Globális jelenségek
A peióduskeresõk figyelmébe: periodicitás (legalább/leginkább)két dolog miatt lehet..
- valamilyen periodikus fizikai folyamat, pl föld forgása, föld keringése, stb okozza
- véletlenszerû adatcsoportosulás
Az elsõ fajták közé tartozik az évszakok váltakozása: télen hideg van, nyáron meleg van
Vagy a napi hõingás: nappal meleg van éjjel hideg (relatíve)
de lehetnek más folyamatok is, amiket esetleg nem vagy nem eléggé ismerünk
A másik fajta a legnagyobb buktató: a légköri rendszer dinamikus (kaotikus) viselkedése miatt az adatsorokban véletlenszerûen alakulhatnak ki periodicitások..
Ezek könnyen megtévesztik az óvatlan megfigyelõket, mert azt hiszik, hogy ebbõl képesek elõrejelezni a következõ periódus (pl Floo 3 frontos elmélete, vagy én évekig azt figyeltem emg, hogy március végén 5 télbõl négyben esett a hó, ez 15 évig megvolt, azután eltûnt)
A kaotikus rendszerekre pont ez a jellemzõ: a bennük spontán kialakuló periódusok egyrészt teljesen véletlenszerûek, azaz egyszer csak kialakulnak, látszólag ok nélkül, majd eltûnnek, ugyancsak ok nélkül, ráadásul az is véletlenszerû, hogy hány ciklus lezajlása után..
Pl ha kialakul egy mediterrán ciklon, elõfordul, hogy követi a 2. , 3. stb, de azt, hogy mikor és mennyi ciklon fog még kialakulni, azt nem lehet megmondani és azt sem, hogy mikor hagyják abba...
- valamilyen periodikus fizikai folyamat, pl föld forgása, föld keringése, stb okozza
- véletlenszerû adatcsoportosulás
Az elsõ fajták közé tartozik az évszakok váltakozása: télen hideg van, nyáron meleg van
Vagy a napi hõingás: nappal meleg van éjjel hideg (relatíve)
de lehetnek más folyamatok is, amiket esetleg nem vagy nem eléggé ismerünk
A másik fajta a legnagyobb buktató: a légköri rendszer dinamikus (kaotikus) viselkedése miatt az adatsorokban véletlenszerûen alakulhatnak ki periodicitások..
Ezek könnyen megtévesztik az óvatlan megfigyelõket, mert azt hiszik, hogy ebbõl képesek elõrejelezni a következõ periódus (pl Floo 3 frontos elmélete, vagy én évekig azt figyeltem emg, hogy március végén 5 télbõl négyben esett a hó, ez 15 évig megvolt, azután eltûnt)
A kaotikus rendszerekre pont ez a jellemzõ: a bennük spontán kialakuló periódusok egyrészt teljesen véletlenszerûek, azaz egyszer csak kialakulnak, látszólag ok nélkül, majd eltûnnek, ugyancsak ok nélkül, ráadásul az is véletlenszerû, hogy hány ciklus lezajlása után..
Pl ha kialakul egy mediterrán ciklon, elõfordul, hogy követi a 2. , 3. stb, de azt, hogy mikor és mennyi ciklon fog még kialakulni, azt nem lehet megmondani és azt sem, hogy mikor hagyják abba...
Helyes!
Csak, hogy ne mindig csak ellenkezzek veled.
Nézd csak, a hõségnapok száma grafikonon szépen látható a 70-es évek végén/80-as évek elején tapasztalt "hûvös nyár", majd a 80-as évek közepén - az ebbõl a szempontból - melegedõ nyarak.
Én ezeken a grafikonokon jól kivehetõ "tömböket"/block-okat látok. Nagyon érdekes grafikonok, ezeket lehetne tovább elemezni.
Hõségnapok száma Szeged:
Hõségnapok száma Debrecen:
Csak, hogy ne mindig csak ellenkezzek veled.
Nézd csak, a hõségnapok száma grafikonon szépen látható a 70-es évek végén/80-as évek elején tapasztalt "hûvös nyár", majd a 80-as évek közepén - az ebbõl a szempontból - melegedõ nyarak.
Én ezeken a grafikonokon jól kivehetõ "tömböket"/block-okat látok. Nagyon érdekes grafikonok, ezeket lehetne tovább elemezni.
Hõségnapok száma Szeged:
Hõségnapok száma Debrecen:
Minden bizonnyal sokak számára borzasztóan unalmasnak tûnik az elmúlt napok eszmecseréje, mert én az alábbi párbeszédet továbbra is eszmecserének nevezem és nem "csörtének".
Ha bárkinek a fejében is felmerült volna az, hogy ez harc vagy presztizs kérdése lenne, elhessegetném a gondolatot.
Szeretném, ha ez téma "fejlõdne", kinõné magát vagy megdõlne és én ehhez teszem hozzá a saját gondolataimat. Alapesetben ez a dolog inspirálólag hat az elmélet kitalálójára, hiszen ütközteti az álláspontját, megvizsgálja az esetleges hibákat, tovább kutat. Ehhez az is kell, hogy a párbeszédben résztvevõk megfelelõ hangnemben eszmét cseréljenek, mindenki hozzátegye a saját támogató vagy megcáfoló gondolatait/érveit.
Igen, a Föld nem lapos, és ha nem lettek volna olyan emberek, akik szembeszállnak az akkori vélekedéssel...nos, még most is laposnak gondolnánk. De akár említhetném Darwin esetét is, a sor hosszú.
A lényeg az, hogy próbáljunk haladni elõre és ne elégedjünk meg azzal, hogy mi tudjuk az egyetemes igazságot, de mindenki más balgán vélekedik. Tanuljunk mások gondolatiból és merítsünk belõle.
Én nem állítanám szembe a tudományt a kreativitással/ötleteléssel, ez balgaság volna.
A történelem számos példát állít elénk, ahol egy apró ötlet komoly tudományos felfedezéssé nõtte ki magát, ez viszont nem egyik pillanatról a másikra történt. Minden tudósnak/feltalálónak ki kellett taposnia az utat, ez nem úgy mûködik, hogy kinyilatkoztatok és mindenki leborul. Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy elmélet kidolgozása, publikálása és elfogadtatása a tudós társadalommal hosszú és rögös út. Ha valaki ezt szeretné, támogatandó, de akkor is ki kell állnia a próbát az elméletének.
Ha bárkinek a fejében is felmerült volna az, hogy ez harc vagy presztizs kérdése lenne, elhessegetném a gondolatot.
Szeretném, ha ez téma "fejlõdne", kinõné magát vagy megdõlne és én ehhez teszem hozzá a saját gondolataimat. Alapesetben ez a dolog inspirálólag hat az elmélet kitalálójára, hiszen ütközteti az álláspontját, megvizsgálja az esetleges hibákat, tovább kutat. Ehhez az is kell, hogy a párbeszédben résztvevõk megfelelõ hangnemben eszmét cseréljenek, mindenki hozzátegye a saját támogató vagy megcáfoló gondolatait/érveit.
Igen, a Föld nem lapos, és ha nem lettek volna olyan emberek, akik szembeszállnak az akkori vélekedéssel...nos, még most is laposnak gondolnánk. De akár említhetném Darwin esetét is, a sor hosszú.
A lényeg az, hogy próbáljunk haladni elõre és ne elégedjünk meg azzal, hogy mi tudjuk az egyetemes igazságot, de mindenki más balgán vélekedik. Tanuljunk mások gondolatiból és merítsünk belõle.
Én nem állítanám szembe a tudományt a kreativitással/ötleteléssel, ez balgaság volna.
A történelem számos példát állít elénk, ahol egy apró ötlet komoly tudományos felfedezéssé nõtte ki magát, ez viszont nem egyik pillanatról a másikra történt. Minden tudósnak/feltalálónak ki kellett taposnia az utat, ez nem úgy mûködik, hogy kinyilatkoztatok és mindenki leborul. Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy elmélet kidolgozása, publikálása és elfogadtatása a tudós társadalommal hosszú és rögös út. Ha valaki ezt szeretné, támogatandó, de akkor is ki kell állnia a próbát az elméletének.