Zivatarokban gazdag fél hónap van mögöttünk

Az országos átlagban rendkívül száraz és meleg (1901 óta a legmelegebb) áprilist az átlagosnál szintén melegebb, valamivel csapadékosabb május követte, de az ország nagy részén addigra kialakuló aszály csak helyenként mérséklõdött. Június közepéig – a mind gyakoribbá váló helyi zivatarok ellenére - folytatódott a szárazság, majd 20. után lassú mozgású melegfront érte el kelet-délkelet felõl a Kárpát-medencét. Ez a képzõdmény hosszú idõn át vesztegelt térségünk fölött, biztosítva a heves záporok-zivatarok kialakulásának feltételeit. A kialakult ún. „bárikus mocsárhelyzet” részletesebb szakmai elemzése korábbi cikkünkben olvasható: http://www.metnet.hu/?m=news&sub=show&id=157 Egy zivatarcella kiterült üllõje Gyöngyös mellett (Fotó: Skyshooter - MetNet, 2009.06.28.) A csapadékos idõszak kezdetén, június 22-23-án a megosztottság volt jellemzõ idõjárásunkra: a Dunától keletre konvektív események (záporok, zivatarok) hoztak többfelé nagy mennyiségû esõt, a gyakori felhõszakadások néhány helyen jégveréssel és szélviharral jártak, pl. 22-én a Felsõ-Tisza-vidéken súlyos jégkárokat okoztak az átvonuló zivatarcellák. A Dunántúl nyugati felében eközben egész napos intenzív esõzés és hûvös idõ volt, a lehullott csapadék mennyisége az Alpokalján helyenként elérte a 100mm-t, sõt a szomszédos ausztriai tartományokban ennél is jóval több esett. Mindezek hatására a Dunán és mellékfolyóin komoly áradások indultak el, a Rába Szentgotthárdnál rekordvízállással tetõzött. Az észak-pesti felhõszakadást okozó cella a Gellért-hegyrõl (Fotó: Skyshooter - MetNet, 2009.06.24. 19:30) A sekély ciklon csak igen lassan töltõdött, a lassú keleties áramlással érkezõ páradús léghullámok a következõ napokban is sorozatban termelték ki az intenzív zivatarrendszereket, melyek 24-étõl a Dunántúlon is jellemzõvé váltak. A magasra tornyosuló gomolyfelhõk gyakran már a délelõtti órákban zivatarfelhõkké fejlõdtek, a legtöbb zivatarcella azonban a délutáni és kora esti órákban érte el fejlettsége csúcspontját. A rendkívül páratelt levegõ szinte trópusi érzetet keltett. Nyár közepén érdekes jelenségként a Kisalföldön sûrû, makacs ködmezõk képzõdtek néhány zivataros nap utáni reggelen. Kifutófelhõvel érkezõ zivatarrendszer Pilisvörösvár határában (Fotó: Micibot - MetNet, 2009.06.25.) Június végéig a gyakori heves zivatarok mellett minden nap elõfordult az ország területén jégesõ, felhõszakadás. Egy-egy zivatargócban igen jelentõs mennyiségû esõ zúdult le rövid idõ alatt, pl. ilyen esemény volt 25-én Budaörsön, 26-án Szegeden és Bábolna környékén, 28-án Pécs és Kecskemét egyes körzeteiben valamint a fõváros keleti kerületeiben, 29-én Veszprémben, 30-án Orosházán. A hónapfordulót követõen a megváltozó áramlási viszonyok ellenére is folytatódott a fülledt, záporokkal-zivatarokkal tarkított, átlagosan meleg, nyári idõ. Miskolc fölött július 7-én több észlelõnk is tubát figyelt meg (Fotó: Csókirály - MetNet, 2009.07.07.) Az idei júniusról elmondható, hogy – az elmúlt évekhez képest szokatlan módon – az ország nagyobb részén negatív hõmérsékleti anomáliával zárt, de a Tisza vonalától keletre valamivel melegebbet mértek az átlagosnál. Június hónap hõmérsékleti anomáliatérképe (Forrás: met.hu) A csapadékeloszlás a zivataros jellegbõl következõen igen szeszélyesen alakult. Az átlagos havi mennyiség többszöröse hullott a Nyugat-Dunántúl nagy részére, itt helyenként 200mm fölötti összegeket mértek. Szintén bõ volt a csapadék a Kisalföldön, a fõváros környékén valamint a Tiszántúl nagyobb hányadán, ugyanakkor kevesebb csapadékot kapott a Közép-Dunántúl, a Bükk térsége és a Duna-Tisza-köze. Havi csapadékmennyiség júniusban (Forrás: met.hu) A következõ napokban egyelõre marad a változékony, meleg idõ, általában sok lesz a napsütés, de továbbra is várható az ország területén helyi zápor, zivatar. A hét végétõl egyre szárazabbá és melegebbé válik idõjárásunk, a hónap közepére igazi kánikulai meleg köszönthet be. Térképek forrása: met.hu Csapadékadatok forrása: MetNet észlelõhálózat; met.hu