Késõ õszi napok októberben
Időjárás-változás - Publikálva: 2014-11-08 18:00 | Becsült olvasási idő: kb 4 perc.
Október a meteorológiai õsz közepe: az a hónapunk, mely átmenetet képez a sokszor még nyárias szeptember, és a nemritkán már télies november között. Ilyenkor európai léptékben is egymás mellett létezik a nyár és a tél - az elõbbi a kontinens déli részein, az utóbbi pedig az északi területeken. Általában októberben köszönt be hozzánk az igazi õsz: jelentõsen nõ a borultság, csökken a hõmérséklet. A változás az évek egy részében fokozatos, máskor egycsapásra megy végbe. Idén gyors és jelentõs lehûlést hozott október harmadik dekádja. Míg október 20-án még jócskán 20 fok fölé emelkedett a hõmérõ higanyszála, addig három nappal késõbb, 23-án több helyen már a 10 fokot sem érte el a csúcshõmérséklet. Október 26-tól pedig - elsõsorban a keleti országrészben - megjelentek a szezon elsõ, erõsebb fagyai is.
Zivipötty fényképfelvétele a Metnet galériájából
A változást az a markáns hidegfront hozta, mely október 22-ére, szerdára virradó éjszaka érte el az országot. Nyomában megerõsödött, helyenként viharossá vált az északnyugati szél, és fõképp délnyugaton nagy mennyiségû esõ esett. Zala megyében például 50-80 mm esõt mértek. A csapadékhullás többfelé felhõszakadás intenzitást ért el, nem egy helyrõl zivatart is jelentettek.
A 2014. október 22-re vonatkozó frontanalízis
A térképen azt látjuk, hogy egy, a kontinens középsõ területébe benyomult alacsony nyomású teknõ ciklonmagjaihoz tartozó frontálzóna közelíti meg északnyugatról a Kárpát-medence térségét. A gyors mozgású frontrendszer másnapra már túl is jutott térségünkön kelet felé, hazánk átkerült annak nyugati - vagyis hideg - oldalára. Ezzel párhuzamosan az Európára vonatkozó a légnyomási kép is számottevõen megváltozott.
A 2014. október 23-ra vonatkozó frontanalízis
Látható, hogy a térségünk idõjárását meghatározó alacsony nyomású teknõ északi része visszafejlõdött, a déli ellenben kelet felé helyezõdve aktív maradt. Ennek az immár a Balkán-félsziget fölé helyezõdött ciklonnak az északi peremén, Közép-Európa északi része fölött keletire, északkeletire fordult az áramlás. E ténynek a pár nappal késõbb megjelenõ éjszakai fagyok szempontjából jelentõsége van, ahogy majd látni fogjuk.
A hidegfront nyomán Magyarország idõjárásában beállt változásra visszatérve, annak mértékét jól szemléltetik a hazai maximum-hõmérsékleteket mutató térképek:
Hõmérsékleti maximumok alakulása hazánkban 2014. október 21-én a Metnet adatai szerint
A legmagasabb hõmérsékletek Magyarországon 2014. október 22-én a Metnet adatai szerint
A mért adatok alapján október 22-ére 5-8 fokkal estek vissza a maximum-hõmérsékletek 21-éhez képest. Október 23-án még tovább gyengült a nappali felmelegedés, az ország egy részén már a 10 fokot sem érte el a csúcshõmérséklet:
Maximum-hõmérsékletek 2014. október 23-án a Metnet adatai alapján
A sok felhõ és az élénk szél miatt ezekben a napokban fagypont közeli, vagy az alatti minimum-hõmérséklet még nem állt elõ az országban. Az erõsebb fagyokat a makroszinoptikai helyzet kisebb, de nagyon jellegzetes, méghozzá a télre jellemzõ módosulása hozta meg. Ezeket a történéseket érdemes közelebbrõl is szemügyre venni:
Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2014. október 22-én
Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. október 22-én
Jól kivehetõ az alacsony nyomású teknõ hátoldalán az észak-atlanti térség irányából a kontinensre betörõ sarki-tengeri hideg légtömeg. De az is látszik, hogy a teknõtõl északkeletre, Kelet-Skandinávia és a Fehér-tenger felett még ennél is nagyobb mennyiségû hideg, sarki-kontinentális levegõ helyezkedik el, és ez lassan délnyugat felé terjeszkedik. A téli félévben nem ritka, hogy a térségünk idõjárását meghatározó alacsony nyomású teknõ fejlõdésének késõi szakaszában, mikor annak déli része válik aktívvá, akkor az így létrejött mediterrán ciklon áramlási rendszerébe bekerül az északkeleten felhalmozódott hideg, száraz levegõnek legalább egy része. Ilyen esetekben a dinamikus északnyugati hidegbeáramlást kis nedvességtartalmú, a talaj közelében még alacsonyabb hõmérsékletû kontinentális levegõ beszivárgása követi északkeletrõl. Így történt ez most is:
Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2014. október 25-én
Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. október 25-én
Látható, hogy az alacsony nyomású teknõ maradványaként égei-tengeri középponttal mediterrán ciklon örvénylik. Ugyanakkor Északkelet-Európában egy 1040 hPa-os központú, azaz elég fejlett anticiklon épült ki. Közös áramlási rendszerükben a Kelet-európai-síkság északi felén felhalmozódott hideg levegõ a 850 hPa-os nyomásnívón északkeletrõl megközelítette a Kárpát-medence térségét.
A talaj közelében pedig a száraz, hideg sarki-kontinentális levegõ be is szivárgott a medencébe, de igazán erõsen csak annak keleti részén éreztette hatását. Október 25-én azonban még az említett mediterrán ciklon befolyásolta idõjárásunkat. A nyugati országrészben borult volt az idõ, keleten ellenben felszakadozott a felhõzet. Ennek következtében elsõsorban az északkeleti megyékben éjszakára erõsen lehûlt a levegõ, sokfelé volt fagy 2 méter magasságban is. A felhõsebb Dunántúlon, kiváltképp annak nyugati részén ezzel szemben több fokkal fagypont felett alakult a minimum-hõmérséklet:
Minimum-hõmérsékletek Magyarországon 2014. október 26-án a Metnet adatai szerint
Október 26-án napközben északkeleten folytatódott a gyengén felhõs idõ, sok napsütéssel. Ugyanakkor a Dunántúlon, ahonnan a keletrõl szivárgó száraz levegõ nem tudta teljesen kiszorítani az ott megrekedt páradúsabb levegõt, változóan illetve erõsen felhõs idõ volt, és alig sütött a nap. Ez a kettõsség megmutatkozott a maximum-hõmérsékletekben, ugyanis ezúttal nyugaton mérték az alacsonyabb értékeket:
Maximum-hõmérsékletek hazánkban 2014. október 26-án a Metnet adatai szerint
A térkép azt mutatja, hogy míg a napos északkeleten kis területen 14-15 fokos csúcshõmérsékletek is elõfordultak, addig a Dunántúlon 10 fok körül, valamivel az alatt alakultak a maximum-hõmérsékletek. Az ország keleti és nyugati része között idõjárási eltérés, ha lassan csökkenõ mértékben is, de több napig fennmaradt. A jobbára derült északkeleten hajnalonként több fokkal fagypont alá csökkent a hõmérséklet. A ködös, rétegfelhõs Dunántúlon ezzel szemben csak kevés helyen fordult elõ gyenge fagy:
Minimum-hõmérsékletek Magyarországon 2014. október 27-én a Metnet adatai szerint
Minimum-hõmérsékletek Magyarországon 2014. október 28-án a Metnet adatai szerint
Minimum-hõmérsékletek 2014. október 29-én a Metnet adatai szerint
Minimum-hõmérsékletek 2014. október 31-én a Metnet adatai szerint
Minimum-hõmérsékletek 2014. november 1-én a Metnet adatai szerint
November 2-án a kezdõdõ erõs felmelegedés következtében az országban 2 méter magasságban már sehol sem csökkent fagypont alá a hõmérséklet, és a talajszinten is csak néhány helyen észleltek gyenge fagyot.
Összegzésben október 26. és november 1. között, tehát nem kevesebb, mint 7 napon át az ország északkeleti harmadán-negyedén viszonylag erõs éjszakai fagyok voltak. De a jobbára fagymentes Dunántúlon is sokfelé ködös, nyirkos, rétegfelhõs, kifejezetten hûvös idõben volt része az ott élõknek. A késõ õsz idén október végén már "letette névjegyét"
Írta: Thermometer