Nyári hónapnak is beillõ szeptemberünk volt

Statisztika, összegzés

Habár a hónap eleje is késõ nyári, olykor kánikulai meleget hozott, a szeptember 10. utáni napokban észlelõhelyeink nagy részén még magasabbra emelkedett a hõmérséklet: a csúcsértékek 29 és 34 fok között alakultak. A hónap kiegyenlítetten meleg mivoltát jelzi, hogy számos mérõhelyen egyetlen olyan nap sem fordult elõ, amikor a hõmérséklet ne érte volna el a 20 fokot! A nyári napok (25 fokot elérõ napi maximumhõmérsékletek) száma északnyugati tájainkat és a hegyvidékeket leszámítva szinte mindenütt meghaladta a 20-at, sõt a Mátraalján és a Bükkalján (Kompolt ill. Mezõtárkány) 26 ilyen napot regisztráltak. (Összehasonlításként érdemes megjegyezni: tavaly szeptemberben az ország nagy részén egyszer sem érte el a 25 fokot a hõmérséklet!) Nem véletlen, hogy a szeptember középhõmérséklete 17 és 21 fok között alakult, 2-3 fokkal meghaladva a sokévi átlagot.





A stabilan fennálló anticiklonok hatására hosszú esõmentes idõszakok jellemezték a hónapot. Az Északi-középhegység nyugati része és az azt szegélyezõ területek bizonyultak a legszárazabbnak: arrafelé 10 mm alatt maradt a havi összeg, sõt Nógrád és Heves megye egy részén egyáltalán nem hullott mérhetõ csapadék! Másutt egy-egy érkezõ front csapadéka megtörte a hosszú száraz idõszakokat, de az ország nagy részén így is csupán 10 és 30 mm közötti havi összeget mérhettek. Ennél több csapadék csak a Nyugat-Dunántúlon hullott: a Sopronban és Zala megyében mért 50-60 mm körüli értékek már kevéssel felül is múlják a sokévi átlagot. A csapadékos napok száma viszont még ezekben a körzetekben is csekély volt, országosan sehol sem haladta meg a 9-et - jól tükrözve a tartósabb esõs periódusok teljes hiányát.





A hónap eseményei

A hónap elsõ napján még kevés jel mutatott arra, hogy ennyire száraz, meleg idõszak áll elõttünk. Aznap délután északnyugat felõl hidegfront érte el hazánkat. A front elõtt fõként az ország középsõ részén délután zivatarcellák pattantak ki, a fronttal együtt pedig este kiterjedtebb zivatarrendszer is érkezett, ami fõként a Dunántúl déli és nyugati részét áztatta meg 5-10, egyes intenzívebb gócokban 20 mm körüli csapadékkal. Érdemi hõmérséklet-csökkenést azonban nem hozott a front: nyomában anticiklonális mezõ épült ki, meleg levegõvel kitöltve a Kárpát-medencét. Ennek köszönhetõen a csúcshõmérséklet 30 fok körül alakult, és az ország nagy részén az éjszakák is nyáriasan enyhék maradtak.


            A szept. 1-i hidegfront elõtt magasba törõ gomolytorony (Cumulus pileus) Dunaújváros felett, Bluli felvételén


Szeptember 5-ére Európa fölött egyre inkább teret hódított a nyugatias (zonális) áramlás, újabb hidegfrontot hozva térségünkbe. A front 5-én késõ délután szakadozott, gyenge csapadékzónával érkezett meg, ám késõ este a Dél-Alföldön intenzív zivatargócokat keltett életre, melyek rendszerré szervezõdtek, és az éjszaka során északkelet felé végighaladtak a Tiszántúlon. Nyíregyházán az egyik legerõsebb gócból 40 mm csapadék hullott, de a konvektív jelleg miatt a csapadékeloszlás szeszélyes volt: még a tiszántúli térségben is maradtak helyek, ahol csak néhány milliméter esett. Az ország északi, középsõ és délnyugati része felett pedig szárazon vonult át ez a hidegfront. A hõmérséklet visszaesése viszont ezúttal már érezhetõ volt: másnap "csak" 22 és 28 fok között alakult a napi maximum.

Pár nappal késõbb újabb hidegfront hatolt Közép-Európáig az óceán felõl, ami már valóban kora õszi szintre vetette vissza a hõmérsékletet. Más szempontból is õsziesen hatott ez a szeptember 8-i frontátvonulás: a heves események hiányoztak, ehelyett uralkodóan réteges felhõzetbõl alakult ki szórványos esõ, zápor. Az óceáni légtömegek "látogatása" azonban átmenetinek bizonyult. A következõ napokban az azori anticiklon újból messzire terjeszkedett keleti, északkeleti irányban, visszahozva térségünkbe a hamisítatlan nyarat. Így ebben az idõszakban a sok-sok napsütés mellett igen magasra emelkedett a hõmérséklet. Az erõteljes azori anticiklonnak köszönhetõen a szeptember 14-én érkezõ újabb óceáni eredetû hidegfront inkább csak súrolta térségünket észak felõl: ennek megfelelõen csupán elszórt záporokat, zivatarokat okozott, a nyomában történõ hõmérsékleti visszaesés pedig mindössze kisebb felfrissülésnek volt nevezhetõ. (A korábbi 30 fok feletti maximumokat 25 fok körüli értékek váltották fel.)


               Vastag Stratocumulus felhõzet Dunaújváros felett a ritka "õszies" napok egyikén (szept. 8., Bluli felvétele)


Szeptember 19. viszont a modellek alapján jelentõsebb fordulat esélyével kecsegtette a csapadékosabb, eseménydúsabb idõre várókat. Az elõrejelzések alapvetõen beváltak: az Északi-tenger felett örvénylõ ciklon hidegfrontja az Alpok térségében hullámot vetett, mediterrán ciklont létrehozva. Az ilyen helyzetekben gyakori módon 19-én idõjárási szempontból kettészakadt az ország. Késõ délutánra az Alpokalján a tartós esõben és az erõs északias szélben alig volt 10 foknál melegebb, a középsõ tájakon fülledt idõt követõen a labilis állapotú meleg levegõben zivatarok pattantak ki, keleten viszont szinte zavartalanul sütött a nap. Éjszaka a délnyugatról terjeszkedõ csapadékzóna az ország egyre nagyobb részét borította be, bár eközben sokat gyengült, így a jelentõs (10 mm feletti) csapadék a Dunántúlra korlátozódott. (Zala megyében viszont 30 mm-nél is több hullott, az adott területen belül egyenletes eloszlásban.) Másnap a mediterrán ciklon lassanként távolodott dél, délkelet felé, ám "visszapörgõ" csapadékmezejébõl fõként délen, illetve az északnyugati országrész egyes részein további néhány milliméter csapadék érkezett.


                    Zivatar a mediterrán ciklon elõoldalán, szept. 19. délutánján Tamási közelében (Topi felvétele)



         A mediterrán ciklon intenzív csapadékmezeje szept. 19-én késõ este zivatarral érte el Keszthelyt (Djrafy felvétele)


A mediterrán ciklon hozta fordulat azonban nem bizonyult tartósnak. A hónap utolsó dekádjára visszaállt az anticiklonális hatások uralma kontinensünk nagy részén, Észak-Európa fölé szorítva vissza a nyugatról keletre vonuló frontokat. Ez a helyzet hazánkban szinte zavartalanul derült, csendes idõjárású pediódust eredményezett. A Kárpát-medencét észak, északkelet felõl súroló újabb két hidegfronthoz (szeptember 23. és 28.) tartozó átmeneti felhõzetnövekedést és szélélénkülést inkább csak az idõjárás legfigyelmesebb szemlélõi vették észre. Azonban az egyre alacsonyabb napállás és a hosszabbodó éjszakák miatt ez az idõszak már inkább a "vénasszonyok nyarára" emlékeztetett: gyakorivá váltak a csípõs hajnalok, néhol pára- és ködfoltokkal, a délutáni maximumok pedig jellemzõen 25 fok körül alakultak. Bár fagyot a speciális adottságú Bükk-fennsíki töbröket leszámítva sehonnan sem jelentettek, országszerte ebben a dekádban mérték a hónap legalacsonyabb hõmérsékletét 2 és 10 fok közötti értékekkel.


                                          Sekély köd Kaposújlak közelében szept. 22-én, Fetcroll felvételén






Szeptember idõjárása számokban a MetNet adatbázisa alapján:

Legalacsonyabb hõmérséklet: 2,5 °C, Borsodnádasd, szeptember 25. (Donát)

Legmagasabb hõmérséklet:  34,1 °C, Kiskunmajsa (Kaszabubu) és Szalánta (Metwolf) szeptember 11.

Legmagasabb átlaghõmérséklet: 21,4 °C, Budapest XI. (pkristof), Budapest XXIII. (Karcsi 2005), Pécs (Leo#13)

Legalacsonyabb átlaghõmérséklet: 17,3 °C, Somoskõújfalu (Beszterce)

Legnagyobb napi hõingás: 23,1°C, Borsodnádasd (Donát)

Legalacsonyabb havi csapadékösszeg: 0 mm, több helyen (elsõsorban Nógrád és Heves megyében) nem volt mérhetõ csapadék

Legmagasabb havi csapadékösszeg: 62,5 mm, Páka (lacó)

Legnagyobb napi csapadékösszeg: 39,6 mm, Nyíregyháza, Sóstóhegy, szeptember 5. (Hari)



Szeptemberi adatok a sajátos klímájú Bükk-fennsíki töbörbõl, Kerekrobi mérései alapján:

Havi középhõmérséklet: 9,5°C

Legalacsonyabb hõmérséklet: -8,1°C, szeptember 25.

Legmagasabb hõmérséklet: 27,0°C, szeptember 5.

Legnagyobb napi hõingás: 29,0°C, szeptember 27.

Nyári napok (25°C-ot elérõ maximum) száma: 7

Fagyos napok száma: 15

Hideg napok (-5°C alatti minimum) száma: 5



Az összefoglalót készítették: Borka és Usrin