Globális jelenségek

Elsõ kérdésedre a válasz: de az is lehet. A nílusi áradások elmaradása idõben mikorra tehetõ?

Valami ilyesmirõl lehet szó, igen.

Bocs, hogy belevau. Eddig a trópusi öv északi határának északra tolódásáról volt szó a lehûlés idején. Nem-e lehet-e, hogy az egész trópusi öv déli határa is akkoroban kissé északabbra tolódott, sõt lehet, hogy az egész összességében szûkült? Valahogy nem fér az analóg-asszociációs gondolkodásmódomba a kevesebb párolgás - szélesebb trópusok gondolat. Az, hogy az északra kiterjesztett trópusok esetleg ellentmondhatnak a nílus áradások elmaradásának komolyabb lehûlés esetén. A tróposi erdõk / szavanna határa amúgy meg nagyon érzékeny a csapadék mennyiségére és idõbeni eloszlására. Az is lehet, hogy a trópusi csapadék összességében csökkent, de eloszlása egyenletesebb lett.

A magasabb átlaghõmérséklet viszont magasabb átlagos abszolút nedvességtartalmat is jelent a légkörben, ezáltal, ha a víz körforgása továbbra is mûködik, globális átlagban nagyobb csapadéknak is kell lennie. Ez jelentheti azt, hogy a jégkorszakban az összességében kevesebb csapadék annyival kisebb területen esett, hogy azon a kis területen lokálisan nagyobb mennyiségek estek akkor, mint most, de ez nem az egész Földön igaz. Szóval a melegedés által okozott csapadék-változás valószínûleg erõsen helyfüggõ.

2001-ben júniusban 200 mm volt Szegeden, 2005-ben rendkívül csapadékos év volt, 2010 szintén, pedig elvileg a melegedés zajlik.
Most lassan 5 hónapja átlagban minden második nap esik.
Elõtte meg olyan aszály volt, ahogy Te is írtad, hogy rendkívüli.
Tehát nagyon csapadékos és nagyon száraz évek váltakoznak.
De lehetne a globális felmelegedés (ha egyáltalán van) úgy is, hogy az idõjárás jellege marad a nyugati áramlásos, kiegyenlített csapadékú, kiugró szélsõségektõl mentes formában, csak épp 0,5 fokkal, 0,8 fokkal vagy 1,2 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban.
Senki nem venne észre semmit belõle.
De nem így van, hanem kegyetlenül szélsõséges viszonyok mellett az átlaghõmérséklet magasabb.
Én a szélsõségességet sokkal nagyobb veszélynek tartom, mint a melegedést.

Az északi félgömbön a Würmben a száraz sztyeppék és sivatagok öve 7 szélességi fokkal volt keskenyebb mint ma. Az éghaljati övek nem arányosan zsugorodtak össze és tolódtak dél felé az eljegesedéskor. Az igazi meglepetés, hogy a trópusi esõerdõk öve sem hátrált az egyenlítõ felé, sõt, pont fordítva, még északabbra is tolódott valamelyest. A szavannák is északabbra tolódtak, egészen a 15. szélességi fokig a jelenlegi 12 fokhoz képest. Összegezve: a Würmben a szubtrópusi magasnyomású öv összeszûkült. Tehát a szárazföldi jégtakaró fölött kialakult AC magokat és a peremterületek porviharzónáit leszámítva alapvetõen csapadékosabb volt a föld éghajlata a jégkorszakban. Ergo a lehûlés nem egyenlõ a szárazodással. A felmelegedés viszont sokkal inkább szárazodáshoz vezet, a szubtrópusi magasnyomású öv expanziója miatt.

"Itt tehát megdõl az állításod." Lehet, de érdekes lehet, hogy melyik nagyobb terület. Szerintem a Tundrától a mérsékelt öv közepéig nagyobb szárazföldi területek vannak, mint a mai sivatagos területek. Ezen kívül, ha a Würmben is létezett a Hadley-cella (én így tudom), akkor abban az idõben is jelen kellett lennie a sivatagos övnek.

Egyébként számomra sokkal tisztább ez a két hsz-ed .

Ha ez a szubtrópusi öv északabbra tolódása valóban kimutatható jelenség lesz, akkor elhiszem, hogy a melegedés egyben a szárazodást is jelenti nálunk, ebben az esetben valós, nagyobb mértékû klímaváltozás játszódhat le a Kárpát-medencében is. Ez tudtommal egyelõre nem bizonyítható. Elég részletes vizsgálatok kellenének még: végig kéne mérni, hogy a szubtrópusi magasnyomás a '60-'90 és a '90 óta tartó idõszakban hol helyezkedett el, és ki kéne elemezni, hogy megkülönböztethetõ-e a két folt. Eddig ezt nem sikerült kimutatni. Addig pedig nem mondhatjuk, hogy a melegedés egyértelmûen szárazodást is okoz, mert egy gyenge zonális áramlás esetén így simán kaphatunk tartós bárikus mocsarakat is, az meg a nagy konvektív csapadékok miatt területi átlagban biztosan nem okoz szárazságot, legfeljebb lokálisan egy-egy szerencsétlen helyen. (2010 nyarának egy része is így telt, méghozzá asszem június vége, július eleje fele: Link Link )

Az az igazság, ahogy most diskurálunk, megint arra jutok, mint sokszor: mindennek megvan a jó és a rossz oldala, meg mindenben meg van a lehetõség az elõrejutáshoz, meg a visszalépéshez is.
Abban viszont biztos vagyok: ha szárazság jönne, az hidegben és melegben is rosszabb helyzetbe sorolna, mint ha nem jönne szárazság; másrészt - szárazsággal vagy anélkül -, az ember által okozott természetátalakítás nagy valószínûséggel az élõvilágra káros hatással van.

Nem kell kérdeznem, mert nálunk is volt, pl. a kukorica, krumpli, bab tárolásával nem lett sok gondom, a tavaszi fagy a gyümölcsökre sem volt jó hatással errefelé. Ugyanakkor nem volt gond a betakarítás, aratás stb. vagy a széna szárítása. Máskor a termés nagy részét a sok esõ,penész,rohadás tizedelte, most ami volt termés, az kiváló lett, csak kevés Pl. príma lucernám lett, csak fele a reméltnek, vagy a szõlõ, bor jó cukorfokú, csak a mennyiség... Ugyanakkor a múltkor láttam egy hatalmas földterületet a hóban, ami telis-tele volt körbálákkal. Nem tudom széna, szalma vagy mi lehetett, de megdöbbentõ, hogy télire kint maradt ázni ennyi jóidõ ellenére...Igazad van, aki öntözni tud vagy jó fekvésû ( víz szempontjából) helyen termel, annak ilyenkor is kiváló lett a termése és nem volt országosan nagy a csapadékhiány, mostanra meg el is tûnt, gyûlhetnek a tartalékok. Szerintem nem lett sokkal kevesebb átlagban a csapadék, de gyakran esik egybe a nyári csapadékhiány és a borzasztó meleg. Még 2010-ben is volt itt júliusban egy nagyon meleg és csapadékmentes kb. 3 hetes periódus, de ezek ellen védekezni lehetne, ha a mezõgazdaságot (ösztönöztek egy idõben a marhák, disznók levágására, szõlõk likvidálására, élelmiszeripari létesítményeket felszámoltak, rengeteg istálló, tanya, major üresen kong és dõl össze) nem teszik módszeresen tönkre. Jön a duma: nincsenpíz (csak a milliós fizetésekre,jutalmakra , ami a bankárok széfjeiben ül vagy luxuséletre fecsérlõdik)...

A légkörbeli cikkben volt errõl szó, nem én számolgattam ki. Úgy értem, hogy ma arról szól a dal, hogy a meleg kinyírja a jegesmedvét, fókát stb., holott ma az emberek baromsága végez rengeteg fajjal, nem a melegedés. Vagyis természetes és semmi katasztrófális nincs abban, hogy az élet megjelenése óta keletkezett fajok 99 vagy akárhány százaléka már nem él, mert nem tudtak a klímához meg más, drasztikus dolgokhoz alkalmazkodni. Az embernek szerintem anatómiailag semmi esélye nem lett volna arra, hogy felvegye a versenyt más fajokkal, a legkönnyebb préda vagyunk a ragadozóknak, mérges kígyóknak vagy rovaroknak puszta kézzel. Csupasz testünk a hidegtõl sem véd minket, míg az állatok fûtés nélkül is átvészelik a telet. De értelemmel, fegyverrel, tûzzel stb. mindennek ellenállunk évmilliók óta és bõdületesen elszaporodtunk (kivéve a kihalóban lévõ, kettõig elszámolni nem bíró magyarokat). Ugyanakkor 3-4 száz éve azt tanították, hogy a háború azért szükséges, mert ha nem lenne annyira elszaporodna az ember, hogy éhen halna az emberiség, hisz a Föld annál többet eltartani már nem képes (Malthus). Most kb. tízszer-húszszor annyian élünk, mint akkoriban. Sokszor hallani, hogy milyen kevés a termõföld és kétségbeestek sokan (lásd:folyószabályozás, hogy több legyen a védett szántóföld), hogy mi lesz ennyi emberrel, ha nincs "élettér". Ennek ellenére ma a mezõgazdaságunk pl. a kapacitások töredékét használja ki, a 80-as évekhez képest alig termelünk húst, tejet, tojást, cukrot, takarmányt stb., de nem a melegedés miatt. Kiváncsi lennék, hogy az utóbbi 20 évben hogyan fest az élelmiszer kivitelünk és behozatalunk aránya ?
Itt nem az utóbbi 2 év szárazsága a legnagyobb baj, ráadásul hamarosan az árvizek és belvizek kora jön, ha az újabb ciklon is megcsap bennünket...

Salo, i.e. 800 táján a Kárpát-medence mintegy 85%-át erdõ borította, emellett területi eloszlásban igen nagy hányadot képviseltek a vizes élõhelyek is: mocsarak, lápok, tavak, erek, patakok, folyómenti ártéri területek. Ma ez 7%. Még ha meg is duplázod a 7%-ot, még az sem közelíti meg nagyságrendben a természetes erdõsültségi arányt.

A Würm jégkorszakban, bár a szárazföldi jégtakaró óriási területeket hódított meg, a jelenleg sivatagos területek tekintélyes részén csapadékos volt az éghajlat. Összességében tehát amennyivel a jég hátraszorította az élõvilágot (bár jelentõs számú faj volt képes ezek peremterületein is megélni), legalább annyival csökkent a sivatagok területe, ami virágzó flórát és faunát eredményezett ma lakatlan és terméketlen területeken Afrika-szerte. Itt tehát megdõl az állításod.

Aszálytûrésen azt értem, ha egy egyébként csapadékos éghajlati zónában idõnként fellép maximum 1-2 éves száraz periódus. Természetesen nincs értelme aszálytûrésrõl beszélni, ha a terület évtizedekre/évszázadokra egy száraz éghajlati övbe kerül.

Akkor kérdezd meg Floo-t, mi volt nála tavaly augusztusban! Azon a környéken szinte példátlan aszály! Nekünk vigyázni kell a melegedéssel, mert az utóbbi 30 év megmutatta, hogy milyen is az aszály a Kárpát-Medencében.

Floo: szekuláris éghajlati ingadozások mindig is voltak a Kárpát-medencében, hisz a keveredési zóna közepén vagyunk - a tavalyi nyarat leszámítva. Illetve sajnos, ha valóban melegszik a légkör, akkor az nekünk rossz ómen, mert nyaranta egyre gyakrabban és hosszabb idõre fog nálunk vendégeskedni a szubtrópusi magasnyomású öv, ami az aszállyal egyenlõ. És mivel a vízrajzot rövidlátó érdekek mentén alakították át a 19. században, emiatt ez ránk nézve még katasztrofális is lehet.

Szerinted a melegedés rosszabb vagy a szélsõséges idõjárási helyzetek magas száma?

Bocs, javítok: a szegediek és tiszaiak kivételével általában a bolygóról volt szó. A kivétel erõsíti a szabályt !
(A gondolatok különben Szegedrõl származnak, Koppányt Péczely után én is ismerhettem a JATÉ-n anno 1980-as évek)

Ténykérdés, hogy melegebb az idõjárás, hisz a gleccserek és tengeri jég nem csökkenne, ha hidegebb lenne az utóbbi idõben. Csak az a bibi (ez az animáción is látszik) , hogy a melegedést jelzõ sárga-vörös foltok egyeduralma kb. a nyolcvanas évektõl jellemzõ, vagyis nem 1885-ben kezdõdött a nagy melegedés, hanem 25-30 éve. Ez meg nem klimatológiai idõtáv. Elõtte is okádta az emberiség a CO2-t, mégsem voltak ilyen évtizedek (nálunk manapság csökken az energia és üzemanyag felhasználás, a válság nem növelte a drága energia zabálásának kedvét). Ugyanakkor a mérsékelt övben ha melegebb van, nem is kell annyit fûteni, mint a hideg évtizedekben, ugyanakkor a népességrobbanás a trópusi-szubtrópusi övre jellemzõ, a hidegtelû országok lakosságszáma stagnál, ez sem indokol már növekedést a fûtésben + hõszigetelés feltalálása. Ez sem ösztönöz többletfogyasztásra.
A múltkor olvastam az algórista téziseket cáfoló cikket Dr.Koppány György tollából, ami 1-2 éve a Légkörben jelent meg. Hari Seldon tanulmánya kapcsán linkelték be azt a számot és ott akadtam rá. Éppen azt fejtegette, amirõl részben sokat írtam tõle függetlenül: a felmelegedés nekünk nem rossz, a hideg a veszélyes és káros a Földi élet számára. Nem a meleg pusztítja a fajokat, hanem a hideg. 1-2 fokos melegedés a Föld eltartó képességét növeli, hûlés csökkentené (éhínségek, tömeges fajpusztulások nem a melegedéskor, hanem a hirtelen lehûléskor zajlottak). A CO2 jelentõsége a vízben gazdag Földön nem olyan, mint hirdetik és egyenesen létszükséglet a vegetáció számára és nem kiirtandó rossz, ráadásul az óceánokban rengeteg van, onnan hogyan vesszük ki ? A földi fajok 99 %-a az évmilliók alatt egyébként már kipusztult (képtelenek voltak alkalmazkodni) és fura módon még élünk, sõt rengetegen...
A tengerek vízszintemelkedésének dramatizálása meg egyenesen nevetséges.
Ezek a(l) góréval meg IPCC jelentéssel nem szinkronizáló gondolatok úgy látom (tartalomjegyzékbõl ítélve) szerepelnek az Elõrelátás, jövõbelátás és a meteorológia címû könyvében is.