Patricia, a rekorderõs hurrikán

Kialakulási körülmények:

 

Patricia kialakulását és gyors megerõsödõsét az együttesen igen kedvezõ légköri és óceáni feltételek tették lehetõvé. A tengerfelszín hõmérséklete a hurrikán útvonalában sokfelé elérte a 30-32 °C-ot, mely igen magas értéknek számít, és ez jelentõs hõforrást biztosított a ciklon számára. Ráadásul, mivel bõ egy hónapja nem fordult elõ trópusi ciklon ezen a környéken, mely felkeverte volna az óceán alsóbb rétegeibõl a hidegebb vizet, a meleg víz a felszín alatti rétegre is kiterjedt. A légköri tényezõk közül az az erõs magassági anticiklon emelkedik ki, mely alatt Patricia kifejlõdött és sokáig tartózkodott. Ez jelentõsen erõsítette a ciklon másodlagos cirkulációját, vagyis a meleg, páradús levegõ beáramlását a ciklonba az alacsonyabb szinteken. Emellett pedig hozzájárult ahhoz is, hogy a hurrikán sokáig gyenge szélnyírású környezetben maradhasson.

 

Patricia útja Mexikóig:

 

Október 14-én egy sekély ciklonális mezõhöz kapcsolódóan nagy területre kiterjedõen zivatarok alakultak ki Közép-Amerika térségében. A következõ napokban a zivatarok súlypontja fokozatosan a Csendes-óceán fölé helyezõdött át, ahol a meleg víz felett 17-én már egy viszonylag szervezett, de még kiterjedt zivatarrendszer jött létre. A fátyolfelhõkön már ekkor is meg lehetett figyelni a magassági anticiklon hatására kialakult szétáramló mozgást.

A zivatarrendszer a következõ két napon nem változtatta helyét, és bár gyakran produkált erõs konvekciót, még szervezetlen maradt. Így csak 20-án kapott trópusi depresszió besorolást, amikor már határozott örvénylés indult meg benne alacsony szinten is. A ciklon viszont még ekkor sem volt jól fejlett, mivel két nagyobb zivatartömbbõl tevõdött össze, melyek közül az északabbihoz kapcsolódott az alacsony szintû központ.

21-ére virradóan a ciklon megindult nyugat-északnyugat felé, ahol még melegebb víz fölé ért. Ennek és a magassági anticiklon hatásának köszönhetõen ekkor gyors erõsödésbe kezdett a rendszer, mely éjjel megkapta a trópusi vihar besorolást és ezzel együtt a Patricia nevet is. A vihar gyorsan szervezõdött, és a nap második felére már egy jól fejlett magot alakított ki, a központban és attól északra igen magas zivatarfelhõkkel.

Patricia így folytatta gyors erõsödését, és 22-ére virradóan már 1-es kategóriájú hurrikán lett. Kora délelõttre pedig a 2-es kategóriát is elérte. Az ekkor - még alacsony napállásnál - készült mûholdképeken már megmutatkozott egy kezdetleges szemfal vastag zivatarfelhõzettel körülvéve, illetve a külsõ csapadéksávokban is több intenzív, túlnyúló csúccsal rendelkezõ zivatargócot lehetett megfigyelni. Mindezek jelezték, hogy a hurrikán még erõsödõben van.

Nem is volt tehát meglepõ, hogy amikor délután repülõgépes méréseket végeztek a ciklonban, már 4-es erõsségûnek találták azt. Ekkorra Patricia jól fejlett szemet alakított ki, melyet továbbra is egy igen határozott, széles zivataros mag vett körül.

Néhány elõrejelzés ekkor már pedzegette, hogy a hurrikán 23-án észak felé kanyarodva, mexikói partot érése elõtt még elérheti a legmagasabb, 5-ös kategóriát is, igaz annak csak az alsó határát. Patricia azonban már éjszaka elérte ezt az erõsséget, reggelre pedig jócskán meg is haladta az ahhoz tartozó minimális, 252 km/h-s szélsebességet. Az ekkor végzett újabb berepülés során ugyanis a 700 hPa-os repülési magasságban 356 km/h-s 10 másodperces szélsebességet mértek, mely a felszín közelébe átszámolva 325 km/h-s 1 perces átlagszelet jelentett 400 km/h körüli széllökésekkel. A központi légnyomás pedig az utolsó átrepülés során 880 hPa-nak adódott. A ciklon még mindig zajló erõsödését jól jelezte, hogy a mérések során végzett elsõ és utolsó átrepülés között, kb. 2 óra alatt 10 hPa-t csökkent a ciklonban a központi légnyomás. Patricia igen kompakt jellegét pedig az mutatta, hogy a belsõ szemfal mindössze néhány 10 km-es átmérõjû volt, és ebben 25 km-en belül 100 hPa-os nyomási gradiens alakult ki. A ciklon jól fejlett struktúráját kitûnõen mutatták az elsõ nappali mûholdképek is.

A hurrikánban napközben egy úgynevezett szemfal-kicserélõdési folyamat indult meg. Ennek során a belsõ szemfal összehúzódik, majd végül feloszlik, miközben körülötte egy új, a korábbinál jóval nagyobb átmérõjû szemfal alakul ki. A folyamat közepette zajlott éppen egy újabb repülõgépes mérés, így jól végig lehetett követni a hatásait. Az elsõ átrepülés alkalmával a ciklon még nem változtatta erejét az elõzõ méréshez képest, szintén 325 km/h-s átlagszelet és 879 hPa-os légnyomást mértek benne. A szem hõmérséklete pedig 700 hPa-on 30 °C körülinek bizonyult, mely igen magas értéknek számít. (Ez alapján nem zárható ki, hogy Patricia a két mérés között eltelt 10-11 órás idõszakban érte el legnagyobb erõsségét, kissé nagyobb szélsebességgel és alacsonyabb légnyomással. - megj.) A belsõ szem átmérõje ekkorra viszont már jelentõsen lecsökkent, és a repülõgép radarján látható volt az e körül kialakuló új, jóval nagyobb szemfal.

A szemfal-kicserélõdés során a hurrikánok veszítenek erõsségükbõl; nem volt ez másképp Patricia esetében sem. A néhány óra múlva végzett második átrepülés során már "csak" 305 km/h-s átlagszelet és 900 hPa-os központi légnyomást jelentettek. A ciklon gyengülése a következõ órákban is folytatódott egészen a partot érésig. A szemfal-kicserélõdési folyamat ugyanakkor nem tudott teljesen befejezõdni, bár a mûholdképen a belsõ szem ekkor már nem volt megfigyelhetõ. Így Patricia még 5-ös erõsségû hurrikánként érte el Mexikót, 270 km/h-s átlagszéllel és 920 hPa-os légnyomással. Ezen értékeket néhány mérõállomás is megerõsítette.

A ciklon a szárazföld felett északkelet felé fordult, és a hegyvidéki területeken áthaladva rendkívül gyorsan legyengült. Mindössze 18 órával a legerõsebb állapota után, 24-én kora délelõtt már csak közepes trópusi vihar volt 80 km/h-s szélsebességgel és 998 hPa-os központi légnyomással, vagyis a szélerõsség ez idõ alatt 245 km/h-val esett vissza, míg a légnyomás 119 hPa-lal nõtt. Végül estére Patricia cirkulációja teljesen feloszlott.

 

Mivel a hurrikán kevésbé lakott területen ért partot, és az igen erõs szelek csak a központ 50-60 km-es sugarú környezetére korlátozódtak, a szél szerencsére csak kis területen okozott nagyobb károkat. A ciklonból ugyanakkor már nagyobb területen hullott igen jelentõs mennyiségû csapadék, mely a hegyvidéki térségben áradásokat, földcsuszamlásokat idézett elõ már jelentõs károkkal.

 

Rekordok:

 

Patricia legnagyobb erõssége – a jelenlegi adatok alapján, mely a Hurrikánközpont által néhány hónap múlva elkészülõ végleges jelentésben kis mértékben még változhat – az utolsó repülõgépes mérések során mért 879 hPa-os központi légnyomás, és a 325 km/h-s 1-perces átlagszél volt. Ezek mindegyikre rekordnak számít a kialakulási területen, vagyis a Csendes-óceán keleti felén (a dátumválasztó vonaltól keletre). A korábbi rekord tartója az 1997-es Linda hurrikán volt, melyben 902 hPa-os központi légnyomást és 295 km/h-s szélsebességet mértek. Rekordnak számíthat még a szem hõmérséklete is, mivel ejtõszondával 710 hPa-os magasságban 32,2 °C-ot  mértek, és a korábbi 700 hPa-on mért rekord 30 °C volt az 1973-es Nora tájfunban. (A tájfun a hurrikán kategóriával ekvivalens elnevezés a Csendes-óceán nyugati részén – megj.)

 

Patricia szintén rekordernek számít az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont hatáskörébe tartozó területeken, vagyis együttesen a Csendes-óceán keleti részén és az Atlanti-óceánon is, hiszen az utóbbi területen az éppen 10 évvel ezelõtt, 2005. október 20. körül tevékenykedõ Wilma hurrikán számít a legerõsebb trópusi ciklonnak 882 hPa-os központi légnyomással és 295 km/h-s szélerõsséggel.

 

Globálisan azonban Patricia nem tudott rekordot dönteni. A legalacsonyabb légnyomás rekordját továbbra is az 1979-es Tip tájfun tartja,  870 hPa-os értékkel. Szélerõsségben pedig az 1961-es Nancy tájfun tartja a rekordot, melyben a Saffir-Simpson hurrikánskálára átszámított 1-perces átlagszél 345 km/h volt. Vitatható, hogy a közelmúlt legerõsebb trópusi ciklonjának kikiáltott 2013-as Haiyan tájfunnál erõsebb volt-e Patricia. Haiyan esetében ugyanis nem végeztek közvetlen méréseket, csak mûholdas becslések alapján határozták meg az erõsségét. A tájfun központi zivatarfelhõzete ugyanakkor erõsebb és kiterjedtebb volt Patricia-énál, így nem kizárt, hogy a hivatalosan megadott adatoknál (895 hPa-os központi nyomás, 315 km/h-s átlagszél) erõsebb volt. Megjegyzendõ, hogy ezen mûholdas becslések Patricia esetében is a repülõgéppel mért adatoknál legalább 30-40 km/h-val gyengébb szélerõsségre utaltak.

 

Mûholdkép-animáció a hurrikánról:

 

 

----------

 

Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)