Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Negen, vagy iem 
Amíg ekkora hevességgel folyik a csigagyártás, addig egy AC kialakulásának nincs sok esélye. Ráadásul nem tudom, hogy egy ottani, távoli AC nekünk jó lenne-e, hiszen azt megkerülve a hideg légtömegek az Atlanti-óceán felett generálnának ciklonokat, de igencsak D-en; a ciklonális terület hátoldalán pedig jó eséllyel Közép-Európában is AC épülne fel, D-ies áramlással.
Amíg ekkora hevességgel folyik a csigagyártás, addig egy AC kialakulásának nincs sok esélye. Ráadásul nem tudom, hogy egy ottani, távoli AC nekünk jó lenne-e, hiszen azt megkerülve a hideg légtömegek az Atlanti-óceán felett generálnának ciklonokat, de igencsak D-en; a ciklonális terület hátoldalán pedig jó eséllyel Közép-Európában is AC épülne fel, D-ies áramlással. 
Ugyanakkor a folyamatos hidegleszakadások,amik "mûködtetik" az erõs csigagyárat,megteszik áldásos hatásukat,hiszen Kanada keleti partvidékén-Grönland környékén,erõteljesen nõ a jégterjedése: Link Anticiklon generáló hatása lehet talán majd ennek.
Kíváncsi lennék, milyen magasságban, mert a településen belül van minimum 50m szintkülönbség. Számít-e?!
Valóban tapasztalható túlzó, elfogult vélekedés az enyhe téllel kapcsolatban, fõleg a gabonafélék , pl. õszi búza esetében. Köszöni szépen jó átvészeli az enyhe telet is, csak legyen meg a minimális "hideg" , és csapadékigénye. Általában egyik sem gond mi klímánkon a legenyhébb teleken sem, sõt igen szép gabonatermés érhetõ tetten az enyhe tél után is, ha kedvezõ a tavasz.
- Úgy látom azt tényként írhattam le, hogy nem mindegy : Február végén, vagy április elején áll e a vegetáció "fagyveszélyes" szinten. Az enyhe telek utáni gyenge gyümölcsös évnek ez az egyik oka, a kutya nem eszi meg a telet, minél korábban járunk a tavaszban , az elõrehaladott vegetációval, értelemszerûen annál nagyobb a veszélye az elfagyásnak.
- ....." Ráadásul a gomba és egyéb betegségek fõként tavasszal a nedves idõben terjednek így nem sok köze van az enyhe télhez, mivel akkor ezeknek is lassabb az életritmusa..") Nagyon elegánsan csúsztattad át a gomba - baktérium (stb) komplex problémát a fõleg virágzáskor támadó gombabetegségekre (monília, tafrina...stb). Két külön dologként kell ezt értelmezni, még ha van is kapcsolat közöttük. A koratavaszi jellegû, nedves idõjárás éppen ezeknek a komplex betegségeknek kedvez. Egy zömében fagyos tél mindenképpen elõnyösebb e tekintetben, mint az enyhébb, gyakori + magas páratartalmú telek, még ha van is igazság az általad leírt eszmefuttatásban.
- Úgy látom azt tényként írhattam le, hogy nem mindegy : Február végén, vagy április elején áll e a vegetáció "fagyveszélyes" szinten. Az enyhe telek utáni gyenge gyümölcsös évnek ez az egyik oka, a kutya nem eszi meg a telet, minél korábban járunk a tavaszban , az elõrehaladott vegetációval, értelemszerûen annál nagyobb a veszélye az elfagyásnak.
- ....." Ráadásul a gomba és egyéb betegségek fõként tavasszal a nedves idõben terjednek így nem sok köze van az enyhe télhez, mivel akkor ezeknek is lassabb az életritmusa..") Nagyon elegánsan csúsztattad át a gomba - baktérium (stb) komplex problémát a fõleg virágzáskor támadó gombabetegségekre (monília, tafrina...stb). Két külön dologként kell ezt értelmezni, még ha van is kapcsolat közöttük. A koratavaszi jellegû, nedves idõjárás éppen ezeknek a komplex betegségeknek kedvez. Egy zömében fagyos tél mindenképpen elõnyösebb e tekintetben, mint az enyhébb, gyakori + magas páratartalmú telek, még ha van is igazság az általad leírt eszmefuttatásban.
Csak annyit, ott a pont! A továbbiakban tényleg jobb a szakember ! 
Látom, megint "zümmögünk". A rovarmeteorológia (?) nem a zsánerem, de számtalanszor olvastam, hallottam stb., hogy a zordabb telek jobban megtizedelik a kártékony rovarokat, a terméssel pedig az lehet szerintem, hogy az enyhe teleken nem áll le teljesen a fák, cserjék stb. nedv-keringése, így egy erõteljesebb tavasz eleji felmelegedés alkalmával gyorsabban virágba borulnak, így az azt követõ fagyok megtizedelik a gyümölcsösöket, mígnem hideg telek után a felemelegedés hatására elõbb a talajnak fel kell engednie, és tovább tart, amíg megindul a rügyfakadás, virágbontás, így - bár a fagykárok veszélye akár május 1. feléig is fennállhat, nem mindegy, hogy történetesen március, vagy április elsõ felében borulnak virágba a gyümölcsfák: minél elõbb indul meg (enyhe tél után) a virágzás = annál erõsebb lehet a tavaszi fagy = annál nagyobbak a károk. Ennyit errõl, az agrometeorológiát viszont inkább Vadász Vilmosra hagyom a továbbiakban 
Ha hülyeség akkor miért nincs több kártevõ pl Franciaországban azonos szélességi körön mint nálunk?
A válasz egyszerû és logikus is:-) Talán el lehet gondolkodni a dolgon kissé én ezt mondom:-)
Avagy miért is olyan jól a Bordói borok vagy as Rhone-völgyi szõlõk?
Ja igen, mert teli van kártevõvel, mert enyhe a tél! Ugyan szó nincs errõl!
A 2006-07-es tél után volt az egyik legkevesebb kártevõ az országban és ez is tény!
A kártevõknek is van biológiájuk mint ahogy minden más élõlénynek, egy egyensúlyra és fajfennmaradásra törekszenek. Így amikor lehet és a biológia órájuk ezt mutatja szaporodnak, szóval akkor miért is nincs több kártevõ az enyhe telû nyugati országokban?
A válasz egyszerû és logikus is:-) Talán el lehet gondolkodni a dolgon kissé én ezt mondom:-)
Avagy miért is olyan jól a Bordói borok vagy as Rhone-völgyi szõlõk?
Ja igen, mert teli van kártevõvel, mert enyhe a tél! Ugyan szó nincs errõl!
A 2006-07-es tél után volt az egyik legkevesebb kártevõ az országban és ez is tény!
A kártevõknek is van biológiájuk mint ahogy minden más élõlénynek, egy egyensúlyra és fajfennmaradásra törekszenek. Így amikor lehet és a biológia órájuk ezt mutatja szaporodnak, szóval akkor miért is nincs több kártevõ az enyhe telû nyugati országokban?
Szerintem amit írsz az hülyeség,de mindegy!
Itt is két oldal van,és mindenki azt tud megindokolni amit csak akar!(lásd van ki felmelegedést jövendöl,lásd ki jégkorszakot,és mindegyik meg is tudja magyarázni az okokat!)
Én csak azt mondom ez egy nagyon régi és pontos megfigyeléseken alapuló dolog!Hidegebb telek után jóval kevesebb a kártevõ,és nagyobb az esélye a jó termésnek!Aki ezt cáfolja,az kérdezzen meg egy öreg mezõgazdaságban jártas bácsikát!Azt hogy te ezt hol olvastad,nem tudom,és igazán nem is érdekel!
Írom ezt úgy,hogy én sem szeretem a nagyon hideget!
Itt is két oldal van,és mindenki azt tud megindokolni amit csak akar!(lásd van ki felmelegedést jövendöl,lásd ki jégkorszakot,és mindegyik meg is tudja magyarázni az okokat!)
Én csak azt mondom ez egy nagyon régi és pontos megfigyeléseken alapuló dolog!Hidegebb telek után jóval kevesebb a kártevõ,és nagyobb az esélye a jó termésnek!Aki ezt cáfolja,az kérdezzen meg egy öreg mezõgazdaságban jártas bácsikát!Azt hogy te ezt hol olvastad,nem tudom,és igazán nem is érdekel!
Írom ezt úgy,hogy én sem szeretem a nagyon hideget!
2007-ben rekord pálinkánk lett a barackból pedig de szép tél is volt az:-) Itt májusi, sõt már márciusi fagy sem nagyon volt nagyon akkor, így nagyon jó év volt az enyhe tél után is:-)
Tudom a kártevõk, no ez óriási tévhit, igaz az idei évnek már mindegy, hisz november megetette a hatását, így a kártevõk elbújtak. Egyrészt ezek rovarok nagy része néhány napnál, avagy hónapnál tovább nem igazán él, ami van az lárva állapotban jól el van bújtatva így akár milyen zord a tél jön kikel tavasszal, a többi meg nem maradhat életben mivel az életciklusa nem tesz ki egy telet sem .pl az árva szúnyog 6-10 napot él akár milyen hihetetlen is:-)
A hideg tél idején a kártevõk megmaradt része elbújik, hisz a biológiai órái ezt sugallják, viszont az enyhe télen szaporodnak is, így a biológiai kapcsolójuk nem mutatja azt, hogy futás el kell bújni! Viszont az enyhe télen is van egy-két hét fagyos idõszak ami annak kedvez, hogy pont ezek a kártevõk amik frissen szaporodnak megfagyjanak, mivel a biológiai óra nem kapcsolt téli üzemmódba, így akár milyen hihetetlen jobb egy enyhe tél a kártevõk szempontjából is:-)) Lehetek demagóg de ezek tények, és nem én találtam ki:-)
Ráadásul a gomba és egyéb betegségek fõként tavasszal a nedves idõben terjednek így nem sok köze van az enyhe télhez, mivel akkor ezeknek is lassabb az életritmusa.
Szóval a természet ügyesen van kitalálva, elõnyökkel hátrányokkal. Azonban a hideg idõszak, ha el is fagyaszt néhány kártevõt is, de mennyi kárt okoz pl a kifagyás a veteményekben az vad és háztáji állományban is. Csak a méreg nyelvét kell megtalálni és az mindig egy átlagos vagy enyhe tél felé billent minden szempontból:-)
Tudom a kártevõk, no ez óriási tévhit, igaz az idei évnek már mindegy, hisz november megetette a hatását, így a kártevõk elbújtak. Egyrészt ezek rovarok nagy része néhány napnál, avagy hónapnál tovább nem igazán él, ami van az lárva állapotban jól el van bújtatva így akár milyen zord a tél jön kikel tavasszal, a többi meg nem maradhat életben mivel az életciklusa nem tesz ki egy telet sem .pl az árva szúnyog 6-10 napot él akár milyen hihetetlen is:-)
A hideg tél idején a kártevõk megmaradt része elbújik, hisz a biológiai órái ezt sugallják, viszont az enyhe télen szaporodnak is, így a biológiai kapcsolójuk nem mutatja azt, hogy futás el kell bújni! Viszont az enyhe télen is van egy-két hét fagyos idõszak ami annak kedvez, hogy pont ezek a kártevõk amik frissen szaporodnak megfagyjanak, mivel a biológiai óra nem kapcsolt téli üzemmódba, így akár milyen hihetetlen jobb egy enyhe tél a kártevõk szempontjából is:-)) Lehetek demagóg de ezek tények, és nem én találtam ki:-)
Ráadásul a gomba és egyéb betegségek fõként tavasszal a nedves idõben terjednek így nem sok köze van az enyhe télhez, mivel akkor ezeknek is lassabb az életritmusa.
Szóval a természet ügyesen van kitalálva, elõnyökkel hátrányokkal. Azonban a hideg idõszak, ha el is fagyaszt néhány kártevõt is, de mennyi kárt okoz pl a kifagyás a veteményekben az vad és háztáji állományban is. Csak a méreg nyelvét kell megtalálni és az mindig egy átlagos vagy enyhe tél felé billent minden szempontból:-)
Késõbb indul azonban a rügyfakadás, és ez óriási elõny! Enyhe telek után jó eséllyel keresztet lehet vetni számos gyümölcsféle komolyabb termésére. A korai rügyfakadás, és veszélyes stádium mellé még komplex gomba - baktérium fertõzések is jobban játszanak. Nemigen kell ecsetelni mit jelent pl. a kajszinál egy nagyon enyhe tél, szerencsére ÉK-en kevésbé játszik az ilyen. Egyedül a füge , meg a társai szeretheti az ilyesmit, de úgy ahogy vas és acél országa nem lettünk, úgy nem leszünk a füge, és datolya országa! 
Csak beletrafáltál, nem volt nehéz, hiszen mindig az enyheség felé hajlik a kezed. Pár napja még a Voejkov tengelytõl rettegtél.
Brrr, ne is mondd! 2006-2007 "telén" nagyítóval kellett keresni a havat és a telet, mígnem május elején megjött a fagy, és a gyümölcsösök 80%-a tönkrement. Persze, attól, hogy történetesen március közepéig tombolna a tél, még persze 0 garancia a késõ tavaszi fagyokkal szemben
Alapítsuk! Nehogy már arról szóljon a fórum itt sem, hogy "jaj, nem jön a hideg, csak átlagos T850 körül szór a fáklya, kész enyheség!", hanem arról is, hogy (ha már ennyi télfan van itt!) milyen esélyeink vannak, merre érdemes figyelmünket vetni Ez néha a 18 órára elõrejelzett T925 térkép (hmmmm...), néha sajnos a grönlandi AC és ciklonhelyzet egy lehetséges mûködése 300 óra felett.
Nehogy már arról szóljon a fórum itt sem, hogy "jaj, nem jön a hideg, csak átlagos T850 körül szór a fáklya, kész enyheség!", hanem arról is, hogy (ha már ennyi télfan van itt!) milyen esélyeink vannak, merre érdemes figyelmünket vetni Ez néha a 18 órára elõrejelzett T925 térkép (hmmmm...), néha sajnos a grönlandi AC és ciklonhelyzet egy lehetséges mûködése 300 óra felett. 
Pont 10 évvel ezelõtt (2001-ben) decemberben tombolta ki magát a tél (de akkor kõkeményen), úgy, hogy januárra azonban azzal ki is fújt. Van egy olyan érzésem, hogy ez idén épp fordítva lesz... 
Végre egy pozitív hozzáállás, mi lenne ha megalapítanánk az NRFT-t, azaz a Nem Rinyáló Fórumtagok Társaságát? Én személy szerint továbbra is tartom a jó két hónapja megfogalmazott véleményemet, hogy a tél legnagyobb alakításai január második felében, illetve februárban jöhetnek, esetleg a márciusba jócskán áthúzódó késõ téli fináléval tetézve Megj. a hidegmagok mostani (ránk nézve kedvezõtlen) pozíciója az égvilágon semmit nem árul el a 2-3 hét, pláne 1-2 hónap múlva esedékes kiterjedésükrõl.
Megj. a hidegmagok mostani (ránk nézve kedvezõtlen) pozíciója az égvilágon semmit nem árul el a 2-3 hét, pláne 1-2 hónap múlva esedékes kiterjedésükrõl.
Hidegmagok a ciklonaktivitás miatt nincsenek Nagyon sok hó van Szibériában... Link efölött hamar kialakul a hideg, csak egyelõre másokat táplál hüvivel.
Nagyon sok hó van Szibériában... Link efölött hamar kialakul a hideg, csak egyelõre másokat táplál hüvivel. 
Sebaj Salek, majd gyúrunk a karácsonyi zivatarra megint. Ha így folytatódik a tendencia meglesz idén is
Nem csak a ciklonaktivitással van probléma. Egyszerûen északon és északkeleten nincsenek hidegmagok.
Nem csak a ciklonaktivitással van probléma. Egyszerûen északon és északkeleten nincsenek hidegmagok.
Én is azt néztem,hogy a friss ECM továbbra is csapadékot( kb.10 mm),zömmel havazást mutat hétfõre a Dél-Alföldre. Ráadásul,az elõzõ futásához képest emelt is a csap.összegen. Érdekes...
Érdemes az 500 hPa-os térképet végigléptetni Link Jól látszik, hogy még egy bivalyerõs, 1055 hPa-os AC-t is pár nap alatt elnyom, kisimít, ill. D-re kényszerít a ciklonális áramlás; egyben erõsödõ AC-t mutat az óceánon a hullámtól D-re.
Jól gondoltam akkor hogy ez a kis "téliesebb"intermezzo egy rövid átmeneti kisiklás lesz a tartósabb zonalítás közben.Pár napja a GFS már tendencia szintjén kezdte röviditeni a hidegebb periódus idõtartamát.A most következõ ciklon elvonultával valószínû még tovább rövidíti ezt,ill. tovább enyhít majd.(megfigyelés) 
Errõl írtam vagy három hete; az É-atlanti térség jó ideje egy nagy hullám, D felõl enyhe/nedves, É felõl hideg légtömegek nyomulnak egymásnak Újfundland-sziget térségében és egyre-másra generálják a ciklonokat, melyek igen gyorsan és szinte akadálytalanul K felé mozognak; emiatt aztán egy blokkoló AC sem tud kiépülni, a kezdeményeket szinte elsöpri ill. messze K-re sodorja a ciklontevékenység. Amíg ez a csigagyár ilyen aktív marad, nincs sok esély a makroléptékü változásra. Lehet persze találgatni meg fogódzókat keresni, de "vigyázó szemeteket az É-atlanti térségre vessétek", ott a helyzet kulcsa
Ez nekem is új! Azért az jó lenne, ha legalább az esõ nem esne.
Egyébként az asok T betû elhúzhatna már Grönland környékérõl, másképp nem lesz normális telünk:
Link
Egyébként az asok T betû elhúzhatna már Grönland környékérõl, másképp nem lesz normális telünk:
Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat