Globális jelenségek

Ebben egyetértünk, épp errõl regélek már hónapok óta, hogy nagyon komplex összetett dologról van szó, és bizony körbe kell járni a történteket. Ezért írtam azt, hogy az egy blöff, hisz a cikk degradálja le, hogy mostantól kemény tél jön pont!!! Ha megépítjük egy háznak a második emeletét az attól még összefog omlani, hogy kész az a szint, ha nincs alap és elsõ emelet akkor az egész nem ér egy kalap.. sem!:-)))

Nagyon összetett dologról van szó. Az, hogy idén erõs anticiklon aktivitás volt megfigyelhetõ, az a nagy mennyiségû szibériai hideg felhalmozódásnak volt köszönhetõ többek között.
A kelet európai AC-k szinte falként állították meg a ciklonokat.
Ez a december eleji zonalitás lefolyásánál volt látványos.
Azt kellene megvizsgálni, hogy halmozódott fel abban a térségeben(Szibériára gondolva) ekkora mennyiségû hó, ami elõsegítette a hideg felhalmozódást, és az anticiklon kialakulást.

Zonalitás azért volt a földön bõven, hiszen az ázsiai területekre érkezõ hideg leszakadások erõs ciklon aktivitást gerjesztettek arra, ami ugye sokszor rekord közeli meleget idézett elõ a nyugati partvidéken.

Itt nem elég egy tényezõt vizsgálni többet kell...

Már készültem magam is hozzászólni. Én veled értek egyet, de hogy a sajátomat is hozzátegyem, kifejezetten a negatív visszacsatolás valószínû példájának tartom a telet, ám magamban is vitázom. Összességében az a baj a klíma tudománnyal, hogy nem léteznek konkrét képletek és emberi léptékkel egyértelmûen megértett törvényszerûségek. Kvázi nincs meg klímatudomány relativitás elmélete, amely mindenkor kiállja a próbát. Innentõl kezdve ezerféle magyarázat lehet igaz vagy hamis, mindenki szemezgethet a maga szája íze szerint. Tehát a példánál maradva ezt a telet tarthatom pusztán negatív visszacsatolásnak, amit egy melegedõ folyamat okozott (tehát azért lett hideg, mert meleg van), de tarthatom egyszerûen annak is, hogy hideg telek ekként jönnek-jöhetnek létre, és több száz éve is ekként jöttek létre, amikor még kizárható az antropogén hatás szignifikáns lehetõsége. Ebbõl következõen pedig akár mondhatom azt is, mint klímaszkeptikus, hogy az antropogén hatások nem értek el olyan lépcsõfokot, hogy ilyen téli helyzet kialakulását meg tudják akadályozni. Innentõl kezdve nevezhetem negatív visszacsatolásnak is a telet, de konkrétan minden jelzõtõl megszabadított nagybetûs télnek is, ahol a negatív visszacsatolás oka nem a globális felmelegedés, hanem az antropogén hatástól független, és bármikor elõfordulásra hajlamos természetes folyamat.

De visszaevezve konkrétabb vizekre, Lász-al értek egyet. Elõször is komoly zonalitás volt. Vitatkoznék azzal, hogy karácsonyi, vagy decemberi "ál" zonalitás. A zonalitás törvényszerûen november-decemberben járatódik a csúcsra. Ezért én pl. soha nem fogok vészharangot kongatni, ha épp december 15-ig egy adott évben még nem esett hó stb. Mert ez így törvényszerû és az elmúlt télen is ezen idõben megmutatta magát (ír árvizek). Párhuzam a gyenge hurrikán aktivitással igencsak szembeötlõ. Ekként nyilván több kraft marad a légkörben. De mindannyian tudjuk, hogy a hurrikán kialakulásához egy megfelelõen meleg tengervíz szükséges, ha csak fél fokos eltérés is van, akkor a hurrikánok esélye meredeken zuhan. Ezért akárki akármit mond, hogy ez mennyire meleg év volt globálisan, az a fránya tengervíz hõmérséklet errõl mégse akart tudomást venni, csak nem akart felmelegedni, amennyire kell és ott ahol kell. Persze ennek a példának is csak akkor lehet helye, ha egyáltalán ezzel magyarázható az eurázsiai hófelhalmozódás, mert lehet, hogy nem is, csak túl kézenfekvõnek tûnik egy ilyen összefüggés. De lehet, hogy a hõtöbblet olyan vizekre vándorolt, hogy nem hurrikánként, hanem más hatást okozva adta ki energiáját.

Ami kiindulási alap lehet, az a hófelhalmozódás, szerintem is innen kell kiindulni. A bloking, a keleti eredetû hideg beáramlás, szibériai AC már mind-mind okozati elem. A logikai következtetésekkel is egyet tudok érteni, miszerint nem szabad belecsapni a közepébe, és már csak a bloking hajlamot látni, és abból azt mondani, hogyha blokk van, akkor arra indulok el, hogy az utóbbi években gyengül a zonalitás, mert ez tévútra visz. Normális körülmények között december végétõl nem nagyon van zonalitás, tehát egy normális kontinentális télnek nem is kellene a zonalitásról szólnia, tehát egy normális tél szerintem bloking hajlamú eleve, azaz semmi különös nincs benne, hogy azt akár a klímaszkeptikusok, akár a felmelegedés elméletét osztók fõ érveként a középpontba állítsuk.
És még annyit, hogy Kárpát – medence. Több igazi szakembernek, fiatal titánnak tekinthetõ fórumtársunk utal mindig medencénk sajátos kettõs vagy többes arcára, illetve szélsõsegeket mérséklõ – ám vigyázat, kontnentális arcát azért megtartó, tehát szélsõségtõl nem mentes! – tulajdonságaira. Ezért hazánk idõjárásából globális folyamatokat megítélni csak rendkívül óvatosan szabad. Nekem határozott véleményem, hogy az elmúlt telet pontosan a mediterrán ciklonoknak köszönhetõen viszonylag olcsón megúsztuk. Ez csapadékkal járt, ám a gyakori felhõs ég, a légkör megszûnni nem akaró, folytonos nyugtalansága megóvott minket az igazán tartós HRHI-tõl. Pedig egy ilyen ezen a télen aztán tényleg még jobban levihette volna az átlagot, hiszen irdatlanul hideg 850-ek voltak szerencsére inkább csak átmeneti vendégeink. Namost aki nem lát az orránál messzebb, mondhatja, hogy hõmérsékletileg átlagos tél volt, tehát semmi különös. Pedig ezt csak a medeknek köszönhetjük, ahhoz viszont, hogy a medhajlam ekként fennáljon egy valami kell, szûnni nem akaróan leszakadó hideg és hideg. Szóval akkor tényleg csak egy átlagos telünk volt? És már el is érkezünk arra mocsaras talajra, hogy pusztán átlaghõmérsékleti szempontból meg lehet-e ítélni egy telet.

Egy szóval nem mondtam, hogy hülyék, csak annyit, hogy blöff, azért a kettõ között óriási különbség van! Azt, hogy nem lehet megmondani, hogy milyen telek lesznek szerintem az egyértelmû, de remélem, ezt Te is tudod, ha nem akkor sajnálom, hogy jártatom a számat feleslegesen!
Igen, és miért is alakult ki erõs anticiklon irányítás a kontinensen? Tessék visszatekinteni, nem a közepébe belemenni mert megint azt tesszük, van ok-okozati összefüggés, ha ezt nem fogjuk fel akkor, ez elmúlt hozzászólásoknak nincs értelme. Ha megfordítom a dolgot akkor is az jön ki, hogy egy erõs zonális irányítás kell ahhoz, hogy egy erõs anticiklon irányítás létrejöjjön, hangsúlyozom nagy léptékben! Nem fogjuk fel a dolgokat vagy nem akarjuk felfogni ez is hatalmas különbség!
Még valami, itt én nem cáfoltam azt, hogy csökken az óceánok hõháztartásának szerepe a kontinensre, itt a tényeket vázoltam fel, hogy mi épül mire, ettõl függetlenül még csökkenhet is, de a cikk és az elmúlt tél igenis ellentmond ennek.
Ja és még valami ha ennyire okosan ezt mondjátok akkor mi is volt az elmúlt 4 tél eredménye? 3 aktív ciklonaktivitás az óceánon és nálunk egy rekord meleg tél, majd kettõ szintén átlag feletti tél! Akkor hogy is van ez kérem szépen? Tessék gondolkodni mielõtt ilyen dolgokat beírunk!

Erõs zonális ciklon aktivitás az, kb 4-5 hétig tartott, azóta semmi.

Azért erõs, ennyivel magyarázni 2-3 hónapos AC-s irányítást.

Ezt kutatást valószínûleg hozzáértõk készítették, és nem hülyék...

A mostani kemény tél egyik okozója az õszi (különösen novemberi) izmos zonalitás volt.
A karácsonyi idõszak is minden volt, csak nem álzonalítás.

A "régebben" egy-egy emberi generációs idõszakot, azaz néhány évtizedet jelent, így máris alapjában téves a viszonyítási alap.

A 6862.-ben kisebb szerénységet ajánlok.

Na-na dehogy, pont a zonális irányítás miatt alakult így a tél! Az, hogy ez nem délebbre hanem északabbra történt az egészen más kérdés, de mindenképp pont az erõs ciklonaktivitás volt a tettes.
Gondold csak el, ha nincs felhalmozódó hideg akkor nincs hidegleszakadás, ha nincs hidegleszakadás akkor mediterrán ciklon se jöhet létre.
Tessék picit visszatekinteni az idõben mert minden egymásra épül, ezt nem árt figyelembe venni. Egy kérdés, de már fentebb ezt megválaszoltam, hogyan alakulhat ki mediterrán ciklon ha nincs ami által ezek generálódjanak?
No akkor még egyszer nekiesek pedig ezt már leírtam.
Tavaly elmaradt a hurikánszezon ezért rendkívüli sok felesleges energia maradt fent ami miatt óriási ciklonok indultak el a kontinens felé, szóval nyugati irányítás. Egy megfelelõ makroszinoptikus elrendezõdésnek és egy átlag alatti tengervízhõmérsékletnek köszönhetõen ezek a ciklonok északi pályát céloztak meg, és eljutottak egészen Közép-Ázsiáig, mivel ebbõl rengeteg volt, így nagyon sok csapadék hullott és ahogy mentünk bele az õszbe ez bizony hó formájában érkezett. A hófelhalmozódás ez elmúlt 150 év asszem 6. legnagyobbika volt. Ezek után már az következett amit az elõzõ hozászolásomban leírtam. Szóval nem tud mediterrán ciklon kialakulni ha nincs elõzménye. Én ha elõrejelzését írok akkor mindig az elõzménynél kezdem! Mi volt tegnap, hõmérsékletek, elrendezõdés, csapadék stb, és ebbõl indulok ki. Hisz középrõl nem kezdhetjük a dolgot, hogy medi oszt annyi, és sok hó, igen de mi volt ez elõtt! Ha ezt megérti az ember akkor egyszerûbbé válik az egész és nem dõlünk be mindenféle hírnek ami megjelenik, mindig csak realitások talaján maradjunk!

"Hisz nem is tehették, mivel a mostani tél pont a ciklonaktivitás miatt volt hideg és havas Európa szerte."

A folyamatos hidegleszakadások generálta mediterrán ciklon aktivitás miatt!
Nem a zonalitásos nyugati áramlásos ciklonok aktivitása miatt.
Ez a nagy különbség.
A zonalitás hiányában nagy többségben biztosan hidegebb telek vannak.
Nézzed vissza, mennyire gyakori jelenség az, hogy egy tél zonalitás nélkül múljon el. Azt fogod találni, hogy ritka.
A karácsonyi (és a többi, ahhoz hasonló) álzonalitást ne vegyük számításba, mert az nem zonalitás volt.
Jósolni persze, hogy nem lehet, illetve jósolni lehet, elõrejelezni nem.
Véleményem szerint a klasszikus zonalitás az elmúlt 10 évben ritkábban és gyengébben jelentkezik, mint "régebben".

Ez mind blöff, mint ahogy az is, hogy kemény telek jönnek, de szerintem se Te se senki ezt még összefüggésbe nem hozták! Hisz nem is tehették, mivel a mostani tél pont a ciklonaktivitás miatt volt hideg és havas Európa szerte. Ha nincsenek nyugati légtömegek akkor nincs hófelhalmozódás, ha nincs hófelhalmozódás akkor nincs felette kialakuló anticiklon, ha nincs anticiklon akkor nincs ami felett hideg légtömegek alakuljanak ki és helyezkedjenek el ha ez az egész nincs akkor a kontinens tele nem lett volna ilyen hideg.és változékony valamit havas.
A következõ telekre jósolni képtelenség, mint ahogy erre a télre is az volt, tehát nincs ezekkel való összefüggés, egy tendencia és egy megfelelõ makroszinoptikus elrendezõdés kell, és persze elegendõ energia a légkörbe. Ha ezek a tényezõk kialakulnak akkor beszélhetünk ilyen télrõl, ha ez nincs, illetve az energia délebbre kerül akkor bizony rekord meleg télre lehet felkészülni.

Nem bizony. Mert mi van, ha a napfelszin "szeplõi" mindinkább feltünedeznek, terebélyesednek, s végsõ soron ismét megszokottá válnak. A Nap belsejében zajló folyamatokra puszta, egymásnak akár homlokegyenest ellentmondó elméletek léteznek. Éltetõ csillagunk elkövetkezõ és várható viselkedését illetõen a szoláris kutatók véleményének/eredményeinek megosztottsága természetes dolog. Ami a természettudományokban magától értetõdõ. És izgalmas.

Sziasztok. Egy érdekes cikk :

Link