Globális jelenségek

A Réthly-kiadványok elolvasása után árnyaltabb lesz benned a kép, azaz egy folyamat részeként fogod látnia dolgot.
Azaz inkább afféle évtizedes változási ciklusok vannak, minden században voltak erõsen hektikus évtizedek, rengeteg extrém idõjárási eseménnyel, majd nyugodtabb idõszakok (gyakoriságra értve).
A Fodor Zoli által köztudatba hozott AMO-ciklusok évtizedes változási ciklusai a magyarázat egyik forrása lehet.

Például rettenetesen kíváncsi lennék arra, hogy a blocking helyzetek száma amennyiben nõtt, mennyit nõtt az elmúlt pl. 10 éves idõszakban?
Gyakran hetekig ilyen képet látunk a mûholdképen Link hogy jönne szerencsétlen front nyugatról, de vagy egy ide beragadó ciklon, vagy egy anticiklon nem engedi be az óceán felõl a légtömegeket.
Ez most speciel be fog jönni ide, de kitudja mióta próbálkozik betörni, ez már a sokadik front lehet, de eddig tartotta magát ez a felettünk forgó szutyok.
Szerintem a klíma mostanában fõleg errõl szó, hogy éppen ciklon vagy anticiklon ragad-e be ide, elõzõ esetben csapadékos idõjárás van 1-2 hétig, utóbbi esetben pedig nyáron dögmeleg.
Ezzel összefüggésben szerintem lassultak a horizontális légköri mozgások, nem annyira dinamikusak, ezáltal lehet több a zivatar, és a jégesõ, mint korábban...amennyiben valóban több, és nem csak azért tûnik többnek, mert több szem többet lát.
Viszont korábbi nyarakon voltak olyan frontok, hogy csak simán beborult az ég nyugat felõl és eleredt az esõ egyetlen dörgés nélkül. Az elmúlt nyarakon meg attól kellett tartani minden front vagy labilis légtömeg érkezésekor hogy szétver mindent a jég.
Errõl is szívesen látnék egy tanulmányt, hogy gyakoribbak lettek-e a zivatarok és a jégesõk vagy sem?!

Szerintem is a különbözõ makroszinoptikus mintázatok elõfordulásának, gyakoriságának kutatása lenne a legfontosabb terület, ahol az éghajlat változását vizsgálni kellene.

Szerintem nem!
Úgy értve, ha nem ezek a leállt, anticiklonos, blokkolt helyzetek lennének nagyobb számban, hanem maradt volna a régebbi erõsebb, dinamikusabb atlanti irányítás 0,6 fokkal magasabb tartományban, abból senki nem érezne semmit.
Azért gondolom, hogy így lehet, mert:
Nagykanizsa közepe 1995-2007-ig: 10,1 8,9 9,7 9,9 10,3 11,2 10,4 11,2 10,2 9,9 9,3 10,1 11,0

Láthatod, hogy ebben a 13 évben a 0,6 fokot bõven meghaladó eltérések voltak egyes évjáratok között.
És gyanítom, hogy Nagykanizsán a "a faunában és a makro- és mikroflórában" az elmúlt 13 évben semmi változás nem történt.
Nade, ha azt vesszük, hogy pl. 2004/2005 telén volt egy -22 fok Nagykanizsán, 2006/2007 telén pedig a legalacsonyabb érték -8 fok volt, annak vannak kihatásai.
Annak is inkább vannak kihatásai, hogy a csapadék milyen eloszlású. Mert szerintem az utóbbi évtizedben sokkal rapszodikusabb volt a csapadék, 2-3 hónapos igen száraz idõszakokat követtek 2 hetes özönvizek, és én úgy gondolom, régebben sokkal egyenletesebb eloszlású volt a csapadék.
Lényegesebb az is, hogy egy adott év magasabb átlaghõmérséklete miért magasabb?
Több volt az anticiklon nyáron, vagy zonális volt a tél?

Pl. marhaérdekes, ha már "a faunában és a makro- és mikroflórában"-t említetted, hogy 2005 telén nagyon hidegek voltak, -20-25 fokok után még a tavasz eleje is -15 fokokat hozott, a fügéket a hegyen kicsit megcsípte a fagy, a hõstressz miatt késõbb indultak majd egy hónappal, utána jött egy elég hûvös és csapadékos nyár, mégis egy szeptember 18-án készült videó szerint úgy értek a fügék, mint a csuda.
Ezen év szeptember 18-án pedig ugyanúgy értek, pedig majd 2-3 fokkal magasabb volt a középhõmérséklet és egész nyáron annyit sütött a nap, hogy kis túlzással éjjel is sütött, szemben a 2005-ös nyárral.
Lehet, hogy ennek az egyébként meleg és napos nyárnak a 2 hetes esõs periódusa állította le a vegetációt és az érést, miközben az átlaghõmérséklet elég magas volt.
A 2005-ös nyarat hûvösnek éltük meg, míg a 2009-est melegnek, mégis a füge másodtermése nyár végén, õsz elején egyidõben érett.
Akkor most számít-e, hogy mit mutat a hõmérõ vagy sem?!
Vagy pedig vannak egyéb tényezõk is?

Szerintem sokkal többet számít az idõjárás milyensége és minõsége, mintsem maga a hõmérsékleti tartomány, amiben zajlik.

"A klímában 6 tizedes emelkedést nem veszünk észre, ha csak úgy fogja magát, és 6 tizedet emelkedik az átlaghõmérséklet, de közben minden ugyanolyan, mint korábban, csak 6 tizeddel magasabb tartományban, akkor az szerintem nem érdemel akkora hisztériát."
Pedig igen is érdemel, hiszen markáns következményei vannak 6 tized fokos emelkedésnek a faunában és a makro- és mikroflórában egyaránt, de errõl valaki igazán hozzáértõt szívesebben meghallgatnék, mint jómagam.

Ez a tudósok között folyó vita lassan a vallásháborúkra kezd emlékeztetni, mindegyik meg van gyõzõdve, hogy neki van igaza, és ezáltal fokozatosan hiteltelenné és nevetségessé válik az összes tézis. Kár érte.