Tél Tábornok elsõ támadása 2015-ben
Az elõzõ két év kissé visszafogott, sokfelé hószegény tele, valamint az idei forró nyár és meleg szeptember után joggal merült fel a kérdés, hogy idén mikor érkezik meg hazánkba az elsõ komolyabb lehûlés és hó. A lelkesebb fórumozóink már az õsz derekán elkezdték latolgatni az esélyeket, de a légkör sokáig nem produkált biztató elõjeleket. Noha október közepén érkezett egy erõsebb lehûlés, mely a legmagasabb hegycsúcsainkon elegendõ volt a havas esõ átmeneti megjelenéséhez, és november legelején a kelet felõl beszivárgó száraz levegõ meghozta az elsõ országos fagyokat, a hónap középsõ részét a nyugatias áramlás uralta, mely igen enyhe levegõt szállított fölénk. Tél Tábornok azonban úgy gondolta, mégsem hagyja veszni az utolsó õszi hónapot, és a hónap végén megindította elsõ, még viszonylag gyenge támadását.
Bár korábban úgy tûnt, hogy már a hónap közepén bekövetkezhet némi változás, ezt megakadályozta a kissé kései Kate hurrikán, mely az Atlanti-óceán felõl szinte naponta egymást követõ ciklonok közé olvadva kissé meghosszabbította az enyhe idõszakot Közép-Európában.
850 hP-os hõmérséklet és geopotenciál Európa térségében november 13-án - jól látható, hogy a kontinensen és az Atlanti-óceánon is viszonylag egyenletes Ny-K irányú hõmérsékleti eloszlás alakult ki, a ciklonok pedig egymást követõen vonultak Észak-Európában (a kép bal szélén, az Atlanti-óceán felett lévõ ciklon az, amely a korábbi Kate hurrikánból alakult át mérsékelt övi ciklonná)
Várható volt azonban, hogy az elõzõ ábrán megfigyelhetõ, Ny-K-i irányban viszonylag homogén hõmérsékleti eloszlás nem fog tudni sokáig fennállni, vagyis elõbb-utóbb megindul a két légtömeg átkeveredése, a hideg délre, míg a meleg északra jutásával. Ezen folyamatot viszonylag korán meglátták a modellek, így érthetõ módon tagjaink is egyre felfokozottabban várták a bekövetkeztét. Végül 18-án az utolsó erõsebb ciklon is elérte a Brit-szigeteket, mögötte pedig nem érkezett újabb. A gyors mozgású ciklon 20-án már Skandinávia fölé helyezõdött, és mögötte megindult a sarkvidéki hideg légtömeg dél felé.
850 hP-os hõmérséklet és geopotenciál Európa térségében november 20-án - az elõzõ ábrához képest szembetûnõ, hogy egyetlen cikloncentrum maradt fenn Skandinávia felett, és annak nyugati oldalán sarkvidéki hideg levegõ indult meg délnek, bár a délebbi szélességeken még megmaradt a Ny-K irányban szinte homogén hõmérsékleti eloszlás
A hideg beáramlása meglehetõsen dinamikusan zajlott le. Az elõzõ ábrán még a hozzávetõlegesen London-Berlin vonalban húzódó hidegfront egy nap alatt elérte az Alpokat, de kelet felé haladva kissé lelassult, és több peremhullám alakult ki rajta, továbbá a Genovai-öböl térségében egy mediterrán ciklon is keletkezett. Így a hideg levegõ is megtorpant hazánktól délkeletre. Idõközben pedig az Atlanti-óceánon egy nagy kiterjedésû anticiklon fejlõdött ki, mely blokkolta a nyugat felõl érkezõ újabb ciklonokat.
850 hP-os hõmérséklet és geopotenciál Európa térségében november 22-én - a hideg levegõ két nap alatt elárasztotta Nyugat- és Közép-Európát, felborítva a hõmérsékleti elrendezõdést, melynek eredményeképp az Atlanti-óceánon messze északra, egészen Izland térségéig felnyúlt a melegebb légtömeg
Hazánk idõjárását 21-én eleinte az átvonuló hullámzó hidegfront határozta meg, mely mögött már megérkezett hozzánk a hideg levegõ. A front és peremhullámai fõként az ország déli és keleti részén okoztak jelentõsebb csapadékot, de a késõ délutáni órákra átmenetileg mindenütt csökkent a csapadékhajlam. Éjszaka egy újabb peremhullám, majd 22-én az idõközben legyengült mediterrán ciklon révén még két kiterjedtebb csapadékmezõ haladt végig az országon, de ezek is a Nagykanizsa-Bakony vonaltól délkeletre esõ területeket érintették. Az alacsonyan fekvõ területeken jellemzõen esõ, havas esõ hullott, de a magasabb hegységeinkben, hozzávetõlegesen 400-500 m felett már hó esett, és hétfõ reggelig általában több cm fehér lepel fedte be a csúcsokat. A legtöbb Kékestetõn, ott ugyanis a 25 cm-t is elérte a hóréteg vastagsága.
Vasárnap és hétfõn több lelkes észlelõnk is rászánt egy kis idõt, hogy megörökítse a szezon elsõ hópaplanját.
VáraljaMet a Mecsekre látogatott fel:
Talaci Galyatetõn fényképezett:
Picike2011 Kékestetõn készített fotót:
Póni a Bükkbõl, Fehérkõlápa térségébõl hozott havas képeket:
Micibot-ék a Dobogókõn jártak:
Ezzel azonban még nem volt vége Tél Tábornok támadásának, sõt, ezután lett csak igazán télies az idõjárás. A csökkenõ felhõzetnek köszönhetõen többfelé fagyott, 24-én és 25-én északon, északkeleten már erõs fagyok is elõfordultak. A hírhedt fagyzugban, Zabaron 25-ére virradóan a szezon elsõ zord napja is meglett, hiszen -10,1 fokig csökkent a hõmérséklet. A Nyírségben pedig mindkét nap elõfordult tartós zúzmarás köd, melynek területén egész nap fagyott, 25-én helyenként csak -2 fok körül tetõzött a hõmérséklet. Mindeközben 25-én dél felõl egy gyenge mediterrán ciklon, míg nyugat felõl egy észak-atlanti ciklon gyenge hidegfrontja érintette az országot. Ezeknek, és a már megfelelõen áthûlt levegõnek köszönhetõen 26-ára virradóan síkvidéken is elõfordult havazás, elsõsorban a déli, délkeleti megyékben, illetve a nyugati határszélen. Általában csak lepel-1 cm hó hullott, de a Soproni-hegység nyugati felén 4-5 cm havat is mértek, néhány km-rel nyugatabbra, Ausztriában pedig már 8-10 cm hó is elõfordult.
Djrafy Zselickisfaludon örökítette meg az elsõ havat:
Fool* fotói Sopron és az osztrák Fraknó térségében:
A tél erejébõl még 27-én is futotta elszórt hószállingózásra, gyenge havazásra, miközben délrõl újabb mediterrán ciklon is érintett minket. A sok ciklonnak azonban ára volt, a felhõs idõ miatt ugyanis már több helyen vált fagymentessé az éjszaka, és napközben is elérte a hõmérséklet a 3, 5 fokot. Így a hó mellett ismét megjelent az esõ, havas esõ is. Tél Tábornok tehát lassacskán visszavonta seregeit, készülve a második felvonásra.
----------
Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)