Pál fordulása

Az egyébként korántsem rendkívüli mértékû január végi lehûlés azért mondható nagyon jelentõsnek, mert elõtte kivételesen enyhe napokban volt részünk a hónap elején. Különösen január 10-én és 11-én mértek az országban rendkívül magas, már-már késõ tavaszi hõmérsékleteket. Tizedikén például Sopron környékérõl 19 fokot jelentettek, de szerte a Dunántúlon sokfelé elérte, sõt meg is haladta a hõmérsékleti maximum a 15 fokot.

 

 

Maximum-hõmérsékletek Magyarországon 2015. január 10-én a MetNet adatai szerint

 

Tizenegyedikén is észleltek 16-17 fokos csúcshõmérsékletet Sopron környékén, továbbá a fõváros egyes részein:

 

 

Maximum-hõmérsékletek 2015. január 11-én a MetNet adatai szerint

 

Ha egy pillantást vetünk a szinoptikai térképekre, rögtön látjuk a szokatlan enyheség okát. A dél-délnyugat-európai magasnyomás és az észak-európai több középpontú ciklon közös áramlási rendszerében igen gyors mozgással érkeztek térségünkbe nyugat-északnyugatról a magas hõmérsékletû légtömegek:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. január 11-én

 

A 850 hPa-os nyomásnívón ugyanekkor uralkodó hõmérsékletek nagyon árulkodóak:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. január 11-én

 

Kiváltképpen feltûnõ a délnyugatról a kontinens centrumába felnyúló melegnyelv. A magasban annyira megenyhült az idõ, hogy a Dunántúl déli része fölött 10 foknál is melegebb volt több, mint 1500 méteres magasságban. Ezt is a ritkaságok között tarthatjuk számon. Minthogy az igen enyhe levegõ beáramlása a némileg szokatlan nyugat-északnyugati irányból történt, az Alpokalján mért rekord közeli hõmérsékletekhez nyilván hozzájárult a hegység fõnhatása is.

 

A következõ napokban némileg ugyan visszaestek a nappali hõmérsékletek hazánkban, de az idõ kifejezetten enyhe maradt. Január 12-tõl január 15-ig minden nap akadt olyan hely az országban, ahol a felmelegedés kissé meghaladta a 10 fokot. Január 16-án és 17-én ismét igen nagy enyheség uralkodott a Dél-Dunántúlon: az elõbbi napon Mázán 15,1 fokig szökött fel a hõmérõ higanyszála, a következõ nap pedig Váralján nem kevesebb, mint 16,4 fokot mértek!

 

Ezt az enyheséget azonban már más makrocirkulációs helyzet okozta, mint a január 10-11 rekord közeli hõmérsékleteket:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. január 17-én

 

Látható, hogy az áramlási kép meridionálisabbra fordult, és a Skandináv-félsziget fölötti központú anyaciklon teknõt kezdett képezni a kontinens nyugati része felett. Ez a változás csírájában már magában hordozta az egy héttel késõbbi nagy átalakulást, az idõjárás télire fordulását. Egyelõre azonban a kifejlõdõben levõ alacsony nyomású teknõnek az elõoldalán helyezkedett el a mi térségünk. A Kárpát-medence fölé továbbra is igen enyhe légtömegek érkeztek dél-délnyugatról:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. január 17-én

 

Magyarország déli és nyugati részein újra elérte a magasban a hõmérséklet a 10 fokot. Ugyanakkor az is látszik, hogy az áramlási kép meridionálisabbá válásával a melegnyelv ezúttal inkább dél, mint nyugat felõl nyúlt be térségünk fölé.

 

Másnap, január 18-án még kifejezettebbé vált az alacsony nyomású teknõ Nyugat-Európa felett. Ennek térségünk továbbra is az elõoldalán helyezkedett el. A Kárpát-medencére nézve egyelõre tipikus melegadvekciós helyzet állt fenn:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. január 18-án

 

Még egy nap elteltével (azaz január 19-én) elõször jelent meg olyan áramlási kép, mely már felvetette a hamarosan bekövetkezõ komolyabb lehûlés lehetõségét:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. január 19-én

 

A nyugat-európai teknõtõl észak-északkeletre, a Skandináv-félsziget fölött anticiklon kezdett kiépülni, melynek elõoldalán, a Fehér-tenger és Novaja Zemlja közötti térségben igen hideg levegõ halmozódott fel. Az alacsonyabb szélességek felé induló sarkvidéki hideg légtömeget világosan látjuk a következõ térképen:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. január 19-én

 

Január 21-re kezdett formát ölteni az a makroszinoptikai helyzet, mely néhány nappal késõbb a nagy havazást okozta a Dunántúl egy részén:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. január 21-én

 

Északkelet-Európa felett teljesen kifejlõdött a blokkoló anticiklon. Tõle délnyugatra, az alacsony nyomású teknõ déli végén, a Földközi-tenger nyugati medencéjében pedig megjelent az a légörvény, mely az anticiklonnal közös áramlási rendszert létrehozva rövidesen kialakította a térségünkben nagy mennyiségû csapadékot adó keveredési zónát.

 

Január 24-re létrejött a havazást okozó áramlási kép:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. január 24-én

 

A mediterrán ciklon középpontja az Appenini-félsziget déli része fölé helyezõdött, Magyarország nyugati területe a ciklon hátoldalára került. A magasban megkezdõdött a hideg levegõ beáramlása a Dunántúl fölé. Ez világosan látszik is a 850 hPa-os nyomásnívóra vonatkozó izoterma-térképen:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. január 24-én

 

Jól látható ezen a térképen a  mediterrán ciklon hátoldalán észak-északkeletrõl elõretörõ hideg levegõ. A 0 fokos izoterma a Duna vonaláig nyomult be az országba. Az is látszik ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence keleti része fölött a ciklon melegszektorának enyhe légtömegei tartózkodtak. E tény a késõbbiekben nagy jelentõségûnek bizonyult, ugyanis miatta több napon keresztül nagy idõjárási különbség állt fenn a Dunántúl és a többi országrész között. A hidegszektorban elhelyezkedõ Dunántúl jó részén hamisítatlan, havas tél volt, míg a Duna vonalától keletre jobbára csak esõ esett, és két méter magasságban itt jóval fagypont feletti hõmérsékleteket mértek.

 

A mediterrán ciklon csapadékzónája január 23-án napközben érte el országunkat délnyugat felõl. Ez kiadós esõt okozott elsõsorban a Dél-Dunántúlon. Itt helyenként a 30 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége. Az esõzés csaknem országos kiterjedésû volt: általában 2 és 25 mm közötti mennyiségeket mértek. A legkevesebb esõ északkeleten, valamint az Alpokalján esett. Ezeken a tájakon elõfordultak területek, melyek kimaradtak a csapadékhullásból. Ezzel párhuzamosan megerõsödött, nyugaton helyenként viharossá fokozódott az északi, északkeleti szél, s ez már a változás elõhírnöke volt.  A hõmérséklet csúcsértéke azonban még elérte az 5, 10 fokot. A hidegbeszivárgásnak megfelelõen nyugatról jelentették az alacsonyabb értékeket. Az éjszakai órákban folytatódott a hideg levegõ beáramlása a Dunántúlra, így ott (elsõsorban az északi részeken) az esõt havas esõ, majd havazás váltotta fel. Reggelre Észak-Dunántúl nagy részét vizes, tapadó hótakaró borította. A Bakonyban és a Vértesben nagyobb hóvastagságok is elõfordultak már ekkor. A keleti és a középsõ országrészben viszont továbbra is az esõ esett. Az éjszakai hõmérsékletek 0 és 5 fok között szóródtak, a hóeséses Észak-Dunántúlon volt hidegebb.

 

Január 24-én folytatódott a csapadékos idõ hazánkban. Ismét jelentõs mennyiségû csapadék hullott, amellett maradt a kétarcúság is: a Dunántúlon havazott, a Duna vonalától keletre esõ esett. Az ezen a napon mért csapadékmennyiségeket az alábbi térkép mutatja:

 

 

A 2015. január 24-én lehullott csapadék mennyisége Magyarországon a MetNet adatai szerint

 

A Dunántúlon nagyrészt hó formájában érkezett a csapadék, így ott estére helyenként számottevõ vastagságú hótakaró alakult ki.

 

A legnagyobb hóvastagságot, 23 cm-t, Pápán mérték.

 

                  

 

A január 24-én estig kialakult hóréteg vastagsága a MetNet adatai szerint

 

A térkép jól mutatja, hogy hóréteg csupán a Dunántúl középsõ, észak-déli sávjában alakult ki, ott azonban tetemes vastagságot ért el. Még síkvidéken (Kisalföld) is nagy hó hullott. A Duna vonalában és attól keletre viszont túlnyomórészt esõ áztatta a földet. A hõmérsékleti maximumok általában 3 és 8 fok között alakultak ezen a napon, de a havas Dunántúlon nagy területen alig emelkedett fagypont fölé a hõmérõ higanyszála. Estefelé már 0 fokig, illetve kissé az alá csökkent a hõmérséklet Nyugat-Magyarországon, és mivel ezen a területen erõs, helyenként viharos északnyugati, északi szél is fújt, Gyõr-Moson-Sopron megye nyugati felén, valamint a Bakonyban elég erõs hófúvás vette kezdetét.

 

Másnap, január 25-én kezdetben még többfelé fordult elõ csapadék hazánkban. Most már a középsõ országrészben is elõfordult hóesés. Keleten továbbra is csak esõ esett. A lehullott csapadék mennyiségét a következõ térkép szemlélteti:

 

 

A 2015. január 25-én lehullott csapadék mennyisége a MetNet adatai szerint

 

A hótakaró ennek megfelelõen tovább gyarapodott a Dunántúlon, amellett kiterjedt a Duna-Tisza köze egy részére és az Északi-középhegység nyugati felére is:

 

 

A hótakaró vastagsága Magyarországon 2015. január 25-én a MetNet adatai szerint

 

A legmagasabb hõmérséklet -2 és +5 fok között alakult a MetNet adatai szerint, ezért a még mindig erõs északnyugati szélben a Dunántúl napközben is fagyos területein (elsõsorban a domb- és hegyvidékeken) további hóátfúvások képzõdtek. Az alsóbbrendû utakon, de helyenként a fõutakon is, a Dunántúli-középhegység területén nehézzé vált a közlekedés. Igazi "hóhelyzet" alakult tehát ki a Dunántúl egy részén, amit a két héttel azelõtti tavaszban sokan nem hittek volna.

 

 

Gyenge hófúvás Bábolna térségében, StormMaster fényképe a MetNet galériájából

 

Mint ahogy azt sem, hogy a csapadékot okozó mediterrán ciklon elvonultával, a kiderülõ ég alatt igen erõs éjszakai lehûlések, zord fagyok állnak majd elõ a vastag hótakaróval fedett országrészben. Január 27-én reggel például Zircen -14,8 fokot mértek. A Dunántúl más vidékein is sokfelé süllyedt -5 fok alá hõmérséklet ezen az éjszakán.

 

 

Minimum-hõmérsékletek 2015. január 27-én a MetNet adatai szerint

 

Összefoglalva elmondható, hogy január végére jelentõsen megváltozott az idõjárás arculata a hó eleji enyheséghez képest. Ráadásul éppen azon a területen  -az ország nyugati harmadán- fordult havasra, fagyosra az idõ, ahol két héttel  azelõtt a legnagyobb enyheséget tapasztalhattuk. Az itt élõk idén joggal beszélhetnek az idõjárás pálfordulásáról.

 

Írta: Thermometer