Mediterrán ciklon, több érdekességgel
Szélsőségek - Publikálva: 2014-12-06 11:55 | Becsült olvasási idő: kb 4 perc.
Európa idõjárását novemberben egy tartósan fennálló kettõsség alakította: keleten egy kiterjedt anticiklon hatására csendes, hûvös idõ, míg nyugaton gyakori ciklontevékenység és sok csapadék, de enyhe idõ volt jellemzõ. A blokkoló anticiklon miatt a nyugati ciklonok rendre a Földközi-tenger felett alakítottak ki peremciklonokat, melyek gyakran kiadós esõket okoztak. November 7-én és 8-án a Málta és Szicília térségében végighaladó ciklon trópusi jegyeket is produkált. Észak-Olaszországban, ahol az Alpok torlasztó hatása is érvényesült, nem egyszer több 100 mm-es csapadékösszegek hullottak mindössze néhány nap alatt, súlyos áradásokhoz vezetve. Ebben az idõjárási helyzetben november második felében kezdõdött lassú változás. Ekkor a nyugati ciklontevékenység fokozatosan legyengült, és ennek köszönhetõen az anticiklon nyugatabbra terjeszkedett. Ez hazánkban is változást hozott, hiszen az addig jellemzõ igen enyhe, csapadékos idõt felváltva átlagos hõmérsékletû, szárazabb idõ alakult ki november utolsó harmadára. December elején azonban egy erõteljes ciklon érte el az Ibériai-félszigetet, mely a Földközi-tenger nyugati medencéje felett mediterrán ciklont generált. Ez mind hazánkban, mind a mediterrán térségben produkált érdekes, de sajnos nagy károkat okozó idõjárási jelenségeket.
Ónos esõ és havazás Magyarországon:
A ciklon elõtti héten hazánk térségébe keletrõl az alacsonyabb szinteken hûvös levegõ áramlott. Ez november utolsó napjaiban már keveredett a ciklon elõoldalán a magasban érkezõ enyhe levegõvel. Mivel azonban nem volt elég erõs a légáramlás, ez inverziós helyzetet idézett elõ (a magasban melegebb volt, mint az alacsonyabb szinteken), mely vastag és tartós rétegfelhõzet kialakulásához vezetett. Ez konzerválta az alul megülepedett hideget. Bár a talajon jellemzõen 1-4 fok körüli hõmérsékleteket mérhettünk, a felhõzet szintén, 400-500 m feletti hegységeinkben több napon keresztül végig fagyott. Ez már megelõlegezte a késõbbi károkozó idõjárási jelenség kialakulását.
A mediterrán ciklon fõ csapadékzónája november 30-án érte el hazánkat. Így az elõzõ napokra jellemzõ szitálást, kisebb esõket, északkeleten helyenként vegyes halmazállapotú csapadékot felváltva egyre többfelé kezdõdött esõ. A ciklon északkelet felõl ugyan magába szívott kevés hideg levegõt is, de ez csak ahhoz volt elég, hogy egy-két fokkal visszaessen a hõmérséklet, a magasban továbbra is túl meleg volt a havazáshoz. Mivel a hegyekben továbbra is fagyott, így itt a csapadék egésze ónos esõ formájában hullott. Végeredményképp, mire 2-án megszûnt az esõ, különösen az északi országrész középsõ területén, a Budai-hegység és a Börzsöny magasabb részein igen vastag, helyenként 8-10 cm-es jégbevonat képzõdött a növényeken, tereptárgyakon. Itt ugyanis tartósan beragadt a csapadékmezõ, és 40-50 mm-es csapadékösszegek is elõfordultak. Az ónos esõ rendkívül nagy károkat okozott az erdõkben. A még éppen csak a vegetáció végén lévõ, néhol még nem is teljesen lombtalan fák számos ága letört a jég súlya alatt, sõt esetenként teljes fák törtek ketté, vagy dõltek ki. Emellett a kidõlõ fák az építményekben is okoztak kisebb-nagyobb károkat, fõleg a Budai-hegységben.
Jégbevonat a fákon a Széchenyi-hegyen 1-jén, valamint a Sváb-hegyen 2-án (Perico és Zivipötty fényképe):
Ónos esõ utáni helyzetkép Királyréten (Börzsöny) 4-én, ahol elõzõleg 8-10 cm-es jégbevonat is kialakult a növényeken, tereptárgyakon (Ivor Andrea fényképe, melyen myloh királyréti észlelõnk látható):
Az ónos esõ azonban nem csak a hegyekben, hanem síkvidéken is okozott problémákat, különösen Pest megye nyugati és keleti részén, illetve az Északi-középhegység térségben és az Észak-Alföldön. Itt a fatörések mellett az elektromos vezetékeket tartó oszlopok kidõlése, letörése okozta a legnagyobb problémát, mely a fõ- és alszakaszokat egyaránt érintette. Így átmenetileg több településen elõfordultak áramkimaradások.
Ónos esõ Szentmártonkátán 1-jén (talaci fotója):
A mediterrán ciklon központja 2-án lassanként keletebbre mozdult, és elérte Szardíniát. Ennek nyomán hazánkban kissé északkeleties lett az áramlás, mellyel már a magasban is hûvösebb levegõ szivárgott fölénk. Így az esõt, ónos esõt északkeleten reggelre több helyen havas esõ, havazás váltotta fel. Fõként a magasabban fekvõ helyeken néhány cm-es hólepel is kialakult, de síkvidéken is elõfordult rövid ideig megmaradó vékony hóréteg.
Havas táj Miskolc magasabban fekvõ részén 2-án reggel (Póni fényképe):
Õsz és tél egyben a Bükk-fennsíkon 6-án, ahol még ekkor is maradt kevés hó (Kerekrobi fotója):
A mediterrán ciklon trópusi jellegûvé alakulása:
Bár 2-án a ciklon áramlási rendszerében egyre szárazabb levegõ érkezett fölénk, és a helyenként elõforduló szitáláson kívül napközben fokozatosan megszûnt a tartós csapadék, a mediterrán ciklon ezt követõen is produkált még érdekességet. A ciklonban 2-án, Szardíniát elhagyva jelentõs és egyre szervezettebb zivatarképzõdés indult meg, miközben alacsonyszinten határozott, körszimmetrikus szélmezõ alakult ki a központ körül. Éjszaka különösen a ciklon északi és nyugati felén már tartós és jelentõs konvekció zajlott, de a délkeleti oldalán is kialakult egy spirális csapadéksáv, erõs zivatargócokkal. Továbbá szintén az északi és nyugati felén magassági divergencia is kifejlõdött, melyet jól mutatott a mûholdképeken megjelenõ, trópusi ciklonokra jellemzõ fátyolfelhõzeti struktúra.
Éjszakai látható-infravörös mûholdkép a fejlõdésben lévõ ciklonról:
Forrás: NRL Navy NexSat (Europe - Italy - Night-VIS-IR)
A ciklon reggel érte el legnagyobb fejlettségét, mielõtt 9 óra körül partot ért Olaszországban. Ekkor a zivatarfelhõzet már teljesen körülölelte a központot, és átmenetileg egy szemszerû képzõdmény is kialakult, mely mind a mûhold-, mind a radarképeken látható volt. Bár a szélsebesség viszonylag gyenge maradt, még a partvidéken is csupán 40-45 km/h körül alakult 60-70 km/h körüli lökésekkel, a partot érés helyszínén viszonylag határozott nyomáscsökkenés, majd -emelkedés volt tapasztalható a ciklon átvonultával. A trópusi jelleget a mûholdas szélmérések is igazolták, melyek alapján a szélmezõ 2-án este és 3-án kora délelõtt is körszimmetrikusnak és kis kiterjedésûnek bizonyult, határozott maximummal a központ közelében. A 3-ai mérések alapján a tengeren elõfordulhattak 60-65 km/h körüli, gyenge trópusi viharnak megfelelõ átlagszél értékek is. A ciklon a partot érés után hamar gyengült és szervezetlenné vált, de csak az esti órákban oszlott fel teljesen. Bár a mûhold- és radarképek, illetve a légnyomás-mérések egyértelmûen igazolták a ciklon trópusi jellegét, határozott meleg mag nem jelent meg a szárazföldi mérésekben, valamint a ciklon haladási útvonala mentén a tengervíz is csak 18-19 °C-os volt. Mindezek alapján elõfordulhat, hogy a ciklon nem tudott teljesen trópusi jellegûvé alakulni, de mindenképpen nagyon közel állt hozzá.
Mûholdkép-animáció a ciklon partot érésérõl (07:00-11:45):
Forrás: Sat24.com
Radarkép a partot érés elõtt kb. egy órával (08:00):
Forrás: Girovaghi.it
Az ASCAT mûhold szélmérései (az UTC idõpontokhoz 1 órát kell adni, hogy megkapjuk a helyi idõt):
Forrás: ASCAT (METOP-A, METOP-B)
Mûholdkép-animáció a ciklon teljes trópusi jellegû idõszakáról (12.02. 07:15 - 12.03. 17:45):
Forrás: Sat24.com
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)