Meteorológiai társalgó

Egy eredetileg keleti hidegbázis nyugatra törése is okozhat számunkra kedvezõ medciklon pályákat. 87 jan. lehet egy példa, igaz a ciklon genezis már klasszikus módon történt. Roppant érdekesek még a Balkánon (középsõ, K-i részén) beragadó ciklonok, többször ezek "felelõsek" a nagy alföldi hóviharokért. Ritkán elõfordul akár DK-ÉNY irányú (átmeneti?)pálya is, blokkoló AC az oka a Fekete tenger térségében.

Szép kis eszmefuttatás, de van itt valami ami kimaradt, pedig elég nagy és kulcsfontosságú: az Alpok!

A mi mediterrán ciklonjaink nagy része az Alpok miatti hullámvetésbõl kimélyülõ mediterrán ciklon. Úgy vélem, h ez az orográfiai hatás fontosabb mint maga a tengervíz biztosította nedves, meleg levegõ. Mi történne ha nem lenne hullámvetés a hosszan elnyúló frontokon és ebbõl ciklonalakulás? Kb. az ami az USA-ban, elõfordulnának olyan több ezer km-es frontok amelyeken a nehezebben létrejövõ hullámvetésbõl ritkábban alakulnak ki peremciklonok vagy egyáltalán nem alakulnak ki. Ilyenek szülik azokat a helyzeteket amelyek során ÉK-en hóvihar tombol, míg a front texasi részén instab fut végig derechoval stb-vel. Ha Eu-ban egy teknõ ill annak frontja lenyúlik az Alpokig akkor általában nincs pardon és rögtön szüli a mediterrán ciklonokat. Észak-Amerikában is van ehhez hasonló helyzet, csak ott a Sziklás hegység k-i oldala válthat ki ilyen hatást, ha a teknõ már elõtte elkezd kimélyülni, pl. az effajta ciklonok (tengervíz nélkül) okozzák a denveri havazások nagy részét télen.

Jóska, egyelõre igen, meglátjuk mi lesz a vége!

A Földközi-tenger megléte lényeges a mediciklonok kialakulása szempontjából; ha ott szárazföld lenne, akkor is lenne (lehetne) ugyan ciklogenezis, de az csak lokális hatású lenne, az V-ös pályák nem léteznének. A ciklogenezis/mediciklon-genezis két lépcsõben történik. A nekünk lényeges Vb esetén Franciaországon keresztül nyomul elõre a hideg légtömeg a Földközi-tenger Ny-i medencéjébe és alakít ki egy ciklont. Ezután jön a következõ lépcsõ (amit szabálynak is nevezhetünk): ha egy ciklonközpont a mediterrán térségben van, akkor az ottlévõ enyhe/nedves vagy a Szahara felett túlhevült légtömegek (melyek D-i áramlással szintén sok nedvességet tudnak szállítani) felsiklanak a ciklon elõoldalán, azaz Közép-Európában a talajközeli hideg légtömegekre. A ciklon nedvességutánpótlását a Földközi- majd az Adriai-tenger biztosítja.
A sokszor emlegetett genovai ciklon nekünk igazából nem is túl jó, mert legkésõbb az Alpok D-i vonulatán fennakad; ha azonban ez a ciklonközpont átugorja az olasz csizmát és az Adriára kerül (de ami még jobb: ha az Adrián alakul ki!), akkor jön létre az Vb-pálya, melynek lényeges jellemzõje, hogy nem a keletkezésekor szállított nedvesség a mérvadó, mivel a nedves léghullámokat meghatározó erõs D-ies áramlás folyamatosan adott - Vb esetén leginkább a ciklon "vége" felé a legerõsebb (és tartós) a nedves légtömegek beszállítása.
Azaz látszik, hogy a Földközi-tenger nélkül ez nem így lenne.

Elsõ kérdés, vajon a mediterrán ciklon milyen mértékben földközi-tengeri "specialitás". Azaz, ha -teszem azt- nem létezne Földközi-tenger, hanem a helyén szárazföld lenne, akkor is létrejönnének-e ott ciklonok. A tengervíz hõtároló tulajdonsága biztosan segíti a ciklon keletkezését, még inkább kifejlõdését. Mégis úgy érzem, itt a globális cirkuláció általános szabályszerûségérõl van szó, nemcsak helyi jellegzetességrõl. A mediterrán ciklon elsõ megközelítésben "déli" ciklon, mert a szubarktikus alacsony nyomású övtõl (ahol a fõ ciklogenezis folyik) lényegesen alacsonyabb szélességeken helyezkedik el. Kialakulásának fõ oka, hogy mikor a zonális légmozgások meridionálisba váltanak, a gyors áramlások egyre délebbre helyezõdnek, és ott örvényléseket hoznak létre. Közben, az é-d-i hõcsere megtörténtével északon újra zonálisra fordul az áramlás, a déli ciklonok izolálódnak, lefûzõdnek a szubarktikus alacsony nyomású övrõl, majd feltöltõdnek, gyengülnek, eltûnnek. Ezzel befejezõdik egy Namias-ciklus, és új kezdõdik. Fenti történéseket gyakran nagyon jól nyomon követhetjük a szinoptikai térképeken.
Tovább bonyolítja a képet, hogy a blokkoló AC nyugati oldalán délnek tartó északatlanti alacsony nyomású légtömegek szintén a Mediterráneumba jutnak, mediciklonokká lesznek. Egyébként ez utóbbi szituáció roppant érdekes, igazi csemege. Az AC blokkolja a nyugati-keleti áthelyezõdést, ezért az északatlanti ciklonok annak nyugati peremén kénytelenek délkelet felé mozogni -ény-dk irányú ciklonális csatorna jön létre az Északatlantikától a Földközi-tengerig. A csatorna északkeleti határát a már említett blokkoló AC alkotja, mely télen fõképp hideg levegõt tartalmaz. A délnyugati határ pedig az észak felé kiterjeszkedett azori anticiklon a meleg levegõjével. Ezért -nagyon sajátságos módon- a csatorna ciklonjainak kelet-északkeleti (elõ) oldala hideglevegõt mozgat k-dk-i áramlással, míg a ny-dny-i hátoldal északnyugati áramlása enyhe. Nagyon kifejezett volt ez a szituáció 1993 hideg, havas novemberében.

A Fekete-tenger nem mediterrán.

A mediterrán térségek a Csa és Csb színkóddal vannak jelölve. Link

A mediterrán ciklonok (V-ös ciklonpálya) a Földközi-tenger térségében alakulnak ki. A Fekete-tenger térségében nem alakulnak ki mediterrán ciklonok. Ezzel az erõvel Vlagyivosztoknál is kialakulhatnának mediterrán ciklonok, hiszen csaknem azonos szélességen van, mint a Genovai-öböl

Rudolfking

Akkor csak attól függ hogy igen, vagy nem hogy a Fekete-tengert mediterrán térség-e, ez ha jól tudom vitatott kérdés, nem? (a Genovai-öböl és a Fekete-tenger ugyanúgy nagyjából a 43-ik északi szélességen van, bár tudom, nemcsak ezen múlik..)

Az nem mediciklon, hiszen nem a mediterrán térségben (értsd: Földközi-tenger) jön létre. De az ottani nedves légtömegekre leszakadó hideg szintén ciklogenezist okoz, igen.

Thermometer: igen, úgy már pontos

Egy kérdés: A Fekete-tengeri ciklon nem olyan mediciklon, ami pont így jön létre?

Úgy látszik valaki pontosabban emlékszik ,mint én. Várjuk a med. ciklonos eszmefuttatást.

Uram, gratulálok a jó megfigyelõképességedhez és memóriádhoz. Ez az eset 1996 január 20. és 25. között történt, nagyon jól megjegyeztem magamnak én is. Éppen olyan cirkulációs helyzet okozta, mint amirõl most beszélgetünk: északi AC, keletrõl lábashideg+mediciklon. Az OMSZ akkor kicsit-nagyon elszámította magát, a mediciklon elõoldalát várták enyhüléssel, ezzel szemben a hideg oldalon maradtunk pontosan olyan idõjárással, amilyet leírtál. Az is igaz, tõlünk ék-re olyan töméntelen mennyiségû hideg volt, hogy szinte a ciklon északkeleti oldalán is az jött.
Egyébként jelen eszmecsere nyomán döbbentem rá, milyen bonyolult kérdés a mediterrán ciklonok kérdése -azóta ezen gondolkodok. Úgy hiszem, megérne egy misét.

Igen, erre én is emlékszem. Még általános iskolás voltam és gigameglepetésként ért a suliban a dolog. Máig az egyik legemlékezetesebb hóesésem a váratlansága miatt.

Hasonlóra emlékszem. 1996-2000 között lehetett, hogy reggelre még kevés havat jeleztek elõre, majd napközben váltást esõbe. A váltás nem történt meg, folyamatosan havazott estig és még másnap is esett rövid szünet után. Igen szép hóréteg alakult ki. Ez nagyon megmaradt. Keddi nap volt arra biztosan emlékszem fura módon.

Illetve olyan helyzet nem lehet ,hogy közel azonos idõben érkezik a medi és a lábas hideg?
91- 96 között történt,hogy havazást,havas esõt vártak estétõl enyhüléssel 0 fok körül,erre reggelre 30-40c cm hó é.keleti szél -7,8 fok.A kerékpárt 5m után visszavittem a pincébe,mert elakadt és gyalog indultam v. busszal melózni. (még szegény Karcsi bá mondta be elõzõ este,de mint ha a hideget nem emlitette volna) Lehet rosszul emlékszem.

Közben én is rájöttem, milyen pongyolán fejeztem ki magam. Messzemenõkig igazad van abban, hogy "kész" mediciklonra van szükség. A mediterrán ciklonok alacsony nyomású légtömegei végsõ soron az északatlanti depresszióból származnak, ezek a szóban forgó szinoptikai helyzetben a blokkoló AC-t délrõl megkerülve jutnak a Földközi-tenger térségébe. Az így létrejövõ mediciklon aztán a hátoldalára veszi az említett AC hideg levegõjét. Így már korrekt?

Wetsom: igen, sajnos tipikus jelenség, és így hiába jött meg a hideg, ciklon nincs hozzá

Egy jó szituáció, amikor a lábas hideg északkeletröl délnyugat felé robog a kontinens felett, és csak nyugaton jut le a mediterrán térségbe, ott med.ciklonokat generálva, melyek aztán kelet felé mozdulnak el, jobb esetben kicsit északkeleti irányba, s akkor a Kárpát-medencét is érinthetik.
Rizikó: túl délies pályán halad a ciklon, s így teljesen elkerül, vagy esetleg túl hamar fordul északkeleti irányba, s akkor meg az elöoldalára kerülhetünk tartósabban...
Szóval ekkor már a ciklonpálya a döntö.

Az az igazság, hogy ilyen keletrõl érkezõ hidegnél általában arra már nincs idõ, hogy mediterrán ciklon képzõdjön a közelünkben, mert rendszerint az AC északi peremére szorult sarki ciklonok délre kényszerítik a magasnyomású hidat.

Csak ö nem egy meglévö med.ciklonra kérdezett rá, hanem med.ciklogenezisre egy tölünk keletre történö hidegelárasztás következtében, ha jól látom

Az így keletkezö med.ciklon ránk 99%-ban "nem veszélyes", hanem a Balkanra ill. még keletebbre, délkeletebbre. Ahhoz nagyon spec. áramlási viszonyoknak kell kialakulniuk, hogy onnan a Kárpát medence irányában mozduljon el a med. ciklon...

Amit írsz, ahhoz már egy "kész" mediciklonra van szükség; a kérdés az volt, hogy a tõlünk K-re leszakadó hideg tud-e mediciklont generálni. Azt meg szerintem nem tud.

Részemrõl visszakanyarodó, okkludált Vb, utána gyorsan kiépülõ AC és a talajon beszivárgó (oké, felõlem akár betóduló ) ÉK-i hideg

Dehogynem tud. A tõlünk é-ék-re elhelyezkedõ AC elõoldaláról a mediterrán ciklon "átszipkázza" hozzánk a hideget, ami keleties áramlással érkezik. Mediterrán ciklon megjelenése épphogy a lábashideget jellemzõ helyzet stabilitására mutat rá. Szóval, amit írtál, az nem butaság, hanem "okosság".

Nem, a mediterrán ciklonok jellemzõje, hogy a léghullámok az atlanti térségbõl indulnak el, a mediterrán térségben alakulnak ki a ciklonok, és ezek különféle pályákon K, DK ill. ÉK felé mozognak. Egy tõlünk K-re leszakadó hideg légtömeg a Balkánon okozhat kalamajkát, de mediterrán ciklont hozzánk nem küldhet, hiszen annak az õt létrehozó áramlással ellentétesen kellene mozognia.

Az ény-i hidegelárasztással meg az a baj, hogy az északatlanti blokkoló AC a télen általában erõs ciklontevékenységnek gyorsan áldozatul esik, és hamar megérkezik az enyhe, óceáni levegõ, nemegyszer szintén északnyugati irányból.
A lábashideg viszont szinte mindig "maradra jön", ez a nagy elõnye.

At Ék-rõl érkezõ hideg nálunk nem tud mediterrán ciklont generálni? Ezt úgy értem, hogy tõlünk keletre szakad le, és alattunk generálja a ciklont, majd berántaná hozzánk némi hideg levegõvel együtt. Ez nagy butaság?

Én is így értettem. Természetesen nemcsak az ÉNy-i hidegmag (önmagában ez sem ér semmit), hanem az azt megcsapoló és a hideget lerántó ciklon is kell a havas télhez nálunk.

A legjobb helyzet az az, mikor egy atlanti ciklonból kiváló peremciklon a Franciaországon keresztül a Földközi-tenger fölé érkezik, ott mediterrán ciklonnál alakul és tõlünk délkeletre kanyarodik fel.
Csak ehhez megfelelõ hideg bázis is kell.

Az ÉK-i hidegmaggal és az abból történõ hidegbeáramlással csak az lenne a baj (ill. általában az a baj), hogy ugyan meghoz(hat)ná a lábas hideget, de csak szárazon. A hóhoz nekünk jobb az Ény-i hidegmagból való lecseppenés az Alpokon át a Genovai-öbölbe, ahol aztán mediciklonok tudnak kialakulni. Az ÉNy-i hidegmag sem garancia persze a télre, hiszen ezek általában gyors ciklonok, melyeknél fennáll a veszély, hogy nálunk vagy elõoldal van, vagy pedig nagy széllel átrobognak, de más nem történik.

A JMA alapján jelentõs átalakulás várható az idõjárásban, az utál térségében ugyanis a hófelszín fölött masszív Anticiklon kialakulása várható 15 tagból 12.-nél, a tipikus zonális áramlás gyakorlatilag megváltozik hiszen ezen anticiklon peremébe ütközve délkeleti pályát vehetnek fel a ciklonok megkerülve azt, ez a kontinens középsõ részein változékony és meglehetõsen csapadékos idõt jelent, több középpontú ciklonrendszer kiépülése várható amely a mediterrán térségben újabb peremciklonkat generál. Ilyen helyet a medencében fõleg a dunántúlon jelentõsebb havazást eredményezhet, míg keleten esõ havasesõ és havazás egyaránt valószínû. Várhatóan a modell alapján ennek kialakulása épp karácsony elõtt valószínû, karácsonyra egyébként épp egy elõoldali helyzet van kilátásban. Azaz nem lesz egyenletesen hideg. A hõmérsékletben napközben fagypont körül éjszaka -4-8 fokra számít. idõszakosan kiadós csapadék várható, de nem egyenletesen szilárd.
Megerõsíti ezt a várakozást Kazany várható légnyomástérképe is, a kelet európai síkság fölött azonban erõs elõoldal alakulhat ki, így Moszkvában átlagos fölött várható a hõmérséklet valamivel.