos, fagyok előtti hűvösebb idő indítja be, tehát az más tészta...) ránézek azért a kert végi lilatonku pereszkés helyekre, mert a gombavilag mindig szolgál meglepetésekkel.
Felénk a laska nulladik (tuskós) hullámát leszámítva eddig a teljes idei gombaszezon elmaradt. Más: megérkeztek a varjak a Kárpátokon túlról.
Felénk a laska nulladik (tuskós) hullámát leszámítva eddig a teljes idei gombaszezon elmaradt.
Más: megérkeztek a varjak a Kárpátokon túlról.
Felénk csak a nyár eleji időszakban alakult ki gombás időszak, rókagomba kifejezetten sok, a vargánya szerény volt. Egy erdei gombás időszaknak megvannak a szakaszai, nagyon toppon kell lenni, hogy az igazán jó,…
Felénk csak a nyár eleji időszakban alakult ki gombás időszak, rókagomba kifejezetten sok, a vargánya szerény volt.
Egy erdei gombás időszaknak megvannak a szakaszai, nagyon toppon kell lenni, hogy az igazán jó, általában pár napos időszakot elcsípd. (vargánya). Szárazság után kialakulo kedvező időszakban (kiadós esők után 8-14 nap múlva) általában a galambgomba kezd, de hamar jön a vargánya is, ilyen szituban néha elkepesztő mennyiségben. Viszont, mint minden gomba, a vargánya is pihenőt tart előbb utóbb, legyen bármilyen kedvező is a körülmény. Közben jönnek az újabb fajok, pl. ha a keserű gomba megjelenik, vagy a büdös galambgomba, akkor a varganyanak fajront van egy időre. Tehát egy adott területen, ha vizsgálunk mondjuk egy húsz napos időszakot, egy egy időpontban egészen elterő gomba fajok tobzodását találjuk. Ilyenkor van az hogy "összeszedtek" előlem, meg egyéb sirámok, pedig egyszerűen csak jókor kell jó helyen lenni.
Egyáltalán nem biztos hogy ízletes vargányát találtál, legalábbis az általad leirt bélyegek a jóval gyakoribb nyári varganyara is igazak. A repedezett kalapbőr számomra kifejezetten az utóbbi fajra imponál. Persze gond egy szál se, mindkettő kitűnő.
A Bakonyerdő hatalmas, én is csak bizonyos részeit ismerem jól. A magam számára 3 részre osztom: várpalotai (keleti), zirc-veszprémi (középső), pápa-bakonybéli (nyugati) A középső részre sokat járunk kirándulni, a…
A Bakonyerdő hatalmas, én is csak bizonyos részeit ismerem jól. A magam számára 3 részre osztom: várpalotai (keleti), zirc-veszprémi (középső), pápa-bakonybéli (nyugati) A középső részre sokat járunk kirándulni, a nyugati, és főleg a várpalotai részt eddig kevésbé jártuk be.
A Bakony fő specialitása szerintem a sok, látványos szurdokvölgy, mindegyik külön egyéniség. A sokak által jól ismert Cuha-szurdok mellett mindenképp érdemes megnézni a bakonynánai Gaja-szurdokot (római fürdő), ez a Bakony igazi Grand-kanyonja, sok emelet magas, függőleges sziklafalakkal, meglepő méretű vízeséssel. Van pár igen jelentős aknabarlang, elsősorban Tés környékén a Keleti-Bakonyban (Csengő zsomboly és társai), valamint a Keszthelyi-hegységben (Csodabogyós barlang), már ha azt is a Bakonyhoz számítjuk. Ami még "specialitás", az a sok zárt, hegyvidéki bükkös. A fenyőfői ősfenyves pedig állítólag jégkori reliktum, pontosabban maradvány az eljegesedés utáni nyír-erdeifenyő korszakból.
Szóval, sok érdekes dolog van errefelé, érdemes eljönni túrázni.
Az én most már felnőtt lányom is kisebb korában imádott "kőmászni" a Bakonyban, ő is a patakmederben mászkált a sziklák között az ösvény helyett.
Egyszer pedig a Tési-fennsíkra mentünkben egy egész csapatra való sátánistával találkoztunk, még zászlókat is vittek, onnan jöttünk rá mifélék.
, és tényleg csodálatosak, egy jó barátom, akivel sokat túráztunk régen - főleg a Börzsönyben - a kedvence lett a Bakony a maga "békés" hangulatával, akkor még nekem a "kevésbé kedvenc" túrahelyeim közé tartozott (kivéve az előző levelemben leírt helyeket), de mára már nagyon megszerettem és ennek a folyamatnak a része volt a most általad leírt helyek megismerése.Mi kipróbáltuk, tényleg jó hely, egy hőségnap mentünk oda tavaly (a szurdok miatt persze): 12 fokkal!!! volt hűvösebb a szurdokban, egy mennyei felfrissülés volt. A két lánnyal gondolhatod, meddig jutottunk a patakparti…
Mi kipróbáltuk, tényleg jó hely, egy hőségnap mentünk oda tavaly (a szurdok miatt persze): 12 fokkal!!! volt hűvösebb a szurdokban, egy mennyei felfrissülés volt. A két lánnyal gondolhatod, meddig jutottunk a patakparti úton (ők a mederben, mi meg itt is, ott is, az első pihenőig jutottunk
Emlékszem, még cserkészkoromban a Cuha szurdok fentebbi részén valamilyen elhagyatott állomásépületénél aludtunk, éjjel meg jött valami autó a sáros földúton fentről...aztán másnap meg Porváról Borzavárra menve önhatalmúlag mellénk szegődött egy furcsán viselkedő szerintem szektás fickó és velünk akart aludni, de tényleg elég gyanúsan viselkedett, úgyhogy aztán kiadtuk az útját. Este meg a Borzavári kocsmában kértem száraz vörösbort (a mércés merítős kehelyből...fújj), megkérdeztem honnan van, mire a nő közép-részegen annyit mondott: "most ha azt mondom a Balatonról, elhiszed?, Egyébként fogalmam sincs".....aztán csendben megittam a felét, és távoztunk, a szálláson meg éjjel leoltott villanynál vibráltak a lámpák random-szerűen .... érdekes egy nap volt, de mégis jó emlékek maradtak ezek, mert közben annyit röhögtünk.
Egyébként Te biztos ismered jól a Bakonyt, nekem az Ugod-Bakonybél közti rész nagyon tetszett, a maga elhagyatottságával, kellemes emlék az is.
