Meteorológiai társalgó

Megértettem Uram.

A Földön az összes faj carpe diem üzemmódban él. Ezért marhaság magunkat ostorozni. A Staphylococcus - ha tehetné - elektromos autóval járna, és az összes lehetséges nyálkahártyán orgiát rendezne. De nem teheti, és mi sem. Ezért is faszság ez a moralizálás. Nem kis részben azért, mert mi találtuk fel.

Ez így van.
Energiafelhasználás, hulladékkezelés, előre felélés et cetera, et cetera ...

Pontosabban rosszul értelmezett carpe diem üzemmódban. Eredeti jelentése: "Élj a máBAN". Ezt fordították úgy, hogy "Élj a máNAK", pedig óriási a különbség.

Jelen felállás szerint egyre kevesebb ember lát el egyre több embert, ez pedig a mezőgazdaság iparszerűvé válásához vezet. Többek között ennek köszönhető a monokultúrás növénytermesztés, a talajok tönkretétele, a fajgazdagság drasztikus csökkenése, stb. Már most is vannak olyan talajok, amiket tulajdonképpen a műtrágyázás tart életben, bár ez kb. olyan, mint a lélegeztetőgép. Ha lekapcsolják, vége a dalnak. A klímaváltozás erre tesz rá még egy lapáttal. És amit Amanita is írt, a megtermelt élelmiszer egyharmada a kukákban köt ki, plusz ott van még a tervezett avultatás az ipari termelésben. Veszel valami műszaki cikket, aminél két év, és agyő! Vagy nem lehet javítani, vagy olyan drágán, hogy nincs értelme vesződni vele. Szóval ez a fogyasztói társadalom elég nagy kapufa. Tegyük fel, hogy a világon semmi köze az emberiségnek a klímaváltozáshoz, de még ha így is van, ettől függetlenül bőven rúgtunk még öngólt. 

Szia!
Nyuli a táplálkozási lánc szétszakadásáról beszél.
Az élőhelyek átalakulása az ott élő állatok megváltozásához és/vagy kipusztulásához vezet(het).

Egy mondás: A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Picit ünneprontó leszek. Apám november 16.-i halálát követően december 7.-én, a temetésén az OMEGA ARC című zenéje hangzott el.
"... a ház nem a tiéd, csak őrzöd valakiét, a végtelenből így lesz zárt világ.
Ha bent is lemegy a nap, helyén kihalt holdarc marad, és ünnepel a porból lett világ ...

Magyarul a mai emberek többsége Carpe Diem üzemómdban él.

Ez úgy értendő, hogy fajok eltűnése újabb fajok eltűnéséhez vezet, ez egy öngerjesztő folyamat, ha nem szűnik még az ok.
Egy bizonyos eltűnési arány felett az ember ezt nem tudja túlélni. A minap olvastam erről egy tanulmányt.

Élelmezés:
Tegnap kicsit beszéltem a fiammal, 2 dolgot mondtam neki az élelmezésről (persze a termőföldek tönkretételén túl):
1. A megtermelt élelmiszer ~40%-a megy a kukába (ha jól emlékszem)
2. A nyugati társadalmakban (szerintem) legalább a szükséges mennyiség kétszeresét megeszik átlagban.
Magyarul betegre esszük magunkat is, meg a természetet is

ON:

Korrekt, köszönet érte! Továbbá antibulvárt idézve "maradjunk tehát a tényeknél, (...) a többi a jövő kérdése, majd eldől". Ez a két hozzászólásotok tökéletes, és kb. ezt kellene mind a sok milliárdunknak elfogadni, hogy jelenleg csak ennyit tudunk.
---
Valahol azért ijesztő, hogy itt van előttünk rengeteg (nyilván relatív, több ezer év se lenne sok) mérési adat, tényszerű dolgok, mégsem tudjuk még a múltat sem igazán megmagyarázni. Aztán próbálkozunk itt évtizedes távlatokra előre gondolkodni, mert hát amúgy meg nyilván muszáj...
Csak azt az egyet sajnálom, hogy jó eséllyel sose fogom-fogjuk megtudni, mit is éltünk meg...

Bazsa hozzászólása több sebből vérzik és igazából a dolog bagatellizálása felé megy. 
A globális diagrammok semmit sem érnek, bár a nyilvánvaló tendencia ezen is látszik. 
A globális lehűlés emlegetése sem jogos, mert annak mindig oka volt, legtöbbször vulkánkitörések formájában, és a hatásuk elmúlása után gyorsan visszaállt az átlagos, majd melegedő tendencia. 
A felmelegedésben nem az a baj, hogy az ember nem éli túl, hanem az, hogy miatt olyan mértékű a fajok kihalása, hogy EZT nehéz túlélni (élelmezés).

És akkor pár klímacsík, elgondolkodtatónak:

Izland és Finnország: a poláris térség melegedése sokkal korábban indult és ez a térségében globális tekintetben nagyon nagy jelentőséggel bír

Guínea: Afrika a 70-80-as évek óta melegszik

Paradox módon a "bolondok aranya" a földgáz égetése, és a szén visszaszorulása a légkör aeroszol mennyiségének a csokkenéséhez vezethetett, a közlekedés szállópor kibocsátás csökkentése mellett. Érdekes módon az EU "fenntarthatóvá" szentelte a gázégetésű erőműveket, pedig tény hogy a földgáz vezetékes szállításánál 3 - 5 százalék egyszerűen elveszik a szivargások miatt, ez pedig legalább 25 - szörös üvegházhatású metángáz a CO2 - höz viszonyítva. A cseppfolyósított palagáz meg maga a botrány. Nyilván szerepet játszik a gáz erőltetésében, hogy jól szabályozható a villamos áram termelésük,igy kiegészítőnek kézenfekvő a megújulók termelés ingadozásainak a leszabályozására. Csak az a bibi hogy ugyanezt már tudják a modern atom, sőt szénerőművek is. Európának pontosan földgáza nincs, nem szeretnék a politikai vonatkozásába belemenni, de nem véletlen hogy ez a jelenlegi tetű EU vezetés e téren is Európa érdekeivel szemben politizál, mint szinte minden más vonatkozásban. A szén elleni hadjárat 2015 után gyorsult fel radikálisan, csak úgy érdekességképpen, miközben eszetlenül a helyébe lép, lépett a földgáz. (Nem azt akarom propagálni h a szenet bölcs dolog lenne a jelenlegi módon égetni, csak érdekességképoen említettem meg e vonatkozást. Kormányunk is 2000 megawatt gázerőművet kíván felrántani 2027 - re, miközben a lakosságnak lassan tilos lesz tüzelni gázzal. Lásd az új EU rendelkezéseket a gázkazánokról.) 

Lefordítom a lényeget, amire szerintem Bazsa gondolt. Tételezzük fel, hogy 1000 évvel ezelőtt volt 67 db. egymást követő teljesen hómentes, enyhe tél Magyarország akkori területén, amit nyilván senki sem jegyzett fel. Így visszatekintve a mostani sorozatos gyenge telekre, máris nem ad olyan drasztikus képet abban a 240 évben amiben ezek megtörténtek.

Hozzátenném, hogy mindez csak feltételezés, de mivel a földünk időjárásának tényleg csak nagyon kis szeletét tudtuk eddig megmérni, így bármi és annak ellenkezője is elképzelhető a múltban. 

Egyébiránt teljesen egyetértek az írásoddal, és természetesen tisztában vagyok vele, hogy ha tetszik ha nem, ez a “kis” intervallum létezik csak amiből pontos statisztikákat, adatokat és következtetéseket lehet levonni. 

Minden hozzászólóval egyetértve, ez így van, sokmindent nem tudunk, csak próbáljuk rekonstruálni a dolgokat. 

Ami itt is felmerült, hogy most a változások sebessége az, ami kirívó lehet. De szerintem nemcsak a 1910 körüli dolgot nem tudjuk teljesen magyarázni, hanem  az elmúlt negyedszázadot sem. Miért volt lassabb a melegedés üteme a 00-ás évtizedben és miért gyorsult újra az elmúlt 10 évben.
Csak a két nagy El Nino számított, hogy átbillentette egy bizonyos szinten túlra az értékeket. Vagy más is a folyamatos ÜHG kibocsátás mellett? Látok sok helyen sugárzási egyenlegeket, hogyan változtak, de még ebből sem vonnak le teljesen egységes következtetéseket. 

Visszatérve az évszázad elejére, egy IPCC (tudom róluk is sokféle vélemény van...) ábra alapján. (Nem néztem utána, hogyan készült az ábra, de feltételezem, a hőmérséklet reanalíziseiből számolták vissza a sugárzási kényszert, és ismert tényezők, események hatásaira bontották szét).

A 60-as évek lehűlése látszólag nagyon jól magyarázható sz aeroszolok nagyobb arányú növekedésével. Kicsit hasonlónak mutatja a századelőt is, amikor az antropogén kényszer bizonytalansága lefelé, "hűtés irányába" is növekszik (szürke színezett sáv) az aeroszolok miatt, plusz két nagyobb vulkánkitörést is beleszámít. A mostani gyorsulás pedig az aeroszolok csökkenésével függhet össze. Az is látszik, hogy a Pinatubo (1991) hűtő hatása ugyanúgy elillan pár év után, ahogy a többi vulkáné, csak közben a CO2 kényszere gyorsan nő, az aeroszolok pedig stagnálni kezdenek. Idén meg ott a Hunga-Tonga hatása, amiről totál nem tudjuk, mekkora átmeneti púpot okozhatott.

Ez is csak egy rekonstrukció természetesen...

Semmi beképzeltség, no para
Pusztán a tényekre próbáltam szorítkozni.
Drasztikus a változás az elmúlt években, ez tény, akárhogy is forgatod.
Az, hogy volt idén 1x 5 napig, majd 1x 1 napig 10 cm hó regionálisan, illetve ugyanennyi ideig 40 cm fent, még nem sokat segít a tendencián, az összképen sajnos.

Nyilván a jövőt nem sejtjük, én sem, te sem, ha véletlenül az ellenkezője jött le a hozzászólásomból, akkor elnézést.

Maradjunk tehát a tényeknél: országos értelemben(!) és ilyen sorozatosan(!) ilyen gyenge telek (és nem, nem a hótakaróról beszélek, de hadd ne kezdjem újra) az elmúlt 240 évben Magyarországon nem voltak. Ez tény, mert megmértük. Ezt cáfold meg légy szíves, és ne mellébeszéljünk.
A többi a jövő kérdése, majd eldől.

A hótakaró és hidegpáarna viszinyához van egy nem túl bíztató észrevételem. December elején leesett 20 cm körüli hó, ami szinte folyamatos olvadásban volt, 2-3 néhány órás időszakot leszámítva. Egyszer bìrt -2,5°C ra lehűlni az idő, amikor reggel kiderült az ég egy óra hosszára. Visszatért a ködfelhőzet, már fel is ment +1 °C-ig. Pont a 'hidegpárna' miatt nem bírt fagyni, éjszaka sem. Persze hozzá tartozik, hogy a havazás után nem derült ki az ég, hogy egyszer jól lehűljön az idő a köd előtt. Jelenleg hótakaró nélkül ugyan ezek a hőmérsékleti viszonyok. Egyszerűen nem tud hideg lenni a medencében, amit Te is írsz, nem is jön ide. Fh.: Vácduka

Az érem egyik oldala valóban a rendes és tartós hidegpárna hiánya, a másik viszont az, hogy az utóbbi szezonokban gyakorlatilag eltűntek azok a markáns hidegbetörések, amikor napos idő mellett sem kellett azon gondolkodni, hogy meglesz-e a téli nap, hanem simán jöttek a -2, -3 °C-os vagy akár annál alacsonyabb maximumok. Ilyen kaliberű hideg utoljára 2018. február végén jött, azóta csupán egy-két kisebb körzetben (főként az Északi-középhegység térségében) volt példa hasonlóra néhány napon.
És amit én szoktam emlegetni, hogy a fagyos napoknál is van egy határozott minőségi romlás. Ebben a szezonban pl. jelenleg 32 fagyos napnál tartunk (októberben 2, novemberben 11, decemberben eddig 19 volt), és nagy eséllyel holnap-holnapután is az lesz. Ez önmagában nem olyan rossz szám, arányosan kivetítve az egész szezonra 90-100 fagyos napot is jelenthet áprilisig. Viszont ebből a 32-ből csupán kétszer volt -5 °C alatti minimum, ami nagyon kevés.

"A mostani felmelegedés..." Yep, de mi a konklúzió? Csak annyit tudunk, hogy most éppen melegszünk globálisan, továbbá ahogy írod, "a változás mértéke és gyorsasága most egész más, mint a korábbiaké volt ebben a tartományban". De ennyi, nem tudjuk mi ez, nem tudjuk hogyan működik, hová tart stb.
Ehhez képest világpolitikai és világgazdasági csapásvonalakat irányít masszív határozottsággal ez az egész, pedig azt se tudjuk mi a töcs van.
Bocs a pongyola stílusért.

Ha ez a tél is kimegy így, az már tényleg nem véletlen!
Ijesztő lenne!
Mondjuk enélkül is ijesztő!
Az, hogy nincs hó, a tél szempontjából a leginkább lényeges dolog.
Ha nincs hó egy mediterrán ciklon után, másnap kiderül, -5 fok van reggel.
Ha van 15 centi hótakaró, akkor -10,-15 fok van.
Ha beáll utána a köd, nem -2 fokon áll be, hanem -6 fokon.
Ez a telet illetően markáns különbség, ugyanis a tél középhőmérsékletét nálunk a medencejelleg miatt a hidegpárnás helyzetek nagyban lehúzzák.
Márpedig egy komolyabb hótakaró napokra, hetekre le tudja húzni a közepet.
Még akkor is, ha a magasban közben +5 fokos 850 van.
Ez évek óta hiányzik, meg is látni a téli közepekben.
Na de!
Amire rá kellene jönni, hogy amennyiben a hideg ott van Skandinávia felett idén is, múlt télen is komoly hidegek voltak ott, ide meg nem tud lejönni.
Majd fordul a kocka, és márciusban meg áprilisban le tud jönni a hideg.
Ennek mi az oka?
Ez a jelenség trendszerű, vagy egymás következménye, vagy véletlenek?

A mostani felmelegedés mértéke nagyságrendekkel több, mint az a kis lehűlés volt ott, csak az ilyeneket egy skála és értékek nélküli (inkább hatásvadász) grafikonról nehéz leolvasni. A változás mértéke és gyorsasága most egész más, mint a korábbiaké volt ebben a tartományban.

Durva, hogy idén a valaha mért legmagasabb átlaghőmérsékletű nap nem megvolt egyszer és megdőlt, vagy esetleg kétszer, hanem 25+ nappal kb. egymás után sorban csak júliusban. Majdnem minden egyes nap melegebb volt idén júliusban, mint amit valaha korábban mértünk. Az már csak egy mókás vicc, hogy ilyen hidegrekordokkal történjen.

Fordítva. Arra akar utalni - kicsit szokás szerint bazsásan-rosszul forgatva a szavakat - hogy a kilencszáztízes években vajon globális lehűléstől lett volna hangos a mettársalgó? A kérdés jogos.
Igazság szerint még az általa linkelt ábrát sem tudjuk megnyugtató módon értelmezni. Miért pont úgy, pont akkor, pont azok az értékek, amik? Fogalmunk sincs. És ez a múlt...
Kicsit hasonlít a dolog arra, hogy a Marson, üstökösökön szaladgálunk robotokkal, a Voyager már a Naprendszeren kívül van, de fogalmunk sincs mondjuk arról, mi is lapul pontosan a világtengerek mélyén. Pedig csak pár ezer-tízezer méterre van alattunk...
Igazából egy sötétítős napszemcsivel, pislákoló gyertyával a kezünkben kotorászunk a sötét szobában. Látunk dolgokat, de hogy mi is az, csak találgatunk, sejteni vélünk...

Azt ugye nem kell magyarázni, hogy amit a skálád utolsó negyedèben láthatunk, az igen, èppen most zajlik sokunk életében, ami egy határozott változási folyamat rèsze, lehet mèg csak kezdete. 

Annak ellenére, hogy részben egyetértek a mondandóddal, meg kell jegyeznem azt is, hogy az írásodban fellelhető az a tipikus emberi tulajdonság is, hogy mindig minden a mi életünkben történik meg azonnal. Ez a tipikus emberi beképzeltség ( bocsánat, más szót nem tudtam erre, és abszolút nem bántásból írom ezt ).
Holott a mi nyúlfarknyi életünk ( vegyünk egy emberöltőnyi időszakot ) egy semmi, mindössze egy porszem a világ összes tenger -és óceánpartjain.
Ezzel azt akarom írni, honnan tudod, mi lesz a jövőben, akár 1 hónap, akár 1 év, akár 10 év, akár 100 év, akár 1000 év múlva!?
Senki sem tudja!

Végezetül itt egy hosszú idősort átölelő klímacsík, mely az 1850-2020-ig terjedő 170 éves időszak globális hőmérsékleti viszonyainak anomáliáját mutatja meg.
Az 1900-as évek elején mi az a brutál, több mint 10 évig tartó lehűlési folyamat!?
Erre ki számított, ki mondta meg, hogy így lesz!?

Én a Pó-síkság klímájával kiegyeznék. Ez itt a Dél - Alföldön valami sokkal rosszabbnak tűnik...

Szóval akkor nagyon úgy tűnik, hogy game over. Itt van a Pó-síkság klímája. Szuper! Unalom a köbön, ráadásul rohadt gyorsan... 

Ez lesz a legmelegebb év? Azta. Az igazán durva az, hogy kettőt pislogsz, aztán ez is megdől majd, mint ahogy az előző rekord is sokkal előbb fog megdőlni ezek szerint, mint arra számítani lehetett. (Én legalábbis nem gondoltam volna, hogy ez rekord meleg év lesz.) Hol leszünk 20 év múlva??

Én már most utálom a nyarat...

Én pedig sokszor utaltam már itt rá, hogy sajnos a jelek arra engednek következtetni, ez a hószegénység csak a jéghegy csúcsa.
A modern, hálózatszerű mérések immár több mint 200 éves hazai történetében nem fordult elő olyasmi, ami mostanság jellemző. Vagyis hogy most már sorozatban teljes téli szezonok múlnak el sokfelé jóformán téli napok nélkül, zord napok nélkül, ónos napok nélkül, minimális számú ködös nappal, hidegpárna nélkül, ellenben rekordmagas számú napos órával, rekordmagas havi középhőmérséklettel.
Ilyenre, hogy ez sorozatosan megtörténjen, szépítgethetjük, de bizony nemigen találunk példát a mérési adatsorban, citálhatjuk ide a múlt század 10-es, 70-es éveit, vagy bármelyik, számszerűleg feljegyzett időszakot.
Tehát hogy nincs hó? Hát én azt mondom, bár ez lenne a legnagyobb változás, de ez inkább csak egy eléggé szembetűnő következmény.

És egyébként a felmelegedősdi csak folytatódik, töretlenül. Az idei év lesz kiemelkedően a legmelegebb az 1780 óta rendelkezésre álló, homogenizált budapesti adatsorban, várhatóan Ferihegyen 12,5 °C körüli, Lőrincen 13,0 °C körüli éves középpel, de Dél-Magyarországon már 13,5-14,0 közötti értékek is előfordulnak.
Szóval ez így egyre nehezebb lesz sajnos...

Ma reggel le kellett kaparnom a jeget az autóról. Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen tök átlagos dolog, most már kuriózumnak fog számítani.
1 percig nagyon élveztem, aztán jött a letargia, hogy baszki komolyan ez már örömforrás? Hogy volt egy kis fagy hajnalban? December 28-án?
Olvasom nap mint nap, a januári Holnapután-t, de nagyon szkeptikus vagyok.