Észlelés #140053

Itt a leírása a Vojejkov-tengelynek! Végül, alapvetõen befolyásolják Európa éghajlatát, és irányítják mindenkori idõjárását a körülötte terpeszkedõ ún. hatásközpontok (akciócentrumok), vagyis a magas (maximumok) és alacsony légnyomású központok (minimumok). Míg az eddig elemzett tényezõk - a kontinens abszolút és relatív helyzete, vízszintes és függõleges tagoltsága - tulajdonképpen passzív tényezõk (jelen vannak és érvényesülnek), addig az akciócentrumok, mint nevük is mutatja, aktív tényezõk. Kialakulásukkal és mozgásukkal tevékenyen hatnak. A hatásközpontok tehát Európa idõjárását irányító hatalmas motorok. A négy óriás motor közül kettõ állandóan üzemben van, kettõ viszont csak idõszakosan mûködik. A két állandó akciócentrum sem egyformán fejlõdik. Az Atlanti-óceán É-i részén terpeszkedõ izlandi minimum télen, az Azori-szigetek környékét megülõ azori maximum pedig nyáron erõsebb. Ezzel szemben a Balhas-tótól K-re egész Mongólia felett elnyúló belsõ-ázsiai (mongóliai) maximum csak télen, a Dél-Arábiától az Indiai-alföldig terpeszkedõ hatalmas elõ-ázsiai (iráni) minimum pedig csak nyáron alakul ki, akkor viszont nagyon erõsen. Földrészünk idõjárása a hatásközpontok függvénye, s ezáltal döntõen hatnak éghajlatára is. Hogy Európára enyhe vagy szigorú, zord tél vár-e, az attól függ, vajon az izlandi alacsonynyomású mag vagy a belsõ-ázsiai magasnyomású mag az erõsebb. Amíg és ahol az izlandi minimum jut uralomra, addig és ott enyhe, csapadékos, atlanti jellegû a tél. Viszont ahová a belsõ-ázsiai maximum terjeszkedik ki, ott kemény, szigorú és száraz a tél. A tél akkor különösen hideg és tartós, ha a maximumok erõs kiterjedése következtében a Kárpátokon és az Alpokon át kialakul az ún. barometrikus (Vojejkov) tengely egész Európán keresztül, s az azori és a belsõ-ázsiai maximum összekapcsolódik. Ettõl a tengelytõl ÉNy-ra is, valamint DK-re is csökken a légnyomás. Néha az azori magasnyomású mag is erõsen kifejlõdik, s felnyúlik egész Közép-Európáig. Eredménye száraz, derült, napfényes, enyhébb tél.