Csapadékos, meleg július

 

Összességében elmondhatjuk, hogy "hûen" a májusi és a júniusi idõjáráshoz a legmelegebbnek tartott hónapunk, azaz július is hozta a változékony formáját. Hõmérsékletet tekintve az átlagnál 1-3 fokkal volt melegebb és az átlagos csapadékmennyiség mintegy 1,5-2 szerese esett le. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatbázisa alapján (2009-tõl nyilvánosan elérhetõ) hasonló július 2014-ben volt hazánkban. 

 

Részletezve a hónap idõjárása

 

Július hónapunk elsõ 1-1,5 hetének az idõjárását egy délnyugat felõl benyúló magassági gerinc (anticiklon) alakította. Amelynek hatására meleg levegõ érkezett a a Kárpát-medencébe. A kontinens északi területei felett ciklonok és a hozzájuk tartozó frontok vonultak és többszöri alkalommal okoztak csapadékot, lokálisan pedig nagyobb mennyiségû csapadék is elõfordult felhõszakadás és jégesõ kíséretében. 

 

 Fetcroll fényképe Gálosfáról (07.08.)

 

9-étõl intenzív felmelegedés kezdõdött. Az elõbb említett anticiklon és a tõlünk északnyugatra elhelyezkedõ ciklon közös áramlási rendszerében Afrika felõl forró légtömegek érték el hazánkat. Olyannyira, hogy a 12-én érkezõ hidegfront elõtt 33-36 fokos kánikula tombolt az országban. 12-én kedden hidegfront érte el hazánkat és a következõ 5-7 napban csaknem az ország egész területén jelentõs mennyiségû csapadék esett. 

 

2016.07.12. Kedd

 

A kedden végbemenõ eseményeket szépen láthattuk például az amerikai GFS modell térképein hétfõn. A dunántúli területeken 500-1000 J/kg konvektív hasznosítható energia mellé 20 m/s szélnyírás és erõs nedvesség-konvergencia társult, így nem volt kérdéses, hogy másnap, vagyis kedden a nyugati területeken heves zivatarok fognak kialakulni. A Duna vonalától keletre esõ területeken nedvesség hiányában nem alakultak ki komolyabb dolgok. Kedden délután a prefrontális konvergencia hatására az Alpok felõl fõleg a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon alakult ki szórványosan heves zivatar. Ezeket a zivatarokat felhõszakadás, nagy méretû jég (2-4 cm) és viharos szél kísérte. Értesülések szerint például Szombathelyen több ház ablakát, redõnyét betörte a jég, illetve több gólya és gólyafiókák is elpusztultak a heves zivatar következtében. Mérõhálózatunkban szerda reggelig a legtöbb csapadékot Vépen mérték (szélkerék21) ami 36,3 mm volt, de például Kõszegen 35,8 mm (Hepi)Söptén 22,5 mm (bareszsopte) csapadék esett. Jelentõs hõmérsékleti kontraszt ezen a napon még nem jelentkezett a délutáni hõmérsékletekben, ugyanis a Dunántúlon 32-35, a Duna vonalától keletre 33-36 fokos hõség tombolt.

 

Szélkerék21 vépi észlelõnk fényképe a szupercelláról

 

A Vépen lefotózott szupercella nem sokkal a falutól északra-északnyugatra fekvõ Kõszegen okozott nagyméretû jeget. Hepi fényképe

 

2016.07.13. Szerda

 

Szerdán hajnalban "robogott át" a Dunántúlon a hidegfront újabb hulláma. Hajnalban a fõváros térségében, reggel pedig már az Északi-középhegység környékén is elõfordultak intenzív záporok, zivatarok. A front átmenetileg stabilizálta a légkört, így délután a Dunántúlon még pár órára a Nap is kisütött. Ezzel szemben az Északi-középhegység térségében tovább folytatódott a zivatarozás. A Tisza-tó és az Északi-középhegység keleti területei fölött délután 14 óra magasságában vonalba rendezõdött heves zivatarok alakultak ki. Nagy veszélyforrás szintén a felhõszakadás és a jégesõ volt. Ezeknek a zivataroknak azért volt nagy veszélye a nagyméretû jég, mert száraz légprofilban alakultak ki. Nem lehet teljesen kizárni azt sem, hogy több helyen folyékony halmazállapotú csapadék nem ért földet, hanem tisztán jég esett. A lassú cellaáthelyezõdés következtében ezeken a területeken is többfelé esett jelentõs mennyiségû csapadék. A lassú cellaáthelyezõdést jól bizonyítja a poroszlói csapadékadat, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat itt 138,5 mm csapadékot mért. Délután újabb égi áldás érkezett a Dunántúl fölé. Ugyanis nyugati-délnyugati irányból heves zivatarok, szupercellák alakultak ki. Ezek a zivatarok estére rendszerbe szervezõdve haladtak tovább északkeleti irányba. Nyomukban felhõszakadás, viharos szél és nagy méretû jég társult. A MetNet adatbázisából kikeresve csütörtök reggelig Siófokon 69,4 mm(Télember) Csobánkán 62,9 mm Vöröstón 54,9 mm (Mustár) csapadék hullott. A hõmérsékleti értékeket tekintve a legmagasabb nappali hõmérséklet a Dunántúlon 26-32, a Duna vonalától keletre 30-35 fok között alakult. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján az Alsóörs-Siófok vonalon este 129 km/h-s széllökést mértek.

 

Susulyka felvétele Csopakról. A Balaton környékét sem kímélte a jég

 

 Szupercella a Dunántúl északi részén. MetFickó felvétele

 

 

2016.07.14. Csütörtök

 

Csütörtök virradó éjjelre nyugat felõl újabb heves konvektív rendszer ért el bennünket. Ez a rendszer jelentette számunkra a lehûlést, mert itt már átkerültünk a frontrendszer hátoldali szakaszára. A csapadékzóna nyomában ismét többfelé alakult ki heves zápor, zivatar. Péntek reggelig jelentõs mennyiségû csapadék fõleg a Duna vonalától keletre fordult elõ. Csütörtökön a legtöbb csapadék Pápocon (Soder) esett itt 25,0 mm mértek.

 

2016.07.15. Péntek

 

Pénteken a nap nagy részében változóan felhõs volt az ég. Több-kevesebb napsütés mindenhol volt. De idõjárásunkban ekkor ismét változás kezdõdött. Az átvonult hidegfront után az Adriai-tenger környékén egy mediterrán ciklon képzõdött. Ez, illetve egy peremciklonja határozta meg péntek délutántól idõjárásunkat. Hatására dél felõl egyre többfelé alakult ki esõ, zápor, helyenként zivatar. Majd az éjszaka elsõ felében intenzív csapadékzóna érte el hazánkat. Szombat reggelig az alpokaljai területeket leszámítva sokfelé volt jelentõs mennyiségû csapadék. Szombat reggelig jelentõs mennyiségû csapadék fõleg a Duna vonalától keletre fordult elõ. Mérõhálózatunk alapján Szegeden 64,0 mm (Trebor), 62,9 mm(gasparrobert), Kiskunmajsán 62,0 mm (Kaszabubu) Újkígyóson 40,1 mm (kruat) esõ esett.

 

2016.07.16. Szombat

 

Reggel országszerte borult volt az ég, a Kisalföld kivételével sokfelé esett az esõ. A déli óráktól viszont elõbb délkeleten, majd a Tiszántúl nagy részén felszakadozott a felhõzet, és néhány órára a Nap is kisütött ezeken a tájakon. A csapadéktevékenység délutánra fokozatosan az északi és nyugati megyék fölé tolódott, a középsõ országrészben, hozzávetõlegesen a Szolnok-Vác vonalon pedig záporok alakultak ki. Estére egyre kevesebb helyen fordult elõ csapadék. Az északi, északnyugati szél többfelé megélénkült, a Nyugat-Dunántúlon megerõsödött. A legtöbb esõ a Baranya-megyei Komlón esett, itt 91,0 mm-es napi csapadékösszeget regisztráltak (szala), de például Szentmártonkátán 53,9 mm (talaci), Mázán 50,5 mm (völgyiernõ) esett. 

 

2016.07.17. Vasárnap

 

Vasárnap a szombati naphoz hasonlóan az ország nagy részén erõsen felhõs vagy borult volt az ég. Kezdetben a Duna vonalától keletre, majd a Dunántúlon is kialakult esõ. A legtöbb csapadék hétfõ reggelig a középsõ megyékben, illetve északon-északkeleten esett. A legtöbb csapadékot Kékestetõn mérték, itt 40,5 mm hullott (Picike2011), míg Hevesen 34,4 mm (kuruczlaci), Edelényben 26,2 mm (Rencsis) csapadékot mértek észlelõnk. A légörvény ezen a napon távozott nyugat felé, aminek következtében a késõ esti órákra már az Alpokalján is megszûnt a csapadék.

 

A következõ héten jelentõsen csökkent a csapadékhajlam. Ugyan csapadék nélkül nem maradtunk. A változó felhõzet mellett fõleg csütörtökön (21-én) az Északi-középhegység nyugati felében többször erõsen megnövekedett a felhõzet és ott lokálisan elõfordult jelentõs mennyiségû csapadék. A hét további részében beleértve a hétvégét is maradt a napos, gomolyfelhõs idõ szórványos záporokkal zivatarokkal.  

 

25-én hétfõn hajnalban északnyugat felõl hidegfront érte el hazánkat. Aminek következtében hajnalban már a Dunántúlon élõk mennydörgésre ébredhettek. A zivatarok majd megszûntek és a délutáni órákra már az Északi-középhegységben is robbant a légkör. Ott fordult elõ további zivatar-tevékenység. Ezen a napon is lokálisan elõfordult jelentõs mennyiségû csapadék. A legtöbb csapadékot Söptén mérte Bareszsopte nevû észlelõnk, itt 44,1 mm csapadék esett.

 

26-án is megmaradt az idõjárásnak a csapadékos jellege. Ekkor már az ország keleti felében is elõfordultak záporok, zivatarok. A Kisalföldet kivéve az ország más részein többfelé esett jelentõs mennyiségû csapadék. A legtöbb csapadékot Szegeden mérték (Trebor) itt 54,6 mm esett. 

 

 Zivatar érkezése 26-án Kaposfõre. Djrafy fényképe

 

27-én is erõteljes volt a gomolyfelhõ-képzõdés és nagyjából a Zalaegerszeg-Dunaújváros-Záhony vonaltól északra alakultak ki intenzív záporok, zivatarok. A legintenzívebb zivatarok a Dunántúli-középhegység térségében alakultak ki. A legtöbb csapadékot ezen a napon Cseszneken mérték (Bakonyvár) itt 59,0 mm esett. 

 

28-án az intenzív záporok, zivatarok fokozatosan a Duna vonalától keletre lévõ megyékre összpontosultak. Itt többfelé alakult ki heves zivatar felhõszakadás és jégesõ kíséretében. Ezen a napon Kunszentmiklóson esett a legtöbb csapadék, ahol B.Kimi észlelõnk 48,6 mm mennyiségû csapadékvizet önthetett ki a csapadékmérõbõl. 

 

31-én az ország nagy részén sokat sütött a Nap, de az északi országrészben záporok, zivatarok okoztak változékony idõt. Az esti óráktól nyugat felõl vonalba rendezõdött zivatarlánc érte el az országot, és egyre többfelé alakult ki csapadék intenzív villámtevékenység, helyenként felhõszakadás kíséretében. Sárisápon 61,8 mm csapadékot mért Berces nevû észlelõnk. 

 

Idõjárási statisztikák

 

A július mint láthatjuk a térképen 1,5-3 fokos pozitív hõanomáliával zárt

 

Nincs az országnak olyan szeglete ahol csapadékhiány volt júliusban

 

Havi csapadékösszeg térkép. Az értékek nem egy száraz júliusi idõjárást sugallnak. 

 

Érdekességképpen a Top3 havi csapadékadat a MetNet adatbázisa alapján:

 

3. helyen zárt Csesznek (Bakonyvár) 186,6 mm-rel

2. helyre Komló került (Szala) 196,5 mm-rel

1. helyen pedig Sárisáp településneve szerepel (Berces) itt 197,8 mm-rel zárt a hónap

 

Írta: Zsombok Imre (Picike2011)