Meteorológiai társalgó

Mikor ezt leírtam eszembe ötlött a 2013 as év. Nos ez annyiban hasonlít az ideire, hogy március 8 án voltak tavaszzáró zivatarok, mint idén március végén, viszont ezt egy masszív 20 napot átölelõ téli idõszak követte, amely teljesen más jellegû volt, más hatással volt a közelünkben lévõ hidegbázisra, más hõmérsékleti kontrasztot hozott létre, mint a mostani. Hasonló helyzetet az idei tél nem tudott téli hónapokban sem produkálni. Az azt követõ melegedés nagyon lassú, fokozatos volt, és már az elsõ dekádban megindult: 2-án 3-án még +2 fokos maxi mellett hó esett, majd napról napra 1-1 fokkal lett melegebb már megnyugvó idõjárás mellett és április 12-ére lehetett már tavasziasnak tekinteni, vagyis arról nem jelenthetõ ki, hogy április elsõ dekádját követõen éles váltással állt volna elõ egy erõteljesebb melegedés, hanem egy stabillá váló helyzet, folyamat része volt a fölöttünk lévõ levegõ lassú felmelegedése, a lassú elõoldalra helyezõdés így a tavasziassá majd nyáriassá váló idõ.
Idén nyoma sincs efféle stabilitás jelének, bár a különbség kifejtésébe nincs idõm és lehetõségem jobban belemerülni. Általánosságban fizikailag és matematikailag is leírható, hogy a gyorsan változó rendszereken behullámzás, visszarúgás, túllövés figyelhetõ meg, míg a lassúkon ez nem. Ez ahhoz a mintázathoz hasonlítható mint õszi idõszakban vagy (kora)télen a két lépcsõs hidegbetörés, amelyet többnyire átlag feletti meleget hozó elõoldal elõz meg (az elsõ hidegfrontot követõen 1-2 napos gyenge visszamelegedést újabb markáns hidegfront követ).

A kutya biztosan valahol itt van elásva ezekben a gondolatmenetekben!
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.

És úgy van ahogy írod, ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.

2013-ban ez nem játszott.
Április elsõ dekádja hideg, csapadékos volt, ezután szinte minden átmenet nélkül berobbant egy igen rovid tavasz végül 20.-a után már a kora nyár.

Egyébként ezek a szingularitások egész jól megállják a helyüket, persze alapozni nem lehet rájuk .

Arra sem sokan fogadtak, hogy ebben a szezonban Izraelben a sivatagban több havat fognak látni mint átlaagban itt Magyarországon.

Amúgy Áprilisban megfigyeltem, hogy a hasonlóan tartós, hideg idõszakot követõ felmelegedési hullámot még egy rövid 2-3 napos "emlékeztetõ" hidegbetörés követ 15-e körül, (ami szelet és igen erõs éjszakai fagyot hoz, de hózáporokat már nem) ,hogy utána az utolsó dekádban hirtelen szinte átmenet nélkül nyárias 23-27 fokos hõmérsékletek köszöntsenek be, amely május elsõ napjaiban is kitarthatnak, akár 30 fokos tetõzéssel is. Erre jönnek aztán a fagyos szentek nevezetes mediciklonokkal vagy tartós bárikus mocsár helyzettel...

Nézegetjük a sok virgát meg hózáport már napok óta, azért nem sokon múlt, illetve ebbõl akár komolyabb havas helyzet is lehetett volna a levegõ hidegségét és a helyzet tartósságát tekintve.
Szerencsére szerencsés szögben érkezett a hideg és csak hózáporokra futja belõle, jöhetett volna egy kicsit más pályán más szögben aztán t..ig állnánk a hóban így április elsõ harmadában.
Ami persze nem különleges, csak szerencse hogy megúsztuk.
De ott van még a május....

Nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre.